Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-10-17 / 124. szám
2. oldal. „Komáromi Lapok* 1922. október 17. Uj iparvállalat Komáromban Komáromi Nagyvágó. — A komáromi közélelmezés javulása. — Az árak csökkenni fognak. A vállalat a jótékonyság szolgálatában. Ha a visszafejlődés utján rohamos léptekkel haladó Komárom életében valami aj dolgot fedezhetünk fel, ami a pangó forgalmat, kereskedelmet, ipart, munkaalkalmat emeli, mindig örömmel ragadjak meg a tollat, hogy Írhassunk róla. Ilyen kínálkozó alkalom azonban sajnos vajmi kevés akad. Üzlet, vállalat, műhely megszűnéséről inkább írhatnánk ketenkiut, mint uj váll&lat keletkezéséről. Ez alkalommal azonban mégis arról Írhatunk, hogy Komáromban egy nagyszabású ipari vállalkozás létesült, amelynek sokoldalú előnyeit hamarosan érezni fogja Komárom közönsége. A Megyercsi utcában a régi Penthe, majd Schwartz Mór-féle rozoga ház helyén egy uj épület emelkedett, amelyet & Komáromi Nagyvágó című vállalat épitetett, ahol egy hatalmas, sertésfeldolgozó .műhely foglal helyet. A nagy vágó olyan nagy arányú, hogy naponta 40—50 uagyobbsulyú sertést és ugyanannyi kisebb sertést tud feldolgozni. Itt készülnek az ízletes tormásvirslik, disznósajtok, párisik, a kolbászok százféle faja, elsőrangú szalámik, a kitűnő sonkák és füstölt szalonnák és egyébb termékek. A vállalat kivitelre dolgozik és Dem a komáromi piacra, hanem nagyvárosokba szállit, ahonnét nagy tételekben métermázsákra, esetleg vagontételekre szóló megrendelések érkeznek. A komáromi Nagyvágó vállalat egyik megalapítója Stván István, az üzem bemutatásakor a sajtó képviselőinek elmondotta, hogy eddig a szlovenszkói hizlaldák sertés anyagát morva és csoh kereskedők vették meg, és az élő anyagot szállították ki morva és csehországi nagy húsfeldolgozókba. Ez a mód tetemesen drágította az árut. Sok sertés is elhullott útközben és a vasúti szállítás alatt a tulhizott sertés sokat vészit súlyából. A komáromi Nagyvágó ellenben az itteni hizott sertés anyagot itt nyomban feldolgozza. Tehát az élő anyag szállítási költség már elesik, ami a feldolgozott áru árát nagyban csökkenti. Az itteni feldolgozás a komáromi munkásoknak ad munkaalkalmat és a feldolgozás által nyert melléktermények az itteni szegény néposztály élelmezését segiti elő. A Nagy vágó vezetősége már meg is kezdte emberbaráti tevékenységét és ketenkint háromszor 200, tehát hetenkint 600 szegényt lát el a legpompásabb erőlevessel, amelyben legtöbbször 50—100—150 kiló hús főtt. Olyan táperejü leves ez, amelyet a legpazarabb háztartásban se tudnának előállítani. E táplevest hetenkint háromszor saját kocsiján szállítja el a nagyvágó a komáromi Népjóléti központi helyiségébe, ahol a levest kiadagolják. A komáromi Népjóléti Központ ez utón mond hálás köszönetét a Nagyvágó vezetőjének ez állandó adományáért, aki kijelentette, hogy a diákmenzának készséggel szállít nagyon olcsó kolbász és egyéb husnemüeket. A télen a leölt sertések vérét is feldolgozzák hurkaféléknek és a legjutányosabban bocsájtják az itteni fogyasztók rendelkezésére, ami a szegényebb hivatalnok és munkásosztály élelmezését segiti elő tápláló és olcsó eledellel. A nagyban való feldolgozás természetesen csökkenti az árakat. A Nagyvágó főbb termékei azonban messze tőlünk kerülnek forgalomba. Az olcsó árukat más városok lakosai élvezik. A nagy közönség, a szegényebb, a szűkös viszonyok között élő hivatalnok és munkásosztály köréből kifejezett és mindinkább fokozódó közóhaj elől azonban nem térhetvén ki a nagyvágó vezetősége, elhatározta, hogy a jövő hónapban a Megyercsi-utcában, a Nagyvágó utcai fron.ján üzletet fog nyitni, ahol a komáromi fogyasztók részére kiesben is fognak árusítani. A Megyercsi-utca és környéke már élvezi egyes dolgokban az olcsóságot. A szegény néposztály részére például a tepertyűt nagyon