Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-11-09 / 134. szám

9Reg]fv«ftl«arinai£ik évfolyam. 134» szám. Csütörtök? 1922. november 9. KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. díjfizetési ár cn*h-íj!cvák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgéga évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 ¥. Egyes szám ára i 80 fiitér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Romokban heuer Szlovenszkó egész közgazdasága, mélyet nem a háború juttatott ide, hanem kor­mányainak makacssága és rövidlátása. Minden a pusztulásnak, a dezoláltságnak sötét képét mutatja: a valaha mintaszerű mezőgazdaság súlyos lázban vonaglik és számára, úgy látszik, nincsen segítség. A kitűnő doktorok, mint a földreform és doktor Srobár, az agrárius vezér, segítet­tek rajta. A történelmi Magyarország Ieg­­mintaszerübb gazdaságai a Vág és Nyitra völgyében voltak. Nézzék meg ma azokat, mit találnak a helyeiken! A vergődő me­zőgazdaság részére még hátra van a ke­gyelemdöfés: a vagyondézsma és az ennél is félelmesebb vagyonszaporulati adó. Óh kapott már korábban is a föld az adóból szépen: a demokratikus műtrágya adót, melyet holdanként tizenöt koronájával minden birtokos és minden birtok tarto­zott viselni, szántó, legelő, erdő és nádas egyaránt. A földbirtok további támogatása a kollektiv szerződések alakjában és a szénadóban jelentkezett, nem is beszélve a többi adóemelésről, amelyek vidékenkint három-négyszáz percent körül mozognak. Azután a földbirtok megkapta a kontin­gens gabona kitűnő szociális gondoskodá­sát, t. i. termelési áron alul kellett a ter­mésnek kétharmad részét az ipari mun­kásság ellátására az állam részére bizto­sítani. Közben csak úgy futólag egy kis földreformmal kísérleteztek a mezó'gazda­­ságon, mint kísérleti nyulon, amely ma üveges szemekkel bámul a sokféle vivi­­szekció után a jövendőbe. Ha a kormány programjába ezt a néhány pár szót vette volna fel ezelőtt négy évvel: a mezőgaz­daságot tönkretenni kívánom, akkor sem hajthatta volna végre mintaszerűbben munkáját, mint igy. Közben a gazdák érdekképviseleteit rendre megsemmisíteni igyekezett a kormány, vele ellenséges szer­vezeteket támogatott, szóval a kivezető utakat is gondosan eltorlaszolta. Az iparról is beszélhetnénk, de már Szlovenszkó iparának a néhai jelzőt kell adományoznunk. A gyárak és kohók nem füstölögnek, a kémények, mint figyelmez­tető mutatóujjak merednek az ég felé, jelképezve azt, hogy itt ipar volt. A mun­kanélküliek százezrei állanak kenyér és kereset nélkül a tél előtt. Mit is tett a kormány az iparért itt Szlovenszkőn? Az adókai srófolgatta felfelé, de most a csa­var megállott, nem forog tovább. Most már az adókat csak kivetni lehet, de be­hajtani már nem, mert nincs kin és mi­ből. Jól fésült és öltözött közgazdasági kapacitások, miniszterek, tehát felelős ál­lamférfiak minden szentimentalizmns nél­kül fejtik ki meggyőződésüket, hogy a gazdasági háború nincs halottak nélkül. A háborút ők idézték elő és a halott a mi iparunk. Elzárták a határokat, annak őrizetére külön vámőr hadtesteket szervez­tek és érdekes volna megtudni, hogy a beviteli vám fedezi-e Szlovenszkó vámőr­sége egy tizedrészéne'k fizetését. Ez az ország kínai fallal van körülvéve, behozni ide olcsóbb valutájú országból nem lehet semmit az irtózatos védővámok miatt. Kivinni szintén nem lehet semmit a to­ronymagasra felhajszolt valuta miatt. így tehát tessék boldogulni Szlovenszkó ipa­rának, amelynek egyetlen felvevő piaca a mai Magyarország és Ausztria volt. Ámde a kormány politikája Szloven­­szkóval világos és a maga brutalitásában érdekes következtetésekkel szolgálhat. A fejlett cseh iparnak nincs szüksége a szlo­­venszkói íüggvényre és konkurenciára. Ezért került egy vaggon sziléziai szén fuvarja Szlovákiába súlyos ezrekbe. Ez az ipar a cseh nagyipar szempontjából telje­sen fölösleges, mert annak lehetőleg a belföldön kell első sorban piacot biztosí­tani, igy Szlovenszkó ipara kivándorolni kénytelen. A gyárak itt maradnak, azokat nem lehet, kivinni, mondta az elmés pénz­ügyminiszter. Majd meglátjuk, mennyire lesz kellemes a munkanélküli segélyek ki­fizetése körül. És a kereskedelem ? Jobb lesz pontot tennünk fejtegetésünk végére. A közgaz­dasági termelésnek