Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-11-11 / 135. szám
1922. november 11. .Komáromi Lapok.“ &. oldal. A magyar türelmes nép és törvénytisztelő. Egy esztendő elmnlt ezzel a huzavonával, az ! igaz, de az 1922. évnek az elején teljesen uj alapon, mint „Magyarok Szövetsége“ kísérelte ; meg kulturális szervezkedését. Kilenc hónap j múlva mindenféle kormányigéret ellenére, mely ; az időközben alapszabályok jóváhagyását he- ; Jyezte kilátásba, vissza is jöttek az alapsza- j bályok, amelyekben mint jogcímre hivatkozás ' van a kisebbségek kulturális jogaira és az azt j biztosító ssint-germaini békeszerződés vonat- j kozó cikkelyére, továbbá a köztársaság alap- j törvényeire; kifejletten ki van mondva, hogy napi és pártpolitikával a szövetség nem kivan foglalkozni és az alapszabályok mégis visszaérkeztek — megerősítés nélkül. Ebből világos, hogy a szlovenszkói kormánynak az a célja, hogy minden magyar kulturális szervezkedést meggátoljon és lehetetlenné tegyen; ezzel a tényével a kormány lelépett a törvények ösvényéről és azzal ellen- j tétbe került. A Magyarok Szövetsége vezető- ‘ sége ez ellen a kézzelfoghatóan és nyilván sé- j relmos határozat, ellen most panasszal élt a legfőbb közigazgatási bírósághoz, amely hivatva í lesz Ítélkezni a felett, hogy a kormány jogo- j sult-e a békeszerződés törvénybe cikkelyezett \ batározmányaitél, valamint tsz alaptörvényektől ’ eltérni és a tisztán közművelődési és irodalmi j célokat, szolgáló szervezkedéstől a jóváhagyást j megtagadni. Holott a jóváhagyás nem jelent semmi egyebet, mint azt, hogy egy egyesület, vagy j szövetség szélesebb alapokon működik, amelyet a kormány minden vonalon ellenőrizhet, \ mert. annak működése a kormány szemei előtt ■ folyik le. A független bíróság fog dönteni a kormány és a magyar kisebbség e vitás ügyé- j ben, mely elé a magyarság jogai tudatában és ; törekvéseinek törvényes alapja tekintetében a legnagyobb lelki nyugalommal tekinthet. * A Magyarok Szövetsége panaszát dr. j Kamrás József a szervező bizottság elnököl nyújtotta be, ezt egész terjedelmében itt kö i z öljük : Nagy tekintetű Közigazgatási Bíróság! Komárom város rendörkapitányi hivata- ’ Iának 687/rkap. 1922. számú határozata alap- | ján Komáromban 1922. január 22 én d. e. 11 j órakor a. kultúrpalota nagytermében megtartott j közgyűlésen megalakult „Magyarok Szövetsége - Szloveoszkóban“ közmívelődéri egyesület ne- j vében alulírott dr. Kamrás József komáromi i ügyvéd, mint a szervező bizottság megválasz- \ tott elnöke, azouban úgy is, mint az alakuló ) közgyűlés elnökségének alattival igazolt < gyességek elég nagy százaléka még az esküvő | előtt „széjjelmsgy.“ Nincs is abban voltaképen ; semmi, ha még oly régi, mély, bü és hosszú s : ennélfogva bizonyára meg is unt kötelékek \ lerázstnak, mihelyt valamelyik félnek kedve- j zőbb és gyorsabb frigykötésre nyílik alkalma, j Mindezek fólián az ördög kapott apró hirdetésére néhány millió komoly ajánlatot és \ arcképet. Legtöbbhöz lángoló szerelmes levél í is volt csatolva. Az ördögnek magának nem is lett volna annyi ideje, hogy ilyen óriási ; tömeggel bíbelődjék, ellenben nagy .volt rajta ; az elégtétele és öröme. Reáült az ajánlatokból í összegyűlt magas kazalra és úgy kacagott, } hogy a pokol rengett bele. Alördögei körülfogták és kérték, hogy j tekintettel a fa- és szénhiányra, az idén ezekkel j a papirosokkal füthessék a poklot. Az ördög ■ azonban elhessegette őket s mpgbizta a kabi- r netirodáját, hogy dolgozza fel ezt, az adathal- j mázt. Szerkesszen ebből pontos kimutatást, a nevek és generáliák szerint, hogy ő aztán azt a tulvilági legfőbb itélöszék elé terjeszthesse egy folyamodvány kíséretében, melynek az lesz a petituma, hogy mindazon nők lelkei, akik érdekből még az ördöghöz is készek férjhez í menni, már eleve a pokolbamenetelre Ítéltessenek. 