Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-11-25 / 141. szám

1922. november 25. „Komáromi Lapok.* eddigi kísérletek annyit megállapítottak, hogy gép nélkül is fel lehet szálni a magasba, tet­szés szerinti magasságra és minden irányban lehet ba'adni, nagyjában teljesen függetlenül a szél irányától. Egyelőre nem sokat törődtek a repülés sebességével, még méréseket sem végez­tek kimerítően, de annyi feltétlenül bizonyos, hogy hamarosan el lehet érni a 40—45 kilomé­teres óránkénti sebességet. Ez a sebesség felér a gyorsabb személyvonatok átlagos sebességé­vel s itt d«rül ki a motor nélkül való repülés igazi szenzációja. Minden mesterséges eDergia­­fovrás felhasználása nélkül ilyen tekintélyes sebességgel repülni — mindenesetre biztató kezdet és igy joggal remélhetjük, hogy nem­csak tudományos és sportszempontból van értéke a motor nélkül való repülésnek, hanem gyakor­lati jelentősége is van, mint számottevő köz­lekedő eszköznek. A német siker legjobban a franciákat döbbentette meg s most ők is teljes erővel fogtak hozzá az újfajta repülés kidolgozásához. ManeyrolleB rekoldja az ő dicsőségük s nem hagyja nyugodni a siklórepülők hiúságát. A Rhöp-i repülésekkel voltaképen a németek in­dították el a levegő meghódításának legújabb etsppe ját, a gépnélküli repülés korszakát. s I Útlevél uisumof minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban piegszerzek. Didók! megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona. cím: László Zsigmondi Bratislava (Pozsony) Széplak-u- 12. sz. A komáromi színészet kérdésével foglalkozni bizonyára hálátlan, in­kább meddő dolognak látszik éppen most, ami­kor az általános pangás folytán még a heten­kint, kéthetenbint tartandó hangversenyeknek, előadásoknak sincs közönsége Komáromban, hát hogyan is lehetne beszélni akár két hónapig tartó színi szezonról is. Komárom az utolsó negyedszázadban megszűnt jó szini évad lenni. A szinidirektorok (Mezei, Kövesi) csak azért jöttek ide a nyári szezonban, mert tagjaikhoz éves szerződés kötötte, tehát a nyarat is el kellett valahol tölteni. De azért, mint két jó­­szezon közti hely mégis csak jobb volt a sem­minél. A komáromi szülészetre halálos csapás volt a sétatéri nyári szinház lebontása. Javí­tásokkal időtlen időkig eléggé megfelelt volna a komáromi igényeknek. A város bölcsei azon­ban előbb lebontották, mielőbb az állandó kő­­szinházat felépítették volna. Két szezonban a katonai lovardában húzta meg magát a magyar színészet. Majd jött a háború, onnét is ki kel­lett vonulni. Majd a moziban ütötte fel tanyá­ját Szabados újpesti szinigazgató társulata. A háború utolsó évében pedig a katonai tiszti kaszinóban játszottak. A háború alatt még egy társulat fordult meg városunkban, Fehér Vilmos társulata, amely a kollégium nagytermében játszott. A nagy összeomlás óta Polgár pozsonyi igazgató színtársulata tartott 6 hetes szezont a kát. Legényegyletben és pár hónappal később egy hétig játszott itt a drámai színtársulata. Ez volt az utolsó kísérlet a komáromi színházi élet feltámasztására. Azután követke­zett az ádáz harc nyílt és burkolt intrikákkal a pozsonyi és a prágai magyarellenes körök részéről a szlovenszkói magyar színészet ellen. Az összes szlovenszkói színigazgatói engedé­lyeket megvonták kettő kivételével. Polgár Károly pozsonyi és Faragó Ödön kassai szín­­igazgatónak hagyták csak meg ideig óráig. Aztán a két színigazgatót egymás ellen uszí­tották, hogy mindakettő elvérezzék. Végre Faragónak engedték meg a győzelmet. Polgár Inagy színtársulata a nyomorba jutott. Európai hirü ruha- és diszlettárát a molyok eszik. A díszletek egyrésze Komáromban van beraktá­rozva. Vannak, akik tudni vélik, hogy Polgár igazgatót azért kergették az anyagi romlásba, hogy igy szükségbe jutván, kénytelen lesz az aspiráns cseh színházaknak eladni nagy értéket képviselő ruhatárát. Két millió Kt be is