Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-07-29 / 90. szám
6. oldal. «Komáromi Lapok* 1922. juliiis 29. a diákmenza ellátása fennakadást semmiben sem szenvedett. A konyha szükségletéül jelentkezett: Kg. K 1. Liszt 232-5 (tészta), 2285-75 (főző) 12711.90 2. Kenyér 4260 12888.— 2. Só 187 374.30 4. Zsir 375.9 10533.60 5. Hús 549.90 5837.90 6. Burgonya 1807 2051.— 7. Szárazfözelék 660 2388.— 8. Rizs 271 7 2715.80 9. Egyéb kásafélék 64 301.90 10. Dara 84 650 11. Cukor 188 70 1410.53 12. Zöldfőzelék 596 651.65 13. Konzervált főzelék 111 552.50 14. Gyümölcs és gyümölcsiz 69 566.30 15. Zöldség és hagyma 120 542.— 16. Kakao 17.95 718.— 17. Tej és tejtermékek 3497.70 18. Kávépótlék 253.50 19. tojás 120.65 20. Fűszerfélék 710.— összesen 59475.13 A Diákmenza tanulóinak étrendje a következőkből állott: reggeli rántott leves, ebéd leves és főtt tészta vagy főzelék, vagy kása féle, vagy sült tészta, hetenként kétszer (csütörtökön, vasárnap) és ünnepeken délben és este hús; vacsora ugyanaz, ami délben • volt, felmelegitve; ehhez minden tanulónak napi 1 kg. kenyér. Az ételek, a húst kivéve, adagolva nem voltak, mindenki tetszése szerint vett az ételekből. Az élelmezés személyenkint és havonkint 198.25 K-ba került, egyéb kiadásokból (lakbér, fűtés, világítás, személyzet, berendezés stb.) havonta 78-38 K, tehát összesen 276.63 K ba került egy tanuló ellátása. Ha a teljes dijat fizetők 240.— K fizetésével összevetjük, mutatkozik 36.63 K havi ráfizetés. A fél dijat fizetőkre kiadási többlet havonta 156.63 K a díjtalan helyen levőkre kiadás 276.63 K Ez ki tett: egy hó al. egész évb. K K 16 egész díjasnál 586.28 5862.80 kedvezm. 5 tél „ 783-15 7831.50 „ 10 ingyenes hely. 2766.30 27663.— „ összesen tehát K 41257 30 jelentkezik az élelmezési dijakon felüli túlkiadásul, tehát effektive annyival támogatta a társadalom a diákmenza intézményét. Az első év minden tapasztalati előzmény hiján nehéz feladat elé állította a Diákmenza intéző bizottságát, mely a társadalom támogatására építette az egész intézmény gazdasági sikerét. Ebben nem is csalódott. Szeptemberhóban elkészítette a menza költségvetéséi, melyből a konyha szükségleténél, a fűtésnél és főleg a berendezés körül ért el jelentékenyebb, mintegy 34000 K megtakarítást az előirányzattal szemben. Ez részben az adományoknak a forgalmi áron aluli értékesítésében, a fűtésnél az okszerű takarékosságban és az új berendezés teljes kikapcsolásában nyeri magyarázatát. A 121000 K kiadási főösszeg helyett azok összege 86261 K-t tett ki, ezentelü! pénztár maradékul 13937 K 31 f. jelentkezik. A Diákmenza első évi (1921. szeptember—1922. junius) zárószámadásának adatait az alábbiakban közöljük: a) Beoétel. Előirányzott K Tényleges K 1. Élelmezési dijak 30000'— 36852 50 2. Adományok: a) Természetben 44828‘51 b) készpénzben 523344 40000 — 50062 05 3. Gyűjtésekből — 12954.27 4. Egyéb bevételek — 330-— összesen 70000.— 100198-32 B) Kiadás. a) rendes kiadások: 1. Konyha 75000 — 59475.13 2. Fűtés 16000 — 8520.02 3. Világítás 2000.— 1791.80 4. Felügyeleti kiadás 3500.— 2400.— 5. Konyhaszemélyzet 2500.— r 2400.— 6. Takarítás 3000 — 3514.78 7. Lakásbérlet 4400 — 3200.— 8. Felszerelés 12000.— 926.15 9. Irodai szükséglet ) ( 389.06 10. Szállít, dijak, fuv. stb.) 2600.—( 721.50 11. Különfélék ) ( 604.92 b) átmeneti kiadás. 