2 A kimutatás el is készült s a folyamod- j vánnyal együtt fel is ment a legmagasabb ] fórumra. Onnan azonban az ördög nagy bősz- \ szuságára elutasító végzést kapott, ezzel a I megokolással: „Ha még a mindenáron férjhezmenni kész, j feltétlenül erényes nőkből is milliók jutnának j a pokolba — honnan venné aztán az Ég az j angyalokat ? . . . “ képviselője, Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének 1922. juüius 10 napján 10664/22. odd. adm. V. szám alatt kelt és alulírottnak 1922. szeptember 14-én kikézbesitett intézkedése ellen, amellyel a „Magyarok Szövetsége Szlovénokéban“ közmivelődési egyesület megalkotott és tudomásul vétel végett felterjesztett alapszabályait a teljhatalmú Miniszter ur tudomásul nem vette, a törvényes 60 napi határidöu belül a visszaadott iratoknak csatolása mellett panasszal élek s tiszteletteljesen kérem, hogy Szlovenszkó teljhatalmú Miniszterének 1922. Julius 10 napján 10664/22 odd. adm. V. szám alatt kelt A Magyarok Szövetsége ideiglenesen megvá. lasztott vezetősége a miniszter panasszal megtámadott intézkedéséi, mint, törvénybe ütközőt, megsemmisíteni és kimondani kéri, hogy az alapszabályok tudomásul vételének törvényes akadálya nincs s igy a fenti intézkedés, mint törvénybe ütköző, érvénytelen. A kérelem megokolása a következő: A bemutatott és Szloyenszkó teljhatalmú minisztere áltai tudomásul nem vett, (ide D. 1—4 alatt csatolt) alapszabályok 5. § a a megalakított „Magyarok Szövetsége Szlovénszkóhan“ közmivelődési egyesület működési körét a következőképen határozza meg: „A szövetség a Csehszlovák Köztársaság területén élő magyarságnak közmivelődési érdekeit szolgáló intézményeket létesít, fantart, támogat." Tájékoztatás végett az idézett szakasz zárójelek között körvonalazza azt is, hogy mit ért közmivelődési intézmény alatt, megjelölvén ilyenekül az iskoíákat, kisdedóvókat, nevelőintézeteket s a nép ügyes bajos dolgaiban útbaigazításul szolgáló népirodákat. a szlovenszkói teljhatalmú miniszter az egyesület alapszabályait azzal az indokolással küldötte vissza és nem vette tudomásul, hogy a szövetség céljai ellenkeznek a volt magyar belügyminiszteri 1876/1508. sz. rendelet II. pont, első bekezdésének rendelkezéseivel és amely — az 5. § második bekezdéséből kitünőleg — magyar politikai célzatú, ami az idézett rendelet II, pont második bekezdésével is ellentétben van, amely szerint nemzetiségi egyesületek csak mint „literáris egyletek“ létesíthetők. A tel jhatalmú miniszter ezen rendelkezése nyilvánvalóan téves és törvénybe ütköző s ez alapon megsemmisítendő. A leghatározottabban téves a rendelkezés ama része, meíy a Szövetség céljairól beszél, amikor a szövetség működési körének meghatározása egyetlen célt jelöl meg: „közmiye'ödési intézmények létesítését, fentartását és támogatását.“ Az a körülmény, hogy az alapszabály a közmivelődési intézmények egynémelyikét tájékoztatás végett zárójelek között felemlíti, nem eltérő uj célnak kitűzése, hanem az egyetlen kitűzött cél, — a közmivelödési intézmények létesítése — elérésére szolgáló eszközök főbbjeinek megjelölése. A teljhatalmú miniszter rendelkezésének ez az indoka tehát nyilvánvalóan téves és helyt nem álló. Teljesen alep nélküli és tarthatatlan a teljhatalmú miniszter rendelkezésének ama további indoka is, hogy a szövetség az alapszabályok 5. §. második bekezdéséből kiíünöleg — magyar politikai célzatú. Az alapszabályok 5. §. második bekezdése zárójelek közt csupán utal a Cseh szlovák Köztársaság által a szövetséges hatalmakkal kötött saint-germaini alapszerződés I. fejezet 8. cikkére, amelyben kimondatott, hogy faji, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó cseh szlovák állampolgárok egyenlően jogosultak lesznek, hogy emberbaráti, vallási vagy társa dalmi intézményeket, iskolákat, vagy más nevelő intézeteket saját költségükön létesíthessenek, vezethessenek s azokban saját nyelvüket szabadon használhassák. Ez az utalás az említett alapszerződés idézett cikkére zárójelek között csupán azt juttatja kifejezésre, hogy a szövetség feladatául megjelölt működési kör, — közmivelődési intézményeknek létesítése és fenntartása — nem egyéb, mint a saint-germaini alapszerződés 8. cikkécen a nemzeti kisebbségek részére biztosított ama