Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-11-18 / 138. szám

'$Seg&wffif3$taiama*3ifc éwfo^am» 138. sxám. Szómba^ 1922. novembes* 18* KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. ElJSzeiénf ár cseto-wciovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel; 3?re»s évre 80 X, félévre 40 X, »egjedévre 20 Egyes »»ám ára« 80 fillér. X. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BAHASÜYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 28 . hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatso a nemzetiségek újból arról, hogy ebben a demokratikusnak csúfolt államban semmi reményük sem lehet alárendelt helyzetük megváltozására. A nemzetgyűlés kormány­támogató nacionalista többsége ennek ért­hető példáját statuálta azzal a határoza­tával, mellyel az ellenzéki pártok képvi­selőinek közös indítványát minden vita nélkül elvetette. A nemzetiségek viszonyai­nak rendezésére a többség szerint nincsen szükség, azoknak fényes helyzetük van a köztársaságban, sorsukról igen szépen gondoskodik a kormány. Nem volt egészen váratlan ez a határozat, mert hiszen a nemzetgyűlés elnöke már a benyújtás idejekor úgy nyi­latkozott, hogy nem lehet napirendre tűzni az ellenzéki pártok javaslatát, a kormánylapok pedig jó előre tudatták a koaleált. pártok álláspontját, mindazonáltal senkisem gondolta volna, hogy akkor, ami­dőn a köztársaság lakosai felének érdekeiről van szó, a kormány és pártjai a legride­gebb elutasítás álláspontjára helyezkedje­nek. Hogy ez mégis megtörtént, csak ab­ban a négy év óta kijegecesedett véle­ményben erősített meg bennünket, hogy a nemzetiségek exisztenciális ügyében ez államban nincs fórum, mely intézkednék. Szükséges-e felsorolni azokat a sé­relmeket újra, melyek a nemzetiségeket, akik a nemzeti kisebbségek összességéből állanak, eddig is érték ? Kell-e rávilágítani arra a súlyos helyzetre, melyre kárhoz­tatva lettek, le kell-e szögezni ismételten azt az elbánást, melyben dacára szerző­déseknek és törvényeknek, az ifjú köz­társaság által eddig részesültek ? A kit balsorsa e poliglott államba sodort, az saját bőrén tapasztalta és tapasztalja napról-napra, hogy mit jelent egy olyan hatalom alatt élni, mely maga is csak nemzetiség az államban, de amely reak­ciós és elfogult nacionalista felfogástól túl­fűtött politikáján kívül jónak semmit el nem ismer, amely a maga részére vindi­kál mindent és a legönzőbb módon gya­korolja azt a hatalmat, melyet összetoldo­zott, s bár a legellentétesebb világnézetek szerint igazodó, de különböző koncessiok­­kal összetartott páitok adtak neki. De épen ennél a triválisan egyoldalú groteszk helyzetnél fogva nem lehet joga a cseh többségnek az állam többi nem­zetiségeivel szemben igy eljárni s hogy ez mégis megtörténhetik, az egyedül és ki­zárólag annak tulajdonítható, hogy a csehszlovák állam nem él parlamentáris életet és ma is még forradalmi alapon áll. A forradalmi nemzetgyűlés által alkotott törvénnyel létrehozott mai nemzetgyűlés nem képviseli az egész köztársaságot, az abban helyet foglalt többségi pártok egy reakciós választási törvény alapján kerül­tek oda, mely a cseh nacionalistáknak kedvezett, de a más nemzetiségek meg­felelő számú képviseletét egyszerűen le­hetetlenné tette. Az első sérelem már e választási törvényben foglaltatik és az el­lentétek mind erősebben és erősebben éleződtek ki az uralkodó csehek és a többi nemzetiségek között. Az egyesült ellenzék, mely az összes képviselők több mint kétharmadát teszi, módot akart nyújtani a kormányzó többségnek arra, hogy végre tisztázódjék a nemzetiségi kér­dés és szüntessenek meg az ellentétek, a többség azonban még csak azt sem volt hajlandó megengedni, hogy tárgyalásra kerüljön az ellenzék javaslata. A magá­nak legönzőbben kisajátított hatalom bir­tokában nem kívánt szóba állani az el­lenzékkel. De el fog érkezni nemsokára az idő, hogy azt, ami elől most ridegen elzárkózott, két kézzel adná meg a nem­zetiségeknek, melyeknek jogos panaszait ma még nem akarja meghallgatni és inkább szítja az ellentétek tüzét, ahelyett, hogy a megértés útjára térne. Hogy ez az elbánás mennyiben járul hozzá az állam konszolidálásához,, azt ítélje meg a kormány és többsége maga, az egyesült ellenzék már régen megalkotta a maga véleményét a koaleált pártokról, amelyeknek ezen magatartása csak