a kereskedelem a szár­nya és e szárnyak ma nem tudnak emelni, olyan súlyokat rakott rájuk a kormány mindenféle adókban, vámokban, közter­­hekben. Szlovenszkó kereskedelme is bú­csúzó félben van a közgazdasági fényes múlttól. Utódaiként bújnak elő a földből a fényes bankpaloták, hol valuta üzérek, börzsespekulánsok, siberek, a gazdasági élet e kalózai találnak biztos menedéket és oltalmat. Régi intézetek, kereskedő házak összeomlanak; a hirJapok fele már csőd és árverési hirdetésekkel telik meg. A kereskedelmi hitel szóra mindenki nagyot hall, mintha azt kínai nyelven mondanák ki. A kereskedelem szárnyaszegetten hul­lott a porba ezeknek az éveknek a nagy megpróbáltatásai és támadásai alatt. De a köztársaság kormánya kifelé még mindig kérkedik a valuta jóságával és szilárdsá­gával. Halmozza nagybankjaiban a valutát és a gazdasági élet vérkeringését megszün­teti, mert ereit ezzel leköti. A gazdasági válság nyomában jár a politikai válság, nem apró-cseprő kormányválság, mint ami­lyenekben van és volt részünk, e válság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mini a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatra eruptiv erői már mélyebbre hatoltak, mint hinnék, az a válság, ami ezután fog elkö­vetkezni, az államok válsága lesz, mert az államfentartó összes tényezők válsága idézi ezt elő. = Egységes ellenzéki front a nemzet­gyűlésen. A nemzetgyűlés ellenzéki pártjai kedden közös tanácskozást tartottak, melyen egy közös végrehajtó bizottság szervezéséről érte­keztek. A Prágában tartott tanácskozáson az összes német polgári, német szociáldemokrata, a magyar kisgazda és kisiparos, valamint a keresztényszocialista pártok és a szlovák nép­párt törvényhozói vettek részt. A tanácskozás egyelőre nem záródott kötelező határozattal és nem közös programról, hanem egy taktikai együttműködés megalapozásáról volt szó, ami megfelelő ellenakció kíván lenni a koaleált kormánypártok hasonló együttműködésével és végrehajtó szervezetével szemben. = Csehszlovák—magyar gazdasági tár­gyalások. Mint már több Ízben jelentettük, a csehszlovák és magyar kormányok képviselői gazdasági tárgyalásokat folytatnak. A tárgya­lásokról félhivatalos magyar részről a követ­kezőket jelentik : A tárgyalások keretében a közlekedési albizottságok megtárgyalták azokat az általános közlekedés politikai kérdéseket, amelyek a kereskedelmi szerződés részét al­kotják és közlekedési egyezséget dolgoztak ki, amely a vasutechnikai kérdéseket szabályozza. Egyezsógtervezetek készültek még a közös határállomások csatlakozásai forgalmának le­bonyolítására, valamint a csata—losonci átmenő forgalom tárgyában. Néhány kérdésnek szabá­lyozása ezidő szerint még nem nyert befejezést, azonban alapos a remény, hogy ezekre nézve is a legrövidebb időn belül létrejön a meg­­egyezés. Mint jelentettük, a magyar kiküldöttek egy része visszautazott Budapestre, hogy jelen­tést tegyen az eddigi megbeszélések eredményé­ről, továbbá, hogy utasítást kérjen azokban a kérdésekben, melyekre nézve a magyar kormány magának tartotta fon a döntés jogát. A prágai tanácskozások lényege, hogy a csehszlovák állampolgároknak Magyarországon és a magyar állampolgároknak Csehszlovákiában fenálló tar­tozása és követelése miként rendeztesenek. Ebbe az egységbe foglaltatnék a valorizáció kérdése is, vagyis, hogy milyen kulcs szerint fizettesenek ki a háború előtti tartozások, illetve követelések. Az egyezség valószínűség szerint ugyanolyan lesz, mint az e tárgyban már megállapított csehszlovák és osztrák egyez­ség, ennek azonban az az előfeltétele, hogy megfelelő, pontos kimutatások álljanak rendel­kezésre. A tárgyalások ezenfelül kiterjedtek a gyámoltak és árvák anyagi ügyeinek szabá­lyozása is. = Uj törvény a lakásrekvirálásról. A lakásrekvirálás káros szellője kezd ismét len­gedezni felénk. Még el sem felejtettük a sok keserűséget, melyek a lakásharácsolás nyomán jártak s mára arról érkezik hir Prágából, hogy uj lakásrekviráló törvény készül. A tisztek és altisztek lakásválsága Szlovenszkóban és Ru­­szinszkóban (persze mindig csak rólunk van szó) annyira kiélesedett, hogy a törvényhozó körök nem találnak más megoldást, mint kivé- 1 teles törvény megalkotását. A tervezetöt már

Next

/
Thumbnails
Contents