Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-09-16 / 111. szám

2. oldal,

„Komáromi JLapoií

1922. szeptember 16.

= A cáfolat még nem jelent semmit. I

Bécsi diplomata körökben élénk diskusszió tár gyát képezik azok a térképek, amelyeket eddig meg nem állapított egyének terjesztenek és Magyarország felosztásának tervét tüntetik föl. A térképen Románia egészen a Tiszáig terjed. Dunántúl Jugoszláviáé, a DinániüDeni rész pedig a Duna—Tisza közével Csehszlovákia színeivel vanifestve. A térkép részben megfelel annak a füzetnek tartalmával, amelyben egy Hanus Kuffler álnevű prágai iró fejti ki C ehszlovákia határainak stratégiai, politikai és gazdasági szem ■ poDtból szükséges kiterjesztését. Nyilvánvaló ugyan, hogy Magyarország felosztásának tervével nem a szövetséges hatalmak foglalkoznak és magyar körök véleménye szerint ez a térkép is a kis ántánt külföldi propagandájának mü helyéből került ki. A kis antánt bécsi képviseleteihez közel álló helyek határozottan cáfolják, hegy a relytélyes eredetű térképek forgalomba hozásához a csehszlovák, jugoszláv, vagy román prapagandának valami köze lenne.

= A kisebbségek helyzete Magyarországon. Az utódállamok kormányfórfiai szeretnek a kisebbségi kérdésnél Magyarországra hivatkozni, ahol szerintük nincs jó dolguk a kisebbségeknek. Hogy Magyarország felosztásáoái is ezek és hasonló ráfogások játszottak döntő szót, azt ma már a szövetségesek is kezdik belátni. Magyarország ellenségei még ma is megrágalmazzák e tekintetben. Genfben a népszövetség, a nemzeti kisebbségek kérdésének egyetlen fóruma, ülésezik és ez előtt a magyarság diszkreditálá* sára a román kormány megvádolta a magyar nemzetet a kisebbségek védelme tekintetében. Hogy a kisebbségeknek milyen a helyzetük jelenleg Magyarországon, ezt fényesen dokumentálja az a nyilatkozat, amelyet dr. Siegescu József bölcsészetkari dékán, román kormánybiztos tett egy újságírónak.

— A kisebbségek védelme — mondotta — sehol oly pregnánsan biztosítva nincs, mint Magyarországon. Bethlen gróf még mielőtt miniszterelnök lett, állandóan a kisebbségek védelme érdekében dolgozott. Bethlen miniszterelnök kor mánybiztosságokat szervezett. A kormánybiztosok nemcsak véleményező, hanem intézkedő szervek is. Mihelyt valami sérelem tudomásukra jut, a legnagyobb szigorral bánnak el a magukról megfeledkezett szervekkel. Nagy baj, hogy sok román községben hiánvoznak a papok, mert átmentek Romániába. Érezzük ennek a hiánynak súlyos következményeit* de egyelőre tehetetlenül állunk a kérdéssel szemben. A hitközségek a püspöki jurisdictió tekintetében még a régi egyházmegyei hatósághoz tartoznak, tehát

Babonaság.

Irta Sipulusz.

Nem vagyok babonás ember, de egyes dolgok jelentőségéhez vakon ragaszkodom, szókéhoz tudniillik, melyeket a magam tapasztalatából ismerek.

Hiszem például azt, hogy amely napnak reggelén pappal találkozik az ember, azon a napon a legelső hir, amelyet hall, rossz hir lesz. Akár rám nézve, akár másokra nézve, de mindenesetre gonosz hir. A sok közül egy csattanós példa: Egy napon reggel tiz órakor a Népszínháznál felülök a villamosra, hogy a képviselőházba menjek. A hátsó perronon az első, akit megpillantok, Hock János volt.

— Hazulról jössz? — kérdi.

— Onnau.

— E szerint még nem tudod a nevezetes újságot ?

— Beszélj, nem tudok semmit.

— Hencz Károly ezelőtt egy órával Keglevich grófot párbajban megölte.

Hiszem azt is, hogy amely napnak reggelén az ember öreg zsidóval találkozik, az a napja szerencsés leszen. Eklatáns eset a sok közül: Annak a napnak a reggelén történt, amelynek estéjén az Aranylakodalom cimü Beöthy Lászlóval közösen irt színdarabunk került színre a Magyar Színházban, ügy féltiz óra tájban távoztam hazulról. A kapuban egy öreg zsidó, mintha csak rám várakozott volna. Amint meglát, leveszi a kalapját és alázatosan megszólal:

— Nagyságos ur, ne sajnáljon egy szegény embertől néhány krajcárkát.

Habozás nélkül zsebembe nyúltam és egy

papokat csak a nagyváradi és az aradi püspökök kü'dhetnek, ők pedig nem kü'denek, mi viszont papokat nem keresünk.