igér-y tek érte; de a vételből nem lett semmi. A két igazgató között támadt küzdelem­ben gyakran olvastuk, hogy mindegyik szin­igazgató tervbe vette, hogy Komáromba is ellátogat 4—6 hétre, esetleg ha nem is az egész társulatával. Aztán még egy kísérlet történt a komá­romi színészet érdekében tavaly: a szinház­­épités napirendre tűzése. A színház egyben a mozit is magába foglalta volna. A mozgalom azonban csendesen elmúlt. A mai drágaság mellett nem igen lehet szín­­házépítésről beszélni Komáromban. Hogy újra iruuk a komáromi színészetről, annak az az okr, hogy a szlovenszkói színé­szet ügye ismét fordulóponthoz jutott. A szlovenszkói magyar színház koncesz­­sziójának sokat vajúdott ügye, ugylátszik most I végre megoldás előtt áll. még pedig olyan for­mában, hoay az semmiesetre sem fog a játszási engedélyért elkeseredett küzdelme t vívó két színházigazgató: Faragó Ödön és Polgár Ká­­j roly megelégedésére szolgálni. Az egyetlen szlovenszkói magyar szinház ! koncessziója már két év óta Faragó Ödön bir­­j tokában van. Faragó koncessziója ez év augusz­­• tus harmincadikán lejárt. A lejárat napja po­­] litikailhg igen rossz időpontra esett. A szlo­­] venszkói minisztérium és a prágai kormány válság élőit állott. Az utolsó pillanatban, szep­­j temter el-ö napjaiban, a máról-holnapra kenyér ! nélkül maradt, fillér nélkül utcára került ! nyolcvan magyar színész kérésére Káliay köz­­í igazgatási főnök további intézkedésig meg­­s hosszabbította Faragó koncesszióját, hogy az , éhhaláltól mentse míg a magyar szinház kö­­; rül keuyeret talált száz családot. Azóta elsimult a kormányválság is. Az elmúlt héten ugylátszik, valóban szőnyegre ke­rült a magyar szinház koncessziója is. Kállav miniszter az igazgatók előtt úgy nyilatkozott, hogy a 'koncessziót a szlovenszkói minisztérium rövidesen kiadja, még pedig minden valószí­nűség szerint nem a két vetélytársnak, hanem egy harmadik színházigazgatónak. Mondanuuk^se kell, hogy ez a nyilatko­zat nagy meglepetést okozott mindenfelé. Miért kell a két küzdő szinigazgató mellé még sza- 1 poritani a küzdő feléket. E szenzációs nyilatkozat megjelenése után I megindultak a kombinációk ai-ra vonatkozólag, í hogy ki a szereucsés harmadik, aki a két csa- I lázó ellenfél elől elkaparintja a zsákmányt. A ■ beavatottak, a mindég jóiértesültek két nevet jj kolportálnak: dr. Márffy, volt iglói szinigaz­­* gatót és Palágyi Lajos, a szegedi szinház igaz- 1 gatóját, mint olyanokat, akik állítólag komo­­« lyan szóba jöhetnek. Dr. Márify, mint jogász került az iglói színházhoz Mezey direktorsága alatt titkárnak. Később feleségül vette Mezey igazgató leányát és apósa visszavonulása után családi alapon került a szinház élére. Mostanában, tekintettel a jo valutára, magyar kabarétársulatokat hoz Szlovénokéra. Ezen a réven került összeköt­tetésbe a Szlovák Szinpártoló Egyesülettel, amelynek bizalmát azzal nyerte meg, hogy ke­resztülvitte a magyar kultuszminisztériumban azt, hogy a tél folyamán a budapesti opera Pozsonyba jön vendégszerepelni, ez idő alatt pedig a szlovák szinház operatársulata Buda­pesten vendégszerepel. Márffy a szlovák Druzstvo vezetőembereivel ezügyben folytatott tárgyalásai folyamán igen jó viszonyba került és az 5 támogatásukra számított akkor, ami-Íkor szeptember elején Írásbeli pályázatot nyúj­tott be a koncesszió elnyeréséért. Dr. Márífyt, mint impresszáriót jól isme­rik a komáromiak is, különösen a hangverse­nyeket rendező egyesületek. Az utóbbi időben gyakran hozott ide művészeket, mint például Gőthékat, Törzséket, Borosékat, Kökényéket, Ftdák Sárit, stb. Ezenkívül még sok-sok mű­vészt hozott volna Komáromba, de a mai stag­nálás miatt egy egyesület se mert fix összegre leszerződni vele. A másik pályázóra a Szepesi Hírlap azt 5. oldal. írja: Palágyi a szlovenszkói magyar szociál­demokraták jelöltje. Wittich és Borövszky szociáldemokrata