Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-11-02 / 131. szám
KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY H«CP«nSuirmaiiih évfolyam* 131. mmém» Csütörtök; 3922. november 2. JPOLTTIK^X L A. I». Eiístizüiési ár caeh-nniováls értéle!»*«« : Hífybea és vidékre pejt»! szétfeSIdássai: ügfésw érre 80 K, félévre 4® K, aegyedévre 20 K. Egye* »zára ára t BÚ fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fősserkeszto: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: Bm*SYAY JÓZSEF dr. Óz éuíordoió után, mely ifjú államunk születését jelentette, a nagy katonai parádék közt, gondolatok ébrednek bennünk e fiatal köztársaság hivatása, jövője és feladatai felől. A forradalom, mely a monarchia katonai őszszeomlása nyomán a cseh önállóságot teremtette meg első sorban, történelmi törekvésnek adott testet, hiszen a.cseh állam önállósága hosszú évszázadokon át ( Európa épületének egyik részét alkotta. A forradalom nyomán tartott turócszentmártoni értekezlet a sikerek mámorában azonban messzebbre ment, mint azt a tót nép vágyai és nemzeti újjáéledésének évtizedes törekvései képezték; kimondotta a cseh köztársasághoz való csatlakozást és ezzel megteremtette az u. n. csehszlovák egységet. Ez a fiatal köztársaság keletkezésének történeti magva. Mindjárt az első pillanatra még a pittsburgi egyezmény érintése előtt is egy dolog -ötlik a történelem tanulmányozójának szemei elé: a turócszentmártoni gyűlés forradalmi határozatai megegyeztek-e a tót nép kívánságaival és törekvéseivel, egyáltalán képviselte-e a tótságnak, mint nemzeti egységnek akaratát? Az öröm, a lelkesedés, a siker és a diadal mámorában ez a kérdés nem is merült fel. Az egység gondolatát felkapták és a nagyszerűen megszervezett propaganda célja az lett volna, hogy ezt vigye bele a köztudatba, a nép leikébe. Négy év határán állva megkérdezhetjük a tőt néptől: hisz-e az egységben, és van-e ennek az egységnek politikai jelentésén kívül valamelyes egyébb kézzelfogható és konstatálható eredménye. Meg kell állapítanunk azt a tényt, hogy a cseh-szlovák egység nagy jelszava minden varázsát és népszerűségét elvesztette Szlovákiában, ahol ma egy jelszó él csak amely betölti az autochton lakosság lelkét: az autonómia gondolata és jelszava, mely a tótság régi lelkivágya és nemzeti önállóságának hű és szabatos kifejezője úgy politikai mint etnikai értelemben. A csehszlovák néven ismert töredék nem jelent többet, mint a hivatalnok osztálynak egy részét, mely a kormánytól függ, továbbá elcsehesedett szlovákokat és a politikai konjuktura néhány vezetőjét. Egy választás egy nap alatt eldönthetné ma ezt a kérdést, de ezt a választást a kormány nem meri el rendelni. A szlovák néppárt, a melyben a tótságnak túlnyomó többsége helyezkedett el, a keresztényszocialista párt »zlovák csoportja, amely szintén hatalmas politikai tényező, a nemzetközi szocialisták, sőt a kommunisták is az autonómia jelszava mellé álltak és ezzel mennek a jövő választás küzdelmeibe, az autonómia tehát ideig óráig feltartóztatható, de azt se nagymegye, se más reform többé megakadályozni nem képes, legkevésbbé a csehszlovák frakció vezérkara, mely hadvezért igen sokat számlál, hadsereget azonban minél kevesebbet. Tulajdonképpen a kirendelt cseh tisztviselők, a légionáriusokból rekrutált csendőrség, rendőrség és a csehszlovák érzésű hivatalnoksereg képviseli a csehszlovák egységnek kifejezését, tehát a tulajdonképpeni végrehajtó hatalom. Ez a hatalom tehát, mivel exponenseinek nincsen a népben gyökere, diktatórius jellegű és nélkülözi az alkotmányság feltételeit. Alkotmányos államban a lakosság megkérdezése döntene abban a kérdésben, ami a belpolitika és az alkotmányosság sarkalatos kérdése. Angliában a keleti kérdés miatt rendelték el a választásokat, a mi távol esik az ország alkotmányától és végső elemzésében gazdasági, kereskedelempolitikai kérdés. Nálunk még a községi választásokat sem rendelik el, nem is beszélve arról, hogy az »autonómiával« rendelkező ruszinok a törvényben biztosított képviselőválasztáshoz máig se jutottak. Ez a kérdés igazolja nemcsak szlovákjainkat, de a cseheket is. Minket magyarokat ez a kérdés annyiban érdekel, hogy természetesen elnyomott helyzetünkben a gyengébb félhez kell csatlakoznunk, a szlovák autonómiát kell