1. Lakóhelyiségek rendbahoz — 2618.15 összesen 121000 86261.51 Pénztármaradvány, mint egyenleg 13937.31 Együtt 100198.82 Útlevél uisumot minden államba a legggorsabban és legolcsóbban megszerzek. Vidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megg küldönc Prágába Gjárási dij 35 korona» am: Isászló Zsigmond Bratlslaua (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. A m lünMM Aift. Még mindig akadnak hiszékeny magyarok, még nálunk Komáromban is, akik nem okulnak két évi szomorú tapasztalatokban és azzal a megnyugtatással, hogy az idén másképpen bánnak a magyarokkal a szlovenszkói állami fürdőkben s az idén is kísérleteztek ott, holott túlsók magánvállalat kezelésében levő fürdőkre is elmehettek volna. Hát most aztán bánhatják egyesek, hogy tulhiszékenyek voltak. A szlovenszkói fürdők katasztrofális hely zetét sok ok idézte elő, melyek között tagad hatatlanul a legelső helyen a képtelenül magas valutakülönbség áll. Azonban a gazdasági krízis dacára is akadna elég külföldi, vagyis magyar országi vendég, kinek módja és kedve volna felkeresni a megszokott szlovenszkói fürdőket. Hogy azonban ez valahogy meg ne történhessék, arról bőven gondoskodnak az állami Nfürdők vezetőségei. Ma magyar fürdővendég csak a magánfürdőkbe megy, mert az állami fürdőhelyeken előzékenység helyett csak otromba sértegetésekben, inzultusokban, nyelve és nem zetisóge ellőni támadásokban van része — drága pénzéért. Bellái zsupánnak, ki ,.3000 korona pénzbírság terhe mellett plakátokon tiltotta meg a magyar beszédet Trencsén-Teplicen, kitűnő kö vetője akadt Masch Emil, Rank Herlány fürdőgondnoka személyében, kinek szerepléséről egé3z legendák keringenek a kedves Kosice melletti fürdőhelyen. Masch Tátralommcon volt raktárnok, onnan került múlt éven Ránk-Herlány állami fürdő, fürdőgondnoki állásába. Elődje Haller Pál orosz hadifogoly, ki mai napig sem jött haza. Haller Pálnénak. ki három kis gyermekével és öreg anyjával három hold bérelt föld megműveléséből tengődik, a kormány két év óta nem ád fizetést. Masch szereplését Hallerné üldözésével és állandó inzultásával kezdte meg. Vakmerőségében legutóbb odáig ragadtatta magát, hogy behatolt Hailerné lakásába. Hallerné szobáit több régi kép disziti, családi ereklyék, krinolinos dámák és magyarruhás öreg urak. — Ezeket a rongyokat épugy ki fogom dobatni, mint ahogy kidobtam a cselédemet — tájtékzott a kitűnő fürdőgondnok. Hallerné pedig a csendőröket hívta segítségül a dühöngő ember ellen, kik jegyzőkönyvet vetnek fel az esetről. Masch fürdőgondnok a fürdő magyar vendégeit is »megkülönböztetett« bánásmódban részesíti. — »Maguk semmik, most mi vagyunk az urak« — a szavajárása s legutóbb nekitámadt a cigányprímásnak, mert — csárdiSt mert húzni egy magyar társaságnak. Masch okvetetlenkedésébőí parázs botrány lett, Oláh Rudi cigányprímás kereken kijelentette, hogy aki csárdást reDdel náia, annak bizony csárdást húz, ha nem is tetszik a íürdőgondnok urnák. Hasonló inzultusban volt része W. B. fürdővendégnek, ki elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy — magyar nótákat zongorázott magának. Ezek és hasonló esetek persze óriási felháborodást keltettek a fürdőzők között, mit csak növel az, hogy Masch, a fürdőgondnok, elbocsátás terhe mellett megtiltja a fürdőszemélyzetnek, hogy magyarul beszéljenek a vendégekkel. Csak természetes, hogy a fürdővendégek jórésze megelégelve az »előzékeny kiszolgálási«, pánikszerűen menekül a fürdőről. Masch fürdőgondnok szereplésével ugylátszik meg vannak