Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-07 / 146. szám

öwfoäjr«m»------ '- ---------------- -,=ga-e 146. izém. Csütörtök» 1922. december 7. KOMÁROMMEGYEl KÖZLÖNY P £í$fizirtésl ár cueb-sziavák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ifésn évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. j Egyes szám ára < 80 fillér. W>n«M1<flwrwi^.^sii .v ~.IiliiiY.l.m^^iirrV~írirrVr»iin ^T... m nSBSi OLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkeszti: BARANYAY JÓZSEF dr. Az adókivetés munkája most folyik és az adóprés teljes gőzzel dolgozik a községesitett városházán. Alkalmunk volt a jövedelemadó kivetés lajstromába betekintenünk és elborzadva lapoztuk végig a kivetés adatait tartalmazó füzetet. Mintha az lenne a célja, hogy agyonnyomoritott polgárságunkat teljesen levetkőztesse, oly rémületesen nagy szá­mokat tartalmaz. Sokszor elmondtuk az állam adópolitikájáról a véleményünket. Ha az államnak be nem vallott célja az, hogy az adóalanyokat kipusztitsa, mint a kártékony hernyókat és más rovarokat, akkor sem lehetne erre hathatósabb esz­köz, mint az adókivetésnek most szokásos módozatai. De ha a cél mégis az volna, hogy az adózók — tehát az államfentartó qlem — megmaradjon, legalább egy kis szuszt kellene neki engednie. De itt folyik most a jövedelem adó kivetés — 1921. és 1922. évekre — te­hát visszamenőleg adóznak ismét két esz­tendőre. A jövedelem adó mellett ott sze­rénykedik azért a kereseti adó is, hogy azt se felejtsük el, amely még a régi jó időkre emlékeztet bennünket. Közben ál­landóan zaklatnak bennünket a forgalmi adóval, a forgalom e kerékkötőjével és a drágaság egyik legfőbb faktorával. Azután itt lebeg máris a fejünk felett a vagyon­adó, vagyis a vagyon leadás, mely a va­­gyonszaporulati adóval megszerezve, egyes esetekben a komikum határait kezdi érin­teni, mert több, mint az adó objektum mai reális forgalmi értéke. Azt kérdezzük azoktól, akiket illet, hogy lehetséges-e ezt kibírni, vagy tovább bírni? Mi azt hisszük, hogy nem. Az adózó közönség zsírját már leadta, most a bőrén van a sor. Tessék elmenni azokra a tár­gyalásokra, majd tájékozódhatik mindenki a hangulatról. A közönség passzív tunya­sága és gyámoltalansága is kezdi megso­­kalni ezt az adóműveletet, mely egyene­sen elviselhetetlen. Mit használ nekünk az, hogy a demokrácia szent nevében most a munkásság is belekerül a jövedelem adó kivetése alá, mindenki, akinek hatezer koronán felüli jövedelme van. A napidijas, a hivatalszolga százakra menő adót fizet ezentúl. Nincs többé adómentes jövedelem, csak a nagybankok, a valutaspekulánsok és a börze siberek élvezik a jövedelem adómentességét a jövőben. Az állam adókönyvei ezek részére nem tudnak eredménnyel csapdákat ál­lítani, melyekbe beleesnének. Kicsúsznak belőlük. De mi nem tudunk menekülni. Ennek a városnak ipara, kereskedelme érdekében emeljük fel szavunkat: a tönk j szélén áll egész gazdasági életünk, ne szegjék nyakát a rettenetes jövedelmi ; adóval. Az adókivető bizottság lelkiisme- ] retére appellálunk, hogy álljon síkra mel- i lettük, hiszen a legjobban tudják ezek a . polgárok, hogy milyen pusztulás seperte j el itt a közgazdasági életet, mely ezer \ sebből vérzik. j Az államfentartó és államalkotó elem S érdekében emelünk szót. Mert igen meg- | ható dolog a nacionalista handabandázás, ; de ha az adózásról van szó, akkor a na­cionalizmus elbújik és kárörömmel mutat reánk, mondván hogy fizethetnek a ma­gyarok és zsidók. Nemzeti demokraták és légionáriusok ide jöhetnének gyakorlati leckéket venni az államfentartásból, az adóbizottsághoz, mely rettenetesen súlyos ezreket emel ki ismét ebből a leszegénye­­dett polgárságból, amelynek nincs forgalma, nincs üzlete. Mivel az állam keretébe beilleszkedve súlyos kötelezettséget raknak ránk, olya­nokat, amelyek egészen elviselhetetlenek, de ezeknek megfelelő jogok egyáltalán nincsenek számunkra kiszolgáltatva, azt kérdezzük az illetékes tényezőktől, mit gondolnak, meddig tarthat ez igy? Med­dig feszülhet a húr, melyet hajszálak tar­tanak már csak az iv két végén ? Ez iránt a leszegényedett, meghalásra ítélt és létéért vergődő polgárság iránt adózás tekintetében a legnagyobb kíméle­tet és méltányosságot követeljük. = A csehszlovák-magyar gazdasági egyez­ség. A köztársaság Magyarországgal eddig csak kereskedelmi keretszerződést kötött. A for­galmi egyezség biztosítja a köztársaság terü­letéről származó és a drégely—palánki—ipoly­­tarnóci vasútvonal állomásaihoz tengelyen szál­lított árukra