Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-10-17 / 124. szám

124. sxäret

^•igfvenharmadik évíoEyam.

C iwiwifiií "SZmT-------Iii-ST.1.1--rr-^jih?b

Keddi 1922. október 17.

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

POLITIKAI L.AP.

£i6flzftié$! ár PKcii-aslcTák értékben :

Helyben és vidékre postai szétküldéssel:

Sgfésü évre 80 X, félévre 40 S, negyedévre 20 X. Egye® vj.ám ára t 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA IÁM0S.

Főazerkesafcő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARAN¥AY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatén

HM tálalásit

kezdődnek a cseh-szlovák köztársaság és Magyarország között, a két állam kormányának szakképviselői oly gazdasági kérdések megoldását akarják nyélbe ütni, melyek már évek óta várják elintézésüket és amelyek mind a két államnak gazdasági életére nézve nagy horderővel bírnak.

A tavaly félbenhagyott tárgyalások megújítása ez s amit tavaly bevégezni nem tudtak, az idén remélhetőleg befejezést nyer. Még pedig olyan befejezést, mely mindkét államra nézve uj gazdasági helyzetnek lesz a kezdete. A két szomszédos államnak szigorúan egymásra utaltsága a legtermészetesebb következményként írja elő ezeket a tanácskozásokat, melyek egymással való gazdasági egyezséget lesznek hivatva végeredményben létrehozni és csak sajnálni lehet, hogy eddig nem tudott a két állam megegyezni.

Négy bizottság tárgyal egyidőben egymással. Ez a négy bizottság jogi, pénzügyi, gazdasági és közlekedésügyi kérdésekkel foglalkozik és a bizottságok által folytatott tárgyalásokon felölelik mindama kérdéseket, melyek a két állam közölt szükséges gazdasági közeledésnek sarkpontjait képezik.

Gazdasági körökben általában mindkét részen nagy érdeklődéssel tekintenek a tárgyalások elé, mert azokból az égetően szükségessé vált konszolidáció megindulását és véle együtt a középeurőpai gazdasági feszültség enyhülését várják. Bizonyos, hogy az idei tárgyalásoknak eredménnyel kell végződniük. Erre nagy szükség van a csehszlovák köztársaság szempontjából is csak úgy, mini magyar részről. A négy év előtti nagy szétdarabolás nemcsak területi kompakt egységeket szüntetett meg, de a gazdasági egységet is széjjelszakitotta. Az uj helyzetben a közgazdasági élet állandó zavarokkal küzd, természetes és organikus gazdasági kapcsolatok szűntek meg, melyeknek visszaállítására égetően szükség van.

A mezőgazdasági állam és az ipari állam között kiegyenlítésre várnak oly kérdések, melyek mindkettőnek létfeltételét biztosítják. A cseh ipar terményeknek előbbi fogyasztó piacát vissza kell szerezni, a magyar mezőgazdasági terményeknek pedig exportra van szükségük és ez a két egymásra utaló körülmény a legvilágosabban írja elő a megegyezést, ha csak a két állam saját gazdasági összeroppanását nem akarja előidézni,

Most már csak az a kérdés, hogy a meginduló tárgyalások anyaga milyen összefüggésben van a megoldandó kérdésekkel. A csehszlovák kormány megbízott minisztere ugyan azt mondja, hogy mindkét részről meg van a hajlandóság hogy a tárgyalások eredménnyel végződjenek, csak azután a tárgyalások menete alatt ne kerüljenek elő olyan ütközőpontok, melyek az eredményt meghiúsítják. Mert e tárgyalásokon a csehszlovák kormány eddig folytatott gazdasági elszigetelő politikájának nem szabad érvényre jutni, a delegátusoknak át kell hatva lenniök attól a gondolattól, hogy a gazdaságilag egészséges rendszeren nyugvó, a gazdasági szabadságot tisztelő állam népei lehetnek csak boldogok. El kell tehát tűnni minden hátsó gondolatnak e fontos és életbevágó kérdések tárgyalásánál és tisztán az egymásra utalt szomszéd államok gazdasági életének fejlődését biztosító szempontok lehetnek irányadók.

= A nemzetgyűlés megnyitása. Október vége felé újra megindul a parlamenti élet. Október 18 áo a képviselőház elnöksége ülésezik és megállapítja az első parlamenti ülés tárgysorát, ugyanaznap délután mindkét ház elnökségének közös tanácskozása. Október 24-én délelőtt 11 órakor nyitják meg a képviselőházat, melyet a klubelnökök konferenciája előz meg. Ugyanaznap délután 2 órakor szenátus tart ülést. A nemzetgyűlés megnyitó ülésén Svehia miniszterelnök beterjeszti programmját és Rasin dr. pénzügyminiszter jelentést tesz a pénzügyi helyzetről és a költségvetésről.

= Pártgyülés Kisujfaiun és Köbölkuton.

