Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-10-31 / 130. szám
130. »iá legfvenharmasiili évfolyam. Kedd, 1922. október 31, KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI El&fizgtésf ár cscli-sslovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgétw érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám árat S0 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség é. kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton A ip páii rnlitfjp elhangzott a parlamentben és főbb körvonalakban megállapítja nemzetünk sérelmeit, az abszolút rendszert, mellyel bennünket kormányoznak, a demokrácia elveinek felcsufolását és ezekből megállapítja a tényt, hogy a kormány az alkotmánylevél ellenére folytatja működését és magyar fajunk beolvasztására, kiirtására törekszik. A nemzetgyűlésen elhangzó ! rezoluciónak külföldi visszhangja is támadt ; s a német pártok sokkal keményebb és j elkeseredettebb hangú nyilatkozatait a táv- I iró már szintén szét vitte Európába, j Ezekkel szemben hasztalan erőlködés a kormány és koalíciójának minden nagyhangú kijelentése az itt uralkodó konszolidációról, főképen pedig demokratikus egyenlőségről, melyben bennünket meghódított gyarmatok lakosaiként kezelnek. A külföld, Európa közvéleménye kezd felfigyelni arra a tényre, hogy ebben a köz- j társaságban valahogyan még sincsen olyan j rend, mint azt a kormány hirdeti. A rezoluciő követeli a kormánytól a ; parlamentnek azonnal való feloszlatását | és a kormány erre azzal felel, hogy a j nagymegye rendszert tűzzel vassal ke- \ resztül hajszolva a közigazgatást teljesen j kisajátítja és állami gyámság alá helyezi. A kormány egyetlen Ígéretét sem tartotta meg a községi választásokra vonatkozólag ; a közigazgatási reform akképpen megy át az életbe és a gyakorlatba, hogy az állam polgárait meg sem kérdezi akaratuk felől, sőt támogatásukra sem reflektál. Annak a jele ez, hogy a kormány semmibe sem veszi a polgárságnak akaratát és véleményét és egy két kinevezett embert a közönség nyakára ültet, akik majd rendet csinálnak csehszlovák módszer szerint. A szlovákok is, mi magyarok is, a lehető módon irtózunk ettől a módszertől, melynek vívmányait immár negyedik esztendeje van alkalmunk megismerni és kipróbálni. Félünk a közigazgatási változástól, mely kisebb nagyobb basákat ültet megint a nyakunkra, akik tőlünk külön adókat is szednak búsás fizetéseken felül, állampolgári hűségi adót, lojalitási pótadót és megalázkodási illetékeket. Ismerjük panaszaink soisát, amelyek közül egyet sem intéznek el, sőt azokat, akik ellenünk vétkeztek, megjutalmazták és előléptették. Csoda-e, ha ily körülmények között megrendül bennünk a hit a jogrendben, a hatóságok pártatlanságában, melyek a kormánynak velünk kisebbségekkel szemben érzett és nem is titkolt animőzitására, sőt gyűlöletére támaszkodnak. Valódi demokratikus államban felelős miniszter olyan nyilatkozatokat nem tehetne, mint azt felőlünk magyarokról tette, ami szégyene marad minden időkre a demokratikus egyenlőség elvének. Türelemmel vártunk és fürtünk idáig. Nem mondhatja a kormánynak egyetlen tagja, egyetlen tisztviselője sem, hogy a törvényes alapot elhagytuk volna. Nem vetheti a szemünkre a kormányt támogató ál többség, mely nem képviseli a köztársaság lakosainak ez idő szerinti politikai véleményét, hogy államellenes magatartást tanúsítottunk volna. Elvették iskoláinkat, elvették legszentebb nyelvi jogainkat, hazug és kitalált ürügyek alatt oszlatják fel egyesületeinket, megakadályozzák kulturális szervezkedésünket. Lassanként politikai vélemény nyilvánításainkat is megcáfolják, lapjainkat beszüntetik kényük és kedvük szerint. Azt kérdezzük : hova vezet mindez ? A konszolidációhoz-e, vagy belekergetni akarnak-e a kétségbeesésbe ezzel a politikával ? Mi vártunk és tűrtünk abban a reményben, hogy a jobb belátás győzni fog államférfiainkban, akik talán felemelkednek arra az elvi magaslatra, hogy öntudatos népekkel, mint a magyar és a német néppel nem lehet úgy bánni, mint a hottentottákkal. Kultúránk foka, évszázadok alatt kifejlődött jogrendszerünk és jogérzetüuk állandó tiltakozást jelent az ellen, hogy bennünket lehetetlenné tegyenek az államban, melynek tényezői vagyunk munkánkkal, adónkkal és kultúránkkal. Hiába hamisítanak terhűnkre népszámlálást és statisztikát, hiába hazudják ostoba tankönyveik, hogy Délszlovenszkóban néhány magyar is van, ez a néhány magyar lassanként elérkezik a türelem végső határállomásáig és azontúl a bennünket törvények és békeszerződések szerint megillelő jogokat egyre hangosabb szóval fogjuk követeim, olyan hangosan, hogy a kormány is és a parlament utján egész Európa meg fogja hallani. = Pártgyűlós Nagymegyeron. Az Orsz. Magyar Kisgazda, Föld'mives és Kisiparos párt nagymegyeri szervezete vasárnap e hó 28-án délután a Raab-féle vendéglő udvarán látogatott pártgyttlést tartott, melyen a párt tagjai nagy számban jelentek meg. A gyűlés Mohácsy János dr. országos pártelnök vezetése mellett folyt le, aki megragadó szavakban mutatott reá arra a súlyos helyzetre, melyben a magyarság került az nj államban és összetartásra megértésre és egymásiránti szeretetre bnzdi, tóttá a hallgatóságot, felkérve, hogy nagyon ! nyugodt méltósággal hallgassa meg a szóno! kokat. Utána Füssy Kálmán nemzetgyűlési : képviselő tartott tömör politikai beszámolót i melyben az általános politikai helyzettel fog‘ lalkozott és ismertette azokat a nehézségeket, ! melyekkel a magyarság által megválasztott hat | nemzetgyűlési képviselőnek a magyarság érde- i keiért való küzdelemben találkoznia kell. Majd ! a kisgazda é3 kisiparos pártunk rendeltetését j és nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta, fölhívta 1 a magyarságot, hogy küszöböljük ki a régi ! turáni átkok sorai közül és egymást megértő, 1 összetartó munkával vegye ki mindenki a maga részét a közös munkából. Nagy hatást keltő fordulatos beszédét a hallgatóság sokszor í szakította félbe tetszésnyilvánításával s utánna ifj. Koczor Gyula körzeti ügyv. elnök az álta| iános politikai és gazdasági kérdéseket átfogó \ tartalmas beszédében a kisgazdák és kisipa| rosok súlyos helyzetével foglalkozott igazi hozzáértéssel és meggyőző példák fölsorolásával. Az adózás egyenlőtlenségének, valamint | a földbirtokreform aránytalan végrehajtásának ; kérdését világította meg szomorú adatokkal, figyelmeztette a .magyarságot, hogy saját érde- i kében össze kell fognia, hogyha további létét ; megakarja tartani. A gyújtó hatású beszédet i Lukovics Ferenc országos pártigazgató beszéde követte, ki a tőle szokott lendülettel és tűzzel megtartott ötletes beszédében gyakorlati pél| dákkal igazolta be a magyarság ez egyedüli ! pártjának szükséges voltát. A párt keletkezését, I majd működését és nagy feladatait ismertette és komoly érvek és példák felsorakoztatásával ; bizonyította a párt életrevalóságát. Lelkes | szavakkal hivta fel összetartásra a hallgatóságot, mely zugó éljenzéssel fogadta a magyaros í beszédet. Utána Fülöp Zsigmond orsz. pártve; zetőségi tag beszélt s lelkes szavakkal hivta ' föl a magyarságot a magyar falvak kulturális : megszervezésére, msJyre ép oly szükség van, í mint a politikai és gazdasági szervezkedésre. I A fajszeretetnek és nemzeti érzésnek állandó ’ elvitatására buzdított és magyar anyanyelvünk| höz való törhetetlen ragaszkodásra kérte föl a | hallgatóságot, melynek figyelmébe ajánlotta j Petőfi emlékének megünneplését. A nagy tetj széssel fogadott beszéd után Mohácsy János dr. \ elnök a magyarság nemzeti öntudatának állandó i ébrentartására lelkesítette a párt tagjait s az 1 alkonyi órákban a párthivek lelkes éljenzése j közben a pártgyülést berekesztette. A párt : kiküldöttei Bogár Lajos, a nagymegyeri párt; szervezet érdemes elnökének élvezték figyelmes 5 vendégszeretetét. Palkovich Viktor beszéde. — A magyar képviselők deklarációja. — Palkovich Uiktor nemzetgyűlési képviselő a prágai nemzetgyűlés október 26-án tartott ülésén a következő beszéd kíséretében terjesztette elő a magyar képviselők deklarációját: A kormány ugyanazon koaleált pártok emanaciója lévén, éppen úgy nem viseltethetünk bizalommal iránta, mint elődje iránt. Álláspontomat a következőkkel indokolom: Azt mondják, hogy demokrata köztársaságban élünk. Én úgy ismerem a demokráctát, hogy egyenlő jogok mindenkinek. Egyenlő részesedés a közjogokban, egyenlő jogosultság minden állásra, akinek arra képessége és kép-
