Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-10-21 / 126. szám
■mailül 126. ssám. Szombati 1922. október 21.-rar ii .........—Tu. KOMAKOH LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Slütaiés! ár c»*!i-«®l©vAk értékbe»: Helybe» és vidékre pastel szétküldéssel: Sjyóes évre 80 K, félévre 40 K, »egyedévre 20 K. Egy*&a azám ára s 80 fillér. O 1 T I 3EC .A. I JLi A. 3P. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS Főszerkesztő: GAÁL GYÜLÁ &v Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. A r • m rro varos jovoje aggodalomba ejti polgárainkat és pedig súlyos aggodalomba. A titokzatos közigazgatási reform nagyon keveset árul el a jövendőnek a kormány által hét pecsétes lakat alatt őrzött titkaiból. Az az egy látszik bizonyosnak, hogy igen szűk lesz az a terület, amelyen a községi közélet fog folyni, nem lesz hatásköre sem a képviselőtestületnek, sem az elöljáróságnak, mert az állami mindenhatóság súlya fekszik reája és a kinevezett, a kormánytól függő hivatalnokok, akik talán nem is lesznek idevalók s helyi viszonyainkat meg sem értik, helyzetünket nem ismerik, érzéketlenül mennek el a mi súlyos bajaink mellett. A legsötétebb képet a város pénzügyi helyzete okozza, sötét szemüvegre sincs szükségünk, hogy ezt meglássuk. Hiába állapítjuk meg, hogy ennek a gazdasági leromlásnak az oka a város kettészelésében áll, ez a panasz nem hallatszik el sehova, legfeljebb akad olyan kormányember, aki kárörömmel és gyűlölettel vág vissza, hogy ezt a helyzetet a város mai vezetőinek köszönheti. Soha nagyobb hazugságot ennél nem mondtak, mert a legkisebb gyermek is tudja, hogy az itteni gazdasági élet mindenkor függetleníteni tudta magát a politikai élettől és a kettő között kapcsolat soha nem volt. Ellenben egy nagy fogyasztó területnek elzárása piacunk elől, továbbá igenis az itt évszázad és évtizedek alatt fejlesztett intézményeknek erőszakos és önkényes megszüntetése, visszafejlesztése az oka annak, hogy a város gazdaságilag visszafejlődik. Ennek azután már kizárólag politikai okai vannak, amelyeket a kormánytól kell és lehet számon kérnünk. Hihetetlen falláciával és rabulisztikával adják be, hogy a községi közigazgatás sokkal olcsóbb, mint a városi, mintha a cégtábla átfestése változást jelentene a cég mögött levő üzletben. Az elbocsátandó alkalmazottakat nyugdíjazni köteles a város, a terhek tehát ezen a címen alig észrevehetően csökkennek. Rendészeti, közegészségügyi, közoktatási igényei a községnek is éppen azok, mint a városéi voltak. Szóval alig van kilátás arra, hogy a pénzügyi helyzet javuljon. A gazdasági leromlás közvetlen okai közül a legfontosabb az, hogy az uj államalakulás törvényhozása megszüntette a városok segélyezését, amelyet tudvalevőleg a magyar törvényhozás az alkalmazottak illetményei jelentékeny részének átvállalásával tetemes áldozattal emelt a kor színvonalára E helyett az itteni törvényhozás adórészesedéseket juttat a városoknak, amelyekre évekig ketl várni, mig az átmegy a kormányszékek és pénzügyi hatóságok retortáin és akkor valami kis jelentéktelen összegecskére olvad le. Ha j ellenben valamely állami intézmény talál I létesülni valahogy, a kormány legelső kér- f dése az: mivel járul hozzá a község? Ezt j a kérdést adta fel a kormány a rendőrség j államosítása ügyében is e városnak, amely s négy millió adóssággal szolgálhat a kor- j mánynak, pontosan négy év pénzügyi eredményével. A város sötét gazdasági helyzete mellett semmivel sem rózsásabb a teherviselő polgárság helyzete. Az elviselhetetlen közterhek itt lehetetlenné tesznek minden vállalkozást, tönkretesznek ipart és kereskedelmet és a drágaságot, mint intézményt fentartják. De a gyanútlan és rosszkedvű, méltán elkeseredett lakosság még nem itta ki fenékig a közterhek keserű poharát, a fekete leves még hátra van. Uj adók és közterhek fenyegetik, melyeket részint az állam, részint a nagy megye tartogat a szegény városi adózóknak meglepetésül. Ha most háromszáz ház eladó Komáromban, ez a szám jövőre meg fog kétszereződni, mert mindenki érzi, hogy eddig és netovább, ezeket a terheket viselni lehetetlen. A kormány, nagy jóltevőnk és jóaka- ] rönk, eszmél-e egyszer arra a gondolatra, \ hogy a közterheken enyhíteni kell? Küidenek-e