Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-08-31 / 104. szám

2. oldal.

► Komaromi Lapok <

igeais kihasználja a szokol mai árfolyamát és a külföldön nagy bevásárlásokat végez, rengeteg devizát halmoz fel, hogy azzal külkereskedelmi politikáját a jövőben irányítani tudja. Hogy ez a játék az iparra és kereskedelemre mér halálos csapásokat és a mezőgazdaságnak is megadja a kegyelemdöfést, az egyelőre hidegen hagyja a kormányt, mely úgy látszik a játszmában nagy téteket rakott fel és a busás nyereség kecsegteti.

Nem tudjuk kiszámítani, hogy ez a vár ható nyereség van-e akkora, hogy érdemes-e ezért kockáztatni itt milliók sorsát. Ha elbukik a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem, ez az állam jövedelmi forrásainak is teljes leapadását jelenti. A kormány itt a vagyonleadásra spekulál, amely kárpótolná őt a rendes bevételek időleges elmaradásáért. De a rombolás a gazdasági életben máris sokkal nagyobb és a szakadék sokkal mélyebb, hogy sem azokat átmeneti bevételekkel, bármily nagyok is azok, be lehetne tölteni.

Elérkezett tehát a gazdasági krízis, amelyben benne vagyunk. A szokol maholnap utolérheti a lírát és törtet a frank nyomába. Itthon pedig existenclák zuhannak le a mélységbe menthetlenül s magukkal rántják egész gazdasági rendszerét az államnak.

I Útlevél uisumol I

minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Uidéki megbízásokat e leggyorsabban elintézek, miután helenkint háromszor megg küldönc Prágába

eljárási dij 35 korona.

■

am: László Zsigmond

Bratislava (Pozsony) Széplak-u. 12. sz.

I

fl községi iskolaszék köréből.

— Az iskolaszék megalakulása. —

A községi iskolaszék megalakult és megkezdte működését. A szombaton megtartott első ülésen ez még nem sikerült, mert a kevés számmal megjelent tagok a leteendő fogadalom körül vitáztak, amely igen érdekes és sem többet, sem kevesebbet nem tartalmaz, mint azt, hogy az iskolaszék tagjai engedelmességet fogadnak a kormánynak és hatóságainak. Azt, hogy itt ebben a centralista berendezésű ál lamban a kormány lépten nyomon összetéveszti magát az állammal, 8ürü-<n tapasztaljuk. Leg inkább abban, hogy bennünket, akik a kor Hiánnyal szemben Kisebbségi helyzetünkből fo lyólag a legnagyobbfoku bizalmatlansággal vi seltetüük és a legtöbb kérdésben szemben ál lünk, nem kormány, hanem államelienes ten denciákkal illetnek. Mi a kormányt az államtól gondosan szétválasztjuk, az állam törvényeit megtartjuk, de ebből nem következik az, hogy a kormánynak engedelmeskedjünk. Annak törvénytelenségeit egyszerűen csak tűrjük, de azok ellen mindig tiltakozunk.

Nem komoly dolog lehet az, ha független polgároktól „kormány iránti engedelmességet“ követelnek. A kormány követelheti nemzetiségem megtagadását is, anyanyelvem jogainak feladását, sokszor előnyöket is helyez ezért kilátásba, utki azonban sem ezen sem más törvénytelen téren engedelmességgel nem tartozom. Engedelmes csak az állam törvényeivel szemben lehetek és kell lennem akkor is, ha azok rám nézve nem kedvezőek. De akkor is fenn marad a törvényes jogom azoknak alkotmányos utón való megváltóztatásáért küzdeni.

Igen helyesen cselekedtek a községi iskolaszék tagjai, hogy ilyen abszurd fogalmazása valami közjogilag teljesen tudatlan kormányhivatalnok analfabéta agyvelejéből kitermelt nyila koz.Rot nem tettek és ezt a részt abból kikapcsolták, az iskolaszékbe beválasztott cseh nemzetiségű tagok, akiket oda a

szocialista párt jelölt, természetesen letették a kívánt engedelmességi fogadalmat, de ezek kivétel nélkül a kormánytól függenek és annak szolgálatában állanak, tehát annak engedelmeskedni hivataluk szerint is kötelesek. Furcsának kell azonban találnunk azt, hogy a komáromi magyar iskola iskolaszékében olyanok is legyenek, akik nyelvünket nem értik, ezek tulajdonképpen az iskolaszék» tisztségre már ezen a címen is képtelenek. A szociáldemokrata pártban bizonyára akadt volna elég alkalmas és rátermett ember erre a tisztségre, amelynek ezek a tagok megfelelni nem fognak tudni.

Az iskolaszék élére dr. Kamrás József ügyvéd, közéletünk e kiválló alakja került, akisek nagy látóköre, jogi tudása és törvénytisztelete a legnagyobb megnyugvássul szolgálhat a közönségnek, hogy az iskolát mindennemű illetéktelen befolyás ellen meg fogja védelmezni.

Sajnálattal látjuk, hogy az iskola régi kipróbált vezetői már teljesen féíreállanak és többé nem kérnek abból tevékeny részt, ügy Lakatos Károly, a községi iskolának hossza éveken ál lelkes és kiváló vezetője, aki gazdag pedagógiai tudását oly sikerrel gyümölcsöztette az iskola felvirágoztatására, mint Marosa György, az intézet régebbi kipróbált igazgatója, aki az elmúlt tanévben is végezte az igazgatói teendőket, helyüket ifjabb erőnek adták át, akit Uhereczky Géza személyében talált meg az iskolaszék. Uhereczky csak pár éve müdödik iskolánknál, úgy tudjuk, jeles tanerő, adminisztratív képességeit uj állásában bő alkalma nyílik majd teljesen kifejteni.

Az iskolaszék ülésében szóba került a tanfelügyelőnek ismeretes kemény bírálata a községi iskoláról, mellyel a tanfelügyelő a komáromi katholikus iskola szép eredményeit állította szembe. Ennek Gasparik Ignác tanfelügyelő helyettes olyan magyarázatát adta, hogy a katholikus iskola az erkölcsi nevelés terén ér el és mutat fel nagyobb eredményeket, melyre szintén tövekednie kell az iskolának.

Az ülésen egyébként Stern Barnát biz. tag elnökölt koreínöki minőségben a távollevő polgármester helyett, aki átadva az elnöki széket dr. Kamrás József megválasztott elnöknek, az székfoglalójában mélyen szántó gondolatokban gazdag beszédet mondott, mely az iskolaszék minden tagjára a legkedvezőbb hatást tette.

Egy sajnos incidens zavarta meg az iskolaszék ülését, szintén a nyelvünket nem értő iskol&széki tagok részéről, ami ujfent megerősíti erről fennebb kifejtett véleményünket, hogy a magyar iskolaszékbe magyar tagok váíasztandók, amint mi sem kívánkozunk a helyi szlovák iskola ilyen alakuságában helyet foglalni. Mindegyik nemzetiség külön nyelvi és kulturális életet él és nem kívánatos, hogy egymást megzavarják működésűkben. A magyar iskola iskolaszéke más, mint magyar, nem lehet. Ezért kellene onnan minden politikát kikapcsolni.

Jugoszlávia és Csehszlovákia együttes akciója' — Ausztria megmentései — A „Hollandsch Nieuwsbureau“ jelentése.

Súpel osztrák kancellár prágai utjával kapcsolatban — mint azt az összes lapok közölték — az a terv merült föl a csehszlovák kormánykörökben, hogy Ausztriát megmentsék bukásától. Hogy ezt a mentési akciót miként hajtsák végre, azonnal elterjedt a hir arról, hogy az akció Nvugatmagyarország megszállásával van kapcsolatban.

Ebben a kérdésben segítségére sietett szövetségesének Jugoszlávia, melynek szintén érdeke lenne, hogy Ausztria mentésénél hathatósan közreműködjék. Az újságok arról is Írtak, hogy Ausztria feldarabolását már elhatározta a két állam és ezt olyképen hajtja végre, hogy a megmaradt osztrák köztársaság északi részét a csehszlovák köztársaság, déli részét pedig Jugoszlávia csapatai szállják meg. Hogy ezen közös akció micsoda nemzetközi veszedelmeket rejtegetett magában, azonnal jelentkezett Olaszország fellépésében, mely a két nyughatatlan természetű és hódításra minden alkalommal kész állam kis játékába beleszólt.

1922. augusztus 81

Olaszország föllépése egyelőre megakadá lyozta a kalandos terv kivitelét, azonban föltehető, hogy a két szövetséges szláv állam terveit tovább szövögeti, mert a békeszerződések védelme, a normális nemzetközi helyzet biztosítása címén bizalmas tanácskozásokat folytat, ezzel akarván a világ szemét bekötni. Mikor ezeket az ismert frázisokat jelöli meg a konferenciák anyagának, akkor kovácsolják össze azokat a terveket, melyek mindent szolgálnak, csak a nemzetközi békét nem.

