Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-07-27 / 89. szám

I iegywenhapma<lili 89« szám. Csütörtök* S922. július 27.---------­­:----------------- ~ - -----—--rr=— — ; ,-j--------— ' 1 1 ■ n-KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. fclfefeütés! ár csehszlovák érték ben: Ketyhan és vidékre postai szétküldéssel: SjéWj évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. í Egye* szám ára i SO fillér. í !SIl?ll ÉEllfflí tegnap óta befejezett ténnyé vált és Ko­márom szegényebb lesz egy ősrégi intéz­ménnyel, mely évszázadok óta fejlődve érte el mai alakját. A komáromi törvény­szék, mint állami intézmény épen fél év­század óta működik és mindenkor büsz­kesége volt ennek a városnak. A magyar állam három évtized előtt díszes palotát építtetett az igazságszolgáltatás nagy és magasztos céljaira, melyben egy elv ural­kodott: a törvény előtt való egyenlőségé. Elviszik a törvényszéket, amelyről azt Ír­ták és mondták, hogv ez az egyetlen magyar törvényszék. Áthelyezik Érsekúj­várra, melynek magyar jellege kétségtelen, de amelyről a sovén kormányzat naciona­listái azt állítják, hogy elmagyarositott hely és tüzzel-vassal azon vannak, hogy az elszlávosodjék. A nyelvhatár szélére kellett áthelyezni a magyar törvényszéket, mert magyarságához Komáromban nem lehetett volna hozzáférni törvényes alapon. A pozsonyi törvényszéken, sőt leg­újabban már a járásbíróságokon sem használhatja a magyar kisebbség nyelvét olyan állítólagos statisztika alapján, amely hivatalosan közzétéve nem lett s amely­ben a magyar kisebbség számaránya egy­szerre elolvadt, mint a tavalyi hó, elpá­rolgott, mint a kámfor. A komáromi törvényszék áthelyezé­sének nacionalista célzata sokkal átlátszóbb, hogy sem arra fölösleges szavakat kellene pazarolnunk. Hátra már csak az van, hogy minket is megfosszanak a törvény­szék előtt magyar nyelvünk használatának jogától. Ez egy láncszeme a magyar Komá­rommal szemben folytatott nemzetiségi politikának. Nyomon fogja követni a megyei székhely beszüntetése, a pénzügy­igazgatóság áthelyezése és igy közigazga­tási szempontból egyszerre falusorba sülyed ezer éves múlttal biró városunk. Azután már nem is lesz nehéz dolog a város törvényhatósági jellegét beszüntetni és egy további rendelettel kimondani, hogy Ko­márom kisközséggé alakul át a civilizáció és a demokratikus haladás nagyobb di­csőségére. A magyar Komárom sehogy sincs ennek a kormánynak Ínyére, mert nem hajt előtte térdet és fejet, magyarságát meg nem tagadta, ragaszkodik ősei nyel­véhez, szokásaihoz, hitéhez, intézményei­hez. A magyar Komárom a teljhatalom­mal szemben is meg merte mondani az igazat. A magyar Komáromnak ezért el-ALAPITOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. vették a törvényszékét. Kap cserébe egy kis cseh garnizont vagy állami kikötőt, melynek esedékes vételára félév óta sem érkezik meg, állandóan utazik Prága és Pozsony között Haldokló iparunk és vergődő keres­kedelmünk, a rettenetes munkanélküliség lassanként koldussá teszi az egész várost. Száz és száz ház eladó ma a város te­rületén, mert nem bírja a reá nehezedő közterheket. A régi habsburgi politika jut eszünkbe ezekről a nehéz közállapotokról, amely először koldussá tenni, azután ma­gyarságától akarta megfosztani az orszá­got, hogy gyarmattá legyen. Útban va­gyunk a koldusbot felé, a törvényszék áthelyezése forgalmunk teljes lecsökkené­­sét jelenti. Közben egyet szőrit rajtunk az adóprés és mehetünk mi is. Ez lenne a magyar sors? A magyar kisebbség teljes egyenjogúsága ? = A szlovák nemzeti párt a pittsbu rgi egyezmény mellett A szlovák centralisták tábo­rában egyre nagyobb recenzust kelt, hogy még az olyan szelid húrokat pengető, mérsékelt párt, mint a sz'ovák nemzeti párt (národná strana) is jobban távolodik tőlük s közeledik az intraug zigens autoaomista irányzathoz. A pártnak a Národnie Noviny ben közzétett deklarációja arról tesz tanúbizonyságot, hogy a národná straná­­ban az óvatos öregekkel és doktrinerekkel szem­­beu győzött a fiatalok balszárnya s ezáltal teljesen tisztult a szlovák pártok helyzete. A katholikus tömegekre támaszkodó néppárthoz most hasonló autonomista fegyverzetben csatla­kozik a lutheránus intelligenciában és népben gyökeredző nemzeti párt s miután mindkét párt tiszta nemzeti alapon áll, ugyancsak meg fogja nehezíteni a cseh agrárokkal egy táborba olvadt Srobár párt boldogulását Szlovenszkón. A nemzeti párt végrehajtó bizottságának dekla­rációja nyíltan a pittsburgi egyezmény alapjára helyezkedik, amely az önálló szlovák nemzet