Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-11-11 / 135. szám
l»$jjfwenharnna«9ik évfolyam* 135. szám. Szombati 1522. november ll. a^c KOMAEOBliPOS KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. CtötlZBiési ár cucb-siciaváik értékben t Helyben és vidékre postai szétküldéssel: óSk étre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K Egye» »»ám árat 80 fillér. m a követelünk, még a közigazgatási reform életbe léptetése előtt, mert az eddigi autonómiának legalább a maradványait meg akarjuk őrizni. A kivételes állapot megszűnt és a statárium is, a nyílt abszolutizmusnak fegyvere, már a politikai fegyverraktár mélyébe vonult vissza. Mi az oka tehát annak, hogy a községi életben a közönség ne nyilváníthassa akaratát szabadon és ne helyezze bizalmát azokba, akiket képviseletével akar megbizni a községi életben. Ki kell jelentenünk ismételve és újólag, hogy a községi képviselet mai alakja aan nem más, mint a hatalmi önkénynek egyik csökevénye, mely minden igazságot és objektivitást nélkülöz, tisztán forradalmi jellegű maradvány, amely távé Jról sem fedi a nép akaratát és bizalmát. A közönséget a mai községi képviseletek semmiféle közügyben nem képviselhetik, ért erre mandátumuk nincsen. Ezeket mai képviselőket zsupáni hangulat nevézte ki »politikai pártok számaránya« szerint. Tagadjuk, hogy a politikai pártok számaránya az volna, ami az 1920. évi választás idejében volt, amikor a kormány hílalmi utón, statárium és terrorral lépett fel a polgári pártokkal szemben és engedélyhez kötötte azok alakulását, kivéve a szocialista pártokét. A kormány ez intézkedése nem csak törvényen kívül álló és forradalmi volt, de a választások eredményének mesterséges biztosításával a községi élet kialakulására is végzetes befolyást gyakorolt. Ma a politikai pártok már egészen másképpen állanak, mint 1920-ban s ha a kormány parlamentáris utón igyekeznék kormányozni, nem riadna vissza a választásoktól ahelyett, hogy egy két többséggel rendelkező koalíciókkal fölizgatná és tengetné életét. Ezt a kormányt a választás minden demokráciájával, intézményével é$ alkotásával együtt elseperné helyéről, m ért nem képviseli a választók többségének meggyőződését. A mai kinevezett képviseletek sem k'ípviselik a lakosság többségét, ezért kell legalább a községi választásokat sürgősen njég a reform életbeléptetése előtt megtartani, hogy a választások megmutassák közönség igazi hangulatát, igazi akara-ALAFITQTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. fának adjanak kifejezést és igazi követeléseit formulázhassák. Ha a kormány kifelé a belső konszolidációt hangoztatja, ennek egyedüli bizonyítéka más nem lehet, mint a választás kiírása, ha a kormány demokráciával kérkedik, ezt nem tudjuk másképen értelmezni, mint hogy a néppel egyetértve kivan működni' és annak támogatásával intézményeket, mint a közigazgatási reform is, az életbe átültetni. Ha azonban ehhez a kormánynak nincs bátorsága, akkor tisztában vagyunk a kormány szándékaival: a csendőr- és rendőruralom állandósításával, az abszolutizmus elnyomó és a szuronyok hatalmára alapított uralmának intézményes biztosításával és az ál-alkotmányossággal, mellyel ezeket kifelé elleplezni igyekezik. A közönség türelme azonban a végsőkig feszül és a húrok tovább nem birják a feszítést. A kormány gondolja meg elhatározásait és vessen számot magával, nézzen vissza eddigi működésének etappjaira s ha a demokráciát nem csak szójátéknak tartja, hanem komolyan veszi, kérdezze meg a választók véleményét. A közjogaitól megfosztott, az adózás és katonáskodás kötelességeire korlátozott lakosság a választások alkalmával, —jöjjenek azok most vagy később, meg fogja hozni ítéletét a kormány és tén ykedései felől. = Ami Benesnek elégtétel. A szenátus szerdai ülésén Ledebour Wicheln dr. német keresztényszocialista szenátor felszólalásában fölemlítette a kisebbségi kérdést is és ennek kapcsán a köztársaság kormánya ellen Géniben elhangzott panaszokat. A felszólaló szenátor ugyanis leszögezte, hogy ezek a panaszok Genfben olyan nagy érdeklődést váltottak ki, hogy a sérelmek tárgyalására azonnal három tagú bizottságot küldtek ki. Benes dr. külügyminiszter sietett a felszólalónak válaszolni é3 kijelentette, hogy e kérdésben mindenekelőtt megállapítást nyert, hogy a népszóvetségi szabályzatban kitűzött