A Jugoszlávia és a csehszlovák-köziársasdg között létrejött katonai konvencióra vonatkozóan a Hollandsch Nieuwsbureau beavatott semleges forrásból azt az értesítést kapja, hogy ez a megállapodás a belgrádi és prágai katonai vezetők konkrét javaslatai alapján jött létre. A cseh és délszláv vezérkar a legutóbbi hetekben a katonai konvenció megkötését közös haditervek és katonai felvonulások kidolgozásával megfelelően előkészítette. Jugoszlávia hozzájárult ahhoz, hogy katonai operációk esetére, melyek színhelye az Ausztria és Magyarország között levő határ volna, mind a két hadsereg katonai fővezetősége a csehszlovák vezérkar alá kerül. Az Ordre de Bataille, melyet Nyugatmagyarország megszállásának esetére kidolgozta*, arról intézkedik, hogy a cseh főparancsnokság Podhajsky tábornok alá kerül, kinek vezérkari főnöke Sipek ezredes, Podhajskynak a 6. és 9. divíziót rendelték alája Krejci, illetve Sneidarek tábornok parancsnokságával. A délszláv hadsereg haditerve szerint a Nyugatmagyarország megszállására kijelölt hadsereg párái csnoka Sreckovic tábornok és Dokic ezredes. Mig Podhajsky hadserege Pozsonytól déire vonuina, a délszlávok két nagy katonai hadtestet állítanának föl, a Dráva és a Száva hadtestet, melyek észak felé Szombathely irányába vonulnának, hogy Kőszeg körny kén a cseh szlovák csapatokkal egyesüljenek. Ezek a megállapodások, melyek a nagyhatalmak élőit is ismeretesek, kínos feltii ■ nést keltettek különösen Rómában és Londonban, mert éléuk bizonyságot tesznek arról, hogy Európa két iegnyugtalanabb állama politikai kalandorterveken fáradozik.

fl komáromi kenyérgyárról

a háború alatt olvastunk és irtunk sokat, amikor még Komárom testvérváros nem volt kettészakítva és nem kellett megkülönböztetni innenső és túlsó Komáromot. Hát ez a komáromi kenyérgyár a túlsó oldali, u. n. komárom-újvárosi részén készül megépü ni, illetve üzembe lépni, de közbejött akadályok abban mindig megakadályozták a kenyérgyár alapitóit, akiknek sorában volt Mészáros Mihály komárom újvárosi gőzmalomtulajdonos is.

Azután sokáig nem szóiott. a fáma a ko máromi kenyérgyárról. Ha történt is valami a tervezett kenyérgyár életében, azt mi, a tu'só oldaltól igen sokáig légmentesen elzárt komáromiak bizony nem igen tudtuk és hallottuk, lévén olyan idők is, mikor Thevesienstadba könnyebben el lehetett jutni, mint Komaromuj városba.

Visszatérve a kenyérgyárra, a félbemaradt gyárépitkezést legközelebb folytatni fogják, mert terv szerint igen fontos feladat vár az ujkomáromi kenyérgyárrá.

Közismert dolog ugyanis, hogy a magyar füldmivelésügyi és közélelmezó^ügyi minisztérium már régóta foglalkozott a nullás liszt exportjának gazdaságosabb kihasználásával. Ennek a tervnek megvalósítására rendkívül alkalmasnak látszott a kenyérliszt exportja. A két gazdasági minisztérium meg is kezdte a tárgyalásokat a kenyérexportról és erre vonatkozólag már konkrét intézkedések is történtek, amely intézkedések szorosan összefüggnek a kenyér előállításával és az ellenőrzésével.

Arról értesülünk, hogy úgy a magyar földművelésügyi, mint a közélelmezési minisztérium a keDyérexport ügyében arra az álláspontra helyezkedett, amennyiben sikerül megteremteni ennek az exportnak a lehetőségeit, igy kizárólag csak nulláslisztböl készült kenyér exportjáról lehet szó. A kormány és a közélelmezési tanács nem gördít akadályt a nullásliszt exportja elé és a feleslegeket kiengedi az országból. A kenyér exportja pedig szorosan öszszefügg a nullásliszt exportjavai és gazdaságosabbnak is látszik, mert a kenyérgyárak termelését fokozza. Természetesen csak az a kenyér-