Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-10-28 / 128-129. szám
1922. október 28 a sok-sok millióra rugó értéket képviselő tárgyakat, amelyeket Ferenc József és Erzsébet királyné, majd később Károly király és Zita uralkodóktól, fejedelmektől, államoktól, városoktól stb. kaptak ajándékba. Ezek között, mesés értékű vázák, képek, lírák és egyéb műremekek vaunak, továbbá azok a pompás meisseni porcellánedények, amelyeket & szász király ajándékozott annak idején Ferenc Józsefaek, az orosz cár ajándékozta re mekbekésziilt asztalok, a kinai és japán császárok által ajáudékozott sok remekbekészült különböző értéktárgy stb. stb. Ezeket az osztrák törvény mind a liadikárosultak segélyalapja javára foglalta le. Lefoglalta Ausztria továbbá a bécsi Bürget, az udvari istállóépületeket, a hetzendorfi és luxemburgi császári kastélyokat, a badani házakat és villákat, a Salzburg helibrunni, insbrueki, ambrasi, mürzstegi, neubergi kastélyokat, az orthi éseckertsaui birtokokat, az udvari pincéket, a lipizzai, kladrubi méneseket és a többszázmillió éyjö vedelmezöségü mattighofeni és pöggstaili birtokokat. E javak közül többet később kivontak a hadikárosultak segélyalapjának vagyonállagából, de nem juttatták vissza a Habsburgoknak, hanem osztrák állami tulajdonná nyilvánították. így az állam vette át a Hofburgot, az udvari istállókat, a Prátert, az Augartent, több kastélyt. A volt udvari vagyonokból nyert értékek folytán a világ leggazdagabb hadikárosultak segélyző alapja a birtokába jutott vagyontárgyak értékesítését erősen forszírozza. Először az udvari pincéknek pezsgőraktárát árvereztette el nyilvánosan a bécsi Dorotheumbau, mert megromlásuktól lehetett tartani. Hasonló okokból siettetik az udvari pincék nagyértékü egyébb borainak eladását is, amelyeket szakértők 6—700.000.000 koronára becsülnek Ezeknek eladását azonban eddig a pénzügyminisztérium ellenzi. — Borban az igazság! A R. M. H. Írja: Tegnapelőtt egy őslakosnak nem igen nevezhető pravoszláv pópa lejtett végig Ungvárott a Kazincy-utcán. Nyakában lánc. rajta kereszt, lábán sáros csizma, de áliáról tiszteletreméltó szakáll lengedezett. Szembejött vele egy cseh, aki már erősen beszedett az ungvári borból. Szóval részeg volt. Mikor meglátta a pópát, csodálkozva állott meg. Keresztbe álló szemét igyekezett a jámbor atyuskára irányítani, de ez nehezen ment. Végre teljes undorral köpött ki előtte, úgy hogy a nyál a reverendára fröescsent és a következő szavakkal igyekezett lebecsülni a pópát. : I ti szí mágyár! . . . — Amerikában sem fenékig tejföl. A háború után kővetkező időkben, amikor nz élelmiszerek és az iparcikkek ára esni kezdett és amikor arról lehetett szó, hogy a normális életviszonyok újra helyreáilanak, a nagyobb gyárak, a vasutak és a bányák arról kezdtek gondolkozni, hogy a munkabéreket leszállítják. Egyik-másik hozzá is fogott a terve kiviteléhez, aminek következményei hatalmas sztrájkok voltak, amelyek hónapokig tartottak és részben még most is folynak. Ezeknek a sztrájkoknak az idején derült ki, hogy a nagy munkaadók szempontjából a bevándorlás csökkentése érdekében tett lépések kárral jártak, mert azokat a külföldi munkásokat, «kikkel a sztrájkokat letörhették volna, nem engedték be. így hát a mindig jól űzetett és jól élő amerikai rauukások dirigálni kezdettek, tiltakozva a munkabér leszállítása ellen, sőt magasabb díjazást követelve. És az Egyesült Államokban az idei rekordtermés dacára sem süiyedtek az árak mélyen, ami csak megerősítette a munkásokat ama küzdelmekben, hogy magasabb bért erőszakoljanak ki. Augusztus vége felé már a nagy acéltelepek munkásai is mozgolódáshoz fogtak és a sztrájkra való szervezgetés nagyobb arányokat öltött, kilátásba helyezve, hogy a körülbelül félmillió acélmuukás is beszünteti a munkát, Most aztán váratlan esemény történt, vagyis az, hogy az acélgyárak abban egyeztek meg, hogy a sztrájk kikerülése céljából a munkabéreket hu^z százalékkal felemelik s igy egy-egy munkás naponkint közel négy dollárt kereshet. Az acélgyárak emez elhatározása Amerikában óriási szenzációt keltett, mert annak folytán majdnem minden mun kás bérét emelni kell s ilyenformán újabb és nagyobb drágulás fog bekövetkezni minden téren. Ott tehát, ahol eddig minden jól ment, és ahol azt hitték, hogy a békebeli boldog idők mihamar egész teljességükben térnek vissa, szintén európai viszonyok állanak be a drá gulás terén, dacára annak a rengeteg aranynak, amit a háború folyamán összegyűjtöttek. És az sem lehetetlen, hogy ily körülmények között a bevándorlást hamarosan könnyebbé teszik, mert olcsón dolgozó munkáskezekre alighanem égető szükség lesz. — Halálraítélt komáromi kém. Cdgó János komáromi származású pincér Magyarországon kémkedett a csehszlovák haderő komáromi csapatai részére és a hídon a gyanús embert a magyar katonai őrség elcsípte a nála talált kompromittáld adatok alapján. A katona bíróság a kémet kötólhaláira Ítélte. — Szigorítják a határvizsgálatot. A határnál történő vámvizsgálatok megszigorításáról az utasközönséggel szemben beszámoltunk a napoKban. Egyes érdekeitek, úgy Játszik, még mindig nem tartották elég szigorúnak a vizsgálatot s meg szigorúbb rendszabályok alkalmazására hívtak fel a pénzügyigazgatóságot. A pénzügyigazgatóság eleget tett e felhívásnak s még szigorúbbá tette a határvizsgálatot. Ezentúl az utas, ha átesett a vámvizsgálaton a határon, még annak is ki Jesz téve, hogy a vonaton külön ellenőrök által vizsgáltassák meg újra, mert a périzügyigazgatósag saját vámközegeit a vonaton külön ellenőrök által fogja kontrollálni, vájjon elvámoltak e lelkiismeretesen minden külföldről hozott holmit. Sőt bármely feljelentés alapján a pénzügyigazgatóság házkutatást fog tartani az illető lakásán csempészett áruk után s követelni fogja annak igazolását hol, kinél, mikor szerezte be az illető. A megszigorított határvizsgálat első áldozata maga egy .kereskedő, aki saját cégét varratla be egy angol szövetből készült kabátba s úgy akarta átcsempészni a határon. A vámközegek megállapítottak a csempészés tényét s a kereskedővel 3200 korona bírságot és még külön 520 kor. illetéket fizettettek ie. Egy másik kereskedővel megesett, hogy pusztán jóindulatból megerősítette egy utasnak ama vallomását, hogy a vámvizsgálatnál gyanúsnak talált ruhadarab tőle való. A vámközegek erre követelték a forgalmiadó kimutatást, amelyben természetesen nem szerepelt a kérdéses áru s nem csak a csempésző fél, hanem a kereskedő ellen is megindult az eljárás. A vámközegek túlzott buzgóságát, a csempészett áruk kutatása után érthetővé teszi az a tény, hogy a vámközeget öthatod rész illeti meg az eltitkolt áru utáu fizetendő büntetéspénzből. A kirótt büntetések, amelyek átlagosan a vámilleték ötszörösét teszik ki, tehát nem az áliam hasznát képezik. A csányi vámhivatalban igen sok lefoglalt áru fekszik. Amennyiben tulajdonosa kirótt büntetést megfizetni nem hajlandó, az árut elkobozzák s elárverezik az állam javára. .Komáromi Lapok“ Októberi leszállított árak. Elbert Ignác házában Komáromban, Nádor-utca 19. Fehér férfi ing gallér nélkül . . . 36'— K Zephir ing csíkos és egyszínű 2 gallérral 65'- K Amerikai férfi ing.......................29‘— K Nßi ing hímzett................... 22—27'— K Férfi őszi szokni kötött...................3'50 K (3 pár 10 K) Horgolt selyem nyakkendő . . 9—16-— K Fiú gyapjú s ve tier, nadrág és sapka 6 éves..........................................85’— K Női strapa kabát gyapjú .... 115'— K Kötött női blúz átkötős................42-— K (ezelőtt 75 K) Gyapjú női Jumper.........................78'— K Férfi svetter........................... 40—75'— K Női és férfi trikó keztyű . . 14'— K Sport gyermek kocsi viaszkos vászon tetővel.............................. 490'— K (ezel. 750 K) Férfi téli sapka...............................10'— K Blous Pamut g-yapju .... T— K dkgr. (ezelőtt 2 K) Patent téli gyermek harisnya 2. sz. 5'— K Bőr kézitáska, schál sapka, női bőr kalap, stb. Mélyen leszállított árban. 