számára önkormányzatot biztosit. A nemzeli párt e lépésével viszont szakit a Szlovák Nem­zeti Tanácsúak 1913. október 30 án Turóc­­szentmártonban kiadott deklarációjával, amely cseh-szlovák nemzetről beszól és azt mondja, hogy a szlovák nemzet csak része a nyelvileg és kulturtiistóriai szempontból egységes cseh szlovák nemzetnek. A párthatározat kifejezésre juttatja azt a törekvést, hogy mindenekelőtt szlovákok akarnak maradni s midőn a párt a pittsburgi egyezményt egészében magáévá teszi, figyelmezteti az úgynevezett »államalkotó párto­kat«, hogy az aikotmánytörvéuy meghozatala előtt még volt olyan-amilyen mentségük arra az eljárásra, hogy elmulasztották törvénybe iktatni a szlovák nemzet autonómia követelését. »Akkor még abban a reménységben lehettek, hogy az alkotmánytörvény tálán többet is hoz a szlovákoknak, mint amennyit megígértek nekik. Ma, amikor látjuk, hogy micsoda silány kárpótlást adtak nekik az önkormányzatért az alkotmánytörvónyek, görcsösen ragaszkodni ehhez a kevéshez és elvetni a jobbat ma, amikor Szlovenszkón a viszonyok napról-napra rosszab hódnak, elvetni magunktól az önkormányzat ideáját és nem látni, hogy arra a két nemzet Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kádcr-u. 2$-, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hsienkinl hánoszoi: kedden, csütörtökön és szombaton közötti különböző felületek súrlódásának elhárí­tása eéljából is elkerü.heteden szükség vaD, olyao bűn, amelyért a történelem előtt a mai államalkotó partokat tesszük felelőssé.« A nem­zeti párt uj programvallása természetesen tamidasoKat vált ki a centralista sajtó berkei­ben. így a Sloveusky Dennyk a turócszentmár­­tom deklaráció elárulásával vádolja meg a pártot, holott csak egy hazug fikciót hagyott a »csehszlovák nemzetben« cserben. A támadás különben fáradt, rezignált haagu, szinte kiérezni belőle a sziovenfvkói centralista politika lélek­harang szavát. (ESŐ.) — Egy angol közgazdász a csehszlovák krízisről. H. Y. B.ailsford, az ismerinevü angol közgazdász egy angol folyóiratban saját tapasz­talatai alapján számol be Csehszlovákia gazda­sági válságáról. Fejtegetéseit, amlyek egy hozzáértő kulfö diuek elfogulatlan benyomást in épülnek, kivonató-au közöljük. „A csehszlovák köztársaság — mondja Brailsford — súlyos gazdasági válság időszakát éli át. A báuyák­­ban az el nem adható szén nagy mennyiségei halmozódnak fel. A textil gyárak alig dolgoz­nak többet, mint heti két napot. Ténylegesen több mint 100.000 segélyben részesülő munka­nélküli van, bár hivatalosan ezt nem ismerik be, a háziipari és a részleges muukanélküliek­­kel együtt azonban ez & szám 3—400.000-re emelkedik. A krízis okai meglehetős egyértel­műséggel állapíthatók meg. A valuta javulásá­nak és stabilizálásának is megvannak a hátrá­nyai. Az a körülbelül sikerült törekvés, hogy az állami kiadásokat és bevételeket egyen­súlyba hozzák, igen nagy adókat s az állam­­vasutakou igeu magas szállítási tételeket tett szükségessé. Az árak oly magasak, hogy csak­nem elérik az angliai áruivót. Csehszlovákia Középeuróp» legdrágább állama. A vállalkozók a munkásságnak németekre és esehekre, kom­munistákra és szocialistákra való szétforgácso­­lódása folytán eredményes támadást intéztek a bérek ellen, amelyek ugyan nem kielégitök, de mégis kétszer olyan magasak, mint a német­­országi átlagbérek. A csehszlovák iparnak ugyanaz a problémája, mint az angol iparé, t. i. a verseny az elértéktelenedett valutájú országokkal. Az állam nemcsak magas védő­vámokkal védi a belső piacot, hauem a hábo­rús időkből visszamaradt ellenőrző szervezettel is, amely nagy korlátozásoknak veti alá az egész külkereskedelmet. Az ipari tőke, bár a parlamentben csak gyengén van képviselve, kezében tartja a hatalmas bürokráciát s a ban­kokat. Ezekben a körökben is az az őrült né­­zet uralkodik, hogy lehet eladni vétel uélkül. A helyzetet súlyosbítja uz, hogy Csehszlovákiá­nak kovésbbé jó a gazda-ági o> ionizációja, mint a Németországé, sőt még Becs is jobb kereskedőirai összeköttetésekkel rendelkezik.“ Ilii 3 HP Ült. — Tiltakozás az elnyomó iskolapolitika ellen. — A magyar kisebbség l őport kultúrája érdekéban mindenütt uép.jyúléaaket tart. Egy­formán sérelme ez munkásnak és tőkésnek, hogy a magyarságot iskolaitól fosztják meg, uj iskolák felállítását nem engedélyezik és elvették középiskoláit, egyetemét, minden szak­iskoláját. Ezerszer ismételtük ezt a panaszt minden fórum előtt, de hiába: most mag kell mozdulnia a magyar népnek mindenütt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents