Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-08-31 / 104. szám

Negyvenharmadik évfolyam» 104. szám. Csütörtöki 1922. augusztus 31. i i i "■ -ni. KOMAROMI LATOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ir c.eh-.zlov&k értékbe.: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ggésa érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára t 39 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, min. a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendőké Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik betenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombat» Keit a Imii gondolata van felszínen a külpolitikában, a szláv egységes front megalkotása a Ke­leti tengertől az Adriáig. Hogy ez német és magyar területen, Ausztrián és Magyar­­országon vezetne keresztül és Európa testébe verne olyan éket, amely minden gazdasági közeledést lehetetlenné tenne Kelet felé, az úgy látszik, a kisantantnak teljesen közömbös, valamint közömbös az is, hogy a korridor létesitése beleütkö­zik azokba a békeszerződésekbe, amelyek Saint Germainben és Trianonban készültek. A kisantantra jellemző, hogy mindig a béke betartását sürgeti, mig az reá nézve kedvező, de nem riadna vissza annak leg­­flagránsabb megsértésétől sem, mihelyt abból haszna támadhatna, főleg pedig ha azzal imperialista politikáját támasztaná meg Azonban ez az ügy egyotdaluan el nem intézhető, mert vannak itt más érde­kelt felek is! Ezek közül hatalmi súlyra első Olaszország, amely felismerte a szláv kondorból reá háramló veszedelmet és tudja, hogy a megkezdendő játszma az Adria birtokáért fog folyni. Ausztria talán feláldozná Burgenlandját a cseh nagyratörő álmoknak, hiszen ez reá nézve csak jó lehet, ámde Magyarország, bár félig meg van fojtva, aligha lenne hajlandó magára venni az újabb hurkot, hogy azzal meg­fojtsa magát. Mert a korridor egyszerűen bezárná egy szláv gyűrűbe, ahonnan kiút számára sohasem vezetne többé, gazdasági talpraállása egyszersmindenkorra lehetet­lenné lenne téve. A korridor tehát Magyar­­országra nézve úgy fest, mint a lét és nem lét kérdése, ez pedig komoly bonyo­dalmak anyagául tekinthető. A kisantant elmaradása az interpar­­lamentális konferenciáról nem csupán a nemzeti kisebbségek ügye tárgyalásával van összefüggésben, hanem azokkal a külpolitikai kérdésekkel is, amelyeket a cseh-szerb-román külügyminiszterek tár­gyaltak Marienbadban és Prágában. Úgy látszik, hogy ismét sorsdöntő napokat élünk és benne vagyunk a kül­politikai feszültségnek sodrában. A háború után a jóvátételek és a békeművek által legyöngitett volt központi hatalmak sorsá­ról és jövőjéről van most sző. Ezeknek politikai egységét megakadályozza a béke­­szerződés, de gazdasági egységét nem, a korridor pedig a gazdasági életük kialaku­lásának volna örökké tiltó gátja, akadálya az újjáépítésnek, a gazdasági megerősö­désnek, gazdasági és katonai fal olyan államok között, amelyek évszázadokon át egymásra utalva, politikai és gazdasági szövetségben éltek egymással. A korridor nemcsak a két közvetlen érdekelt állam teljes pusztulására vezetne, de létesülése esetében egész Középeurópá­­ban a legnagyobb gazdasági és politikai bonyodalmat idézné elő. Ezért hisszük azt, hogy a nagy ántánt érdekelt hatalma, Olaszország, mely most oly feltűnően ál­lott Ausztria oldalára, ezt a tervet meg tudja akadályozni. Magyarország uj kül­politikai orientációja szintén ebben az irányban találja meg a keresett szövetséget. Hogy a látóhatár gyanúsan borúi úgy nyugat, mint kelet felöl, az csak komo­lyabbá teszi a politikai helyzetet. A német gazdasági csőd nyomában egy várható veszedelem nagy körvonalai figyelhetők meg: a bolsevizmusé, amely feltartóz­­hatlanul borítja el áradatával Európát és és azt újabb nehéz probléma elé állítja, ha a segítség meg nem érkezik. A keleti szemhatár is borul és az orosz probléma úgylátszik, a megoldás felé közeledik. A szovjet lassan már elhagyná a szélsőbalt gazdasági kényszerűségből, de most poli­tikai bonyodalmak is kilátásban vannak és siettetik a felszámolást. Európa nagy politikai események előtt áll, amelyekről megállapítható, hogy a békeműből erednek, ez az alkotmány most éli át a teherpróbáját, halljuk recse­gését és a próba kimeneteléről senki sem tud semmi biztosat mondani. = Gazdasági tárgyalások Magyarország­gal. Nagy fontosságú tárgyalást Kezd meg a csehszlovák kormány a magyar kormánnyal. A kormány budapesti követe sürgősen Prágába érkezett, hogy a szeptemberben meginduló gazdasági tárgyalásokat előkészítse. A tárgya­lások főtárgyát mint értesülünk, a csehszlovák korona tartozások kérdése képezi. = Dr. Lelley Jenő beszámolója Nyitrán. A keresztényszocialista párt országos elnöke, dr. Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő vasár­nap délután Nyitrán beszámolót tartott nagy hallgatáság jelenlétében. Beszédében az álta­lános politikai helyzettel foglalkozott, majd a nemzetgyűlés magyar tagjainak nehéz helyzetét ecseteli, kiknek működését főkép a házszabályok furfangos rendelkezései megbénítják. Megemli­­tette a magyar ellenzéki pártoknak EDinka pártjával való egyöntetű állásfoglalását a szlovenszkói statárium ellen. A nagy drága­ságról szólva, annak okát abban látja, hogy a cseh nagytőke összeforrva a szociáldemokra­tákkal, a munkabéreket nem szállítja le, hanem snlyos védővámokkal akadályozza meg, hogy ideg n országok olcsó áruja ide be jöhessen. A szlovák gyáripar a tönk szélén áll, az ipa­rosok helyzete kétségbeejtő. A mily sivár az állam belélete, oly szórnom külpolitikája is. Ebből a káoszból csak az autonómia mentheti meg Szlovenszkót. A képviselő beszédét a hall­gatóság: nagy tetszéssel fogadta. Utánna fel* szólaltak még Petrasek Ágost, Knncsa Pál, kinek indítványára a gyűlés bizalmat szavazott Leileynek. Majd Szappanos, Jarábek és Kaiser beszédével ért véget a beszámoló gyűlés. = A kiaantant konferenciája. Vasárnap és hétfőn tartották a kisantant államai és Len­gyelország külügyminiszterei Prágában tanács­kozásaikat, hogy az államaikat közösen érintő külpolitikai kérdéseket megvitassák. A tanács­kozáson résztvevők teljes egyetértést értek el, még pedig nemcsak az eljárásra, de az egyes kérdések megoldására nézve is. Elhatározták, hogy a népszövetség tanácskozásain a négy állam kiküldöttei a legszorosabb érintkezésben fognak maradni. A kérdések egy részét elha­lasztották és ezek megoldását a népszövetség tanácskozásai folyamán felmerülő pillanatnyi szükség szerint fogják a helyszínén eldönteni. Behatóan megtárgyalták Ausztria és Közép- Európa, valamint a nemzetközi helyzet kérdé­sét. A legutóbbi európai események teremtette politikai és gazdasági helyzetből kifolyóan is­mételten megállapították, bogy minden esetben egyöntetűen kell fellépniük az értekezleten résztvevő államoknak ott, ahol közös érdekeik­nek megvédéséről van szó. A tárgyalások a tökéletes szolidaritás és barátság szellemében folytak, aminek következménye a teljes meg­egyezés volt, annak a megállapításával, hogy mind a négy állam a jövőben is ugyanezen irányban szoros kapcsolatban fog haladni Kö­­zépeurópa és általában egész Európa békéjé­nek megóvása érdekében. = A kisebbségi kérdés az interparlamen­táris konferencián. Bécsben összeült az inter­parlamentáris konferencia, melyen huszonnégy állam 300 képviselője vesz részt. A csehszlovák köztársaság hivatalosan ugyan nem képviseltette magát, de megjelent a Lémetek és magyarok csoportja számos képviselővel. Az interparlamen­táris konferencián kedden került tárgyalásra a nemzeti kisebbségek kérdése, melynek referense Adelswaerd báró, volt svéd pénzügyminiszter. A halál tánc forgatagában és annak is a kellős közepén ro­han a korona, ragadja az áradat messzebb és messzebb a való élettől. A gazdasági életen rettenetes seb tátong, amelyet már úgyszólván gyógyítani sem lehet Az egész gyáripar megáll napok múlva és nem lesz munka, de lesznek milliók munka és kereset nélkül. A pénz telje­sen elbújik rejtekhelyeire és ritka, keresett áru­cikké válik itt belföldön is, ami nem olcsóságot fog eredményezni, mint a kormány reméli, ha­nem teljes bukását nagy gazdasági rétegeknek, mezőgazdaságnak, nagyiparnak, kereskedelemnek és ez létében támadja meg a munkásságot is. A milliónyi munkané kuli nemcsak a mun­kaadóját veszíti el, de a közgazdasági termelést magát veszíti el az állam és ez a gazdasági válság semmivel sem jelent sem többet sem kevesebbet, mint az állam mérlegének kedvező­ről kedvezőtlenre változását. A korona érték emelkedésének titka a kormány által közzétett aktiv külkereskedelmi mérlegben gyökeredzik. Egy ifjú állam, mely többet termel, mint fo­gyaszt, életképes és hitele megszilárdul. A szo­­kol is szilárdabb és szilárdabb lett, majd rá­vetette magát a spekuláció és ragadta magá­val fölfelé. A kormány kijelenti, hogy nem képes az árfolyam megállítására. Mi úgy látjuk, hogy ez a nyilatkozat nem elég őszinte. A kormány

Next

/
Thumbnails
Contents