Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-10-28 / 128-129. szám

1922. október 28.

8 old«

— Hogy érti ezt ? Kinek van ma ezer korona napifizetése ? — kérdi Kavdcska tábla- | biró a megszeppent szlovákot.

— Be voltam kérem nagyon csípve — védekezik — kilec deci bort ittam meg, sok az ilyen öreg, gyenge embernek, azt /sem tudtam, mit beszélek .. .

A tanuk sorjában jönuek. Hallották a kijelentést, de nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, csak az egyik: Vlcsek, a koronatanú szaladt rögtön a csendőrségre és feljelentette Scsepán gazdát. A bíróság egy hónapi fogházra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte Scsepán Györgyöt, de az Ítélet végrehajtását is felfüggesztette egy évre. A vádlott javulást ígért és megnyugodott az ítéletben, csak elmenőben keserűen odaszólt a beárulójának:

— Na most már megkapod a piros csizmát,

amiért bajba kevertél...

*

Bouzek Jan csehországi munkás folyó hó 13 án Cseklészen bement Szalaj János szlovák trafikos üzletébe cigarettáért. Szalsj nem szolgálta ki Bouzeket, hanem e szavakkal küldte eí: „Zse on pre smrdlavaho cseha zsadue cigareti nemá“, ami magyarul azt jelenti, hogy büdös csehuek nincs cigaretta. A cseh munkás erre beküldte a trafikba kedvesét, Hucska Erzsébetet, de a trafikos megismerte a nőt, tudta, hogy Bouzeknek kell a cigaretta és megint nem szolgálta ki. Bouzek feljelentette a trafikost a csendörségnél és a pénzügyigazgatóságon is, ahol a trafikjogának elvonását kérte.

— Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma

Budapest, Audra>sy-ut 8 és Szeged, Pallavicini utca 3. felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzetbérlet ! Rekapituláció 1 Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság.

— A csehszlovákiai munkanélküliség a

népjóléti minisztérium legújabb statisztikája szerint szeptember havának második felében 83.000-én kaptak munkanélküli segélyt, azonkívül 29.500 családtag. A vállalatok részéről segítségben részesül 43.750 csak részben foglalkoztatott munkás és 20 500 családtag. Augusztusban 25.000 munkás kapott segélyt.

— Az aradi 13 vértanú szobrát visszaadják Magyarországnak. Aradról jelentik: Petrán Korjolán, a múzeumok főfelügyelője, néhány nap óta Aradon tartózkodik, ahol részt vesz a Magyarországról visszahozott múzeumi tárgyak szétosztásában. A bizottság, amely a szétosztási munkákat végzi, arra az állaspontra helyezkedett, hogy a magyar nemzeti jellegű és országos gyüjtésDől szármázó emlékeket visszaadja Magyarországnak. így visszaadják az aradi tizenhárom vértauu szobrát, valamint a Kossuthszobrot is, amelyek már hosszabb idő óta deszkázva állanak.

— Megjelent az ipartörvónytsrvezet magyar fordítása. Köztudomású, hogy a most készülő ipariöryény-tervezet az illetékes minisztérium csak cseh nyelven adta ki. Minthogy Szloveszkó iparosságának túlnyomó része magyar nyelvű, a keresztény iparosok országos szövetsége a magyar fordítást vállalta. Bármennyire is igyekezett a szövetség a fordítás munkájával, azt ezideig kiadui nem tudta. Most, hogy a kiadás elkészült, az eddigi rendeléseket postára tesszük. Kívánatra bárki megkaphassa a tervezetet 12 K beküldése ellenébe. A rendelések Pozsonyban, Köztársaság tér 8, I. em. alá küldendők.

— Vasúti kedvezmény a tanulók részére.

Hivatalos helyről kaptuk az alábbi tájékoztatót:

A vasúti személytarifa II. rész I. füzet 1., azaz

2. fejezete Ili. C. IV. jelölt része értelmében az iskolák részére a következő vasúti kedvezmények adatnak: A) Iskolalátogatás alatt: Az összes nyilvános és nyilvánossági jogot élvező iskolák tanulói, amennyiben a rendes iskolai évben mint iskolalátogatók utaznak, diákigazolványt kapnak és ezzel a) 60 km. távolságig személyvonatok II. és III. osztályaiban havi j diák-igazolványokkal, b) 150 km. távolságig j pedig a személy- és gyorsvonatok II. és III. j osztályában rendes féláru jeggyel utazhatnak. | Féláru kedvezményt kapnak 150 km. távolságra i azon tanulók is, kik az iskolahét kezdetén be- í jönnek az iskolába és csak a hét végén utaz- ; nak megint haza. Diák-igazolványokat minden személypénztárná! lehet kapni 50 fillérért. Az

