Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-10-21 / 126. szám
4. oldal. »Komáromi Lapok* 1922. október 21. Részuéngaláirási felhiuás. Alulírottak szindikátust alakítottunk abból a célból, hogy a Prágai Magyar Hírlap fennmaradásának biztosítását szolgáló jogi személyt létesítsünk. — Ezt a jogi személyt részvénytársasági formában kívánjuk megalakítani s ennek a részvénytársaság részvényeinek jegyzésére felhívjuk Sziovenszkó és Ruszinszkó magyar közönségét. Részvények jegyzésével biztosítjuk a lap fenntartásához szükséges anyagi eszközöket és ezáltal tesszük lehetővé, hogy az itt élő magyarságnak egy oly központi fővárosi hírlapja legyen, amely nemzetünknek egyetemes érdekeit önzetlenül szolgálni és sikeresen előbbre vinni van hivatva. A lap megindítása előtt azért nem fordultunk e felhívásunkkal a magyar közönséghez, mert azt óhajtottuk és azt találtuk helyesnek, hogy előbb a lapot ismerje meg a magyarság, tudjon bírálatot mondani felette, tudjon Ítéletet alkotni jelentőségéről és végre, tudja kellően értékelni anüak szükséges voltát. Immár négy hónapja annak, hogy a Prágai Magyar Hírlap megjelenik és nap-nap után hűségesen felkeresi Sziovenszkó és Ruszinszkó egész magyar közönségét. — A lap szellemének és értékének megismeréséhez elegendő időnk volt. Döntsön most már a köztársaság területén élő egész magyar nemzet, hogy vájjon érdemes-e a Prágai Magyar Hírlap az összmagyarság támogatására, vájjon kívánatos é az, hogy a Prágai Magyar Hírlap továbbra is éljen és hogy továbbra is szolgálja az egész nemzet egyetemes érdekeit? Hogy a magyarság ezen döntését meghozhassa, elhatároztuk, hogy mi a magunk és mindazok nevében is, akik a lap életrehivásában részt vettek, megindítjuk a »Prágai Magyar Hiriap Rajtóvállalat R.-T.« megalakításához szükséges egymillió korona alaptőkét 5000 darab, egyenként 200 korona névértékű részvény kibocsátásával kívánjuk biztosítani. Az alapítási tervezetet egy kibocsátandó »nyilatkozat« foglalja magában. A részvényjegyzésekkel kapcsolatos munkálatok vezetésével Telléry Gyula urat, a lap szlovenszkói szerkesztőjét bíztuk meg, akinek legmesss ebbmenő támogatására a magyar kö zönséget felhívjuk. Bizton remekük, hogy a magyarság átérzi kötelességét! Losonc, 1922 szeptember 24-én. (Aláírások.) I I LlíleuéI oisumoí minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzett. Didékf megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába öjárási dij 35 korona. cím: hászló Zsigmondi » Bratislaua (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. |f§§ L Dókai a járásbíróságon. Járásbirósági pör folyik a Jókai szellemi hagyatéka miatt: Feszty Árpádné, Jókai Róza, aki a nagy mesemondó első feleségének halála után sok évig hűséges gondozója volt a legszebb magyar álmok álmodójáuak, indította a keresetet az iró kései szerelme és második felesége: Nagy Bella ellen. Mikor Jókai meghalt, hosszúnak Ígérkező pör támadt Fesztyné és Jókainé között, mert mindegyik magának követelte a költő hátrahagyott munkáit. A prókátorok azonban még ítélet előtt egyezséget kötöttek: Yázsonyi Vilmos, Nagy Bella akkori ügyvédje és Füredi Mór, Fesztyné ügyvédje, feleik hozzájárulásával megegyeztek abban, hogy a befolyó jövedelmek kilencven százalékát az özvegy, tíz százalékát pedig a hűséges unoka kapja. (Fesztyné már előre kijelentette, hogy a reá eső részt a Jókai szobor- # alapra adományozza). A pör, mely most folyik, abból támadt, 1 hogy Nagy Bella csak az úgynevezett nemzeti f