olcsóért adják. Vaunak kisebb üzemmel bíró komáromi hentesek, akik innét veszik a füstölt szalonnát, aztán maximális árakon adják el és mégis nyernek rajta. Pedig a vállalat 20%-os nyereséggel dolgozik. A vállalat vezetősége most olyan megoldást keres, hogy a komáromi nagyközönséget az olcsó árakban részesíthesse anélkül, hogy a komáromi hentes iparosoknak ártana. A megoldás igen egyszerű lesz, a hentesiparosok is elégedjenek meg 20% os hass ónnal. A fogyasztó közönség oldalán sokkal nagyobb érdekek szólnak amellet, hogy az itt működő hús feldolgozó telep szülte olcsó árak előnyeit ne csak a messze fekvő városok élvezzék, hanem a komáromiak is. A nagyvágón most végzik az utolsó felszerelési munkálatokat, a villanygépek felszerelését, de azért az üzem már működik. Külön hűtő kamrák fokozatosan hűtik le a friss húst. Szalonnafeldolgozó, zsírolvasztó, husapritó, töltő, besózó, füstölő és sok más helyiségek érdekes képét nyújtják a húsfeldolgozó iparnak. A helyiség minden részében példás rend és ragyogó tisztaság uralkodik. Az olcsóságra váró szűkös viszonyok között élő kishivatalnokok, nyugdíjasok, özvegyek és munkáscsaládok pedig türelmetlenül várják a nagyvágóhdz fűzött s olcsóságot igérö remények megvalósítását. —g. Utleuél uisumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. üidéki megbízásokat a leygyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába Eljárási dij 35 korona, cím: üászló Zsigmoiid Braíislaua (Pozsony) Széplak-n- 12. sz. — Kiss József estély Komáromban. Nem hiába volt az a nagy érdeklődés az október 15-ik.i komáromi Kiss József estély iránt, mert az igazi művészi eseményszámba ment, amelyhez hasonló kevés volt Komáromban. A nagy érdeklődés külső megnyilatkozása volt az a nagyszámú közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a kultúrpalota emeleti nagytermét. A nagyszámú közönség rajongó áhítattal hallgatta a nagy nevű néhai költőnk örökbecsű alkotásait Jászai Mari, Gál Gyula, Kallós Erzsi és Tarnay előadásában. A lelkes, meleg és tombolásig fokozódó tapsoknak se hossza, se vége. Hasonló fényes sikert keveset látott a kultúrpalota nagyterme. Mit is mondjunk még erről a felejthetetlen estélyről. Ildomos volna-e az európai hirü tragikát Jászai Marit utszéli, agyoncsépelt jelzőkkel agyondicsérni, vagy Gál Gyuláról megirui, hogy pompásan szavait, hiszen ő uem is tudna másként s hogy Kallós Erzsi hangversenyénakesnö gyönyörű, melsg, behízelgő szoprán hangja meleg tapsokra ragadni a közönséget és hogy Tarnay Alajos alegnép. szerübb magyar dalköltő játékával nem tudott betelni a hallgatóság. Vagy azt Írjuk, hogy Jászai Mari úgy szavalta Jehovát, mint egy hatalmas cherub, hogy a közönség sohase fogja elfeledni ezt a fenséges hatást, hogy Gaál Gyula: A nápolyi emlékkel, A tüzekkel, A gnómmal s Knáz Potekinnel leírhatatlan hatást ért el, hogy az általános vélemény az volt, hogy sokkal jobb volt, mint a pár hónappal előbb itt járt Beregi. Mindezt nem tesszük, hanem e helyett ideiktatjuk a felejthetetlen hangverseny műsorát: Zongoraszám, előadta Tárnái Alajos. Szeherezáde. Szavalta Jászai Mari. A nápolyi emlék. Szavalta: Gaál Gyula. Tarnay Alajos dalai Kiss József költeményeire: a) Oh mért oly későn ? b) Szerenádok, c) Találkozás. Énekelte Kallós Erzsi, zongorán kisérte a szerző: Tarnay Alajos. Mese a nagy csizmáról és a kis cipőről. Tüzek. Szavalta Gál Gyula. Tarnay Alajos dalai Kiss József verseire: a) Fogytán a rím. b) Anyasziv. c) Megállók abii lakod alatt. Énekelte Kallós Erzsi, Tarnay Alajos zongorakisérete mellett, a) Knáz Potenkin. b) A gnóm. Szavalta Gál Gyula. Jehova. Szavalta Jászai Mari. Végre a sok-sok hangverseny között egy, amelyről a legnagyobb megelégedéssel távozott a közönség. Mindenki a legnagyobb elismerés haugjáu nyilatkozott a hangversenyről. A rendezést néhai Kiss József