Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-11-21 / 139. szám
legyvfifihapmadik évfeíifaasM* 139. szám Kedd$ 1922. november 2B. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY « Előfizetési ír cseh-MSáováli értékben s Helyben és vidékre postai szétküldéséé! i > vre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 £« Egyes seaássí ára s 8® /lifer. fa ijesiü 3 tain azokat a kötelezettségeket, melyeket a saintgermaini békeszerződés y. cikke szerint vállalt, amely igy hangzik: „Azokban a városokban és kerületekben, ahol jelentékeny arányban laknak oly csehszlovák állampolgárok, akik faji, vallási, vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, ezeknek a kisebbségeknek méltányos részt kell biztosítani mindazoknak az összegeknek élvezetéből és felhasználásából, amelyek a közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésekben nevelési, vallási vagy jótékonysági céiokra fordittatnak.“ Ez a békeszerződés be van cikkelyezve a csehszlovák törvénytárba, tehát törvény, amelyet meg kellene tartani. Lássuk, hogyan fest a gyakorlat és hogyan teljesiti a kormány a békeszerződés rendelkezését és hogyan hajtja végre a törvényt. A békeszerződés részünkre, magyarok részére magyar iskolákat biztosit. Magyar iskolákban magyar tanítókra van szükség és mégis mi történik a magyar tanítókkal? Kiüldözik őket a magvar iskolából, fizetéseiket beszüntetik, mert nem idevaló az illetőségük. Szóval a kormány taktikázik, elvonja a tanítót az iskolától és beszünteti a fizetését; holott a törvény szerint méltányos részt kell biztosítani a kisebbségeknek azokból az összegekből, amelyek az állami költségvetésben elő vannak ilyen címen irányozva. Megteszi ezt a kormány? Nem, mert nem gondoskodik magyar tanitóról és igy előáll az a kulturbotrány, hogy kétszáz gyerek jut egy tanilóra. A tanfelügyelők, akik mindent észrevesznek, akik figyelemmel kisérik, ha egy tanitó nem szüneti napon mutatkozik székhelyén kivül, ezt csodálatosan nem veszik észre és ha ezt egy nyilvános ülésen kérdezik tőlük, akkor mindenféle ürügyekkel állnak elő. Pedig ez elől nem lehet kitérni, mert itt helyettünk a törvény beszél. Továbbá illetőség és állampolgárság álürügyei sem alkalmasak és elégségesek arra, hogy közhivatalán álló embereket, tanítókat ináról-holnapra hivatalaikból kitegyenek anélkül, hogy pótlásukról gondoskodnának. A kormánynak kötelessége ez és ezt tőle számon kell kérnünk. Nem szivességet és alamizsnát kérünk, de jogot, egy parányi kis részt azokból az adókból, amelyeket elvisznek tőlünk. A mi adófilléreinkből és koronáinkból súlyos milliók vannak az állami költségvetés előirányzatában. Ebből követeljük mi a neO í, I T I KAI JLj Jk. IP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁÜOS. FŐMerkesstő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő- SARANYAY JÓZSEF dr. künk járó részt, ehhez jogunk van és ettől elüttetni magunkat nem engedjük. Tehát ha a kormány ebben a kérdésben nem teljesiti kötelességét, akkor törvényt sért. Milliók vannak szociális célokra előirányozva a költségvetésben és ide népjóléti akciókra szerény húszezer korona kerül. Szégyeljük ezt a számot leírni itt, e városban, hol a nyomorgók százai élnek, koldusok, aggok, elhagyott gyermekek, tüdőbetegek és rokkantak, özvegyek és árvák, akikre csak húszezer korona kerül, mert ezek nem Csehországban laknak, hanem Szlovákia legdélibb részén, a magyar határon. Állásfoglalás a magyar betétszerkesztés mellett. — Az újabb lakásrekvirálások ellen felírnak.— — Saját tudósítónktól. — A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesülete ifjú fennállása óta ismételve életjelet ad magáról. Vasárnap d. e. 11 órakor a városház nagyterma zsúfolásig megtelt érdeklődő egyesületi tagokkal, akiknek jelenlétéiben dr. Alapi Gyula egyesületi aieluök vezette a betegsége folytán akadályozott Nagy Mihály ] elnök helyett a rendkívüli közgyűlést. Magvas elnöki megnyitójában nagy tetszés mellett vá| zolta a helyzetet, a súlyos adóterheket és a tulajdon elvének törvényekkel korlátozott joí gairól beszélt, amelyet most újabb törvényjavaslat, a rendkívüli lakásrekvirálás fenyeget. Mrjd reámutatott a betétszerkesztésnél a város magyar lakosságát fenyegető újabb jogsére‘ lemre, hogy az uj betéteket, melyek állam nyelven készülnek, e város lakói nem fogják megérteni, ami súlyos joghátrányokra vezethet. Ez első ügyet dr. Kamrás József ügyvéd, : az egyesület ügyésze fejtegette nagyszerű felkészültséggel ismertetve a kérdés egész anyagát. Törvényekkel