— Nem tűrjük tehát, hogy bárki vádolja a magyar kormányt azzal, hogy netu gondoskodik a községek papi szükségletéről, mert aki ezt vádként felhozza, az tudatosan hamisan vádol. Hogy a magyar kormány mennyire körültekintő ebben a kérdésben, mutalja, hogy — nem titok — a föntnevezett püspököket többször felkértük, tegyenek eleget a községek lelki- j szükségletének és küldjenek papokat. Eddig a I püspökök nem intézkedtek.

Kulturális tekintetben a miniszterelnöktől megbízást kaptam, hogy kövessek el mindent, hogy a kisebbségek el iegyenek látva könyvekkel, a tanulók tankönyveknek Legfőbb gondom legyen, hogy az itt maradt kisebbségek kulturális igényei kieJégittessenek. Boldog lennék, ha minden államban a kisebbségek olyan védelem ben részesülnének, mint Magyarországon.

= A közös adósság és Csehszlovákia. A

külügyminisztérium összeállitása szerint Csehszlovákia a volt monarchia háború előtti adósságaiból a következő tételeket kell átvennie 2,006,400000 arany koronát, 161,100000 aranyforintot, 40,300,000 márkát, 65,600,000 hollandi forintot.

= Megszavazták Magyarországon a földadójavaslatot. A magyar kormánynak az állam konszolidációra irányuló fontos lépését siker koronázta. Az államháztartás gazdasági egyensúlya megteremtésére a földadó természetbeni beszolgáltatását kezdeményezte a kormány és az erre vonatkozó javaslatot a magyar nemzetgyűlés úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Káilay pénzügyminiszter most a valutaspekulánsok büutetéséröl szóló törvényjavaslatot terjesztette a nemzetgyűlés elé.

= Aztán ki a műveltebb nemzet? Talán el se hinnök, ha nem egy román lapban olvasnék. De hát ott írva vagyon, tehát igaznak kell lenni. A «Monitorul Oficiaj» folyó évi 110 számában 5194 ik lapján nagyon érdekes belügyminiszteri közlemény jelent meg, amelynek tartalmát rövidesen az alábbikban adjuk : Curtea de Arges városában jegyzőiskola fog megnyílni, ahová az alábbi feltételek mellett lehet beiratkozni : 1. Községi igazolvány arról, hogy a folyamodó jelölt roman. 2. Születési anyakönyvi kivonat, melyből kitűnjék az, hogy az illető a 21. évet betöltötte és a 40 évet nem haladta meg. 3, Igazolvány arról, hogy az ujoncozási törvénynek eleget tett. 4. Igazolvány arról, hogy legalább az elemi népiskolát elvégezte stb. Amikoronát nyújtottam át neki. Az öreg zsidó rám néz, elmosolyodik és igy szól:

— Meg tetszik engedni, hogy valamit mondjak ?

— Csak ki vele, öreg.

— ügy látom, hogy a nagyságos ur babonás és hogy a mai napon nagy fába készül vágni a fejszéjét. Ezért kapom én, mint a szerencse meghozója az egy koronát.

Az öreg zsidónak igaza lett. A szerencsét csakugyan meghozta, mert az Aranylakodalom csak a Magyar Színházban vagy kétszázszor ment. Az én egy koronám busásan kamatozott. Az ilyen esetek után én csali egyre voltam kiváncsi, még pedig arra, ha az ember öreg zsidó pappal találkozik reggel ? Bizonyos, hogy zavarba jön, de hogyan vágja ki magát? Vájjon melyik alak erősebb, a pap e vagy a zsidó? Erre a kérdésemre soha a véletlen nekem feleletet nem adott.

A legtöbb tapasztalat azonban a fül megcsendttlése terén áll rendelkezésemre. Az a babonám is megvan ugyanis, hogy ha a jobb fülem megcsendül, vagy baj ér, vagy rossz hirt hallok. Ha pedig a bal fülem csendül meg, az ennek az ellenkezőjét jelenti. És mondhatom, hogy alig van hót, hogy egyik vagy másik eset be ne következzék. Megtörtént már, hogy hétfőn, vagyis a hét első napján, ami nagyon fontos, a bal fülem korán reggel egymásután hármat csendült. Három hosszút és szinte fülsiketítőt. No, most már az egész familia feszült figyelemmel leste, hogy miféle többrendbeli szerencse fog bennünket ezen a héten érni, ha már az első napon ilyen feltűnően jelentkezik. Mondhatom, hogy ez a hét és ez a jóslat fényesen bevált. Mindjárt az első napon kaptam kileucszáz koronát szindarabdőn leközöltük a román belügyminiszteri intézkedést, ahoz a következő megjegyzéseket vagyunk kénytelenek fűzni: 1. A jegyzői állás betöltésére oly csekély iskolai képzettség kívántatik, mint amilyen a magyar éra idejében egy hivatalszolgától követeltetett csak meg. 3. A magyar impérium idejében hat vagy nyolc gimnáziumi bizonyítvánnyal és egy évi jegyzőségi gyakorlatai lehetett csak a jegyző tanfolyamra beiratkozni. 4. A néhai magyar imj perium alatt 3800 jegyző és körjegyző volt j alkalmazva s ezek között több mint 600 román ! nemzetiségű jegyző volt s ezenkivü! több szász, tót, cseh, szerb nemzetiségű is. Az ilyen minősítésű közigazgatási elemekhez csak gratulálhatunk — Nagy Romániának.

