Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-07-22 / 87. szám
1922. julius 22. 5. oldal. Pajzs Imre ur ugyanis főszerkesztője a „Gömör-Nógrádi Hírlap“ nak, amely hónapok előtt gyarapította azoknak a magyar nyelven megjelenő szlovenszkói lapoknak a számát, amelyek fölötte gyanús körülmények között születnek meg s indokolttá teszik a magyarság teljes bizalmatlanságát. Talán ez a bizalmatlanság, vagy a megfelelő gazdasági megalapozottság hianya okozta, hogy a lap hónapokra kénytelen volt beszüntetni megjelenését s amikor végre újból megindulhatod, gyanús céljai már kevésbé gyanúsakká váltak s mindenki előtt tisztán állott, hogy a lap egzisztenciája és politikája — mint hasonló célzatos lapoké — nem alapul máson, minthogy kutmérgezésl végezzen a magyarság életében. Különösen azokból a támadásokból vált ez nyilvánvalóvá, amelyeket a kitűnő hetilap az irredenta támogatásának otromba vádjával Herzog Ignác gyáros és Tarján Ödön gyáros, a liberális losonci polgárság vezére ellen hétről hétre intézett. A körmönfont „irredenta“ vád kivehetően abból állott, hogy Herzog 200 000 koronát adott volna a Prágai Magyar Hírlap céljaira, amiből, ha tényleg úgy is lenne, még nam lehetne államellenes cselekedet vádját kovácsolni. Tarján Ödönt hasonló föltételezés alapján érték enyhébb formájú támadások. Az irredenta „támogatásának“ vádja tehát első pillantásra is blöffnek bizonyult s önmagában is leleplezi motívumait, amelyeket röviden abban foglalhatunk össze: miért a „Prágai Magyar Hírlapnak“ és miért nem a nagyszeiü „Gömör-Nógrádí Hirlap“-n:ik? A támadásra Herzog Ignác a „Magyar Köz^ny^-ben nyílttéri nyilatkozattal felelt, amelyben kijelenti, hogy a „Gömör-Nógrádí Hirlap“ ellen megindítja a sajtópert. A nyilatkozatra Pajzs Imre lapja ma megjelent számában fenhéjazó hangon adott választ. És itt vett számára tragikus, jobban mondva : tragikomikus fordulatot a dolog. A tisztátalan hátterű kampány annyira íöiháboritotta Herzog Ignác egyik fiát. Herzog Imrét, aki a hál oruból, melyet mint huszártiszt küzdött végig, féikarral tírt haza, hogy Pajzs Imrét a városháza sarkán, a legforgalmasabb időben lovaglóostorral végigverte. Pajzs az ütlegek elöl futva a városházára menekült, ahonnan csak detektívek társaságában mert eltávozni. A városban Dagy szenzációt keltett az, eset s a hangulat távolról sem Pajzs mellett nyilatkozott meg. Mi a magunk részéről sohasem helyeseltük az öubiráskcdásnak ezt a módját. Ma sem helyeseljük, azonban meg tudjuk érteni, hogy az olyan fegyverekre, amelyekkel magukat magyarnak nevező állítólagos újságírók magyar emberek ellen támadnak, lovaglíostor következik." Eddig szól az eset leirása. Mint szomorú tényt le kell szögeznünk, hogy ilyen eszközökkel dolgozó és kutyakorbácsot érdemlő u. n. hírlapírók (?) Csehszlovákiában gombamódra megszaporodtak, akik hbzéktny embereket képesek a hírlapírói nimbusszal elámitani, akik aztán későn bánják meg, hogy felültek a tisztelt uraknak. Intő például közöltük le Pajzs Imre ez esetét. A legjobb csehszlovák kérvény, beadvány, hivatalos és magán levél s mindennemű irat, nyomtatvány fordítások Illám «ins Haló: Milája irodájában- Komárom, Városháza,földszint -322 készülnek, A forditó iroda köznapokon d. e. 8—1 óráig, d. u. í— 6-ig, vasár- és ünnepnapokon d. e. 9—12 óráig van nyitva. ^ Minién munka tetszeti; kivitelijei! írógépen 1 I t ♦ t ♦ v Komáromi Lapok“ A komáromi strand és a korzó ínyencei, akik minden csinosabb leány utáu fordulnak és sokszor tüntetőén hangosan itt nem reprodukálható megjegyzéseket tesznek, ellehetnének Angliába egy kis jobb erkölcsöket tanulni. Ott ugyanis nem igen lehet kikezdeni, flörtölni és megjegyzéseket tenni a