képviselők támogatják igen erősen. Esélyeit növeli az a tény, hogy szlo­venszkói és perfektül beszél szlovákul. Hogy a minisztériumban mennyire haladt ügye előre, azt nehéz megállapítani. Tény azonban az, hogy állandóan Szegeden tartózkodik és hivatalosan eddig még senkivel sem tárgyalt. Mellette szól az, hogy jelölésének hirét legelőször az Érsek­újváron megjelenő „Reggel“ hozta hírül, amely igen közel áll a kormányhoz. Viszont ellene szól az, hogy a kassai „Magyar Hírlap“ amely szintén nem áll messzebb a kormánytól, mint a „Reggel“, erősen megtámadta Palágyit és tiltakozik jelölése ellen Ennek oka az, hogy a „Magyar Hírlap“ színházi rovatvezetője Fa­ragó titkára. Szóval megindult a küzdelem újból a szlovenszkói magyar színészet elnyeréséért. Bárki is kerül ki győztesen a küzdelem­ből, szeretnök hinni, hogy gondolni fog Komá­romra is és pár hetes szezont nálunk is tart Jellowstone Park. Amerika a nagy méretek hazája. Ami Európában meg vau kicsiben, ott nagyban for­dul eiő. Európában is vannak nagy hegységek, folyók, vízesések, de az amerikai hegységek, folyamok, vízesések mellett ezek eltörpülnek. Európában is vannak nagy tavak, de mik ezek az Egyesült Államok határán fekvő nagy öt tó mellett, meiyek oly nagyok, hogy 10 000 tonnás hajók járnak rajtok 03 épp úgy, mint a tenge­ren, béna a vizen, csak vizet s eget lát az ember; partjain világitó tornyok vannak s néha oly rettenetes viharok szagodnak keresztül raj­tok, hogy a hajó óriásokat is pozdorjává törik össze. Európában is vannak szép parkok, de nagyságra, szépségre, érdekességre nézve melyik hasonlítható össze az Egyesült Államok Nemzeti Parkjával, a Jellowstone Parkkal? Ez valóban egyedül álló az egész világon, ennek párja nincs. Érdemes átmenni Amerikába csak azért, hogy ezt a Parkot megtekinthessük. Amerikai bolyon­gásaim közben én is eljutottam e Parkba, el­mondok egyet-mást annak csodálatos szépsé­geiről. Jellowstone Park Wyoming állam észak­­nyugoti sarkában fekszik. A világháború előtt a turista jegy a Nemzeti Parkba Chicagóból 115 dollárba került. Ez az összeg magába foglalta a több napig tartó vasúti utat, a Parkban 5—6 napi tartózkodást, a Park szállodai és kocsi fuvar költségeit. A Jellowstone Park Gardiner nevű vasúti állomásán az utasokat régi módi nagy posta kocsik várják, meiyek elé három pár lovat fogtak s azok röpítik a turistákat a Park első állomáshelyére, a Mammoth szállodá­hoz. A Pork bejáratánál terméskőből épített diadalkapu van, melyet Roosevelt elnöksége alatt készítettek. Ez a Park nagyobb, mint az egész Csalló­köz. 88 km. széles, 104 km. hosszú négyszög teiület. Hatalmas fensik, mely a tenger színe felett 6000—8000 lábnyira fekszik, a benne hú­zódó hegység csúcsai pedig elérik a 10000— 14000 lábnyi magasságot. (Egy láb = 30479 cm. Csallóköz a tenger színe felett körülbelül csak 370—400 lábnyira van.) Ebben a Parkban van Észak-Amerika legnagyobb folyói közül háromnak: Colorádonak, Columbiának és a Missourinak az eredete. Itt van Észak-Ameri­kának 8000 lábnyi magasságban a legnagyobb tava, a Jellowstone tó, melynek a felszíne mint­egy 550 négyszög kilométer. Ezt a területet 1872-ben az Egyesült Államok kongresszusa Nemzeti Parknak, a nem­zet kiránduló helyének hasította ki. Az állam kitűnő műutat készített a Park nevezetességei­hez, mely 240 km, hosszú s az ut mentén ősz­­szesen öt szálloda s egy ebédlő állomás van a turisták részére, különben pedig az egész terü­let lakatlan, minden úgy van, ahogy az Isten megteremtette. A vadállomány is sértetlen, a vadászat szigorúan tilos. A szállodákon kívül még csak néhány állami épület van közel a Mam­moth szállodához: időjelző állomás, katonai laktanyák lovasság részére, kik úgy a Parkra, mint az utasok biztonságára felügyelnek. A ka­tonaság parancsnoka egyúttal a Park kormány­zója. Kisebb katonai osztagok vannak szétszórva

Next

/
Thumbnails
Contents