az itteni hivatalok helyzetjelentéseket a kormánynak, amelyben vázolnák az itteni lakosság helyzetét? Nem tudjuk, de nem tartjuk valószínűnek. A munkanélküliek százai maholnap ezrekké változnak, a munkásság felcsigázott várakozása keserű csalódásba fulladt, de vigasztalhatják magukat a demokratikus egyenlőség gondolatával, amelyet most rajtuk is végrehajt a kormányzat, megadóztatván kereseti adóval a dolgozó munkásokat. A munkások most már látják az irigyelt, a szidott és uszító vezetőik révén gyűlölettel illetett polgári osztály teljes anyagi leromlását és most már ezek a vezetőki s kezdik belátni, sőt hangoztatni is azt, hogy létérdeke forog kockán itt minden társadalmi osztálynak, mely mint adott keretben, ebben a városban kénytelen élni és magát fentartani. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u, 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szamhalsia Azelőtt azt szoktuk hangoztatni, hogy dolgozzunk és kevesebbet politizáljunk, most a sanyarú viszonyok nem teszik lehetővé a dolgot, a munkát, mert nincsen és igy kénytelenek vagyunk súlyos helyzetünkkel állandóan foglalkozni, magyarán: politizálni. — A népszövetségi ligák főtanácsiiiésének részletes programmja. A népszövetségi ligák uniójának brüsszeli főtitkársága jelenti: A népszövetségi ligák uniójának főtanácsa október 20 án kezdődött budapesti ülésein a következő napirendet tárgyalja le: I. Belső kérdések. 1. Th. Ruyssen főtitkár jelentése az Union brüsszeli titkárságának működéséről. 2. A titkárság 1921—23, évi zárszámadásának felülvizsgálása. Jelentés a tartalék-alap állapotáról. 3. A főtitkár jelentése a Népszövetség tevékenységéről. 4. A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga jelölése (illetőleg felvétele.) A csehszlovák köztársaság területén alakult‘ligák közötti viszony végleges rendezése. 5. A prágai konferencia határozatainak végrehajtása. 6. Egy eínök és két alelnök választása az 1923. évre. II. A Népszövetség harmadik teljes ülése. 1. A népszövetségi ligák Unionjának viszonya a Népszövetség közgyűléséhez, tanácsához és titkárságához. 2. Jelentés a Népszövetség harmadik üléséről. Elért eredmények. Tárgyalás előtt álló újabb ügyek. III. Az Union 1923. évi bécsi konferenciája (teljes ülése) programmjának előkészítése. A^ A prágai konferencia határozatai értelmében a kővetkező speciális bizottságoknak megalakítása: a) bizottság a kereskedelem nemzetközi szabadforgalmának tanulmányozására ; b) bizottság a népszövetségi egyezmény első szakaszának módosítására vonatkozó argentiniai tervezet felülvizsgálására; c) bizottság a teljes ülésen résztvevő kiküldöttek kijelölési módjának megállapítására; d) bizottság a fegyverkezés korlátozásának tanulmányozására; e) bizottság a nemzetközi haderő kérdésének tanulmányozására; f) bizottság az ülések ügyrendjének újabb szabályozására. B) A népszövetségi ligák újabb javaslatai; a) Belső kérdésük. 1. Az angol népszövetségi liga javaslata a teljes ülés napirendje megállapításának eljárási módjáról és határidejéről. 2. David Davies ezredes javaslata a ligák által a teljes üléseken gyakorolható szavazási jog mérvének a taglétszámok arányában történő újabb megállapításáról. 3. Az angol népszövetségi liga javaslata az Union és a berni nemzetközi békeiroda közötti viszony szabályozásáról. 4. A magyarországi népszövetségi liga indítványa a tiszteletbeli tagok kérdéséről. b) Gazdasági kérdések. 1. A gazdasági és pénzügyi helyzet tanulmányozása. (W. Treub ur és a magyarországi liga javaslatai). 2. Keleteurópa gazdasági helyzetének és ennek megismeréséhez vezető eszközöknek, módoknak tanulmányozása. (Magyarországi liga javaslata.) 3. A Nemzetek Bankja tervének tanulmányozása. (Argentiniai liga.) c) Jogügyi kérdések. 1. Az argentiniai liga javaslata az idegenek honosítására vonatkozólag. 2. A magyarországi Reggelenként sc hm i d t h a lj e R-me-----22------------------ ígmándi keserüvtz, melegítve éhgyomorra mint ivókúra bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. tn. étvágy és émésztéshiány, felfúvódás, gyomorhurut, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredés, agyvértódulás. vérbőség stb. Kí* Sole esetben elegendő már néhány evőkanállal is. *5)^ 532 kúrák otthon.