fürdöző, sírandozó és a korzózó nőkre. Az is igaz, hogy Albion szőke misszei és lédiei nem fürödnek olyan tuldekoltált ruhábaD, mint a komáromi nők a vágdunai strandon és nem kokettálnak, mint a Nádor-utcán korzózó nők egyrésze. Hangsúlyozom persze itt, hogy tisztelet a kivételnek. Mert ilyenek is vannak. Nem sokan, de mégis vannak és ez megnyugtathatja az erkö'csök éber őreit. Tartozunk azonban annyival az igazságnak, hogy a komáromi férfiak egy jó része a főbünös abban, hogy a komáromi strandon és a komáromi korzón olyanok is történnek, amelyek erősen megérdemlik a megrovási kalandokat. Ezeket a komáromi férfiakat nagyon szeretném Angliába küldeni. A Vagdunasortó! a pozsonyi kapuig összes olvasóink azt látszanak kérdezui, hogy miért Angliába?! Mi történik Angliában? Hát majd elmondjuk: Angliában eddig is súlyosan megbüntették azokat a férfiakat, akik nőket feltűnő módon rak attak. Ezt a büntetést most még szigorúbbra akarják fogni. A kormány ebben az értelemben javaslatot terjesztett a képviselőház elé és a javaslatban a büntető törvénykönyv idevonatkozó szakaszainak modosiíását ajánlja. A módosítás azt célozza, hogy 16 évnél fiatalabb leányokhoz egyáltalán nem szabad »közeledni« és nem szabad velük »kikezdeni«. Velük szemben az udvarlás és a hődoiás semilyen fajtája nincs megengedve. Az, aki ilyen vétséget követ el, még azzal sem mentegetődzhetik, hogy a leány 16 évesnél jóval idősebbnek látszott. A kormány módosító javaslata rendkívül szenvedelmes vitát provokált. — A kormány nem meggyőződésből cselekedett, — mondotta többek között Mobre Brabazon képviselő — amikor ezt a törvényjavaslatot a ház elé terjesztette. A női egyesü etek és feministák járlak a nyakára addig, amig rávették a monstruózus módosítás benyújtására. Ez a javaslat nem többet és nem kevesebbet tételez fel, mint azt, hogy a r.ői nem tiszta, fenkölt, magasztos, mig a férfiak alávalók és hitványak. Igazságos dolog ez? Ez a sokat emlegetett nemek egyenjogusitása ? Hát odáig jutottunk, hogy a törvényhozást az egyik nem szolgálatába állítják ? Á mi nevelésünk egyenesen odairányu), hogy a fiukban a nemi gondolatokat elnyomják. A sportot annyira túlhajtják, hogy a szexuális érzés háttérbe szorult s csak akkor ébred fel, amikor már az első virágzás elmúlott. A nőknél ez nincs így. A nő már 14—15 éves korában a kacérkodás összes eszközeivel tisztában van, állandóan ezek körül jár az esze és igy természetesen a férfiakkal szemben fölényben van. S ha egy ilyen agyafúrt fruska szembekerül egy esetleg meggondolatlan fiatalemberrel, azt a fiatalembert négyévi börtönre lehet ítélni. Sir C. Hamilton ostobának és veszedelmesnek mondotta a törvényjavaslatot. Ha törvényerőre emelkedik, akkor zsarolási célokra fogják kihasználni Tapasztalt nők 16 évnél fiatalabb leányaikat ilyen célokra oktatják majd ki. Hiszen eddig is elég zsarolást követtek el ezen a téren. — Emlékezetes annak a férfinek az esete, — folytatta — aki a vonaton egy hölgy társaságában ült. A hölgy egyszerre csak meghúzta a fészfékel ; amikor a személyzet berohant, kétségbeesetten beszélte el, hogy a vele egy fülkében ülő férfi merényletet akart ellene elkövetni. Semmi sem menthette volua meg ezt a szegény embert, ha véletlenül a pillantása a szivarjára nem esik, amelyen ujjnyi vastagságú hamu volt. Ezt mutatia meg a személyzetnek, bizonyítékául annak, hogy mióta a vonat elin dúlt nem mozdult meg a helyéről. Ha a törvényjavaslatot elfogadj ik, a helyzet súlyosbodni fog. Hiszen akar hány 16 éves leány van, aki 20 évesnek látszik. A férfiak ezekkel teljes jóhiszeműséggel fognak »kikesde: i“, mire ezért a jóhiszemüségükérl börtönnel fognak íakolni. Hamilton őrnagy végül