Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-12-28 / 154-155. szám
2. old«]. Komáromi Lapos érdemes túlságosan belemélyedni, hiszen úgy sem tart sokáig. Az embeiek olyan csüggedtek, reménytelenek és a költőkön nem tud erőt venni ez a csüggetegség. Minden soruk azt vallja, hogy az élet az, amely mégis diadalmaskodik. A magyar írók most sem csak a ma számára írnak, minden időknek szól az ő Írásuk. Nem. csak hozzánk, magyarokhoz szólnak, hanem minden emberhez, aki tudja, mi az igazi érték. Mert amit ők nyújtanak, igazán értékes az. Fájdalom, ma nincsenek nagy vezető-férfiaink, de nagy íróink, hála Istennek, vannak. A magyar könyvek egyre jönnek, mindig újabb és újabb könyvek látnak napvilágok Vájjon kik olvassák őket ? Hiszen azok, akit. annyira szerették a könyveket, akik olyan szorgalmasan gyűjtögették könyvesszekrényükbe őket, most olyan szegények, olyan nyomorultak. A könyvek pedig drágák. Azok meg, akiknek most is bőségben van a pénzük, nem érnek rá olvasni, hiszen a pénz után kell futniok. És mégis, a könyvek fogynak. Azok a szegény emberek, akiknek alig telik ruhára, meg élelemre, mégis tudnak áldozni a könyvekre. Milyen megható is az, mikor egy ilyen ember könyvet vesz. Minlha áldozati oltárra tenné a maga adományát. És úgy látszik, hogy a gazdag emberek a pénz után futók lelke is szomjazik ezekre a könyvekre. A magyar emberek könyveket Írnak és a magyarok olvassák ezeket a könyveket. Ne gondoljuk, hogy ez csekélység, nem valami fontos dolog. Amely népnek a lelke ennyi virágot hajt, abban van még egy ezer évre való élet. F. L. Petőfi emlékezete. — Az első Petőfi estély a Dalegyesületben. — Néhány nap választ csak el bennünket attól az ünnepi dátumtól, mely a magyar kultúra egyik világhódító nagy szellemének, Petőfi Sándornak születése napját jelzi s amely a ránk virradó uj évnek első perceiben éri el századik fordulóját. A magyar nemzet, melynek egyik legnagyobb fia volt, az egész jövő esztendőt Petőfi ünneplésének szenteli és az ünnepségek immár megkezdett sorozatában az idei szilveszter estét állitja a hódolatteljes megemlékezés középpontjába. Budapesten az idei Szilveszter estén a máskor oly vidám heje-hujás hangulatot komoly ünnepi hangulat váltja föl és egész Magyarországon a hódolat érzésével ülik meg Petőfi születésnapjának századik előestélyét. Az öszszes színházak Petőfi emlékének áldoznak, alkalmi darabok és Petőfit magasztaló költemények dús műsorával ünnepük a halhatatlant, ki nemzetének és nemzete irodalmának nemcsak egyik legnagyobb képviselője, de magyar fajának rajongó s a legnagyobb áldozatra kész hive volt. Éjfélkor felcsendülnek az összes templomokban a harangok és félórán át hirdetik biztató szóval az ünnepi évforduló mélységes jelentőségéből fakadó reményteljes hitet, egy rettenetes viszontagságokat átszenvedett, megalázott nemzet szebb jövendője iránt. Az idei szilveszter tehát a magyarságra nézve nem lehet a megszokott lármás vigalmak banális napja, melyen a sok keserűséggel terhes letűnő évtől a jobb napokat ígérő uj esztendő reményében búcsúzik sírva-vigadó kedvében, de kell, hogy az ünnepi áhitatnak lelket fölemelő érzése is kifejezést nyerjen azokban az órákban, melyek kegyelettel emlékeztetnek a nagy költő születésére, kivel az isteni Gondviselés száz évvel ezelőtt megajándékozta a magyar nemzet fiait. Meg kell állanunk egy kis időre, ki kell szabadítani lelkünket a megszokott hangulatok