diszkiadás tiszteletdijaival számolt el Jókai Rózának, ellenben az olcsó kiadás és a filmelóadások jövedelmének tiz százalékát nem fizette ki. Ez a pénz sok év óta a levegőben lebeg. Az özvegy mostani ügyvédje, egyben testvéröccse, azt vitatja, hogy a megegyezés csupán a nemzeti diszkiadasra vonatkozik, Füredi Mór pedig a mellett kardoskodik, hogy a megállapodás mindennemű jövedelemre kitsrjed. Az első fórum: Halmy járásbiró már döntött is a kérdésben: az olcsókiadas tantiémjeinek tiz százalékát megítélte Fesztyoének, ellenben a filmrészesedésre vonatkozólag elutasította a fdlparest. Az ügy most felebbezés alatt áll s a második fórum fog végérvényesen dönteni a fölött, hogy a filmek jövedelméből j is megilleti-e a tizedrésznyi tiszteletdij a költő j Í unokáját. Ez a száraz és rideg pör azonban, mely | a Jók&i halhatatlan szellemét egy tintafoltos, í járásbirósági Íróasztal fölé idézi, nem érdekelne jj i engem túlságosan, ha nem hallottam volna f félfüllel egy szomorú furcsaságot, mely tulaj- I donképsn az egész ügy szubsztratuma: hanem | hallottam volna az összeget, melyről a két j ügyvéd disputái egymással. Manapság, mikor * egy szabómester, ha éhen nem akar halni, jj többet kénytelen elkölteni, mint valamikor \ Esterházy herceg, húsz fillér (vagy ehhez ha- | sonló összeg) jár egy kötet Jókai-regény után I s igy a Fesztynét illető részesedés két fillér : kötetenkint. Ennyit kapott élete legvirágzóbb § I korában Az uj íöldesur Írója, a komáromi fiú, jj i aki az egész világot meg Hódított, a, Mikor a I ; király és a nemzet együtt ünnepelte Jókai ( jj Mórt, az országra szóló jubileum után, ezzel \ \ az ellenértékkel jutalmazták az aranyszívű jj j mesemoudót, akihez hasonló egy ezradév alatt jj nem született Magyarországon. (De talán a föld f s egyetlen országában sem.) Az ember maga elé j | mered és elgondolkodik: ravasz koponyák, akik f I a furfangosságoa és élelmességen kívül semmi 5 í szellemi kvalitást nem hoztak magukkal a jj ' főidre, független jólétben, minden álmukat > ; megvalósítva élték le életüket abban a korban, | ! mikor Jókai Mór, a maga csillogó mesevilágát \ í elhagyya, váltókat irt alá a Hazai Takarékban. ; \ Félszázados, unokáink unokáinak is gyönyörű- i \ séget szerző alkotó munka utáu, ez a földi t | dolgoktól szinte távol élő poéta, akinek min- s 1 den éietigénye a svábhegyi fák susogásának, ' ( a balatoni hullámos szelíd morajának haílga- j \ tásában merült ki, aki voltaképpen épp oly | kevéssé értette a pénz jelentőségét, mint a I j: halandók fölött trónoló császárok, ez az örök : S álmodó éjjeleken át nem hunyta le a szemét, ; j mikor a takarékpénztári váiíóujitás napja köze- j í ledett. Még abban a korszakában is, mikor már \ a világ minden müveit nyelvén olvasták, mi- j | kor az öreg Tisza Kálmán tarokkpartnere volt ; 5 a szabadelvű klubban, mikor Rudolf királyfi | barátilag levelezett vele, mikor a fiuk arcát i elborította a vér, a lányok szive hangosan ‘ feldobogott, ha nyúlánk alakját, titokzatosan f borongó, csodaszép kék szemét a Bajza-utca f í tájékán megpillantották, élete alkonyán sem I I érezhette magát anyagilag oly függetlennek, jj 1 mint egy jobban szituált börkereskedő. Az jj I olvasó, akit Erdély történelmi bércei közé, az | Alföld csillagsugaras éjszakájába, a földi fél- | istenek ragyogó termeibe, a betyárok rejtett | tanyáira, a Senki szigetének tündérvilágába, jj a pusztai levita nádfödeles kunyhójába, a jj magyar Múlt örökre lebocsátott kárpitjai mögé | elkalauzolt, húsz fillért juttatott neki azokért a gyönyörűséges illúziókért, melyekkel mindennapi életét megszépítette. És Jókai Mór, a húsz filléres honoráriumhoz eljutván, boldogan és hálás szívvel tekintett az ég felé, s ezt mondta magában: áldassék a neved, hogy megérnem adatott az az idő, mikor a magyar poétát érdeme szerint megfizetik ! Szentek voltak ezek a régi költők, nem földi emberek. Szomahdzy István. — Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma Budapest, Andrássy-ut 8 és Szeged, Pall&vicini utca 3. felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzetbérlet ! Rekapituláció 1 Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság. újai un lilosiik: Operettek: Cserebere, Hazudik a muzsikaszó, I., II., Rózsika lelkem, I., Cigánygróf, Hamburgi mennyasszony, Hollandi menyecske. Kabarédalok, táncok stb.; Gitárom sírj, Kinek nincsen nótája, Rózsa keringő, Nem lehet, nem bántsa, Fi-fi-fi, Te voltál, te vagy a szentem, Volga keringő, > sir, » felett, Rózsika vén hegedűs, Bumsztirádi Mária Hét lakat van a Katán, Bözsi nem sír, Ha orfeum lantja szólt, Azt szeretném. Destiné, Sonja, Nur Eine Nacht, Vampir, Die Jazz Band, Nur ein Bobern, Bummel Petrus, Püppchen Leise, Jugend (Fantasietänze), Rikki-Tikki-Tavi, Marionnettes (Legszebb tánc a Shimtni), Hashish, Salome, Love Letters, Eine kleine Freundin, Sei meine Frau auf 24 Stunden, 0 Bella Donna. Zerkovitz Balázs népdalai nagy Fráter választékban. Sas Tanulmány hangjegyek: Chován: Zongora iskola, Köhler: Zongora iskola, Hohmann-Bloch: Hegedű iskola I. II. III., Szonáta tanulmányok, Kaiser: hegedűgyakorlatok stb. stb. Kaphatók Spitzer SáEQsr UmbnMttki Komárom, Nádor-utca 29. Romboló és alkotó munka. Irta: dr. Sáfár Kornél. Mottó: »Nekem kellett kigondolni azokat a rémes dolgokat... ai, csak ki belőlük mindent, ami jó, csak gyűlölet legyen bennük és megint csak gyűlölet. Minden amit alkottunk, megsemmisítő volt. Nem engedhettem, hogy más gondolat is ébredjen bennem. Eladtam magam az ördögnek és most már semmi sem volt többe az enyém. Mennyi erőt gyűrtem le erőszakkal, a magamét és a másokét. Minden erőnk pusztulásra irányult. Mindegyikünkön rajta volt a bélyeg. Nem lehetett lemosni. Az ember kemény lett, érzéketlen. Nem tudja többé, mi a részvét. Sietnünk kellett, szállítanunk kellett a halált.« Max Glass: A fékevesztett emberiség. A halál vágtatott végig a világon. Kímélet nélkül, nem nézve jobbra, balra, ment és vágtatott. Voltak szerencsések, kik nyomában jártak és kergették, hogy gyorsabban vágtasson, voltunk szerencsétlenek, kiknek a sarkában járt és kergetett, sokunkat megkergetett, sokan összeroppantak, sokan elestek, nem bírták. a hajszát. Kevesen maradtunk, megkergetettek, kik kilihegve magunkat megállhatunk már, ha erőnk van hozzá, szembefordulhatunk a halálai és az őt kergetőkkel és odakiálthatjuk nekik megvetően, keményen, ítélkezőén: Gyilkosok! De borzalom fut végig rajtunk, mert járnak előttünk is üzöttek és azok is visszafordulnak és a szemünkbe zúdítják kérdörevonóan, tetemrehivóan, kegyetlenül: Gyilkosok. Hát mi is?! Hát mindenki?! Mindenki gyilkos ?! Max Glass, a német forradalom lángszavú, Ítéletet mondó Írója a „Fékevesztett emberiség“ c. regényében & háború végét a kommunista a nacionalista irányok küzdelmét állítja szembe, elvek iszonyatát és szépségeit mutatja meg, belénkvág és megsimogat, báut es vigasztal, örjit és józanit, de mindent egy céllal, egy akarással, hogy kiábrándítson önmagunkból.