„KomaromiLap o k«

igazolvány érvényes az egész év tartamára. Az igazolvány tulajdonosa olvashatóan és tintával kitölti a szükséges adatokat és beírja sajátkezű aláírással nevét, az iskolaigazgatóság pedig minden iskola félév elején bizonyítja az iskolalátogatást a bizonyítványon, valamint feltünteti az iskola félév pontos dátumát és amennyiben az illető tanuló az iskola székkelyén lakna, lakásának címét is. A havi kedvezményes jegyeken rajta kell lenni azon vasúti állomás főnöke aláírásának, ahonnan a tanuló állandóan utazik. Ezen kedvezményes havi diák-jegyeket láttamoznia kell azon állomás főnőkének, ahonnan az illető beutazik az iskolába. A féláru vasúti diák-igazolványt láttamozza a tanulónak lakhely, — nem pedig az iskola székhelye szerinti illetékes elöljárósága — az iskolai igazgatóság és az állami vasutak igazgatósága. Az igazolványokat legkésőbb egy hónappal az iskolaév kezdete után az illető iskola igazgatója együttesen beküldi azon vasúti igazgatóságnak, melyhez az iskola helyének vasúti állomása tartozik. Az ettől eltérő módon láttamozás céljából beadott igazolványokat az illető vasúti igazgatóság kivétel nélkül visszaküldi elutasitólag. A láttamozoít igazolványokról az iskolaigazgatóság nyitvántartási jegyzéket készít és ebbe az igazolvány számát, a tulajdonos nevét és azon állomás nevét is bevezeti, ahonnan az illető diák utazik. A középiskolai tanulók, valamint a felsőbb iskolák hallgatói ezenkívül csatolni kötelesek az illető iskola-igazgatóság által hitelesített fényképpel igazolt személyazonossági bizonyítványt is, amely egyúttal az utazásnál is mindig felrnutalandó. Az igazolványokon nem szabad semmit sem törölni, áthúzni avagy átírni.

— A hadikölcsön-lombardadósok figyelmébe. Azok a hadikölcsöntulajdouoíok, akik hadiköicsöoütcet lombardirozták és Béc^be deponálták, kötelesek a tartozás összegét a cleariugbauknái november 15-ig összeiratni.

— Már Petőfi is irredenta. Szatmárról jelenük: A szatmári közművelődési egyesület a minap Petőfi-ünnepet rendezett, amelyen Teszszitori Nóra színművésznő Petőfinek a »Csalogányok és pacsirták« cimü költeményét is elszavalta. A szamosi sziguranca a mávészuőt letartóztatta azzal, hogy irredenta verset szavalt. A művésznőt a sziguranca csak másfél óra múlva bocsátotta szabadon.

— Új közigazgatási könyv. A községek és törvényhatósági jogú városok pénzügyi gazdálkodásának átmeneti szabályozásáról szóló 1921. aug. hó 12 én kelt. 329. számú törvény végrehajtása most van sajtó alatt. Kiadja Spitzer Sándor könyvkereskedése Komárom, Nádor-utca 29, hol megrendelések elfogadtatnak.

— Mennyi könyv van a világon ? A »Daily Mail“ egy olvasójának erre a különös kérdé sére a következőket feleli: Megbízható megállapítások szerint a betű feltalálásától, tékát a tizenötödik századtól máig az egész világon 20 millió könyvet nyomtak. Magában a tizenötödik században 40 ezer kötet könyv került a piacra. A 16 ik században 570 ezer a 17-ik században 1.250,000, a 18-ik században 2 millió.