béklyóiból az idei Szilveszter estén és át kell adni magunkat annak a fölemelő érzésnek, mely büszke tudattal tölti meg szivünket arra a gondolatra, hogy a búcsúzó év lepergő órái Petőfi születésére emlékeztetnek. A nagy ünneplésből az itteni magyarságnak is ki kell vennie a maga részét és meg kell ragadnia a legtermészetesebb alkalmat arra, hogy hódoljon a nagy költő emlékezetének. Nemzeti kultúrájának és ezzel együtt saját fajának tartozik azzal, hogy nemzeti érzületének legmarkánsabb képviselőjét, a századik évform dúló történelmi borderejéhez méltóképen ünnepelje. Akinek soha nem halványuló nagysága előtt az egész müveit világ kulturnépei elismeréssel hódolnak, annak jelentőségéből erőt és kitartást kell merítenünk szomorú napjainkban. Mert a mienk volt ő és a mienk marad mindenkorra s örök nagyságának fényessége a mi szomorú napjainkat aranyozza be sugarával. Komárom magyarsága szintén megemlékezik Petőfi Sándorról születésének századik évfordulóján. A magyar kultúrát szolgáló egyesületek között a Komáromi Dalegyesület az első, mely az itteni magyarságnak az első alkalmat szolgáltalja ahhoz, hogy a Halhatatlan iránt hódolattal rójja le az emlékezés kötelező tiszteletét. Szilveszterkor, mielőtt a hagyományos évzáró-mulatságot megkezdené, Peíőfiestély keretében emlékezik meg a legnagyobb magyar lírikusról. A legközelebb eső és az évforduló idejének legmegfelelőbb óráit ragadja meg az egyesület, hogy Petőfi életének és költészetének ismertetése, költeményeinek előadása, dalaira irt énekek és karok interpretálásával méltóképen felidézze a magyar kultúra e magasan kiemelkedő alakjának emlékét a magyar szivekben. Nem lehet kétség az iránt, hogy ez ünnepély teljes mértékben sikeres lesz, hiszen a legnépszerűbb és legkedveltebb magyar költőnk megbecsülése és tisztelete mindnyájunknak kötelessége 1 Le sem ment a hajnalcsillag. Le sem ment a hajnalcsillag, Fel se kelt még a nap, Már az ekém ökröm után A barázdába kap. Szántogatom ősi földem, Mit apámtól örököltem Ezeréves búval.. . Fáradok az ősi telken : Szántó parasztnak születtem. S nem bánom, hogy úgy van. Csak azt bánom, hogyha bánom : Szántok, vetek rendre, S nem tudom, hogy kié lesz a Testem töredetme: Kis udvarom, ősi telkem, Ahol magyarnak születtem Egyre szükül, árvul... Nyom az adó, nyom a dézsma. — A hitem is elhagy néha, Szivem is megfájul. . . Kinek mondjam panaszomat, Nincsen, aki érti: Két szép ökröm a barázdát. Kinek, mire méri. Panaszom az esti szélbe. A hajnali kelő fénybe Sóhajtom el csendben. Valahol a Tisza mentén, Valaki az ősi telkén Felfogja a lelkem. Telek A. Sándor. S magyar gépgyárak versenye a [äszMk gépiparral. A magyar gépipar expanziós törekvései az utolsó időben különös sikerrel jártak. A környező államok egyre nagyobb mennyiségű magyar gépet importálnak, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a magyar valuta belföldi vásárlóképessége még nem érte el a nemzetközi paritást. Minden attól függ, hogy a munkabérek további emelkedésének a gépgyárak gátat tudnak-e vetni, mert a mostani helyzet lehetővé teszi, hogy a Balkánon és egyéb közel fekvő országokban a magyar gépgyárak kiszorítsák a csehszlovákiai gyárak gyártmányait. Hogy a csehszlovákiai gépipar leküzdése a magyar gyárak részéről mennyire befejezett ténynek tekinthető, arra nézve jellemző az alanti statisztika, amely a csehszlovákiai mezőgazdasági gépek kivitelét mutatja havi átlagban