Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-11-25 / 141. szám
6. oldal * Komárom! Lkiyok* 1822. november 25 az egész Park területén s mindezen nagy óv- .. intézkedés dacára előfordult már azóta Í3, mi- a óta én ott jártam, hogy a turistákat banditák J megtámadták s kifosztották. A vidék, melyen a 240 kilométeres kocsi- | ut keresztül vezet, igazán vadregéuyes. A hó- f borította hegyek, az alvó óriás emberhez ha- | sonló hegyláncolat, az elektromos hegycsúcs, j az obsidian, fekete, megüvegesedett láva sziklák, melyekből egykor az indiánok nyílhegyeiket, késeiket, baltáikat készítettéit ; a kéuhegyek, óriási tavak, rohauó hegyi patakok, sziklás hegyszakadékok, legelésző bölény csorda, az erdőségekből ki-ki bukkanó szarvasok mindmind érdekes látványt nyújtanak, de a Jellowstone Parknak nem ezek a legfőbb nevezetességei, hanem a meleg források, gőzölgő vízmedencék, gejzírek, s a Jellowstone canon. Mindjárt az első nap látványossága a Mammoth meleg forrásoknál az úgynevezett »Cleopatra Terrace*. Ennek a színezett fényképe megvan a komáromi kultúrpalota egyik szobájában. Valószinüleg többen 'látták már, kik nem tudják hogy mit ábrázol. A meleg források a dombtetőn kezdődnek s a domb tetejéről lefelé a domb egyik oldalán különféle alakú vízmedencék lépcsőzetesen következnek egymás után. A medencék oldalai, melyeket mintha szorosan egymás mellé rakott cseppkő csapokból rótták volna össze, a viz erős vastartalmánál fogva a legélénkebb vörös, kék, lila sziuek vegyületeivel vannak behintve. A medencék az oldaiak pereméig telve vannak meleg, gőzölgő vízzel s felülről tekintve tükörsima lapoknak tetszenek, alulról nézve psdig a fantasztikus alakulatok ezer színével ejtik a szemlélőt bámulatba. Ezután mindén napnak meg volt a maga meglepő csodája. A Mammoth meleg forrásoktól egyenesen délre 30 kilométer távolságra fekszik a gejzírek első medencéje. Ettől az ut ismét délfelé halad mintegy 50 kilométernyire, majd keletre szintén 50 kilométert tesz meg a Jellowstone tó északnyugoti részéig. Ezen a 100 km. ut mentén van a gejzírek birodalma több szakaszban. A gejzírek is különbözők. Az alsó szakaszon iszapos partu tavacskák, források vannak kifolyással s ezek vize kisebb időközönként forrni, háborogni kezd, majd nagy víztömeget dobnak fel a levegőbe pár méternyi magasságra, Egy helyen pedig nagyobb köves területet sekélyen borit a viz s annak különböző részein minden percben kisebbszerü szökő kutak ugrálnak fel állandóan. A felső szakaszon pedig a nagy gejzireknék pár méteres átmérőjű, különféle alakú, forró vízzel telt kőmedenceféle kráterjeik vannak. Körülöttük a talaj is köves, különböző szinü, látható, hogy a kőrétegek hosszú évszázadok a viz anyagából rakodtak le. A midőn nem működnek, vizük erősen gőzölög, majd hirtelen elkezdnek háborogni, morogni s vizük óriási magasságra szökik fel. Nagyon sok gejzírnek nincs medenc3szerü kráterje, hanem nyílásuk egy-két méter magas, néhány méter átmérőjű sziklából tátong elő s ezek úgy néznek ki, mintha földalatti ágyúk csövei volnának s azokból lövik ki 50—100 lábnyira, sőt annál is magasabbra forró, gőzpárás víztömegeiket. A tünemény néhány percig tart, azután ismét elcsendesül. Egyike a legszebb s legmagasabb gejzíreknek az »Old Eaithfál“, mely minden órában egyszer játszik. Az »óriási* gejzír pedig, mely 250 lábnyirar szökik fel, minden 24 órában egyszer működik. Érdekes az a gejzir, mely nem függőlegesen, hanem a szikla üregéből rézsutosan szökik fel s a mellette folyó gejzírek vizeiből képződött patakon át magas Ívben lövi vizét keresztül. A gejzírek felső medencéjénél gejzir gejzirt ér s közben közben látható pár méteres átmérőjű, kristály tiszta, forró vízzel telt, színes kővü gejzir medencés, melyek már nem működnek, de fenekükön ott sötétlik a kráterük ürege, — ötvennél több működő nagy gejzir van a Jellowstone Parkban, amint értesültem, ezen a vulkanikus