Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-21 / 152. szám

negyveiaharmadiBc évfolyam. 152. sxAm. CsOtSrtSk, 1922- dacember 21.

KOMÁROMMEQYE1 KÖZLÖNY

POLITIKAI LAP.

Síéflzetésl ár értékben:

Helyben és vidékre postai szétküldéssel: lSg6$x érre 80 X, félévre 40 K, negyedévre 20 K. £$jy«* taxám ára t 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 8ARAMYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová ugy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háromszor: ked^i csütörtökön és szankalog

Urak és gazdagok

pártjának szokták nevezni a csehszlovák nemzeti demokrata pártot, mely a napokban Pozsonyban is zászlót bontott és ezzel megkezdte szervezkedését Szlovenszkóban. Nem minden alap nélkül nevezték el urak és gazdagok pártjának, mert való igaz, hogy tagjai valamennyien a köztársaság vagyonos elemeiből kerültek ki, igazi kapitalisták, akik azt be is vallják, sőt büszkék arra. Jól tudjak, hogy a demokrata fogalom egyáltalában nem zárja ki azt, hogy dúsgazdag emberek legyenek hívei, aminthogy a világ összes parlamentjeiben mindenütt a tehetősebb osztályok képezik a demokrata pártokat, de viszont kérkedni a kapitalizmussal nincs sok értelme, mert a vagyon vagy a pártállás még nem jelenti, hogy az, aki magát demokratának vallja, tényleg az is legyen. És valóban a c-eh-szlovák nemzeti demokrata pártról senki sem mondhatja el, hogy a tiszta demokratizmus alapján áll, ez csak egy odafüggesztett időszerinti jelző, melynek jelszavával indult meg a világ uj megváltása. Ez a párt sokkal inkább nemzeti vagyis világosabban cseh nacionalista, amely érthetően kidomborodik minden politikai felfogásán és cselekedetén.

A csehszlovák nemzeti demokrata párt a köztársaság legnagyobb nacionalistájának, Kramár dr.-nak, a szláv sovinizmus legveszedelmesebb képviselőjének pártja, mely a cseh centralizáció legkonokabb hirdetője, sőt a pánszlávizmus imperialista törekvések zászlóhordozója. Egész politikai pályáján, melynek nagyobb része a bécsi Reichsratban zajlott le — a pánszlávizmus eszméjét hirdette és ma sem szűnt meg azt időszakonként felspinre vetni. Ismerve az ő politikai mentalitását, nem szükséges külön rámutatnunk arra, hogy az ő álma egy nagy centralisztikus szláv állam Csehországgal a magvában, amelyben egyéb nemzetiségnek helyet nem ad, mert ez csak az egység rovására történhetnék.

Tagadhatatlan, hogy az új államnak egyik legsúlyosabb nemzeti politikusa ő s egyik legnagyobb ellensége minden nemzetiségi törekvésnek, minden kisebbségi kívánságnak, még ha azok a törvényekben és szerződésekben a legkifejezettebben vannak is körülbástyázva. Pozsonyi szereplése alatt újra bizonyságát adta politikai felfogásának, amikor nyíltan állást foglalt Szlovenszkó autonómiájával szemben, erősen hangsúlyozván, hogy a cseh és szlovák nép egy nemzet vagyis csehszlovák, — noha mindkettőnek nagy

szüksége van arra, hogy egymás nyelvét megtanulják, amikor aztán a soviniszta politikus szerint teljes és megdönthetetlen lesz az egység. Szerinte azonban Szlovenszkó autonómiája veszélyt jelent az egységes államra, mert dualizmusban nem állhat a köztársaság. Hogy a szlovák testvéreket felvilágosítsa arról is, hogy milyen veszedelem lenne az önkormányzat rájuk nézve, előrántja a magyarokat, úgy mutatván be őket, mintha az autonómiát a magyarok találták volna ki a tőt testvérek számára.

Ez a nyilatkozat mindenkit meggyőzhet arról, hogy Kramár dr. és pártja mennyire távol állanak attól a politikától, mely a köztársaságnak oly égetően szükséges konszolidációjához vezethetne, a legridegebb elzárkózás minden olyan törekvés elől, mely a centralizáció elvének sérthetetlenségét akarja megdönteni s mely a sovén nacionalizmus káros légkörébe tisztultabb levegőt kíván bevinni. Nyíltan hirdeti ez a párt, hogy a legélesebben ellenzi az autonómiára való törekvést és épen ezzel helyezi magát szembe a demokrácia tiszta fogatmával.

ügy tűnik fel, hogy valóban a cseh urak és gazdagok érdeke, hogy a centralizáció érvényesüljön minden téren ebben az államban, Szlovenszkó szegény tót népe saját testvéreire egyáltalában nem számithat függetlenségének elérésében. Kramárék és társaik a magyarok mesterkedésének eredményeképen állítják be a szlovákok legtermészetesebb, törvényes törekvését s akkor, amikor üt egyet a magyarokon, végig sújt a szlovákokon is. Hogy a csehszlovák nemzeti demokrata pártnak szervezkedése nem érheti el kitűzött célját azt sejteni lehet, mert azt ma már minden csehpártnak tudnia kellene, hogy csak akkor számíthat a szlovákok támogatására, hogyha azok kívánságát magáévá teszi. A szlovákoknak pedig újabb tanulságul szolgálhat ez a politikai szervezkedés, a mi a jövő képét tisztultabb világításban tárja föl előttük.