fia látta el a legnagyobb körültekintéssel. A hangversenyt Érsekujvárott, Pozsonyban, Léván és több nagyobb városban meg fogják ismételni. Reméljük, mindenütt hasonló nagy sikerrel. — Ezüstlakodalom. Takács Lajos, a lándori vizezivattyutelep fögépósze és neje sz. Molnár Janka vasárnap, október 15 én ünnepelték szűk családi körben boldogságban eltöltött házasságuknak huszonötödik évfordulóját. A köztiszteletben álló házaspárt az ismerősök és jóbarátok ez alkalomból őszinte jókívánságokkal árasztották el. — Keleti Lilly hangversenye. A fiatalabb zongoraművésznők egyik legí&lentumosabb tagja, G. Keleti Lilly urhölgy Komáromban kezdi meg szlovákiai körútját november 4-én. A Jókai Egyesület nivós hangversenyei közt is méltó érdeklődésre tarthat számot ez a hangverseny, melynek keretében egy nagyszerű művészi egyéniséggel fog a komáromi zeneértő közönség megismerkedni: Keleti Lilly Budapesten, Bécsben és Berlinben adott nem könnyű darabokat és a kritika a leghizelgöbben emlékezett meg fölényes, zongora tudásáról. Ha hozzávesszük azt, bogy a fiatal művésznő a budapesti legjobb társaságok egyik ünnepelt tagja, (férje dr. Gosztonyi László, a Magyar Általános Kőszénbánya igazgatója) meg tudjuk érteni azt, hogy Badapesten művészi körökben a legjobb csengésű neve van. Műsorán Beethoven. Liszt, Schumann, Chopin és a modernek közül Dobossy és Schíöze müvei szerepelnek. A hangversenyre még lesz alkalmunk visszatérni. — Halálozás. Súlyos csapás látogatta meg ifj. Pathő Gyula volt komáromi, majd komáromujvárosi tanítót, Pathó Gyula komáromi főgépész fiát, földiákét. Amint őszinte részvéttel halljuk, felesége szül. Tangl Iius, állami elemi iskolai tanítónő, hosszas szenvedés után a napokban elhunyt Komáromitj városban, ahol vasárnap d. u. 4 órakor helyezték ei örök nyugalomra nagy részvét mellett. A család az alábbi gyászjelentést adta ki: »Fájdalmas szívvel, de Isten szent akaratán megnyugodott lélekkel tudatjuk, hogy a legszeretőbb feleség, legengedelmesebb gyermek és legjobb testvér Pathó Gyuláné szül. Tangl Ilona állami elemi isk. tanítónő, a Sociáiis Missió Társulat komáromi Szervezetének titkára, a Mária Kongregáció v. praefektája folyó hó 18-án, este negyed 10 órakor, példás keresztényi türelemmel elviselt szenvedés után, a haldoklók szentségeivel megerősítve és az örök üdvösség zálogának, Krisztus szent testének mindennapi vételével, a nagy útra előkészülve, visszaadta halhatatlan lelkét Teremtőjének. Kedves halottunk sokat szenvedett testét október hó 15-én, vasárnap délután 4 órakor kisérjük ki az Ur templomából a komáromujvárosi temetőbe, halhatatlan lelkét 16 áu reggel a 8 órai gyászmisével ajánljuk a könyörülő Isten irgalmába. Komáromujváros, 1922. évi október hó 14-éo. Adj uram, örök nyugodalmat neki! Mária kongregáció királynéja, vedd édesanyai oltalmadba ! özv. Pathó Gyula férje. Tangl Eadre, Tangl Endréné szülei. Kálmán, Anna, Mária Endre, Magdolna testvérei, id. Pathó Gyula apósa, id, Pathó Gyuláné anyósa. Tangl Kálmánná sz. Wéhli Maria, Pap Sándornész. Pathó Gizella sógornői. — Szlovák nyelvű tanfolyam [tanítók részére Komáromban. Komáromban a községi elemi fiúiskolában a komáromi tanfelügyelőség területén • működő és a szlovák nyelvből vizsgálatot még nem tett tanítók részére szlovák nyelvű tanfolyam nyílt. Az előadásokat a hét csütörtöki napján Jezso Márton tanfelügyelő Holly Antal polg. isk. igazgató, Hómmá Jolán és Markovits Ede polg. isk. tanerők tartják. A tanfolyam, melyen 89-en vesznek részt, áprilisig tart. — Halálozás. Amint részvéttel értesülünk Csiba Pál nemeshodosi földbirtokos f. hó 12 én meghalt. Fekets Sándor nagymegyeri ref. lelkész az elhunytban apósát gyászolja. A család a következő gyászjelentést bocsájtotta ki: Alulírottak úgy a maguk, mint a nagykiterjedésü rokonság nevében fájó, de a mindenható vég-
