Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-11-30 / 143. szám
I«g9v«nharimadib 6vfoByaifi* 143. ázás». 'CiQtörtSk« 3922« november 30, KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY P Eléfilzeíéfií ér CMtMdOTik értékbe* 2 Helyben és villákra pattal szétküldéssel: Sgfée* évre 80 K, félévre 40 ti, aegyedévre 20 £. > Esyy®* ssám ár® i 80 fülér. OLITIKAI I u A. ¥». ALAPÍTÓTM: TUBA JÁNOS. Fősawrkesztö: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY ÍÖZ3EF dr. S m Mii], mely a legutóbbi városi közgyűlésen folyt le és a városháza terméből való kivonulásukkal végződött, bennünk nagyobb emóciókat egyáltalán nem kelt, mert a városháza tanácstermében eddig kinevezés folytán helyet foglaló cseh és szlovák bizottsági tagokról őszintén mondva, nem tudjuk, hogy tulajdonképpen kiket is képviseltek. Ők a nemzetgyűlési választásokon leszavazott katonaság szavazatai után kerültek oda be, a katonaság pedig a világ egyetlen államában sem vesz részt a községi életben, hiszen azok a katonák, akik 1920. évben itt képviselőt választottak, innen réges-régen mind eltávoztak. Ezek a bizottsági tagok a város közterheihez egyetlen fillérrel sem járultak és mégis milyen dagadó önérzettől feszült megbízottjuknak keble, amidőn a rezoiuciót felolvasta". Lássuk ezt az Írásművet kissé közelebbről. A nyilatkozat a következőt állitja: »a választásokon arra a meggyőződésre jutottak (a cseh szlovák pártok), hogy a választáson kandidáltak nem nyújtanak semmi kezességet, hogy az eddigi rezsim is megváltozik.« De kérem, hiszen ez lehetetlen állítás. Hiszen a rezoluciót az ülés elején olvasta fel a csehek bizalmija, amikor még a jelöléseket meg se tette egy párt se. Hogy lehet olyant kritikában részesíteni, amit nem ismerünk? A nyilatkozat azt is állitja, hogy a törvényhozókat a komáromi rezsim gondolkodóba ejtette. Igazán szép a törvényhozóktól, hogy gondolnak reánk és az itteni rezsimre, de sokkal okosabban tennék, ha törvényt hoznának a városnak nyújtandó államkölcsönről és az évekkel ezelőtt megígért kölcsönt folyósítanák. Ne gondolkodjanak felőlünk, hanem cselekedjenek értünk. A denunciáló kis irás azután azzal végzi mondanivalóját, hogy a mandátumot leteszik, minthogy törekvésük, a törvény céljainak érvényre juttatása szerintük eredménytelen, tehát a hivatott tényezőket felhívjuk, hogy Komárom város vezetőségével szemben »más módokat tegyen megfontolás tárgyává«. Hogy tetszik ezt érteni? Komárommal szemben ne legyen érvényes a törvény? Talán a kilencvenkét százalékos magyarság városának ugyanilyen százalékos cseh vezetőséget szándékoznának a kivonuló urak ajándékozni ? Arról sohasem méltóztattak egy hangot sem kiejteni, hogy ennek a pusztulásnak indult város közterheihez önök is hozzájárulnak, csak a vezetésből kérnek és várnak oroszlánrészt. Semmi kifogásunk, hogy a polgári lakosság számaránya szerint önök is képviselve legyenek a polgárság zöld asztala mellett. Mert mi magyarok vagyunk ugyan, azt letagadni sohasem fogjuk, de bennünk nem él a türelmetlenség vad sovinizmusa. Tessék itt adókat fizetni, közterhek^ hez járulni, ez jogcímet ad a községi életben vállalandó szerephez is. Mert maga a paktum nem jogcím ahhoz, hogy a városházán vezető szerephez jusson bár. mely párt, különösen oly au pártokat értünk ezeken, ahol csak pártkeretek van| nak, de a mögéjük sorakozó tömegeknek ] a hire-hamvát se látjuk. A szociáldemokrata párt — reméljük \ — levonta ebből a tanulságos esetből a ! következtetéseit és a jövőben bizonyára : óvatosabban köti meg megállapodásait. Az, hogy a cseh-szlovák pártok ily csúfosan cserbenhagyták őket, csak megerősíti azt, i amit mi oly régóta és oly sokszor ismételünk, hogy a szociáldemokrácia a csehszlovák nacionalizmusnak csak eszköze és ugródeszkája. A mi szociáldemokráciánk Komáromban magyar, azt nincs oka megtagadnia, \ és a magyar mindig a saját kárán tanul. | fussa Kálmán nemzetgyűlési képuiselő beszéde. — A magyar gazdák sérelmei. — A nemzetgyűlés költségvetési részletes I vitájában felszólalt Füssy Kálmán nemzelgyü- S lési képviselő is, ki beszédét kedden mondotta ; el. Beszédeben rámutatott a magyar mezögaz- I dák sérelmeire, az általános gazdasági bajokra, ; a magas v&lata által előidézett rettenetes hely- I zetre, a fő dbirtokreíorm igazságtalan módon j való