három heti határidőnek le kell telnie. Három hét múlva a panaszt egy háromtagú bizottsághoz utalják, a csehszlovák kormánynak azonban joga van a sérelmi bejelentésre két hónapon belül válaszolni és csak azután kerül sor a panasz tárgyalására, vagy elutasítására. Benes szerint a csehszlovák állam és politika ebben az ügyben a legkielégitőbb elégtételt kapták. A külügyminiszter úgy látszik azt alálja elégtételnek, hogy a népszövetség alkalmat ad a csehszlovák államnak a felhozott sérelmek tárgyában két hó letelte után nyilatkozni. Azonban nem ezen van a hangsúly. A népszövetség az általa hozott határozatokat kívánja csak betartani azzal, hogy a tárgyalásokat kitűzött határidők elteltével fogja megtartani, ez azonban a dolog érdemén mit sem Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náder-o. 28.. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik iietenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatos változtat. Ciak a kontradiktórius eljárás elve érvényesül benne. A fontos azonban az, hogy a csehszlovák kormány minden mesterkedése dacára plénuin elé került a kisebbségi sérelmek és panaszok ügye és külön bizottságot küldtek ki a sérelmek megtárgyalására. Tudja az egész világ, hogy ebben a kérdésben a kisant&nt mind-n követ megmozgatott, hogy a kisebbségek panaszai ne kerülhessenek komoly tárgyalásra. Már akkor megállapították, hogy ez az igyekezet teljesen sikertelen maradt, vagyis e kérdésben a kisantant és vele a csehszlovák kormány vereséget szenvedett. Ha Bsnesuek elégtéul az, hogy a sérelmekre nézve őket is meghallgatják, ám vigasztalódjék, de ez semmitsem segit azon a vereségen, melyet ez ügyben Gen then szenvedtek. = Az ellenzéki pártok közös indítványa. Az összes ellenzéki partok egy közös javaslatot terjesztettek a képviselőház elé, mely a következőképen szól: »A képviselőház határozza el 24 tagú bizottság megválasztását, melyet megbíz a nemzetiségi viszonyok rendezésével és különösen az államban éló nemzetiségek jogi helyzetére vonatkozó törvényjavaslatok kidolgozásával, amelyek három hónapon belül a képviselőház elé terjesztendők-« A sürgős indítványt a német szociáldemokrata párt, a német parlamenti szövetség, a magyar szociáldemokraták, a független cseh szociáldemokraták, a kommunista párt, a szlovák néppárt, valamint a két magyar párt: a keresztéuyszociálisták és a kisgazda kisiparos párt írtak alá. Az indítvány 117 képviselő aláírásával kerül a nemzetgyűlés elé, tehát több mint az összes képviselő« kétötöd része aláírta. = Az uj vármegyék működése. A törvények és rendeletek gyűjteményében november 2-iki kelettel kihirdették a Csehszlovák köztársaság kormányának rendeletét, amely szerint 1923 január 1-én életbelép az uj megyebeosztás a köztársaság szlovenszkói részében. A rendelet első paragrafusa kimondja, hogy az 1920 február 29-én hozott megyetörvóny 1928 jan. 1-ével éietbelép, amely magában foglalja a XV—XX. megyéket. (A XV. Pozsony, a XVI. Nyitra, a XVII, Turócszentmárton, a XVIII. Zólyom, a XIX. Liptószentmiklós, a XX. Kassa székhellyel.) A 2. paragrafus szerinl e napon megkezdik működésűket ezen a területen az 1920-as törvénnyel fölállított megyei és járási hivatalok. Ugyanezen a napon megszűntetik tevékenységüket az eddigi megyék, azok szervezetei, správny vybor-jai és a szolgabirói hivatalai. A 3. paragrafus értelmében mindaddig, mig a megyei képviseletek, megyei és járási bizottságok megalakulnak, az azokat megillető jogokat a zsupán, illetve a járási főnök gyakorolja. A 4. paragrafus kimondja, hogy ez a rendelet a kihirdetés napján (tehát 1922 november 2-án) lép életbe s a belügyminiszter hajtja végre a teljhatalmú szlovenszkói miniszterrel. = A csendőrök személyes biztonsága. A belügyminiszter a pénzügyi bizottság csütörtöki ülésén reflektálva egyik felszólalónak, aki a csendőrség létszámának leszállítását kívánta, azt a kijelentést tette, hogy a csendőrség eddigi létszámának fentartása Szlovenszkóban már a kúrák otthon. Reggelenként !é|pf*' s c hm i d t h au e r-mic----22__________ígmándi keserüvíz, melegítve éhgyomorra mint ivókúra bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, gyomorhurut, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkOvéredés, agy vértód ulás. vérbőség stb. Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. ^)| aae Hi iMAa!
