Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-09-21 / 113. szám

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

POLITIKAI LAP.

El&flzetés! &r cssh-sjdovák értékben;

Helyben és vidékre postai szétküldéssel: íSSjésa évre 80 1, félérre 40 K, negyedévre 20 K. E^yes szám ára i 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARÄNYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkini háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton

miniszter Banes, kereskedelmi miniszter és a felszámoló élelmezési minisztérium vezetője Srb pénzügymin iszter Rasin, igazságügyminiszter Do, tansky, Szlo venszkó teljhatalmú minisztere Markovics Iván, unifikációs miniszter Hodza Milán- A többi tárcára még végleges megállapodás nincs, de ezek betöltésére is remény van a megegyezésre. Egy másik oldalról származó hir szerint, beavatott körök úgy tudják, hogy tekintettel a hit télén bekövetkezett külpolitikai fordulatra a kormány eddigi összetételében továbbra is megmarad és a Svehla kombináció egyelőre elmarad.

= Magyarországot egyhangúlag fölvették a népszövetségbe. A népszövetség hétfői közgyűlésén a politikai bizottság javaslatára Magyarországot egyhangúlag fölvették a népszövetség tagjai soraba. A fölvétel dolgában elrendelt névszerin'.i szavazás előtt Osusky párisi csehszlovák követ a kisantant nevében nyilatkozatot tett, hivatkozva Báuffy Miklós gróf magyar külügyminiszternek a politikai bizottság előtt tett kijelentéseire. A fölvétel után minden precedenssel ellentétben az elnök nyomban meghívta Bdnffy külügyminisztert, Magyarország képviselőjét az ülésre. Amikor Bánífy elfoglalta a teremben helyét, viharos tapssal fogadták.

= Kommunisták népgyüláse. Vasárnap, f. hó 17 én a Kossuth-téren a komáromi kommunista párt népgyülést tartott, melyen a résztvevők vörös zászlók alatt vonultak fel a Munkásotthonból. Steiner Gábor a gyűlés elnökének megnyitója után Svetlik nemzetgyűlési képviselő hosszabb szlovák beszédben fejtegette a párt állásfoglalását a jelenlegi helyzetben, a munkanélküliség, a gazdasági krízis és a földreformra vonatkozólag és élesen támadta a mai kormányrendszert. Beszédét Major pozsonyi kiküldöttt tolmácsolta magyarul, kinek beszédét a hatósági kiküldött többször félbeszakította. A képviselő elvtárs,— úgymond — nagyon sajnálja, hogy nem beszól magyarul, de azért ép úgy követi a magyarság jogainak legteljesebb elismerését, mint bármely magyar. A nagy garral hirdetett földreform az itt élő magyarság földönfutóvá tételét eredményezi. A nagy munkanélküliséget a kormány telhetetlen gazdasági politikájával, a hallatlan vasúti tarifákkal és adukkal maga idézi elő. Annyi méltánytalanság és annyi gonoszság, ami ebben az államban törtóuik a dolgozókkal, sehol a világon nem fordul elő. Ezután Varga Pál helyi szakszervezeti titkár éles szavakban, röviden hozzászólt az elmondottakhoz, mely után határozati javaslatot fogadtak el s ezzel a gyűlés befejezést nyert. A résztvevők zászlók alatt a munkásotthonba tértek vissza.

= Amin még a Prager Presse is csodálkozik. A kormány prágai nemet napilapja, a Prager Presse érdekes cikket közöl a szlovák iskolák magas látogatottságáról. Még az edzett idegü Präge Presse is meglepődik azon a tempón, amellyel a tanügyi hatóságok terrorja a szlovák osztályokat megtölteni iparkodnak. A cikk többek közt ezeket írja:

A beiratkozások száma a szlovák nép- és középiskolákban szokatlanul magas, talán még magasabb, mint ahogy várható lett volna. (1) Különösen feltűnően nagy a szaporodása a beiratkozásoknak az első osztályokba és érdekes, hogy e tekintetben az első helyen azok városok iskolái állanak, melyek a politikai és nemzeti küzdelmekben exponáltak s amelyeknek igazgatóit és tanárait a szlovák néppárt állandóan támadja. A cikk ezután statisztikai ada-Kudarc érte

a Középeurópa „békéjének fentartásár^ alakult kisantantot a népszövetség ülésén. Hiábavalónak bizonyult minden áskálődás, minden mesterkedés, hogy Magyarország fölvételét meghiúsítsák, a népek szövetségének tagjai a nagy erőlködésre nem reagáltak és Magyarországot a nemzetek képviselőinek lelkes tapsa mellett egyhangúan fölvették a tagok sorába.

Előzetesen nagy tanácskozások folytak, nagy apparátussal berendezett sajtóhadjárat indult meg, az egész világot tele kürtölték a kisantant lapjai a Magyarország elleni rágalmakkal, de hiába, mert a népszövetség immár kezd tulajdonképeni feladatára eszmélni s nem engedi befolyásolni magát az elfogult ellenséges intrikáktól.

