Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-10-31 / 130. szám

130. »iá legfvenharmasiili évfolyam. Kedd, 1922. október 31, KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI El&fizgtésf ár cscli-sslovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgétw érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám árat S0 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség é. kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton A ip páii rnlitfjp elhangzott a parlamentben és főbb kör­vonalakban megállapítja nemzetünk sé­relmeit, az abszolút rendszert, mellyel bennünket kormányoznak, a demokrácia elveinek felcsufolását és ezekből megálla­pítja a tényt, hogy a kormány az alkot­mánylevél ellenére folytatja működését és magyar fajunk beolvasztására, kiirtására törekszik. A nemzetgyűlésen elhangzó ! rezoluciónak külföldi visszhangja is támadt ; s a német pártok sokkal keményebb és j elkeseredettebb hangú nyilatkozatait a táv- I iró már szintén szét vitte Európába, j Ezekkel szemben hasztalan erőlködés a kormány és koalíciójának minden nagy­hangú kijelentése az itt uralkodó kon­szolidációról, főképen pedig demokratikus egyenlőségről, melyben bennünket meg­hódított gyarmatok lakosaiként kezelnek. A külföld, Európa közvéleménye kezd fel­figyelni arra a tényre, hogy ebben a köz- j társaságban valahogyan még sincsen olyan j rend, mint azt a kormány hirdeti. A rezoluciő követeli a kormánytól a ; parlamentnek azonnal való feloszlatását | és a kormány erre azzal felel, hogy a j nagymegye rendszert tűzzel vassal ke- \ resztül hajszolva a közigazgatást teljesen j kisajátítja és állami gyámság alá helyezi. A kormány egyetlen Ígéretét sem tartotta meg a községi választásokra vonatkozólag ; a közigazgatási reform akképpen megy át az életbe és a gyakorlatba, hogy az ál­lam polgárait meg sem kérdezi akaratuk felől, sőt támogatásukra sem reflektál. Annak a jele ez, hogy a kormány sem­mibe sem veszi a polgárságnak akaratát és véleményét és egy két kinevezett em­bert a közönség nyakára ültet, akik majd rendet csinálnak csehszlovák módszer szerint. A szlovákok is, mi magyarok is, a lehető módon irtózunk ettől a módszertől, melynek vívmányait immár negyedik esztendeje van alkalmunk megismerni és kipróbálni. Félünk a közigazgatási válto­zástól, mely kisebb nagyobb basákat ültet megint a nyakunkra, akik tőlünk külön adókat is szednak búsás fizetéseken felül, állampolgári hűségi adót, lojalitási pót­adót és megalázkodási illetékeket. Ismer­jük panaszaink soisát, amelyek közül egyet sem intéznek el, sőt azokat, akik ellenünk vétkeztek, megjutalmazták és előléptették. Csoda-e, ha ily körülmények között megrendül bennünk a hit a jogrendben, a hatóságok pártatlanságában, melyek a kormánynak velünk kisebbségekkel szem­ben érzett és nem is titkolt animőzitására, sőt gyűlöletére támaszkodnak. Valódi de­mokratikus államban felelős miniszter olyan nyilatkozatokat nem tehetne, mint azt felőlünk magyarokról tette, ami szé­gyene marad minden időkre a demokratikus egyenlőség elvének. Türelemmel vártunk és fürtünk idáig. Nem mondhatja a kormánynak egyetlen tagja, egyetlen tisztviselője sem, hogy a törvényes alapot elhagytuk volna. Nem vetheti a szemünkre a kormányt támogató ál többség, mely nem képviseli a köztársaság lakosainak ez idő szerinti politikai véleményét, hogy államellenes magatartást tanúsítottunk volna. Elvették iskoláinkat, elvették leg­szentebb nyelvi jogainkat, hazug és ki­talált ürügyek alatt oszlatják fel egyesüle­teinket, megakadályozzák kulturális szer­vezkedésünket. Lassanként politikai véle­mény nyilvánításainkat is megcáfolják, lapjainkat beszüntetik kényük és kedvük szerint. Azt kérdezzük : hova vezet mindez ? A konszolidációhoz-e, vagy belekergetni akarnak-e a kétségbeesésbe ezzel a poli­tikával ? Mi vártunk és tűrtünk abban a reményben, hogy a jobb belátás győzni fog államférfiainkban, akik talán felemel­kednek arra az elvi magaslatra, hogy ön­tudatos népekkel, mint a magyar és a német néppel nem lehet úgy bánni, mint a hottentottákkal. Kultúránk foka, év­századok alatt kifejlődött jogrendszerünk és jogérzetüuk állandó tiltakozást jelent az ellen, hogy bennünket lehetetlenné tegye­nek az államban, melynek tényezői va­gyunk