Az Országos Magyar Kisgazda , Földmives és Kisiparos Párt kisujfaiusi szervezete vasárnap sikerült pártgyülést rendezett, melyen a község egész lakossága egyheg^ült. A gyűlésen megjelent Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, a komáromi körzet képviselőivel, kik a párlhiveket a párt éddigi működéséről és a gazdasági és politikai helyzetről tájékoztatták. Lovas bandérium, fehérruhás leányok fogadták az érkezőket, kiket virággal és szeretetteljes szavakkal halmoztak el. A délelőtt 11 órakor megtartott pártgyűlést Linárth Lajos ref. lelkész nyitotta meg, gondolatokban gazdag szép beszéddel, majd Füssy Kálmán képviselő tartott hosszabb beszámolót, melyben eddigi működéséről nyilatkozott zajos helyeslésektől kisért tartalmas beszédben. A képviselő szép beszédét zúgó éljenzéssel, fogadták, mely után ifj. Koczor Gyula komáromi körzeti elnök tartott gyújtó hatású beszédet. Majd Prohászka Ferenc, érsekújvári osztály titkár moudott talpraesett beszédet, végül pedig Fülöp Zsigmocd intézett lelkes hangú beszédet a megjelentekhez. A lelkes hangulatban lefolyt párigyülést Udvardi István pártelnök zárta be kerekded beszéddel. Délben Füssy képviselő tiszteletére Lénárth Lajos ref. lelkész ebédet adott, melyen a körzeti képviselők és a helyi szervezet vezetősége is részesei voltak a figyelmes lelkészcsalád lekötelező vendégszeretetének. Délután 4 órakor Köbölkuton tartott a párt igen látogatott, népes ülést, melyen Horthay

Ferenc, a helyi szervezet derék elnöke üdvözölte a képviselőt és kíséretét, azután -megnyitotta a párigyülést. A gyűlést Fülöp tZsigmond az orsz. párt vezetőség tagja vezette be, aki fordulatos beszédben ismertette a párt programmját és jelölte meg azokat a nagy feladatokat melyeket a párt az itteni magyar nemzeti ki’ sehbség érdekében megvalósítani maga elé kitűzött. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő fejtegette a földreform sérelmeit, kapcsolatban annak einemzetlenitö tendenciáival és a széthúzás veszélyére figyelmeztetve, felhívta a magyarságot az egymáshoz való testvéries ragaszkodásra, összetartásra, melyre mai súlyos helyzetünkben elkerülhetetlen szükség van. A helyeslésekkel megszakított, nagy tetszéssel fogadott beszéd után ifj. Koczor Gyula ügyv. elnök megragadó szavakkal mutatott reá mindazon sérelmekre, melyek a magyarságot kisebbségi jogaiban, valamint az adózás terén érik. Állandó kitartásra és éberségre buzdította a hallgatóságot, mely lelkes tspsokkal adózott a jeles szónoknak beszédéért. Végül Prohászka Ferenc titkár mutatott rá világos érvekkel a földreform végrehajtásának mai sérelmes voltára, mely a magyar őslakosság rovására történik. A zajos tetszéssel fogadott beszéd után Horthay Ferenc helyi elnök köszönetét mondott a szónokoknak és az egész község háláját tolmácsolta Füssy Kálmán képviselőnak a gabona kontingens mérséklése ügyében teljesített sikeres közbenjárásáért.

= Betiltottak egy magyar szinielőadást.

A nagymihályi magyar keresztényszocialista párt e hó 22-én pártnapot rendez és ez alkalommal műkedvelői szinielőadást is akart rendezni, meiyan magyar szerzők müvei kerültek volna színre. Ezt az előadást azonban a főszolgabíró nem engedélyezte és pedig azzal az indokolással, hogy Nagymiháiyon a magyar kisebbség a legutolsó nípszámlálás adatai szerint nem éri el a 8 százalékot. Ez a főszolgabírói rendelkezés minden tekintetben megán viseli a vidéki cseh-szlovák hatalmasságok jellemző felfogását a kisebbségi jogokról, melyeknek sajátságos egyéni magyarázatából csak ilyen durva sérelmek származhatnak a köztársaság területén lakó magyarságra.

= Itt csak magyarul lehet beszélni. Hont

vármegye közigazgatási bizottsága a minap tartotta rendes őszi közgyűlését. Unalmasan darálták le a tárgysorozat pontjait. Csupán az egyik indítvány keltette fel az egybegyült vybortagok figyelmét. Krpelec Bertalan tanfelügyelő ur emelkedett szólásra és a tóle már megszokott bölcsességgel indítványt terjesztett elő : intézzen a közigazgatási bizottság föliratot a cseh-szlovák külügyminiszterhez és szólítsa föl, hogy tegyen diplomáciai lépéseket az iránt, hogy a Magyarországon élő szlovák kisebbségnek kellő számú iskolája legyen. Az indítványon eleinte nevettek. Különösen az a körülmény volt humoros, hogy ezt az indítványt éppen Krpelec ur tette. Az Ipolyságiak még nem felejtették el, hogy Krpelec ur nem volt mindig ilyen jó szlovák. Sót. Sokszor vigyázott arra, hogy még csak ne is gondolja senki róla, hogy szlovák. Krpelec ur is, amikor csak tehette, mindenki fülébe az ő igazi, nagy magyarságát hirdette 6s harsogta. Éppen oly fanatikus dühhel üldözött mindent akkor, aminek szlovák vonatkozása volt, mint ahogy ma teszi a magyarokkal.