= A genfi jegyzőkönyvek és a demokratizmus. A nemzetgyűlésen most tárgyalják azokat a jegyzőkönyveket, amelyeket Ausztria szanálásáról vett-föl a kormány Genfben. Tudvalevő dolog, hogy a csehszlovák köztársaság szintén részt vesz Ausztria gazdasági helyzetének megjavításában és több száz milliós kölcsönt nyújt neki. Az erre vonatkozó javaslatok tárgyalásánál a többek között felszólalt Lodgmann dr. a német nemzeti párt elnöke is, aki érdekesen világítja meg az egész szanálási akciót a demokrácia szempontjából. Kijelenti, hogy a genfi jegyzőkönyvek ellenkeznek a demokratikus elvekkel és csak elősegítik Ausztriának a nemzetközi tőke által történő kizsákmányolását. A győztes államok négy évig állottak harcban, hogy a demokráciát győzelemre juttassák s ma ugyanazon államok eltörlik a demokráciát és kijelentik, hogy a demokrácia, nem képes arra, hogy keresztülvigye azokat a rendszabályokat, melyek a szanálást lehetővé teszik. Ha ez a demokrácia a szükséges szociális rendszabályokat nem tudja megalkotni akkor feladatairól le kell mondania. Ha pedig képes arra, akkor ez azt jelenti, hogy a hatalmak nem segítik Ausztriát, hanem ellenkezőleg, megakarják rabolni attól a lehetőségtől, hogy saját erejéből álljon talpra. A csehszlovák köztársaságnak úgy kellett volna segíteni Ausztriát, ahogy azt Svájc tette, amely megfelel a demokrácia legideálisabb elvének.

= Rasin és a legionisták. a csehszlovák köztársaság pénzügyminisztere, Hasin dr. ellen ugyancsak éles támadások hangzanak el. A köztársaság szerencsés kezűnek tartott, pénzügyminisztere Párdubitzban beszédet mondott, ahol nem igen szarencsésen találta meg a kifejezéseket a legionisták ellen, akiknek egyetmást egész nyíltan odamondogatott. Többek között azt mondotta, hogy a felszabadított hazába dicsőségesen visszatérő „nép“ állandóan követelő magatartást tanúsít. Véreztünk, harcoltunk érted haza, most tehát fizess! Fizess, amivel tudsz, akár készpénzzel, akár kedvezményekkel — a szabad, egyenjogú és demokratikus köztársaságban!... Igen, ilyeneket és hasonlókat olvasott a pénzügyminiszter a légionáriusokra, ami ezeket elkeseredésbe gurította. A csehszlovák légionáriusok országos szövetsége most visszautasítja Rasin pardubitzi beszédében rájuk vonatkoztatott kijelentéseit és nyilatkozattételre hívják föl Rasint, hogy igazak-e azok a kijelentések, melyeket a sajtó közöl és amelyeket n*-ki tulajdonítanak. A tényeket mondta-e el Rasin, vagy sem, azt nem vitatjuk, de lehetetlen föltételezni róla, hogy a légionáriusok viselkedésének eredő okával ne lenne tisztában. Ugy látszik azonban, hogy elfelejti, hogy a légiókba beállott, illetve besorozott cseh hadifoglyoknak annak idején mindent Ígértek arra az esetre, hogyha hazájuk függetlenségének kivívásában résztvesznek. Hogy pedig ígérni és pedig sokat Ígérni kellett, azt igen jól tudják azok, kik a légiókat szervezték. A légionáriusok pedig a szép ígéretek fejében harcoltak és véreztek idegen országokban s mikor hazatértek, nem tettek mást, mint az Ígéretek beváltását követelték. Hogy még most is követelnek és hogy e követeléseket végre is megsokallja a kormány, az csak azt jelenti, hogy valószínűleg oly sokat Ígértek, hogy most azt nem tudják megadni. Pedig hát a régi közmondás is azt tartja : adós fizess, vagy fuss!

= Kétféle mérték. Amig mináiunk egyenesen fütyülnek a kisebbségi jogokra, addig az Ausztriában éló csehek ugyancsak hivatkoznak a békeszerződésben lefektetett kisebbségi jogokra. Ugyanis a Bécsben élő csehek elégedetlenek államukkal Ausztriával és az osztrák kormánytól több jogot követelnek a nemzeti kisebbség, illetőleg az ausztriai csehek számára. Ezért már több népgyülést tartottak és beavatkozásra szólították fel a prágai kormányt, valamint a bécsi cseh követséget is. Mostan a bécsi csehek akcióba léptek és ismét népgyülést rendeztek, ezúttal & cseh szociáldemokrata párt égisze alatt, amelynek képviseletében Machar képviselő is megjelent BécabeD. A bécsi gyűlés részletesen foglalkozott az osztrák kormány válaszával, amelyet a csehek őszi követeléseire adott. Az osztrák kormány ugyan több engedményt tett az alsó