bizonyította, hogy jogunk van a magyar nyelvű nyilvánköayvekhez és ezek folytán nagy jogsérelmek érhetik a lakosságot. Majd fe: olvasta határozati iavaslatát, e szerint a rendkívüli közgyűlés e tárgyban felír az igazságügyi miniszterhez, hogy • a magyar nyelvű betétszeikesztós iránt intéz-i kedjék. A határozati javaslatot nagy lelkesedéssel egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés. Majd az elnök ismertette a iakásrekvirá. lásról szóló törvényjavaslatot, amely szerint nagyobb helyőrségekben a hatóságot falhatni; mázzák a nagyobb lakások igénybevételére. Ezt sérelmesnek találja a polgárság szempontjából, mely a lakásokkal szemben amúgy is súlyos korlátozásoknak vari kitéve, csak a "rettenetes közterhek súlya alatt roskadozik és joga tulajdonával szemben is alig van. De sérelmes azért is, mert itt elég kincs* : túri épület áll üresen, ezek felhasználásával . itt lakásrekvirálásra nem lesz szükség. Határozati javaslatot nyújt be. melyhez Győri Mihály, Tuba László és Papp Elemér ny. ítélőtáblái 5 biró adtak be pótlásokat, etek szerint a népjóléti és szociális ügyek miniszteréhez felír az egyesület, felhívja figyelmét az üresen álló katonai lakásokra és Komáromot a rekvirálás alól mentesíteni kéri. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nátíar-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik tekint háromszor: kedden, csütörtökön ás szombaton Végűi Lakatos Károly terjesztett elő tüzetesen megokolt, indítványt a csatornadíjak aránylagos megosztása tekintetében, amelyek azokat igazságtalanul terhelik, akik a csatornázás jótéteményeiben nem részesülnek. Ez ügyben az egyesület átir a város közgyűléséhez és ott dr. Alapi Gyulát egyesületi alelnököt kéri fel az ügy támogatására. Az elnök végül figyelmeztette a tagokat, hogy az egyesületi iroda a Király püspök-utca 32 sz. a minden kedden és pénteken délután a tagok rendelkezésére áll, adó ügyekben felvilágosításokkal is segélyt nyújt. 1 Komáromi Öaseiályző üst ím\m. Városunk egyik régi pénzintézete, a Révkomáromi Önsegélyző Egylet mint szövetkezet (Népbank) vasárnap, november 19 én délelőtt tartotta 52 ik évi rendes közgyűlését Jókaiulcai üzleti helyiségében. A közgyűlés a tagok élénk érdeklődése mellett folyt ie, melyen betöltötték a Kacz Lajos elhalálozásával megüresedett intézeti elnöki állást. A megjelenteket Fiilöp Zsigmond igazgató üdvözölte, ki felhívta a közgyűlést, hogy az alapszabályok érteimében a közgyűlés vezetésére eluököt és a jegyzőkönyv vezetésére jegyzőt válasszon. A közgyűlés az igazgató indítványáraelnöknek Bartha János ny. pénzügyigazgatót, jegyzőnek pedig Makky Lajos intézeti főkönyvelőt választotta meg. Bartha János közgyűlési elnök megköszönve a bizalmat, a közgyűlést határozatképesnek jelentette ki és megnyitotta. Megállapította, hogy az 52 ik évi rendes közgyűlés az alapszabályok rendelkezése szerint törvényes időben falragaszon és hirlapilag meghirdettetett és arra a tagok meghivattak. Majd áttért a közgyűlés a tárgysorozatra, melynek első pontját kegyeletes aktus képezte. Az igazgatóság jelelentésében mély megiiletődéssel emlékezett meg Kacz Lajosnak, az intézet érdemes elnökének, múlt évben történt eihunytáró) és indítványozta, hogy a közgyűlés kegyelettel emlékezzék meg a megboldogult érdemeiről. A közgyűlés az indítványt igaz érzéssel tette magáévá és Kacz Lajosnak érdemeit elismerve, lisztes emlékét jegyzőkönyvében is megörökítette. Az intézet zárószámadásának mérleg és eredményszámláinak tételről-tételre történt előterjesztése után, az üzleteredményként mutatkozó 50354 K 04 fil.-nek az alapszabályszerinti felosztására vonatkozó javaslatot tárgyalta a közgyűlés, melyet teljes egészében helybenhagyott és elfogadott. Az igazgató bizottság ég felügyelő bizottság jelentését tudomásul vette és a törvényszerű felmentvényt az igazgatónak, tisztviselőknek, igazgató- és felügyeiőbizottságnak megadta. Az 1921. év végével az egylet kötelékéből kilépő 48 ik évíársulat leszámolási tervezetét elfogadta es annak a fennálló kormányrendeletek keretén belül és mindenkor a pénztár állásához mérten JeeDdő kifizetését elrendelte. Az 1922. évre szóló költségvetést 53800 K-ban irányozták elő és utalványozták ki. Azután áttért a közgyűlés az intézeti elnök választásra. Fülöp Zsigmoud igazgató visszaemlékezett azokra a kiváló férfiakra, kik a szövetkezetét megalakították, akiknek nagy szelleme irányította mindenkor az intézetet működésében, kiknek emlékezete örökre tisztelt marad az inté* * . A iái- és lettlajiM gyűlése.