— Ilyen még Komáromban se történt,

pedig náluuk ugyancsak sokfé/e szerelmes kaland megtörtént már. Hát tessék csak idefigyelni. A K. N. írja az alábbi érdekes kassai ésetet: Érdekes társaság várta tegnap délelőtt a törvényszéken egy részleteiben nem minden pikantéria nélküli szerelmi eset főtárgyaiásának a megkezdését. A megtartandó tárgyalás főszert p* lői: az uniformisos férj, a feleség, tanuk, izgatottan tipegtek-topogtak várakozó pillantásokat vetve a lepcsőház érkezési oldala felé, honnan egy kosicei ismert ügyvédjelöltnek, annak a bizonyos harmadiknak, mint a pör főmagáuvádlójának kehett volna megérkeznie. A szimpatikus doktor juris azonban nem jött sehogysem, azou egyszerű okból, mivel már pár hónapja Pestre költözött, honnan nem sietett feljönni Kosicére a kényes főtárgyalásra, melyben főmagánvádlóként is csaknem oly kellemetlen lett volna szerepelnie, mint a vádlottaknak. A főtárgyalás tehát elmaradt nem kis boszuságára a törvényszéki riportereknek, Elk ilyképpen csak a főtárgyalás előzményeinek száraz ismertetésére szorítkoznak. Hát volt Kosicén egy ügyvédjelölt, jól ismerték a kávéházban és a korzón. Addig sétált, sétifikált a korzón az Astoriától a Hitelbankig, mig beleesett abba a bizonyos verembe, mit szerelemnek neveznek a költők. Szerelmének inkarnációja általában uniformisos férje oldalán sétálgatott, mi legkevésbé sem akadályozta főmagáavádió barátunkat abban, hogy epedő pillantásainak gyújtó nyilait ne lövelje feléje. A reménytelen szerelmesek okulására meg kell állapitanunk, hogy barátunk nem epakedett hiába. Sikerült megismerkeduie álmainak netovábbjával s a baj csak az volt, hogy az imádott nő bizonyos ostroralási alkalmakkor mindig azt mondta, hogy »eddig és ne tovább«. Nyilvánvalóan kötmyen érlhető, hogy ez a méla tiltakozás csak annál jobban felajzotta a szerelmes ifjú epedését, nem csoda tehát, ha vakságában, vagy helyesebben elvakultságában Macchiavelli ama elvével azonosította magát, hogy: a cél szentesíti az eszközöket. Hogy rövidek legyünk, »ötezret« ajánlott föl a nőnek, ha meghallgatja. Istenem, tehette, a pénz volt nála a legkevesebb. És a nő elrebegte a boldogító igent. Nem tudjuk, hogy a pásztoróra végéu mi okból keletkezett nézeteltérés a fiatalok közt. A tény az, hogy a kis Macchiavelli igaz krokodilokoskodással kijelentette, hogy az ötezret ő osztrákban értette, ő egy szóval sem említette, hogy ká pé, akarom mondani csé ká, ő csak azt mondta, hogy »ötezrei«, de ezt osztrákbau értette. Az ötezer osztrákot szívesen megadja. — Mit. ötezer osztrákot ? — sikoltotta a becsületében vérig sértett nő és félőrülten elrohant. A ravasz Don Juan másnap hüs fölénnyel ült az »Astoria« kávéházban és nézte a korzozó médiumokat. Egyszerre egy uniformis sötétítette el a láthatárt, hogy rövidek legyünk, a férj állott előtte, — No, most ütött a leszámolás perce — gondolta kissé megíipadottan barátunk és udvariasan megkérdezte a mord arcú látogatót, hogy mit óhajt. Várakozásában nem is csalatkozott, a férj tényleg leszámolni jött. A szó szoros értelmében. Ez a momentán kedvező fordulat egy tízperces beszélgetés végén vált félreérthetetlenné, mikor a kitüuő férj egy erélyes gesztussal és hivatkozva a köztársaságunkban dívó pénznemre, — azt a bizonyos »ötezret* követelte és hozzátette jelentőségteljesen, hogy: »mindestens.« Természetes, hogy doktor juris barátunk a következő pillanatban igen nagy fiú lett az uniformissal szemben. Perlekedni kezdett a férjjel. Először a kávéházban, aztán a törvényszéken. Beperelte a kiiünő férfiút zsarolásért. És ez a főtárgyalás maradt el tegnap.

— Komárom kisbirája. A sorsunkat intéző földi gondviselés nagyközséggé teszi Komárom közel ezeréves múltra tekintő városát. Lesz biró, tótul tudó főjegyző, aljegyző, esküdtek vagyis elöljárók és bizonyára kisbiróra is szükség lesz. Akiknek ebbea a szomorú helyzetben is helyén vau a humoruk, hamar feltalálták magukat és erről egy sikerült szójátékot kell az enyészet elől megmentenünk, mely igy hangzik :

— Hallotta már, hogy Komárom kisközség lesz?

— Hogyne. Sajnos.

— Tudja, hogy már van is egy községi tisztviselője ?

— Nem én. Miféle tisztviselője ?

— Kisbirája.

_ ?

— Kisbiróra nem lesz szüksége Komáromnak, mert a kis Biró ott van a hivatalában.

A sikerült szójátékot Biró Sándor főmérnök abszolúte nem vette rossz néven.

— A Habsburgok vagyona. Beavatott helyen szerzett értesülés szerint a volt császári udvari vagyonok, valamint a koronajavak és a volt nraikodócsalád mindazon ingatlan és ingó vagyonainak likvidálása, melyeket az osztrák köztársasági katóságok nem minősítettek magántulajdonnak, a legközelebbi napokban befejezést nyer. A monarchia összeomlása után az osztrák kormány dr. Sylvester közjegyzőt bízta meg e javak kezelésével, később ezt a feladatkört Manganeti Btch volt pénzügyminiszteri al államtitkárra bízták. A hadikárosultak segélyezésére létesített alapítványnak juttatták a volt udvari vagyonok túlnyomó részét az e célra alkotott külön törvénnyel. A vonatkozó osztrák törvény hasonlíthatatlanul kíméletlenebb a volt uralkodócsaláddal szemben, mint az ez ügyben alkotott német törvények, amelyek sokkal messzebbmenöen ismerték el a volt uralkodócsalád tagjainak magánvagyoni igényeit, mint az osztrák törvéuy, amely a legszűkebbre korlátozta azt. Nem ismeri el az osztrák törvény magánvagyonnak azokat