Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-10-21 / 126. szám

4. oldal. »Komáromi Lapok* 1922. október 21. Részuéngaláirási felhiuás. Alulírottak szindikátust alakítottunk abból a célból, hogy a Prágai Magyar Hírlap fenn­maradásának biztosítását szolgáló jogi személyt létesítsünk. — Ezt a jogi személyt részvény­­társasági formában kívánjuk megalakítani s ennek a részvénytársaság részvényeinek jegyzé­sére felhívjuk Sziovenszkó és Ruszinszkó magyar közönségét. Részvények jegyzésével biztosítjuk a lap fenntartásához szükséges anyagi eszközö­ket és ezáltal tesszük lehetővé, hogy az itt élő magyarságnak egy oly központi fővárosi hír­lapja legyen, amely nemzetünknek egyetemes érdekeit önzetlenül szolgálni és sikeresen előbbre vinni van hivatva. A lap megindítása előtt azért nem fordul­tunk e felhívásunkkal a magyar közönséghez, mert azt óhajtottuk és azt találtuk helyesnek, hogy előbb a lapot ismerje meg a magyarság, tudjon bírálatot mondani felette, tudjon Ítéletet alkotni jelentőségéről és végre, tudja kellően értékelni anüak szükséges voltát. Immár négy hónapja annak, hogy a Prágai Magyar Hírlap megjelenik és nap-nap után hűségesen felkeresi Sziovenszkó és Ruszinszkó egész magyar kö­zönségét. — A lap szellemének és értékének megismeréséhez elegendő időnk volt. Döntsön most már a köztársaság területén élő egész magyar nemzet, hogy vájjon érdemes-e a Prágai Magyar Hírlap az összmagyarság tá­mogatására, vájjon kívánatos é az, hogy a Prágai Magyar Hírlap továbbra is éljen és hogy továbbra is szolgálja az egész nemzet egyete­mes érdekeit? Hogy a magyarság ezen döntését meghoz­hassa, elhatároztuk, hogy mi a magunk és mind­azok nevében is, akik a lap életrehivásában részt vettek, megindítjuk a »Prágai Magyar Hiriap Rajtóvállalat R.-T.« megalakításához szükséges egymillió korona alaptőkét 5000 darab, egyen­ként 200 korona névértékű részvény kibocsá­tásával kívánjuk biztosítani. Az alapítási terve­zetet egy kibocsátandó »nyilatkozat« foglalja magában. A részvényjegyzésekkel kapcsolatos mun­kálatok vezetésével Telléry Gyula urat, a lap szlovenszkói szerkesztőjét bíztuk meg, akinek legmesss ebbmenő támogatására a magyar kö zönséget felhívjuk. Bizton remekük, hogy a magyarság átérzi kötelességét! Losonc, 1922 szeptember 24-én. (Aláírások.) I I LlíleuéI oisumoí minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzett. Didékf megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába öjárási dij 35 korona. cím: hászló Zsigmondi » Bratislaua (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. |f§§ L Dókai a járásbíróságon. Járásbirósági pör folyik a Jókai szellemi hagyatéka miatt: Feszty Árpádné, Jókai Róza, aki a nagy mesemondó első feleségének halála után sok évig hűséges gondozója volt a leg­szebb magyar álmok álmodójáuak, indította a keresetet az iró kései szerelme és második felesége: Nagy Bella ellen. Mikor Jókai meg­halt, hosszúnak Ígérkező pör támadt Fesztyné és Jókainé között, mert mindegyik magának követelte a költő hátrahagyott munkáit. A prókátorok azonban még ítélet előtt egyezsé­get kötöttek: Yázsonyi Vilmos, Nagy Bella akkori ügyvédje és Füredi Mór, Fesztyné ügyvédje, feleik hozzájárulásával megegyeztek abban, hogy a befolyó jövedelmek kilencven százalékát az özvegy, tíz százalékát pedig a hűséges unoka kapja. (Fesztyné már előre ki­jelentette, hogy a reá eső részt a Jókai szobor- # alapra adományozza). A pör, mely most folyik, abból támadt, 1 hogy Nagy Bella csak az úgynevezett nemzeti f diszkiadás