— Határkiigazítás. A nemzetközi bizottság befejeite a Marciházátót a Körösszeg—Ant községig terjedő szakasz felett folytatott tanácskozásait és véglegesen megállapította a Románia és Magyarország között lmzodó határnak Szalonta vidékét érintő pontjait. A bizottság határozata mintegy 4000 holdnyi területet Ítélt a szalontai határból Magyarországnak. Egyébként azonban a határvonalak változatlanul megmaradtak, úgy Ant község is — amelynek átcsatolását többször hiresztelték — román terü'et maradt.

== Maniu — non coronai A Maniu Gyula vezetése alatt álló román nemzeti párt végrehajtó-bizottsága ülést tartott, amelyen négy pontból álló rezoluciót fogadott el. A párt a jelenlegi kormányt a közhatalom bitorlóinak nyilvánította, majd kijelentette, hogy elérkezettnek látja az időt a gyulafehérvári kongresszus összehívására és az önálló erdélyi parlament kikiáltására. A végrehajtóbizottság végül elhatározza, hogy a párt nem vesz részt Ferdinand királynak Nagyrománia királyává való megkoronázásán, A párt ezt a fontos elhatározását a következőkben okolta meg: A végrehajtó bizottság mély fájdalommal latja azokat az előkészületeket, melyeket a jelenlegi kormány a koronázás megünneplésére készít elő, még mielőtt az uj alkotmány készen lenne. A koronázás nemcsak a királyi hatalomnak a jogok teljességével való felruházását szimbolizáló cselekedet, hanem egyut’al a hatalomnak egész románlakta földre való kiterjesztését is jelképezi. Az ilyen történelmi aktusok párttüntetéssé való lealacsonyitása akadályozza a király és az ország között a lelkek egyesülését.. Ennek következtében a végrehajtó-bizottság elhatározta, hogy momerandumot terjeszt az uralkodó elé és kijelenti, hogy a koronázás ünnepélyén a nemzeti párt nem vehet részt éppen monarkikus elve és a dinasztia magas presztízse érdekében.

jaim vidéki előadásaiért. Kedden egy régi barátom megfizette egy régi adósságát. Szerdán kihúzták a Vörös Kereszt-sorsjegyemet háromszáz koronával. Csütörtökön a Vigszinház elfogadta egyik színdarabodat előadásra. A többire nem emlékszem, de minden napra jutott valami jó.

A legbabonásabb ember azonban, mint minden iróember, én is a kártyában vagyok. És pedig azért, mert a fü'csendűlés után ez esett meg velem leggyakrabban. A kártyában az a babonám, hogy a vörös ember énrám szerencsétlenséget hoz. Nem csak ha nekem gibice), hanem, ha abban a szobában, lakásban, vagy klubhelyiségben, ennek bármely részében egy vörös ember tartózkodik, akkor szerencsétlenül járok. Ha ez csak a direkt gibicre állana, akkor könnyű volna rajta segíteni, de igy majdnem lehetetlen. Azt nem követelhetem, hogy a klub a kapujára ezt a táblát tegye ki: Vörös embereknek tilos a belépés.

Az Otthon körben évek hossza során át volt nekünk egy nagyon kellemes és kedves tarokk partink, mely a következő urakból állott: Alszeghy Kálmán, az Operaház főrendezője, Fenyvesi Emii, a Vigszinház tagja, Gelléri Mór és Hevesi József, végül László Éde műegyetemi tanár és e sorok Írója. Minden áldott délután ott játszottunk az Otthon körben s akik először jöttek, megalapították a partit. Négyes tarokko , úgynevezett Paskiavicset játszottunk. Annyira össze voltunk tanulva, hogy már nem is beszéltünk, csak jelekkel érintkeztünk. Mindegyikünknek meg volt a maga babonája, az enyém a vörös emberek hibicelésére vonatkozott. De csak egy ideig vonatkozott, mert egy napon rémülve vettem észre, hogy az én babonám kezd háziasán berendezkedni és térj esz*