479 — Az őszi női divatról. Az őszi divat nagy változást mutat s mondhatni, hogy úgy stílusában mint vonalaiban szebb a réginél. A legnagyobb eltérést benne a ruhák hosszúsága jelenti. A ruhák az őszi divatban bokáig érnek, általános irányuk pedig az egészen testhez álló szabás, mely a ráncot csak elől, vagy legfeljebb oldalt engedi meg. Díszítésüket illetőleg mindenféle puha és drága szőrme divatos, legfő9. oldal. képpen a majom szőr. Mint disz a délutáni ruhákon jelentékeny szerepet visz a tréssé is. A kosztüm és kabát az párisi divat követelményei szerint ugyancsak hosszú, testhezálló, hátul sima, elől ráncos, sok szőrmével megrakott. Öve jóval a slusszon alul van. Igen kedvelt viselet a bőrkabát is, melyhez esős időben kis, kecses bőrkalapokat hordanak. A bőrkabát és bőrkalap különösen Párisban nagyon kedvelt viselet. A boulevardokon egyebet se látni, mint bőrkabátokat, amiket különösen a karcsú magas nők viselnek előszeretettel, bár molett termeten is hóditóan áll. Ami a ruhák anyagát és színét illeti, a ruhák matlasse-ból és ramage-ból, a kosztümök volour gabardinból, a kabátok veiourból készülnek. A kosztüm és kabátszin a sötétdrapp, valamint a sötétbarna, — a délutáni és estélyi ruhák színe a mély barna és fekete. KÖZGAZDASÁG. A kisbérietek bérösszegének felemelése. A folyó évi julius 13*áu kait 213. számú és f. évi augusztus 17-én kihirdetett törvény értelmében a kisbérietek bérösszege (a IV. cikkely szerint) hektáronkint (180 kg.) (k. íi.-éut 1208 kg.) rozsnak a prágai tőzsdén a folyó évi augu-ztus—szeptember—október hónapokban jegyzett árának átlagára emelhető A béremelés a kisbérlöuek f. hó 31-ig ajánlott levélben a községenként működő helyi föidosztó bizottságok utján adandó tudtul községenként külön külön. Földosztó bizottság hiányábau a közlés a kisbérlőre címezendő. Ha a bérlök 14 napon belül nem mondanak ellent, akkor a béremelés érvényes. Ellenkező esetben a béremelés igény november 30-ig azon járásbíróságnál jelentendő b3, ahol a bérelt föld vau. Ilyen módon nemcsak az 1919. év óta bérbeadott, 8 hektárnál (4 k. h.) nem nagyobb területek bére emelhető, hanem ilyen területek utáu az 1919. év előtt bérbeadott kisbérietek bére is. Vetési verseny. Az országos magyar kisgazda és, kisiparos párt nógrádi körzetének növénytermelési szakosztálya a vármegye több községében vetési versenyt rendez. A vetési verseny célja az, hogy a gazdaközönségei a többtermelésre buzdítsa s az okszerű modernebb művelési módszerekkel megismertesse. Ezúttal a losonci mezőgazdasági gépgyár egy uj tipusu sorba vető és trágyázó gépévei kezdték meg a vetési versenyt, amely az állandóan esős időjárás ellenére, széf eredménnyel járt. Aratás előtt bizottság fogja mebiralBi a vetőgéppel és műirágyával megművelt földeket s a versenyben résztvett kisgazdák között a vetőgépet ki fogják sorsolni. Mezőgazdasági munkások órabére. A prágai országos központi munkáshivatal a cseh mezőgazdaságban érvényben levő mezőgazdasági órabérek revíziója tárgyában a következőket közli: A földmivelésügyi minisziérium és a népjóléti minisztérium által kinevezett döntőbíróság Horácek Cirill dr. tanár elnöklete alatt a szakériöt és érdekképviseletek meghallgatása után a mezőgazdasági munkások órabérét az 1922-ik év hátralevő része tartamára október 1-től kezdve Csehországra nézve a következőkben állapította meg: Gazdasági ág: Kategória: ( ä Répagazdaság ^ ^ I. 1.60 II. 1.25 III. 1.— 1.45 1.15 0.90 Gabonagazdaság ^ |j 1.30 1.05 0.85 1.15 0.95 0.75 Burgonyagazdaság L— 0.85 0.70 Lagelőgazdaság 1.— 0.75 0.60 A természetbeni járandóságokért dolgozó munkások pénzilletményeit általában 10 százalékkal leszállítják, de csak akkor, ha az irányelvek második mellékletében meghatározott rendkívüli segélyt továbbra is megkapják. A természetbeni járandóságokért dolgozó munkások bérét, valamint a nemházas cselédségét nem szállította le a döntöbiróság, mert a természetbeni járandóságok áresése miatt a bérleszáliitás aipugy is bekövetkezett már. Cukorrépa-kiszedési bérek a folyó évre. A szlovenszkói munkahivatalban a munkásság és a munkaadók között hosszabb idő óta folyó béketárgyalás, októöer hó 14 én a következő eredménnyel fejeződött be: Egy kát.