újabb tanúsággal szolgál és újabb erőt nyújt arra, hogy egységes és meg nem ingatható fronton szolgálja továbbra is az állam el­nyomott sorsra kárhoztatott népeinek igazságos ügyét. = A költségvetés tárgyalása. A nemzet­­gyűlés csütörtökön második olvasásban is el­fogadta a munkanélküliek segélyezésére fordi tandó póthitelt és a munkanélküliség leküzdé­séről szóló törvényjavaslatot. Azután rátért az 1923. évi költségvetés és pénzügyi törvény tár­gyalására. A tárgyalásban Srdinko dr. előadón kivü! résztvettek a dolgozó uép haladó pártja részéről Modracek, aki a jövő évben előálló deficitet 5—6 milliárdra becsüli, mert tekintetbe keli venni a jelenlegi deficithez még a szükség­segélyeket, a beruházások költségeit és azonfelül azon rendkívüli kiadásokat, melyeket az év fo­lyamán fognak kiutalványozni. A német keresz­tényszociálista párt nevében Feierfeil dr. be­szélt, ki pártja nevében kijelentette, hogy nem fogadja el a költségvetést. A német nemzeti szabadságpárt szónoka Kafka dr. beszédében kifejtette, hogy nem látja a konszolidáció hala­dását abban, hogy a pártok vezetői beléptek a kormányba, mert csak azt tapasztalja, hogy a koalíciót minden áron fenn akarják tartani. A nemzeti demokrata irány befolyása növekvőben van. Az allam jogi alapja tekintetében a néme­tek kifejtették már álláspontjukat. A Dépszövet­­ség előtti magatartásukat nem lehet illojálisnak magyarázói. Semmit sem kívánnak jobban, mint­hogy a népszövetség lojalitásukat és a kisebb­ségek magatartását megvizsgálja. Pirk, Hacken­berg, Trnobrauszky (cseh szociálista) felszólalá­sai után Bobok beszélt a szlovák néppárt ne­vében, aki kijelentette, hogy pártja nem fogadja el a költségvetést, mert ahhoz a politikai irány­hoz, melyet a jelenlegi kormány követ, nincs bizalma. Követeli a szlovák autonómiát. A nagy­megye beosztást a centralizációs rendszer erő­sítésére szolgáló eszköznek tartja. Az ülést pén­teken folytatták. — Interpelláció a sajtószabadságról. Jel­űnek szenátor és társai interpellációt nyújtot­tak be a sajtószabadság érdekében, tekintettel arra, hogy olyan közlemények, ame­lyek cseh lapokban akadálytalanul megjelen­hetnek, német, magyar és szlovák lapokban az elkobzást vonták maguk után. Erre való hi­vatkozással kérdik az interpellálók az érde­kelt minisztereket s a miniszterelnököt, haj­landók-e az ellenzéki sajtónak az alkotmány és az érvényben levő sajtótörvény alapján a lehető legnagyobb véleményszabadságot bizto­sítani és pártkülönbség nélkül a lapokat egyenlő elbánásban részesíteni. Hajlandók-e a felso­rolt esetekben a lapok indokolatlan elkobzását elismerni s ilyen értelemben az ügyészeket utasítani s az érdekelt és a lapellenőrzéssel megbízott rendőrközegeket figyelmeztetni, hogy indokolatlan és igaztalan elkobzások rossz vért szülnek s itt óvatosabban járjanak el a jövőben. = A képviselők napidijainak leszállítása. Már egy Ízben Írtak arról, hogy a nemzetgyűlés tagjainak fizetését le fogják szállítani. A Cech úgy értesül, hogy a képviselők napidijainak le­szállítását még újév előtt előkészítik. Hogy na­gyobb legyen e téren a megtakarítás, tervbe vették, hogy azon minisztereknek, kik egyúttal képviselők is, csak miniszteri fizetésüket utalják ki és azok a képviselők, akik egyúttal állami tisztviselők is, csupán képviselői dijaikat kapják meg. Azzal is nagyobb megtakarításhoz akar­nak jutni, hogy megvonják a vasúti alkalmazot­tak családtagjaitól a kedvezményes vasúti jegye­ket is. = A békeszerződések revíziója. A magyar Külügyi Társaság hétfő délutái ülésén a beteg gróf Apponyi Alber helyett, báró Wlassics Gyula elnökölt. Wlassics felolvasta Apponyi levelét, melyben kifejti, hogy a népszövetségi li­gák legutóbbi ülésén beigazolódott, miszerint Magyarországnak a népszövetségbe való fel­vétele nem megnyugtató, ezért minden eszköz­vei arra kell törekedni, hogy a trianoni béke­­szerződés revízió alá kerüljön és igy rendel­kezései módositassanak. Az egyesület titkára kúrák otthon. Reggelenként sc hm i dt h au e R-íéie ___22__________ ígmándi keserüvíz, melegítve éhgyo­morra mint ivókúra bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, gyomorhurut, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredés, agyvértódulás. vérbőség stb. K^1 Solt esetben elegendő már néhány evőkanállal is. 632

Next

/
Thumbnails
Contents