kulturális jognak gyakorlása, hogy közmivelődési intézményeket, jelesül iskolákat, kisdedóvókat, nevelő intézeteket, népirodákat saját költségen létesíthetnek, fenntarthatnak s azokban saját nyelvüket szabadon használhatják. Amidőn az alapszabályok 5. § a kifejezetten kimondja, hogy a szövetség pártpolitikai működést nem fejthet ki, minden alap nélküli a teljhatalmú Miniszter ur rendelkezésének az a része, hogy a szövetség működési köre magyar politikai célzatú. Nem áll a teljhatalmú Miniszter rendelkezésének amaz indoka sem, hogy a volt magyar belügyminiszteri 1875. évi 1508. sz. rendelet II. pont, második bekezdése szerint nemzetiségi egyesületek csak mint literáris egyletek létesíthetők, mert az idézett rendelet akként intézkedik, hogy nemzetiségi egylet nemcsak mint irodalmi, hanem mint közművelődési egylet is alakulhat. Tehát maga az a rendelet, amelynek alapján az elutasítás történt, adja meg kifejezetten azt a jogot, hogy a szöf vétség, mint közművelődési egyesület megala- i kulhasson és működhessék, közművelődési intéz- i menyeket (iskolákat, kisdedóvókat, nevelő inté- I zeteket, népirodákat) iétesithessen és fenn\ tarthasson. I Da ha netán ez iránt aggály merülhetne fel, ott van a saint germaini alapszerződés •; I. fejezet 8. cikke, melyre éppen ebből az ok= ból történt hivatkozás és az alapszabályokban ; zárójelek között kifejezetten utalás is s amely í a „lex posterior derogat priori“ elvénél fogva j a netán eltérő előző intézkedéssel szemben is , irányadó. Ez alapszerződés, amely a csehszlo• vák törvénytárba 1921. évi 508. szám alatt i be is cikkelyeztetett, fentebb idézett rendelkeí zésével a szlovenszkói magyarság részére el: vitai katlanul biztosítja a jogot, hogy a szőj vétség keretében közmivelődési intézményeket, iskolákat, kisdedóvökat, nevelőintézeteket, nép; irodákat létesíthessen és feltarthasson. Ha figyelembe vesszük, hogy a saint; germeiui alapszerződés I. fejezet 1. cikke szerint a Csehszlovák Köztársaság kötelezte ma- I gát, hogy a 8. cikkben foglalt feltételeket is, mint alaptörvényt ismeri el és ezekkel sem I törvény, sem rendelet, sem hivatalos cselekmény | nem ellenkezhetik s amidőn a II. fejezet 14.- cikk szerint a 8. cikkben biztosított nemzeti I kisebbségi jog megadása az államra nemzetközi I kötelességeket ró és a népszövetség védelme alatt áll, jogilag tarthatatlan és megmagyaráz - I hatatlan a teljhatalmú miniszter ur elutasító : rendelkezése, miért is annak megsemmisítését és az előterjesztett kérelemnek megfelelő határozat hozatalát tisztelettel kéri a Magyarok Szövetsége vezetősége. hatóságok figyelmébe! A a zsé; gek és törvényhatósági jogú városok pénzügyi 1 gazdálkodásának átmeneti szabályozásáról szóló ! törvény végrehajtását a 143, sz. kormányren; delet alapján és az azt tartalmazó fontosabb, a községeket érdeklő szabályrendeletek magyar fordítása kiadásomban e héten megjelenik. — Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedése, ahol a megrendelések elfogadtatnak. Az érsekujvári bérmálás. Revolver es csehszlovák nacionalizmus. — Népszavazás a templomban. — A magyarság túlnyomó és fölényes többsége. Érsekújváron; múlt vasárnap bérmálás volt, melyet Jantaus dr. a nagyszombati apostoli administrator végzett. Az érsekujvári katolikus magyarság, mely óriási többségben van a kévésszámu tót nyelvű katolikus fölött, türelmet tsnusit velük szemben és nem tesz az ellen kifogást, hogy az isteni tiszteletet tót nyelven is végezzék, mint az minden hónapban egy vasárnapon meg is történik, egy templomban pedig mindig ezen a nyelven folyik A bérmálás előtt az érsekujvári plébánost felkeresték az inkább csehektöl álló katholikus kisebbség képviselői és azt akarták tőle kikényszeríteni, hogy a bérmálás istentisztelete szlovákul folyjon le. A plébános hiába tiltakozott a kanonika vizitációra, ezek a légionárius — nacionalista eietoek kijelentették, hogy a plébánost revolverekkel felfegyverezve fogják a templomban kényszeríteni a tót isteni tisztelet tartására. Megérkezett az apostoli administrator, aki