Van-e praktikus értelme annak, hogy Magyarország a népszövetségben helyet foglal, az tisztán Magyarország ügye, nekünk azonban lehetetlen kitérni az elől, hogy foglalkozzunk ennek a hármas szövetségnek ez ügyben tanúsított magatartásával, mely nagy garral gerálja magát a középeurópai konszolidáció és béke őrének, de világos céljai minden alkalom mai szomorú leplezetlenségben villannak elő az intrikák és mesterkedések kulisszái mögül.

Valóban értékes és az emberiség szempontjából nagy horderejű a béke megőrzésére irányuló akció, de lehet-e béke ott, a hol a békeőrök agyában egyetlen pillanatra sem szűnik meg a gondolat, hogy a megtépett és összetört ország ellen készen kell állni a büntető és egyéb célú expedíciókra, lehet-e béke, hogyha örökre arról álmodoznak a megnőtt étvágyú uj államok, hogy a volt monarchia megmaradt csonka területeit maguk között felosszák és minden alkalmat felhasználnak arra, hogy létezését, fennmaradását megnehezítsék. Szolgálja-e az ilyen politika a megértés és kiengesztelődés gondolatát és alkalmas-e arra, hogy a béke megerősödjék az emberek szivében ? ! Várhat-e a kis antant ilyen politika mellett belső és külső nyugalmat, szerezhet-e népeinek biztonságot, remélheti-e, hogy országaiban a konszolidáció végre-valahára bekövetkezzék ?

A cél, amiért a kisantant államai szövetkeztek, csak diplomáciai jelentések szerint szolgálja a békét, a politika, amit folytatnak, éppen az ellenkezőjét szolgálja, mint amire szövetkeztek. Jólét és boldogság helyett örök rettegésben tartják nemcsak országaik népét, de mindazon állaj mókát is, melyeket vasgyürüvel iparkodnak ; körülfogni, hogy még a lélegzetet is el- S fojtsák bennük. Noha Benest tartják e szövetség megteremtőjének, a legtisztább balkán politika nyilatkozik meg benne és általa és tűzfészket teremt az eddig még ettől mentes volt Középeurópában.

Hogy ezt a nagyhatalmak szövetsége is kezdi észrevenni, eléggé nyilvánvalóvá lett a legutóbbi népszövetségi ülésen, mej lyen a kisantant képviselőjének meghiúsító I tendenciát eláruló aggodalmát nem találták annyira komolynak, mint azt előre elképzelték és a szavazáskor jobbnak látta a kisantant csatlakozni a többséghez, mely már a tárgyalások kezdetén sem volt mellette. Talán kimagyarázásokkal szépíteni I akarják ezt a vereséget, ez azonban feles- I leges erőlködés, mert az egész világ tiszj tába kezd jönni azzal, hogy a kisantant j tulajdonképen micsoda célból alakult. De I minden szépitgetés dacára is ez a kudarc kudarc marad és mementóul szolgálhat a j népeknek, hogy milyen lélekkel fogadják I ennek a szövetségnek „békés“ törekvéseit.

= Betiltottak egy zászlószentelést. Az

országos magyar kisgazda, földmű es és kisiparos part nógrádi osztálya zászlót szerzett be és annak ünnepélyes felavatását Losoncon szeptember 17-én akarta megtartani a szokásos ünnepségek szerint. A zászlószentelést arra a napra tűzték ki, amelyen a losonci iparkiállitást rendezték, hogy a zászlóavatásra egybegyült ünneplő közönség egyúttal a kiállítást is megtekinthesse. Már hónapokkal ezelőlt megindultak az előkészitő muukálatok és minden készen volt, mikor egyszerre lecsapott a losonci rendőrkapitány helyettesének határozata, mellyel a zászlóavatást nem engedélyezte azzal az indokolással, hogy a párt osztálya »a részére engedélyezett mulatságokat minden egyes alkalommal államellenes tüntetésekre használja föl* és a 17 iki ünnepély »nyújtaná a legjobb alkalmat hasonló tüntetésekre«. Ezt a minden tárgyi alapot nélkülöző, határozottan rosszakaratú megokol ást Jánoska dr. zsupán is magáévá tette, amikor a beadott feiebbezést visszautasította. A párt losonci osztálya most a teljhatalmú miniszterhez feiebbezett, kíváncsian várják, hogy a miniszter mit fog a dologhoz szólni és miként fogja a Benes miniszterelnök által ideálisnak nevezett állampolgárok gyülekezési szabadságjogát respektálni.

= Az uj kormány kinevezése körül. Az

nj kormány ügye, dacára a hónapok óta húzódó tárgyalásoknak, még mindig nem jutott dűlőre. Az ötös tanács tagjai nagy erővel dolgoznak azon, hogy megoldják ezt a kérdést, de olyan kormányt, mely a koalíciónak megfelelt, igen nehéz volt Összeállítani. Az uj kormányalakításra vonatkozó hírek különböző változatban állandóan forgalomban vannak, de végleges megoldás még mindig nincs. Most a Bohemia szerint a tárgyalások már annyira haladtak, hogy egyes tárcákra a jelölések már véglegesen megtörténtek. A koalíciós párton állítólag a következő miniszteri tárcákra nézve állapodtak már meg: miniszterelnök lesz Svehla, külügy