Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-07-29 / 90. szám
90 •xüm M & g y* e**$aai,*eii» <antíi i it ©•«■ t oly«**#. =^rr.—VT^-iTTVi TiTTSSTini^'tt-:::;--^-'"TVi~-iI ‘Viim^fj---1—-i**v--Szombat) 1922. julius 29* LAPOS KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY JP O L I T I K A í. L A F\ üotetésl ár -<i»»%cn»lováfe értök bég ? Hetytae -és vhtékre pootel szétkilitóssel: M{**ís «nre 86 í, féléTO íO K» aegyed&rre 20 Egye* sxám ára ? 8© fíMr, ^^jit^ii^Tn-éii^piCTjMhlwV^ácÁiiíiwwwneiWKTr«ewiwáwiwfcgr > mm lmhi.jtbmiK»im gwwiWtwwBlMHiWW ALAPÍTOTTA: TUSA JÁ^ÖS. Fős2serk«Bsstő: űAÁL GYULA dr Szerkeszd: 8AÜANY&Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: fsador-u 29 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkinl háromszor: kedden, csütörtökön és szombatén gyászos emlékei merülnek fd előttünk a közelmúlt világtörténelmi eseményeiből. Nyolc évvel ezelőtt tört ki ,a világháború és pusztító eszközeivel államokat hamvasztott-el, népeket ás nemzeteket hajtott rabságba és semmisített meg. Vér- és könytenger árasztotta el a világot, mintha a bibliai vízözön ismétlődött volna meg s kiszámíthatatlan erkölcsi és anyagi értékek lettek semmivé. A civilizáció és a humanizmus örök szégyenére több mint négy éven át dúlt és rombolt a háború, az állatias vad. ösztönök felszabadulva tomboltak keresztül eszeveszetten mindenen, amit a kultúra hosszú évtizedeken keresztül megfeszített erővel, az emberiség boldogulására megteremtett. Az isten képére alkotott ember kivetkőzött abból a formájából, melyet a mivelődés és felvilágosodás az idők folyamán reáruházott, hogy minden etikai alapot elhagyva, visszasüllyedjen évszázadok előtt viharzott sötét idők véres korszakába. Az emberi élet értéke megsemmisült, a technika vívmányait az emberiség kiirtására használták föl. És amikor nagy nehezen megfékezték a gyilkoló veszedelmet, az emberek leghitványebb indulata, a boszu, olyan bilincseket rakott a legyőzőitekre, melyek generációk életképességét teszik lehetetlenné. Soha többé háborút ! Ezzel a kiáltással indult meg most egy angol pacifista mozgalom, mely a világ összes népeit fölhívja arra, hogy a háború kitörésének évfordulóján békedemonstrációkat rendezzenek s hogy támogatására siessenek mindama törekvéseknek, melyek a nagy világégés megismétlődését megakadályozni igyekeznek. Lesz-e ennek a felhívásnak eredménye? — kérdezzük szorongva. Mert ha körülnézünk az áliig fölfegyverkezett országokban, melyek életüket egyedül az öldöklő eszközökre alapítják, lehetetlen, ! hogy vissza ne idézzük emlékünkbe a j világháború előtti állapotokat, melyek a l rettenetes mészárlást előidézték és lehe- * tetlen összehasonlítást ne tennünk a két ■ korszak között. A hatalmi féltékenység 1 volt főrugója a világháborúnak, ez a vi- : lágháboru után még élesebben ütközik ki azokban az államokban, melyek a győzerleiu , mámorától megittasodva felejtenek minden nemesebb emberi érzést, mely a ikiengeszteiődéshez, a megértéshez vezetne. A boszu és gyűlölet uralkodik ma is az emberek szivében és & régen óhajtott igazi békét-a „vae victis“ elvén alapuló szerződések nem hogy meghozták volna, de örökös iizgalomban tartják a népeket. A háborút hivatalosan likvidálták már, de mint sötét gond a homlokon, ott lebeg még árnyéka a horizonton s az egész világ remegő figyelemmel várja, hogy végre eltűnjék és jöjjön helyébe az áldást hozó béke korszaka. De bátran kérdezhetjük, meg van-e a komoly törekvés erre a békére ? Lehet-e remélni, hogy a megpróbáltatások és megbüntetések korszakát tényleg felváltja majd a nyugalom és fejlődés, a megértés és szeretet ragyogó napja. Beköltözik-e az emberek szivébe a megbocsátás, a megbékülés érzése, mely annyi igazságtalanságot volna hivatva jóvátenni s a melynek visszakellene vezetni a régi erkölcsi alapokra az egész világot ? Csupa olyan kérdés, melyre ma még nem tudunk válaszolni. Soha többé háborút! Valóban megszivlelésre való jelszó és a mozgalom, mely e szavakkal indul meg, a legnemesebb gondolattól indíttatva szólítja föl a világ minden népét a béke ápolására. Vajha meghallanák, vajha megértenék, vajha igazán a maga áidástosztő valóságában megjelenne végre a béke és még a gondolata is eltűnne mindama emberi hitványságnak és gonoszságnak, mely azt veszélyezteti! . . . = Földreform a valóságban. Hogy a föld reform mikép fest a valóságban, nagyszerű