területen gyakoriak a földrengések, melyek egyes gejzíreket megszüntetnek s újabb repedéseket nyitnak. A Jellowstone tavat elhagyva, amint északra visszafelé megyünk, eljutunk az iszapvulkánokhoz. Amilyen szép, gyönyörűséges volt a gejzírek birodalma, oly hátborzongató volt az, amit itt láttunk. Mintha óriási földalatti tüzkatlan fölött jártunk volna, melynek fedőlapja vastag iszapréteg. A föld meieg volt, itt-ott fekete ' kihűlt iszapgödrök tátongtak, másutt meg a föld cserepes, hasadozott volt, majd beljebb mind forróbbá, süppedékesebbé vált a talaj, úgy, hogy nem lehetett tovább menni, majd még beljebb pedig a földalatti gőz nagy iszapbuborékokat, dombokat nyomott fel s szétpattant tetejükön gőz szállt fel, középütt pedig 15—20 méteres átmérőjű iszapkrater fon ott, rotyogott, süstörgött, mint mikor a meszet ojtják. Nem messze e helytől egy üregen át láthattunk egy földalatti patakot is, amint a piszkos, zavaros, örvénylő vizével rohant a földalatti pályáján. Azt hitte az ember, hogy bármely pillanatban megnyílhat a föld s tüzes láva borítja el az egész vidéket. Az eddig látottakat betetőzi a még északabbra fekvő Jellowstone canon. 1500 lábnyi mélységű, 16 km. hosszú, vízmosásos földszakadék, melynek mélyén a Jellowstone tóból kifolyó Jellowstone folyó hömpölyög. Partjai meredekek, sok helyen függőlegesek, egyes helyeken hatalmas sárga sziklák meredeznek fölfelé, melyekről az egész vidék (Jellowstone = sárga kő) kapta nevét; más helyeken az oldalait vörös, kék, lila szinvegyületű vastartalmú hatalmas rétegek borítják. Ebben a hasadékban zuhan alá a Jellowstone folyónak majduem kétszer oiy magas (300 láb) vízesése, mint a Niagara vízesés. Fenn a tetőt erdőségek hordják, az oldalakba is itt-ott egyes fenyőfák kapaszkodnak. Csodaszép, páratlan látvány! Épen most, hogy a cikket írom, kaptam Amerikából újságot, melyből azt olvasom, hogy 1922. aug. 14 én a Mammoth meleg források s az alsó gejzir medence közt egy csendes iszap tavacskából egy uj gejzir tört elő. íhelynek magassága felülhaladja a legnagyobb gejzírekét is : 300 láb magasra dobott, fel gőzölgő iszapot, vizet s szikla-darabokat. Szabálytalan időközökben műsödik s a mellette elhaladó műutat pár hold területen tönkre tette. Csodák birodalma a Jellowstone Park, egyetlen a világon s midőn rajta keresztül megyünk, azzal az érzéssel távozunk, hogy mérhetetetlen az Istennek hatalma; földünk, az emberek lakóhelye, Istennek e remek alkotása csodakert s hálát adunk Teremtőnknek, hogy meseszerü alkotásainak ezt a részét megismerhettük. Csekes Béla. Bratislava, Mély-ut. % « * * » « * * * » » « $ « * * « « « « ü — ««ft«»«»»»«««««««««»«««««»««««««««» 664 Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fizikoterápiás intézet bel- és idegbetegeknek. Sebészet, szülészet, nőgyógyászat, testegyenészet, szem-, orr-, fül- és bőr-gyógyászat. Röntgenkezelés. Vegyilaboratorium. Napi pausál ár 55 K-tól. Szülési pausál ár (8 nap) 1100—1800 R-ig szabad orvosválasztás. « ft « « ft « * « « « * » ft « * « Titokzatos pályázati illések. (Hol itt a józan ész és a jogérzék?) A huszadik század a meglepetés százada. A meglepetések előidézésében első helyen járnak azonban a Csehszlovák köztársaság intéző körei. Komáromtól egészen Munkácsig nagy meglepetés érte a közelmúltban az állami tanítókat akik szentül hitték, hogy véglegesítésük már régen megtörtént és a hivatalos lapban elhülve olvasták, hogy az állásaikra pályázat van hirdetve. A Ruszinszkói Magyar Hirlap erről az abszurd eljárásról a „Titokzatos pályázati hirdetések« cim alatt írja az alábbi érdekes sorokat: — Lapunk szeptember 19 iki számában hirt adtunk arról, hogy egyes állami tanítók állásaira nyilvános pályázatot hirdettek ki, anélkül, hogy az illető tanító, aki fogadalmat tett, arról előre valamit is tudott volna. Valamennyi tanító ezt a hivatalos lapból tudia meg, egyik-másik oly ; későn, hogy ideje sem volt pályázni. Es