Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-31 / 104. szám
Negyvenharmadik évfolyam» 104. szám. Csütörtöki 1922. augusztus 31. i i i "■ -ni. KOMAROMI LATOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ir c.eh-.zlov&k értékbe.: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ggésa érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára t 39 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, min. a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendőké Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik betenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombat» Keit a Imii gondolata van felszínen a külpolitikában, a szláv egységes front megalkotása a Keleti tengertől az Adriáig. Hogy ez német és magyar területen, Ausztrián és Magyarországon vezetne keresztül és Európa testébe verne olyan éket, amely minden gazdasági közeledést lehetetlenné tenne Kelet felé, az úgy látszik, a kisantantnak teljesen közömbös, valamint közömbös az is, hogy a korridor létesitése beleütközik azokba a békeszerződésekbe, amelyek Saint Germainben és Trianonban készültek. A kisantantra jellemző, hogy mindig a béke betartását sürgeti, mig az reá nézve kedvező, de nem riadna vissza annak legflagránsabb megsértésétől sem, mihelyt abból haszna támadhatna, főleg pedig ha azzal imperialista politikáját támasztaná meg Azonban ez az ügy egyotdaluan el nem intézhető, mert vannak itt más érdekelt felek is! Ezek közül hatalmi súlyra első Olaszország, amely felismerte a szláv kondorból reá háramló veszedelmet és tudja, hogy a megkezdendő játszma az Adria birtokáért fog folyni. Ausztria talán feláldozná Burgenlandját a cseh nagyratörő álmoknak, hiszen ez reá nézve csak jó lehet, ámde Magyarország, bár félig meg van fojtva, aligha lenne hajlandó magára venni az újabb hurkot, hogy azzal megfojtsa magát. Mert a korridor egyszerűen bezárná egy szláv gyűrűbe, ahonnan kiút számára sohasem vezetne többé, gazdasági talpraállása egyszersmindenkorra lehetetlenné lenne téve. A korridor tehát Magyarországra nézve úgy fest, mint a lét és nem lét kérdése, ez pedig komoly bonyodalmak anyagául tekinthető. A kisantant elmaradása az interparlamentális konferenciáról nem csupán a nemzeti kisebbségek ügye tárgyalásával van összefüggésben, hanem azokkal a külpolitikai kérdésekkel is, amelyeket a cseh-szerb-román külügyminiszterek tárgyaltak Marienbadban és Prágában. Úgy látszik, hogy ismét sorsdöntő napokat élünk és benne vagyunk a külpolitikai feszültségnek sodrában. A háború után a jóvátételek és a békeművek által legyöngitett volt központi hatalmak sorsáról és jövőjéről van most sző. Ezeknek politikai egységét megakadályozza a békeszerződés, de gazdasági egységét nem, a korridor pedig a gazdasági életük kialakulásának volna örökké tiltó gátja, akadálya az újjáépítésnek, a gazdasági megerősödésnek, gazdasági és katonai fal olyan államok között, amelyek évszázadokon át egymásra utalva, politikai és gazdasági szövetségben éltek egymással. A korridor nemcsak a két közvetlen érdekelt állam teljes pusztulására vezetne, de létesülése esetében egész Középeurópában a legnagyobb gazdasági és politikai bonyodalmat idézné elő. Ezért hisszük azt, hogy a nagy ántánt érdekelt hatalma, Olaszország, mely most oly feltűnően állott Ausztria oldalára, ezt a tervet meg tudja akadályozni. Magyarország uj külpolitikai orientációja szintén ebben az irányban találja meg a keresett szövetséget. Hogy a látóhatár gyanúsan borúi úgy nyugat, mint kelet felöl, az csak komolyabbá teszi a politikai helyzetet. A német gazdasági csőd nyomában egy várható veszedelem nagy körvonalai figyelhetők meg: a bolsevizmusé, amely feltartózhatlanul borítja el áradatával Európát és és azt újabb nehéz probléma elé állítja, ha a segítség meg nem érkezik. A keleti szemhatár is borul és az orosz probléma úgylátszik, a megoldás felé közeledik. A szovjet lassan már elhagyná a szélsőbalt gazdasági kényszerűségből, de most politikai bonyodalmak is kilátásban vannak és siettetik a felszámolást. Európa nagy politikai események előtt áll, amelyekről megállapítható, hogy a békeműből erednek, ez az alkotmány most éli át a teherpróbáját, halljuk recsegését és a próba kimeneteléről senki sem tud semmi biztosat mondani. = Gazdasági tárgyalások Magyarországgal. Nagy fontosságú tárgyalást Kezd meg a csehszlovák kormány a magyar kormánnyal. A kormány budapesti követe sürgősen Prágába érkezett, hogy a szeptemberben meginduló gazdasági tárgyalásokat előkészítse. A tárgyalások főtárgyát mint értesülünk, a csehszlovák korona tartozások kérdése képezi. = Dr. Lelley Jenő beszámolója Nyitrán. A keresztényszocialista párt országos elnöke, dr. Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő vasárnap délután Nyitrán beszámolót tartott nagy hallgatáság jelenlétében. Beszédében az általános politikai helyzettel foglalkozott, majd a nemzetgyűlés magyar tagjainak nehéz helyzetét ecseteli, kiknek működését főkép a házszabályok furfangos rendelkezései megbénítják. Megemlitette a magyar ellenzéki pártoknak EDinka pártjával való egyöntetű állásfoglalását a szlovenszkói statárium ellen. A nagy drágaságról szólva, annak okát abban látja, hogy a cseh nagytőke összeforrva a szociáldemokratákkal, a munkabéreket nem szállítja le, hanem snlyos védővámokkal akadályozza meg, hogy ideg n országok olcsó áruja ide be jöhessen. A szlovák gyáripar a tönk szélén áll, az iparosok helyzete kétségbeejtő. A mily sivár az állam belélete, oly szórnom külpolitikája is. Ebből a káoszból csak az autonómia mentheti meg Szlovenszkót. A képviselő beszédét a hallgatóság: nagy tetszéssel fogadta. Utánna fel* szólaltak még Petrasek Ágost, Knncsa Pál, kinek indítványára a gyűlés bizalmat szavazott Leileynek. Majd Szappanos, Jarábek és Kaiser beszédével ért véget a beszámoló gyűlés. = A kiaantant konferenciája. Vasárnap és hétfőn tartották a kisantant államai és Lengyelország külügyminiszterei Prágában tanácskozásaikat, hogy az államaikat közösen érintő külpolitikai kérdéseket megvitassák. A tanácskozáson résztvevők teljes egyetértést értek el, még pedig nemcsak az eljárásra, de az egyes kérdések megoldására nézve is. Elhatározták, hogy a népszövetség tanácskozásain a négy állam kiküldöttei a legszorosabb érintkezésben fognak maradni. A kérdések egy részét elhalasztották és ezek megoldását a népszövetség tanácskozásai folyamán felmerülő pillanatnyi szükség szerint fogják a helyszínén eldönteni. Behatóan megtárgyalták Ausztria és Közép- Európa, valamint a nemzetközi helyzet kérdését. A legutóbbi európai események teremtette politikai és gazdasági helyzetből kifolyóan ismételten megállapították, bogy minden esetben egyöntetűen kell fellépniük az értekezleten résztvevő államoknak ott, ahol közös érdekeiknek megvédéséről van szó. A tárgyalások a tökéletes szolidaritás és barátság szellemében folytak, aminek következménye a teljes megegyezés volt, annak a megállapításával, hogy mind a négy állam a jövőben is ugyanezen irányban szoros kapcsolatban fog haladni Középeurópa és általában egész Európa békéjének megóvása érdekében. = A kisebbségi kérdés az interparlamentáris konferencián. Bécsben összeült az interparlamentáris konferencia, melyen huszonnégy állam 300 képviselője vesz részt. A csehszlovák köztársaság hivatalosan ugyan nem képviseltette magát, de megjelent a Lémetek és magyarok csoportja számos képviselővel. Az interparlamentáris konferencián kedden került tárgyalásra a nemzeti kisebbségek kérdése, melynek referense Adelswaerd báró, volt svéd pénzügyminiszter. A halál tánc forgatagában és annak is a kellős közepén rohan a korona, ragadja az áradat messzebb és messzebb a való élettől. A gazdasági életen rettenetes seb tátong, amelyet már úgyszólván gyógyítani sem lehet Az egész gyáripar megáll napok múlva és nem lesz munka, de lesznek milliók munka és kereset nélkül. A pénz teljesen elbújik rejtekhelyeire és ritka, keresett árucikké válik itt belföldön is, ami nem olcsóságot fog eredményezni, mint a kormány reméli, hanem teljes bukását nagy gazdasági rétegeknek, mezőgazdaságnak, nagyiparnak, kereskedelemnek és ez létében támadja meg a munkásságot is. A milliónyi munkané kuli nemcsak a munkaadóját veszíti el, de a közgazdasági termelést magát veszíti el az állam és ez a gazdasági válság semmivel sem jelent sem többet sem kevesebbet, mint az állam mérlegének kedvezőről kedvezőtlenre változását. A korona érték emelkedésének titka a kormány által közzétett aktiv külkereskedelmi mérlegben gyökeredzik. Egy ifjú állam, mely többet termel, mint fogyaszt, életképes és hitele megszilárdul. A szokol is szilárdabb és szilárdabb lett, majd rávetette magát a spekuláció és ragadta magával fölfelé. A kormány kijelenti, hogy nem képes az árfolyam megállítására. Mi úgy látjuk, hogy ez a nyilatkozat nem elég őszinte. A kormány