képet nyújt erről a legújabb csallóközi telepítési akció, amely élesen rávilágít a »reform« soviniszta szellemű végrehajtásának antidemokratikus és antiszociális következményeire. Ezen a szinmagyar vidéken a földigénylő magyar földmivesek nemcsak nem juthatnak földhöz, de jelentékeny részük egyetlen kenyérkereseti forrását s ezzel megélhetési lehetőségét is véglegesen elveszti. A téDyek a következők: A földhivatal Treneséntepiiccől junius hó 12-iki keltezéssel körleveleket küldött széjjel, mely a csallóközi telepítésekkel foglalkozik s felhívja az érdekelteket, hogy folyó év junius 20 ika után jelenjenek meg a földhivatal trencsénteplici hi vataiában s ott jelentsék be igényüket. Bár e körlevelek mindenkinek szóltak, csak a csallóközi magyar föidmiveseknek nem, ezeknek egyik példánya véletlenül (vagy talán azért, mivel a rokkantak a rokkantügyi hivatal utján már egy esztendővel ezelőtt kértek földet) egy magyar rokkant kezei közé jutott. Ezen egy példányon kívül az érdekelt vidéken senki sem kapta meg , e felszólítást. A körlevélben fel vannak sorolva ! az Apponyi féle éberhardi, Pálffy Béláué féle ) kisiűagyari, Fehérváry Géza féle ekeii és Darányi Ignác fele gadóci birtokok. Bethlen Aladár fel_ bari birtoka át volt huzva; u. i. ezt már egy bank vette át. Az ekeli rokkantak a felhívás alapján fenntjártak Trencsénteplicen. Ügyvédet is vittek magúikkal és eleget akartak tenni a körlevél azon felhívásának, hogy a földigénylők : junius 20 ika után jelenjenek meg a földhivatalban, ahol a kívánt földbirtok átvételére vonatkozó feltételekről teljes felvilágosítást kapnak és ahol minden igényelt kát. hold után 400 — 500 korona előleget lefizethetnek. A rokkantak azonban semmilyen eredményt nem érhettek el. A feltételeket nem voltak hajlandók a hivatalban közölni ve.ük, a pénzt nem fogadták ei tőlük s azzal utasították el őket, hogy tiz napon belül egy bizottság fog kiszállni a helyszínen, amely az előlegeket is felveszi majd. A tiz nap elmúlt, de — amim előre látható volt — semmi sem történt. A trencsénteplici földhivatal azonban ugyanakkor, amidőn a magyar rckkantakat visszautasította, számos ottlevő szlovák előjegyzését és befizetését akadály nélkül elfogadta. így többek között elfogadták az egyik szlováknak a Darányi féle Gadóc puszta 25 holdjára szóló igényét. A felosztás alá kerülő uradalmak cselédjeinek szociális elintézésére jellemző a következő eset: A Csáky Karolina-féle birtokon, amelyet egy bank vett át az intéző a mit sem sejtő cselédekkel egy szlovák nyelvű nyilatkozatot íratott alá. E nyilatkozat alapján kapták az érdekelt cselédek az amerikai szlovák liga pozsonyi irodájától (Steíanik-ut 23.) a kővetkező szövegű barátságos értesítést: »Tisztelt Uram! Ezennel értesítjük önt, hogy elfogadjuk azon nyilatkozatát, amely szerint ön a Zöldállás majorban birt lakását folyó évi október hó 31 éig kiüriti és megelég. szik 2000 korona kártérítéssel, amelyet önnek a szlovák liga irodája költözködésekor ki fog fizetni. Ha előbb tudna kiköltözni, 8z annál jobb és a szlovák liga kész önnek az említett összeget, ha a majort elhagyja, bármikor azonnal kifizetni. A pénzért jelentkezzék Fürst Mihály urnái. Szívélyes üdvözlettel az amerikai szlovák liga bratislavai képviselője : Ignác Gessai s. k.« — E szerint az iileíő cselédek október 31-én teljesen elvesztik kenyerüket, sőt még lakásukat is. Egész bátran elmehetnek koldulni. Magyarokról lévén szó, mindenesetre ez is eredmény, ez is földreform. (ESŐ.) = Sajtófőnökök konferenciája. A kisantant államainak é3 Lengyelországnak sajtóosztály főnökei Karlsbadban konferenciát tartanak. Megbeszélték a kölcsönös információs szolgálatokat, a sajtószolgálat technikai részét, a külföldet tájékoztató sajtószolgálat koncentrálásának módozatait. Jelentést tettek a konferencián azokról a közős védekezésekről, melyek az ellenséges propaganda ellen irányultak. Felmerül a kérdés, hogy mit értenek a sajtó e nagyhatalma8ságu főnökei ellenséges propagandád, mert legfeljebb csak arról lehet szó, hogy a külföldet elárasztó saját hivatalos propaganda cikkeikkel szemben, melyektől lehetetlen megtagadni az egyoldalúságot, elvétve merészkednek olyan hangok is emelkedni, melyek a tényleges Milus János TMhaíest° és, ve/?rtifztitó ^ Komárom, Nador-utca 3. es 48. szám.- ■ Mindennemű ruhaneműeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. ==