nekünk is támogatnunk, amelyből nemzetiségünknek elismerése, kisebbségi jogainknak védelme születhetik meg annyival inkáab, mert a magyar nép és a tót nép évszázadókon át közös sorsban élt egymás mellett, a tót nép önálló államisághoz jutott és most ennek keretében önálló nemzeti létét kívánja biztosítani. Ezt a törekvést történelmi erők támogatják, a szlovák fajnak külön etnikai, történelmi, irodalmi és kulturális élete, melyet a nép vezetői, tudósai kifejezetten hangsúlyoznak s amelyet kormánypénzen élő és agitáló uj apostolok aligha tudnak ellensúlyozni. = A koalíciós pártok végrehajtó bizottsága. Hogy a köztársaság politikailag sem k épes konszolidálódni, matatja az a körülmény, hogy a csehszlovák kormányok nem képesek önálló politikát folytatni. Eddig a kormányok mellett az ötös tanács, a petka működött és a legtöbb esetben 8nnek a mellékkormánynak érvényesült az akarata a nemzetgyűlésen. Nem került ugyanis egyetlenegy ügy sem a prágai parlament elé anélkül, hogy ez a mindenható petka rostáján keresztül ne ment volna. Most, hogy a Svehla kormány átvette a köztársaság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 20., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik helenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton vezetését, a petka helyett egy tir,tagból álló bizottság alakult, mely mint a koalíciós pártok végrehajtó bizottsága, a pártok taktikai magatartását áliapiija meg. Már meg is kezdte működését és a napokban tartott első ülésen a „desatka“ tagjai elhatározták, hogy a pártok kiküldöttjei havonként legalább is egyszer tanácskozásra jönnek össze. Most már egészen bizonyos, hogy Csehszlovákia népeinek sorsáért nincs ok aggodalomra. = Pártnap Ruszinszkóban. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt ruszmszkói kerülete november 12-én Nagyszőlősön nagyszabású párínapot rendez, melyen meg fognak jelenni többek között Szent-Ivány József, Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselők, Ficza József szenátor, Szilassy Béla az ellenzéki pártok szövetségének einöke, Petrogalli Oszkár dr. és a párt más vezérférfiai. = Magyar-csehszlovák tárgyalások. A Budapesten megkezdett magyar-csehszlovák gazdasági tárgyalások a legjobb mederben folynak. A tárgyalások első részét sikerült a két állam megbizotíainak eredménnyel befejezni. Az eddigi tárgyalások folyamán az áruforgalmi, állategészségügyi és szénkérdés került megvitatásra. Ezen a héten a szakproblémákat dolgozzák fel. Az első plenáris ülés pénteken lesz. Határátkelések Komáromnál (Ezentúl reggel 8-tól este 6-ig lehet átkelni. — A budapesti reggeli gyors. — A komáromi határszéli forgalom kérdése a csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalásokon. — Könnyítések várhatók. — A monostori, a neszmélyi és az almási szőlősgazdák. — A megszorításoknak meg kell szünniök.) Újabb intézkedések szerint november hő 1-től kezdve a komáromi dunai hídon a közlekedés reggel 8 órakor kezdődik naponta és délután 6 óráig tart. Szóval a magyar Komáromból reggel 8 óra 22 perckor induló budapesti gyorsvonat az innenső oldalról átutazók részére teljesen elveszett, mert amíg az innenső és a túlsó oldal hídfőjén beírják, kiírják, átirják és lebélyegzik és felbélyegzik az utasok útlevelét, auiig mind a két oldalon megtörténik a motozás s amig az illető leszalad a vasúti állomásra, addig a gyorsvonat már Fizitőt is elhagyta és az illető várhat a féltizenkettős gyorsra. Éppen azért a közönség nevében arra kérjük mindkét oldal erre illetékes hatóságát, hogy a reggeli hidmegnyilást 8 óráról 7 órára helyezzék át, hogy a reggeli budapesti gyorsvonatot még elérhessék az utazók. Kíváncsian várjuk mi határmentén lakók, hogy a határszéli forgalom megkönnyítésére micsoda eredménnyel fognak járni a csehszlovák-magyar gazdasági és kereskedelmi tárgyalások, amelyekre vonatkozólag az alábbi híradást olvassuk: „A csehszlovák-magyar gazdasági és közlekedésügyi tárgyalásokon az általános bevezető kérdések elinlézése után áttértek a határszéli forgalmi kérdések tárgyalására. Megállapodtak abban, hogy a komáromi és sátoraljaújhelyi határforgalmi kérdésekben mindkét fél speciális kívánságait kölcsönös egyetértéssel elintézik. A legfontosabb kérdés, az anyag- és árucsereegyezmény eddig még nem került napirendre."