munkánkkal, adónkkal és kultú­ránkkal. Hiába hamisítanak terhűnkre népszámlálást és statisztikát, hiába hazud­­ják ostoba tankönyveik, hogy Délszlo­­venszkóban néhány magyar is van, ez a néhány magyar lassanként elérkezik a türelem végső határállomásáig és azontúl a bennünket törvények és békeszerződé­sek szerint megillelő jogokat egyre han­gosabb szóval fogjuk követeim, olyan hangosan, hogy a kormány is és a par­lament utján egész Európa meg fogja hallani. = Pártgyűlós Nagymegyeron. Az Orsz. Magyar Kisgazda, Föld'mives és Kisiparos párt nagymegyeri szervezete vasárnap e hó 28-án délután a Raab-féle vendéglő udvarán látoga­tott pártgyttlést tartott, melyen a párt tagjai nagy számban jelentek meg. A gyűlés Mohácsy János dr. országos pártelnök vezetése mellett folyt le, aki megragadó szavakban mutatott reá arra a súlyos helyzetre, melyben a magyar­ság került az nj államban és összetartásra megértésre és egymásiránti szeretetre bnzdi­, tóttá a hallgatóságot, felkérve, hogy nagyon ! nyugodt méltósággal hallgassa meg a szóno­­! kokat. Utána Füssy Kálmán nemzetgyűlési : képviselő tartott tömör politikai beszámolót i melyben az általános politikai helyzettel fog­­‘ lalkozott és ismertette azokat a nehézségeket, ! melyekkel a magyarság által megválasztott hat | nemzetgyűlési képviselőnek a magyarság érde- i keiért való küzdelemben találkoznia kell. Majd ! a kisgazda é3 kisiparos pártunk rendeltetését j és nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta, fölhívta 1 a magyarságot, hogy küszöböljük ki a régi ! turáni átkok sorai közül és egymást megértő, 1 összetartó munkával vegye ki mindenki a maga részét a közös munkából. Nagy hatást keltő fordulatos beszédét a hallgatóság sokszor í szakította félbe tetszésnyilvánításával s utánna ifj. Koczor Gyula körzeti ügyv. elnök az álta­­| iános politikai és gazdasági kérdéseket átfogó \ tartalmas beszédében a kisgazdák és kisipa­­| rosok súlyos helyzetével foglalkozott igazi hozzáértéssel és meggyőző példák fölsorolá­sával. Az adózás egyenlőtlenségének, valamint | a földbirtokreform aránytalan végrehajtásának ; kérdését világította meg szomorú adatokkal, figyelmeztette a .magyarságot, hogy saját érde- i kében össze kell fognia, hogyha további létét ; megakarja tartani. A gyújtó hatású beszédet i Lukovics Ferenc országos pártigazgató beszéde követte, ki a tőle szokott lendülettel és tűzzel megtartott ötletes beszédében gyakorlati pél­­| dákkal igazolta be a magyarság ez egyedüli ! pártjának szükséges voltát. A párt keletkezését, I majd működését és nagy feladatait ismertette és komoly érvek és példák felsorakoztatásával ; bizonyította a párt életrevalóságát. Lelkes | szavakkal hivta fel összetartásra a hallgató­ságot, mely zugó éljenzéssel fogadta a magyaros í beszédet. Utána Fülöp Zsigmond orsz. pártve­­; zetőségi tag beszélt s lelkes szavakkal hivta ' föl a magyarságot a magyar falvak kulturális : megszervezésére, msJyre ép oly szükség van, í mint a politikai és gazdasági szervezkedésre. I A fajszeretetnek és nemzeti érzésnek állandó ’ elvitatására buzdított és magyar anyanyelvünk­­| höz való törhetetlen ragaszkodásra kérte föl a | hallgatóságot, melynek figyelmébe ajánlotta j Petőfi emlékének megünneplését. A nagy tet­­j széssel fogadott beszéd után Mohácsy János dr. \ elnök a magyarság nemzeti öntudatának állandó i ébrentartására lelkesítette a párt tagjait s az 1 alkonyi órákban a párthivek lelkes éljenzése j közben a pártgyülést berekesztette. A párt : kiküldöttei Bogár Lajos, a nagymegyeri párt­­; szervezet érdemes elnökének élvezték figyelmes 5 vendégszeretetét. Palkovich Viktor beszéde. — A magyar képviselők deklarációja. — Palkovich Uiktor nemzetgyűlési képviselő a prágai nemzetgyűlés október 26-án tartott ülésén a következő beszéd kíséretében terjesz­tette elő a magyar képviselők deklarációját: A kormány ugyanazon koaleált pártok emanaciója lévén, éppen úgy nem viseltet­hetünk bizalommal iránta, mint elődje iránt. Álláspontomat a következőkkel indokolom: Azt mondják, hogy demokrata köztársaságban élünk. Én úgy ismerem a demokráctát, hogy egyenlő jogok mindenkinek. Egyenlő része­sedés a közjogokban, egyenlő jogosultság min­den állásra, akinek arra képessége és kép-

Next

/
Thumbnails
Contents