elégedve felettes hatóságai, Kosicérői gyakran randáinak át Ránk Heriányra a szlovák urak, jókat mulatnak, paroláznak Maschsal, azután hazajönnek és nyilatkoznak a szlovenszkói fürdők jóságáról. Reméljük, hogy a jövő fürdőszezonban nem fordulnak elő ilyen esetek, nem azért, mintha a magyarfaló fürdőigazgatók megváltoznának, hanem mert az önérzetes magyarság el fogja kerülni azokat a helyeket. Pénzéért máshol legalább szívesen látják. fl Gerde lamás leánya Gután. Borka Géza pályadíjnyertes népszínműve. Páratlanul kedves és művészi élvezetben volt részük azoknak, kik Gután, a pályanyertes Borka darab jullius 22-én, szombaton tartott premierjét végignézték. Borka Géza egyéniségét, irói^tehetségeit e helyen s ily röviden analizálni, vagy kritizálni lehetetlen, de felesleges is. Hisz a premier estéjén eléggé bemutatkozott a közönségnek, mint iró, muzsikus, componista s agilis rendező. Főérdeme nem csak- az, hogy nagyszerű koponyájából ily bájos darab született mag, hogy dallamos, nedves zenéj ü muzsikát componáít az énekbetétekhez, hanem, hogy a darab előadására olyan együttest hozott össze, melynél jobbat dilettánsok között nem igen találunk. A dftrab személyeit kreáló műkedvelők kedvesen, bájosan, megértőn s vidéken csak ritkán látott rutinnal mozogtak a színpadon. Különösen ki kell emelni Korvászné Hena Mariskát, ki a címszerepben nyújt kedves és behízelgő alakítást. Gerde Tamás, Prágai István, már régebbi ismerősünk s mint mindig, most is kitett magáért. Sikora Károly nehéz szerepét megértéssel, átérzéssel alakította kacagt&ión eredeti Olivér segédjegyzö szerepében Karvász Pali, nemkülönben Jankó, Nagy Pista is, kiknek minden mozdulata kacagtató. Egészen uj s csupa humor Máli néni szerepében Nagy Mariska. A többiek is Varga Terns, Szabó Böske, Szövó Mariska mind jók voltak. Mi is van a „Gerde Tamás lánya“ ban ? Mit ad elénk az iró, ami egyszer oly kacagtató, kedves, máskor meg oly megkapó és szemünkbe könnyet csaló? Egy csomó ötlet, humoros, vidám alakok tömege, egy szomorú, szivbemarkoló, megrázó tragédiával a végén. A nagy, élesszemü, megfigyelő iró a mindennapi életből veszi alakjait, melyeknek tömege egy bájos egésszé yan konstruálva. A bünhő* dés problémáját is helyesen úgy oldja meg, hogy nenr érzik rajt az arzenicum keserű ize. Gerd i Tamás dacos, erős akarása irányt akar szabni a természet s a szerelem törvényeinek. Céljának elérésére semmi ár sem drága s minden eszköz szent. Leányát, Annát úrasszonnyá akarja tenni. Ehhez pénz kell s Gerde Tamás, a falu bírája sikkasztó lesz. Lányában is éi apja nagyratörése s bár szereti gyerekkori pajtását, fogadott testvérét, Sándort, ki katona, mégis apja eszközévé lesz. Az első felvonás egyik szép jelenete, mikor a hazatérő Sándor mint a segédjegyző menyasszonyát látja viszont a szép és szerény Gri-de Annát. Az itthon hagyó it vadvirág, kit Sándor imádott, idegen cifraságokba öltözött s elutasítja a szerelmes legényt. A segédjegyzö színleli a szerelmet, de mikor Gerda T >ma.s anyagi s erkölcsi romlásba jut, odébb áll. A második felvonásban nagy lélekaneíizátor m szerző. Gerde Tamás itt viaskodik saját lelkiismeretével. A harmadik felvonásban Anna és Sándor egymáséi lesznek. Ez röviden a mese, az egész fűszerezve van szellemességgel, humorral, vidám és szomorú dalokkal. Mindazt, amit a szeiaő mond, nekünk mondja. Nem hangzik idegenül, értelmetlen zagyvaságkéut. A szerzőnek mindenesetre ér-