tiszteletdijaival számolt el Jókai Rózának, ellenben az olcsó kiadás és a film­­elóadások jövedelmének tiz százalékát nem fizette ki. Ez a pénz sok év óta a levegőben lebeg. Az özvegy mostani ügyvédje, egyben testvéröccse, azt vitatja, hogy a megegyezés csupán a nemzeti diszkiadasra vonatkozik, Füredi Mór pedig a mellett kardoskodik, hogy a megállapodás mindennemű jövedelemre kitsr­­jed. Az első fórum: Halmy járásbiró már döntött is a kérdésben: az olcsókiadas tanti­­émjeinek tiz százalékát megítélte Fesztyoének, ellenben a filmrészesedésre vonatkozólag el­utasította a fdlparest. Az ügy most felebbezés alatt áll s a második fórum fog végérvényesen dönteni a fölött, hogy a filmek jövedelméből j is megilleti-e a tizedrésznyi tiszteletdij a költő j Í unokáját. Ez a száraz és rideg pör azonban, mely | a Jók&i halhatatlan szellemét egy tintafoltos, í járásbirósági Íróasztal fölé idézi, nem érdekelne jj i engem túlságosan, ha nem hallottam volna f félfüllel egy szomorú furcsaságot, mely tulaj- I donképsn az egész ügy szubsztratuma: hanem | hallottam volna az összeget, melyről a két j ügyvéd disputái egymással. Manapság, mikor * egy szabómester, ha éhen nem akar halni, jj többet kénytelen elkölteni, mint valamikor \ Esterházy herceg, húsz fillér (vagy ehhez ha- | sonló összeg) jár egy kötet Jókai-regény után I s igy a Fesztynét illető részesedés két fillér : kötetenkint. Ennyit kapott élete legvirágzóbb § I korában Az uj íöldesur Írója, a komáromi fiú, jj i aki az egész világot meg Hódított, a, Mikor a I ; király és a nemzet együtt ünnepelte Jókai ( jj Mórt, az országra szóló jubileum után, ezzel \ \ az ellenértékkel jutalmazták az aranyszívű jj j mesemoudót, akihez hasonló egy ezradév alatt jj nem született Magyarországon. (De talán a föld f s egyetlen országában sem.) Az ember maga elé j | mered és elgondolkodik: ravasz koponyák, akik f I a furfangosságoa és élelmességen kívül semmi 5 í szellemi kvalitást nem hoztak magukkal a jj ' főidre, független jólétben, minden álmukat > ; megvalósítva élték le életüket abban a korban, | ! mikor Jókai Mór, a maga csillogó mesevilágát \ í elhagyya, váltókat irt alá a Hazai Takarékban. ; \ Félszázados, unokáink unokáinak is gyönyörű- i \ séget szerző alkotó munka utáu, ez a földi t | dolgoktól szinte távol élő poéta, akinek min- s 1 den éietigénye a svábhegyi fák susogásának, ' ( a balatoni hullámos szelíd morajának haílga- j \ tásában merült ki, aki voltaképpen épp oly | kevéssé értette a pénz jelentőségét, mint a I j: halandók fölött trónoló császárok, ez az örök : S álmodó éjjeleken át nem hunyta le a szemét, ; j mikor a takarékpénztári váiíóujitás napja köze- j í ledett. Még abban a korszakában is, mikor már \ a világ minden müveit nyelvén olvasták, mi- j | kor az öreg Tisza Kálmán tarokkpartnere volt ; 5 a szabadelvű klubban, mikor Rudolf királyfi | barátilag levelezett vele, mikor a fiuk arcát i elborította a vér, a lányok szive hangosan ‘ feldobogott, ha nyúlánk alakját, titokzatosan f borongó, csodaszép kék szemét a Bajza-utca f í tájékán megpillantották, élete alkonyán sem I I érezhette magát anyagilag oly függetlennek, jj 1 mint egy jobban szituált börkereskedő. Az jj I olvasó, akit Erdély történelmi bércei közé, az | Alföld csillagsugaras éjszakájába, a földi fél- | istenek ragyogó termeibe, a betyárok rejtett | tanyáira, a Senki szigetének tündérvilágába, jj a pusztai levita nádfödeles kunyhójába, a jj magyar Múlt örökre lebocsátott kárpitjai mögé | elkalauzolt, húsz