végrehajtására és a gabonakontingens í rendelet lehetetlen intézkedésére. A nagy figyelemmel meghallgatott beszéd a kővetkező: Hölgyeim és Uraim! A törvényhozók vajmi keveset törődnek azzal, hogy a nép miként i fogadja a parlamenti eseményeket. Különösen j a délvidék lakosainak hangulatát nem akar: ják észrevenni, mert e vidtk népe magyarajka. ; Ezek a magyar földmivesek és iparosok, amióta az úgynevezett cseh-szlovák köztársasághoz tartoznak, egyebet nem éreztek, mint nemzeti és gazdasági elnyomást. Egy ilyen nemzet, mint a magyar, amely főként a gazdasági élet elöharcosa, ma a gazdasági pusztulás előtt áll, az nj államaié kutat óta az egyik elnyomás a másikat követte. A pénzlebélyegzésnél elvették a pénznek felét. Azt mondták, hogy ezt majd visszaadják. Három éve már annak s a levont pénzösszegek csak nagyon csekély százalékát térítették vissza. Mindenki várja a kormány sürgős intézkedését, de ez a mai napig sem történt meg s a mostani költségvetésben sincs semmi nyoma. Ugyancsak nem történt meg a hadikölcsőn visszafizetése sem. Szerkesztésé# és kiadóhivatal: Nádor-u, 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények,"mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton j A költségvetés óriási bevételekre számit, j Miként gondolják ezen összegeket összehozni? Elbírják e azt a nép roskadó vállai, amikor az állam semmi kedvezményeket nem nyújt neki s folyvást csak adókat ró a népre. • A magas valuta átka. A munkanélküli segély koldus alamizsna, amelyre nem szorulna rá a dolgozni akaró nép, ha kinyitnak a határokat, ha megindulna a szabad kereskedelem, ha a kormány nem j zárkóznék el s fölvenné a versenyt a szomszéd ? áilamokkol. Ehelyett azonban mester, égésén felsrófolja a cseh korona értékét s ennek következménye az, hogy a gabonát külföldről hozzák be a köztársaságba, itt benn pedig tönkremegy minden, mert a gazda a rája rótt tetemes adók miatt képtelen oly áron adni a gabonát, mint a külföld. Sőt még élőállatot is külföldről importálnak. Fizetésképtelenné válik a kereskedő, iparos egyaránt s ennek természetes következménye, hogy a munkásság is kereset nélkül marad. A magas valutának ima ezek az áldásai. Az iparcikkek halmozódnak a raktárakban, a gyári üzemek nap-nap után szüntetik be üzemeiket, a munkanélküliség növekszik és az ipar, a kereskedelem és mezőgazdaság pang. Mindezek ellenére az adók állandóan emelkednek; csak a magasabb csehszlovák állambölcsesség tudná megmondani, hogy a bevételek i apadásával miként fedezhetők a sokkalta ma] gasabb kiadások ? ! Az 192L évre szóló költségvetés meg- I állapításakor a csehszlovák valuta még sokkal I® alacsonyabban állott, mint jelenleg. Ámbátor most már az úgynevezett jóvalutáju országok közt szerepel a köztársaság, még mindig ugyanazon összegek szerepelnek az állami I költségvetésben, mint a múlt évben, noha nagyobb beruházások nincsenek benne. Mindebből csak az tűnik ki, hogy a valuta javulása csak látszólagos és természetellenes. Kérdem a kormányt, mi haszna van a valutaemelkedés áldásából az egyes polgároknak, ha maga az állam sem képes kisebb költségvetést beállítani ? Én ngy látom, hogy ebből semmi hasznunk sincs, sőt ellenkezőleg, még nagyobb adók és egyéb közterhek súlyosodnak a polgárok vállaira. Manapság még egy adófiszt sem tudja már pontosan felsorolni a különböző adók nemeit. A legutóbbi napokban jelent meg a pénzügyigazgatósó goknak a vagyondézsma fizetését elrendelő meghagyása. A vagyondézsmáról szóló törvény rendelkezései szerint annak idején összeírták mindenkinek a vagyonát, mégpedig az 1919 évi érték szerint, amikor egy pár hetes borjú ára háromezer korona volt s egy mázsa búzáért három négyszáz koronát fizettek s egy hold szántóért nyolcezer koronát is kellett fizetni. Ily értékelés alapján kell fizetnie a földmivesnek a vagyondézsmát, noha egy borja ma száz korona, a búza métermázsája százhnsz-százötven korona s a legjobb minőségű szántó holdankint ezer korona. A kormány azzal édes-keveset törődik, ha az adózó polgár teljesen elpusztul, mint azt a kormány tagjai ismételten és leplezetlenül kifejezésre is juttatták, főleg az iparosokra vonatkoztatva. A földbirtokreform. Szlovenszkó déli részén a földreform egyedüli célja a telepítés. A kormány természetesen nem telepit gömöri magyarokat a szín-