és vagononként. Eszerint Magyarország Csehszlovákia 1920-ban kivitt havonkint 58 117 1921 első félévben 28 126 1921 második félévben 30 130 1922 első negyedévben 70 44 1922 második negyedévben 112 63 1922. december 28 Nyilvánvalóan látszik ebből az összeállításból, hogy a cseh gépipar hanyatlása és a magyar gépkivitel előretörése az idei februártól kezdődik, amikor már érezhetővé vált a csehszlovák kormánynak a beavatkozása, — amellyel a szokol árfolyamát mesterségesen igyekezett megjavítani. A Balkánállamok már nem tudlák megfizetni a csehszlovák gépeket és a magyar gépgyárakhoz fordultak, amelyek olcsóbban szállítottak. Fellendült a magyar gépkivitel és az idei év közepén már majdnem kétszer akkora, mint a csehszlovák gyárak exportja. \ Országok szerint eredetileg a legtöbb gépet Csehszlovákiából Olaszországba és Fran ciaországba exportálták, ez az üzlet azonban 1921-ben egyharmadára csökkent és 1922-ben sem sikerült a csehszlovákiai gépexportot francia és olasz vonatkozásában megjavítani. A két országon kívül a legnagyobb fogyasztópiaca a csehszlovák géptermelésnek Magyarország volt, amely azonban hirtelen maga is exportállammá lépett elő. Érdekes szembeállítását adjuk alant a csehszlovák és magyar gépkivitelnek az utódállamokba, amely szemléltetően mutatja, hogy miként sikerült a magyar gépgyáraknak tért foglalni. A zárójelben levő számok a magyar kivitel adatai: Jugo- Románia Lengyeiszlavia ország vagon 1920 ban bavoukint 2 (0) 10 (4) 13 (0) 1921 első félévben 2 (1) 23 (10) 23 (0) 1921 második félévben 4 (3) 18(10) 40(0) 1922 első negyedévben 3 (5) 12 (44) 3 (0) 1912 második negyedévben 4(20) 8(69; 5(5) Még tavaly L'3ngyeloi-3zég a legjobb vevője volt a csehszlovák gépiparnak, azonban a szokol februári mesterséges feljavítása kiszorította a csehszlovák gépeket Lengyelországból, úgy, hogy a tavasz felé már megjelent a lengyel piacon a* magyar gépipar is. A legjobban sajnálják a csehszlovákiai ipar Jugoszláviában ért veszteségét, mert az uj államok közti még tavaly ez volt a második legjobb eladási piaca, de most exportjuk kétharmadára redukálódott és ugyanekkor a magyar gépkivitel Jugoszláviába megkétszereződött. Erős versenytársat kapott most a csehszlovák gépipar az orosz piacon is a magyar gépgyárakban, a mennyiben a Gtanz-Danubius kihasználni igyekszik a kínálkozó lehetőséget, ha bz export politikai előfeltételeit biztosítani tudja. A folyami hajókat az oroszok csak Budapesten rendelhetik meg a Ganznál vagy a Schlick- Nikolsonnál, mert a Duna nagyobb hajókkal tulajdonképpen a Fekete-tengertől csak Budapestig hajózható. Uíleuéi uisurnoí minden államba a leggprssbbeo és legolcsóbban megsiwzek. Dldékí megbízásokat a legggorssbben elintézek, mintán heíenkint háromszor megy küldönc Prágába Cljárasí dij Z5 korona, cím: hásziő Zsigmond Bratislaua (Pozsony) SzéplaíMS !2. sz. MISEK,. — Mohácsy János dr. ünneplése. Meleg és bensőségteljes ünneplésben részesült Mohácsy János dr.. ügyvéd, az Országos Magyar Kisgazda Földmives és Kisiparos Párt országos elnöke. Folyó hó 27-én, névnapja fordulóján tisztelőinek és barátainak nagy serege kereste fel Király-püspök utcai lakásán és szeretetüknek melegével vették körül a magyarság közbecsülésében álló vezérfiát. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos párt helyi szervezete Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, Koczor Gyula körzeti ügyv. elnök és Lukovics