a titokzatos tendenciájú pályázati hir; detés akkor nagy feltűnést, keltett, mivel az ed; digi gyakorlattal teljesen ellenkezett és minden I jogszabálynak ellentmondó volt. E hírünkre la púnk 257 ik számában Hrdina Alfonz ungvári I tanfelügyelő »helyreigazitas« cimen olyasmit : közölt, ami még titokzatosabbá teszi ezt a ten- i deneiózus pályázati cselekedet. A tanfelügyelő közleményében nem keve- i sebbet állít, mint azt; hogy az eddig működő, de ideiglenesként kezelt, fogadalmat tett állam; tanítók állásaira a pályázatot a véglegesítés cél : jából hirdették ki, »mert hiszen ilyen nyilvános pályázati hirdetmény nélkül véglegesítés nem lehetséges*. Ehhez hasonló jogi érvelést még sohasem hallottunk. Valaki egy községben 10—15 éve működik, az uj állam átveszi őt, a tanító fogadalmat tett, mely után most úgy véglegesítik, hogy állására pályázatot hirdetnek. így kényszerítik bele, hogy a saját állását megpályázza. Ha kinevezik rá, az ő szerencséje. Ha nem ? .. Akkor a kérvényező záradékot kap : »a kérvényezett állásra más neveztetett ki*. . . A tanító tehát j mehet a . merre a szeme lát. Nemde : lehetetlen okoskodás ez ? Igen i sántít benne a józan ész és nem más, mint a rosszakarat szüleménye. Nem, kedves tanfelügyelő ur ! . Ilyen formán még sehol a világon nem véglegesítettek senkit az állásában. Ilyen csodabogarakat is csak a pozsonyi tanügyi referátuj son találhattak ki. Reméljük, hogy tanfelügyelő ur maga sem hiszi el azt, amit kötelességből — állít. Nemit a komáromi lének és {elesések előtt érdekes, sőt fontos az a vita, amely a körül forog, hogy milyen asszony teheti boldoggá a férjét ? Az a sok válóper és az a sok meghasonlás a házastársak között (még ha nem is történik meg közöttük a válás) mind azt bizonyítja, hogy kevés férfi talált megértő asszonyra és viszont. A létért való küzdelem örüietes harcában a vagyontalan és kenyérkeresethez, álláshoz, egy kis hivatalhoz jutni nem tudó nők egyik biztos réve a házasság. Az ilyen házasságnál aztán persze nem igen mérlegeli se a nö, se a nő családja, hogy a házasulandók lelkivilága, intelligenciája megfelel-e egymásnak. Nem is lehet aztán csodálkoznunk azon, hogy annyi a boldogtalan házasság Pedig ez a boldogtalanság sokkal több, mint képzelnők, mert igen sok látszólag boldog házasság valóságos pokol. Épp an azért nem érdektelen megemlíteni, 1 hogy angol újság azt a rég óta vitatott és több Ízben alaposan letárgyalt kérdést vetette í föl, hogy az asszooy mily tulajdonságokkal teheti leginkább boldoggá a férfit. A kérdésre természetesen özönével érkeztek a válaszok. | Jobbára nők érezték magukat hivatottnak 1 arra, hogy eldöntsék a problémát. Az egyik szerint a házi boldogság legjobb biztosítéka a jó háztartás. A másik azt irta, hogy csak józan ésszel kell az asszonynak rendelkeznie, \ akkor aztán a boldogság el nem marad. A i harmadiknak az a meggyőződése, hogy az : egyenletes vérmérsékletű asszony képes legt inkább boldogítani egy férfit. Legtöbben mégis f azt fejtették ki, hogy a férfiakat leginkább a I „nőiesség“ vonzza. A szerkesztőség a leg: figyelemreméltóbb választ nem a nők beküldött feleletei között találta, hanem a férfiakéi : között. Még pedig azt, amelyik úgy szólott, | hogy csak az a nö képes boldoggá tenni egy férfit, aki maga is boldogságra született. Ezen \ azt értette, hogy a nö legyen vidám, derűs, § amit azonban egyáltalán nem szabad a világi j nö elevenségével és szereplési viszketegségével összetéveszteni. Ahhoz, hogy az ember boldog legyen, szükséges, hogy bizonyos fokú önbizalma I legyen. Vagyis, hogy msgamagában is megtalálja boldogságát. Az ilyen természetű nőt szeretik azután a férfiak legjobban. Az ilyen nő férfi nélkül is boldog tud lenni. Az az í asszony, aki ha férjhez nem mehet, indulatos, f ideges és folyton panaszkodik, az az asszony I férfi mellett is kibontja majd ezeket a tulajdonságait. Már pedig a férfi számára semmi