azt indítványozta, hogy a 25 évesnél nem idősebb fiatalemberek jogosan védekezhessenek azzal, hogy nem voltak tisztában a lány korával. Mrs. Wintringhatn női képviselő melegen ajánlotta a javaslatot elfogadásra. — Harminchárom év óta — mondotta többek között — semmi sem történt abból a cilból, hogy a női becsületet hathatósabban megvédelmezzék. A nőcsábitás körül a férfiak lelkiismeretét borzalmas bűnök terhelik. Ez a lelkiismeretienség nem áll meg a tapasztalatlan leányok ártatlansága előtt, tönkretesznek életeket csak azért, hogy pillanatnyi örömtől ne kellessen magukat megfosztaniok. Szivem mélyéből üdvözlöm a kormányt, mert volt bátorsága, hogy a 16 évnél fiatalabb leányokat abszolút védelemben részesíti. Zsarolások természetesen mindig voltak és lesznek; ezek azonban csak kivételek. Általánosságban azonban a súlyos börtönbüntetés vissza fogja rettenteni azokat a lelkiismeretlen férfiakat, akik fiatal leányok tapasztalatlanságát kiaknázni szokták. Nem osztozkodok abban a nézetben, hogy egy »ártatlan* csókért, vagy egy »ártatlan« ölelésért nem sok a két vagy három évi börtönbüntetés. Nem sok! A börtönbüntetést nem a csók vagy az ölelés miatt szabják ki, hanem azért, hogy a nő a jövendőbeli anya, a családi tűzhely őrzőjének tisztasága megfelelő védelemben részesüljön. Lowther képviselő szerint a javaslat teljesen megokoiatlan. Azok a büntettek, amelyeket büntelni akar, az utóbbi esztendőben nem szaporodtak. Amerikában számtalan törvény védi a női tisztességet és a női méltóságot, de maguk az amerikaiak is állítják, hogy ezek a törvények semmit sem érnek. A tisztességes nő törvény nélkül is tisztességes marad, mig az amolyan nőt semmiféle törvény sem mentheti meg. Azefajta törvéDy, minta szőnyegen levő is, csak arra jó, hogy néhány raffinált nő öreg urakat, vagy tapasztalatlan urakat alaposan megkoppaszthasson, A képviselöház többsége elfogadta a kormány javaslatát' s igy az nemsokára másodszori olvasásban Í3 a ház elé kerül. Azoknak a komáromi férfiaknak, akik az utcán, a strandon és egyebütt visszaélnek a jó ízléssel, intésül irtuk mindezeket meg. Jó lesz vigyázni, mert hátha, eszébe jut a prágai törvénygyárnak, hogy ilyenféle törvény jó volna Csehszlovákiának is. JECeg-yverjavitásolc “5®B®370 és átalakításokat csak puskaművesnél készítessen, mert csupán ilyen szavatolhat a fegyver megbízhatóságáért, azért forduljon minden vadász SULOVSKY BÉLA puskaműveshez Bratislava, Köztársaság-tér 1 szám. Közönség köréből.* üt li aTifÉgyili. Tekintetes Jezsó Márton állami tanfelügyelő urnák Komárom. 1769/1922. sz. levelére, noha életemben sohasem nyiitleveleztem, ez utón válaszolok. Mert úgy látszik, hogy a közvéleménynek kell ellenőrzőnek lenni leveleim felett, hogy azokat tanfelügyelő ur — mint a múltkor is — ironikusnak és illemtelencek deklarálván, vissza ne utasítsa »rosszalással.« Első sorban is, levelének azon pontjára válaszolok, melyben múltkori levelemet ironikus és illemteiennek állítja. Mit írtam én? Megköszöntem a kulcsodi iskolaszék nevében, hogy alapos vizsgálatot tartott az iskolánál, melynek során az is megállapítást nyert, hogy az iskolának illemhelyei nincsenek, hogy az épület elhanyagolt, hogy a felszerelések közűi sok minden hiányzik. Megköszöntem, mert e vizsgálódása nélkül ezekről soha sem tudtunk volna, mert e hiányokról soha senki észrevételt nem tett. Ebben van az irónia? Én nem találom meg, de még kevésbé az illemtelenséget. Vagy talán az az irónia és illemtelenség, hogy a »Rendszabályokra« hivatkoztam,'melyek szerint kimutattam, hogy a hiányokat észre veDni, azokról az iskola-fenntartónak pótlás, * E rovatban közlőitekért a felelősség a beküldőt terheli. A Szerk.