fillért juttatott neki azokért a gyönyörűséges illúziókért, melyekkel min­dennapi életét megszépítette. És Jókai Mór, a húsz filléres honoráriumhoz eljutván, boldogan és hálás szívvel tekintett az ég felé, s ezt mondta magában: áldassék a neved, hogy megérnem adatott az az idő, mikor a magyar poétát érdeme szerint megfizetik ! Szentek voltak ezek a régi költők, nem földi emberek. Szomahdzy István. — Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma Budapest, Andrássy-ut 8 és Szeged, Pall&vicini utca 3. felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzet­bérlet ! Rekapituláció 1 Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság. újai un lilosiik: Operettek: Cserebere, Hazudik a muzsikaszó, I., II., Rózsika lelkem, I., Cigánygróf, Hamburgi mennyasszony, Hollandi menyecske. Kabarédalok, táncok stb.; Gitárom sírj, Kinek nincsen nótája, Rózsa keringő, Nem lehet, nem bántsa, Fi-fi-fi, Te voltál, te vagy a szentem, Volga keringő, > sir, » felett, Rózsika vén hegedűs, Bumsztirádi Mária Hét lakat van a Katán, Bözsi nem sír, Ha orfeum lantja szólt, Azt szeretném. Destiné, Sonja, Nur Eine Nacht, Vampir, Die Jazz Band, Nur ein Bobern, Bummel Petrus, Püppchen Leise, Jugend (Fantasietänze), Rikki-Tikki-Tavi, Marionnettes (Legszebb tánc a Shimtni), Hashish, Salome, Love Letters, Eine kleine Freundin, Sei meine Frau auf 24 Stunden, 0 Bella Donna. Zerkovitz Balázs népdalai nagy Fráter választékban. Sas Tanulmány hangjegyek: Chován: Zongora iskola, Köhler: Zongora iskola, Hohmann-Bloch: Hegedű iskola I. II. III., Szonáta tanulmányok, Kaiser: hegedűgyakorlatok stb. stb. Kaphatók Spitzer SáEQsr UmbnMttki Komárom, Nádor-utca 29. Romboló és alkotó munka. Irta: dr. Sáfár Kornél. Mottó: »Nekem kellett kigondolni azokat a rémes dolgokat... ai, csak ki belőlük mindent, ami jó, csak gyűlölet legyen bennük és megint csak gyűlölet. Minden amit alkottunk, megsemmisítő volt. Nem engedhettem, hogy más gondolat is ébredjen ben­nem. Eladtam magam az ördögnek és most már semmi sem volt többe az enyém. Mennyi erőt gyűrtem le erőszakkal, a magamét és a máso­két. Minden erőnk pusztulásra irá­nyult. Mindegyikünkön rajta volt a bélyeg. Nem lehetett lemosni. Az ember kemény lett, érzéketlen. Nem tudja többé, mi a részvét. Sietnünk kellett, szállítanunk kellett a halált.« Max Glass: A fékevesztett emberiség. A halál vágtatott végig a világon. Kímé­let nélkül, nem nézve jobbra, balra, ment és vágtatott. Voltak szerencsések, kik nyomában jártak és kergették, hogy gyorsabban vágtas­son, voltunk szerencsétlenek, kiknek a sarká­ban járt és kergetett, sokunkat megkergetett, sokan összeroppantak, sokan elestek, nem bír­ták. a hajszát. Kevesen maradtunk, megkerge­tettek, kik kilihegve magunkat megállhatunk már, ha erőnk van hozzá, szembefordulhatunk a halálai és az őt kergetőkkel és odakiálthat­­juk nekik megvetően, keményen, ítélkezőén: Gyilkosok! De borzalom fut végig rajtunk, mert jár­nak előttünk is üzöttek és azok is visszafor­dulnak és a szemünkbe zúdítják kérdörevonóan, tetemrehivóan, kegyetlenül: Gyilkosok. Hát mi is?! Hát mindenki?! Mindenki gyilkos ?! Max Glass, a német forradalom lángszavú, Ítéletet mondó Írója a „Fékevesztett emberi­ség“ c. regényében & háború végét a kommu­nista a nacionalista irányok küzdelmét állítja szembe, elvek iszonyatát és szépségeit mutatja meg, belénkvág és megsimogat, báut es vigasz­tal, örjit és józanit, de mindent egy céllal, egy akarással, hogy kiábrándítson önmagunkból.

Next

/
Thumbnails
Contents