nézve magyar területen a szabad átmenetet. Ehhez hasonló átmeneti szabadsá­got biztosit az egyezség a magyar területről Csap, Tiszaujlak és Sátoraljaújhely gyártelep vasúti állomásokra tengelyen fuvarozott árukra, ha azokat ismét magyar területre akarják visszaszállítani. Külön cikk szabályozza a posta, táviró- és telefon forgalmat. Itt még van néhány rendezetlen kérdés, mert magyar részről jegyzéket terjesztettek elő a csomag, értéklevél és utalvány, továbbá újságok szál­lítása dolgában. Ezekben a kérdésekben még nem történt, döntés, de tárgyalás alatt vannak. A vasúti díjszabásról szóló szakasz biztosítja a legtöbb kedvezést. Külön megállapodás van a közösen használandó pályaudvarokról. Közös határállomások: Pozsony ligetfalu, Érsekújvár, Ujkomárom, Párkánynána, Drégelypalánka, Szob, Ipolytarnóc, Pelsőc Bánréve, Torna, Hi­dasnémeti és Legenyemihály. Nincs egyelőre közös állomás kijelölve a Salgótarján—hatvani vonalon, mjatán itt a határt még nem állapí­tották meg. Kimondja az egyezség végül azt is, hogy a Lengyelországból hetenként érkező, átlag három-négy szénszállítmányt a csehek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mipt a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak sth. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szintakta Hidasnémetin, vagy Sátoraljaújhelyen tartóz nak átengedni. Az átucsereforgalmi egyezség megkötésére irányuló tárgyalások kedden dél­előtt kezdődtek meg a külügyminisztériumban. A megbízottakat magyar részről Wodiáner meghatalmazott miniszter, cseb-szlovák részről Dvoracsek meghatalmazott miniszter vezette. — Nyugdijáé tanítók segélye, A nemzet­­gyűlés kedden tartott ülésén a kormányjavas­latot terjesztett a képviselők elé a nem állami nyugdíjas tanítók segélyéről. Az egyházközsé­gek, valamint a községek által f»mártott, állami segélyben részesülő szlovenszkói elemi és pol­gári iskolai tanítóknak egyszeri segélyt javasol folyósítani a kormány, mely javaslatot Dobicky képviselő ismertette. A tervezet az illető nyug­díjasokat rögtöni segélyben kiváüja részesíteni arra az időre, mig a tanítói kar ezen részének viszonyait törvény utján szabályozzák. Az erre vonatkozó javaslaton már dolgoznak. A folyó­sítandó segély 1163000 K-át tesz ki. A javas­latod a nemzetgyűlés az első olvasásban elfo­gadta s igy remény van arra, hogy a segélyt mielőbb ki fogják utalványozni. = Az állami tisztviselők fizetésének le­szállítása. A kormány az uralkodó drágaság lefaragását, úgy látszik, komolyan tervbe vette és végre is akarja hajtani. De meg kell álla­pítanunk, hogy az eddigi akció nem azt a radi­kális megoldást szolgálja, mely a drágaság kér­désében szükséges lenne. Ahelyett, hogy a ren­geteg milliárdokat elnyelő nagy hadsereg létszá­mát apasztaná és a nagyhatalmakat is elhomá­lyosító, szükségtelenül nagy külképviseletet redukálná és a kül- és belföldi propaganda horribilis költségeit csökkentené, nagy előszere­tettel irányítja tekintetét az állami tisztviselőkre, akiknek fizetését akarja leszállítani. A Bohemia szerint a koalíciós pártok bizottsága a napok­ban a kormánynak az állami tisztviselők fize­tésének fokozatos leszállítására vonatkozó ter­vével foglalkozott és a koalíciós pártok meg­egyeztek abban, hogy az állami tisztviselők 1923. január 1-ével az eddigi 25%-os kvóta helyett kötelesek az egész személyes jövedelmi adót megfizetni. A drágasági pótlék lefaragása április 1-én kezdődik. Erre vonatkozóan a »Národny Listy« azt Írja, hogy a kormány még ezen a héten törvényjavaslatot fog terjeszteni a parlament elé, mely egy évre rendezi az állami tisztviselők drágasági pót'ékát. Tehát a kor­mánynak a drágaság letörésére irányuló mun­kája első sorban az állami tisztviselőket érinti érzékenyen, csak azt nem lehet megérteni, hogy az adók csökkentésére semmiféle lépés nem történik, holott az állam kiadásainak is csök­kennie kellene a tisztviselők illetményeinek le­szállításával. — A „Slovák“ a szlovákok elsikkasztá­­sáról. Pozsonyból jelentik: A Slovák egyik szá­mában foglalkozik a népszámlálási eredmé­nyekkel és megbotránkozását fejezi ki afölött, hogy a népszámlálás alkalmával nem tüntették föl külön a szlovákokat, hanem csehszlová­koknak állították be őket. A szlovák néppárt nem engedi elsikkasztani a szlovákokat és leg­főbb kötelességének tartja, hogy a hazug cseh állításokat és statisztikát a külföldnek is tu­domására adja. Csallóközi Naptár kapható Spitzer Sándor paplrkereskedésébon Nádor u. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents