Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-07 / 3. szám
2. oiuaí. «Komáromi Lapok 1922. január 7, = A nyelvkérdés. Mint a „Bohemia* beavatott helyről értesül, a Benes kormány nem fogja kibocsátani a Dyelvtörvény végrehajtására vonatkozó rendeletet. A kérdést a lap szerint — a következő (?) kormány fogja megoldani, a mely kormánynak tavasszal kell a Benes kormányt felváltani. = Milyen lesz az uj szociális biztosítás ? A »Právo Lidu« jelentése szerint a népjóléti minisztérium teljes gőzzel dolgozik a szociális biztosítást szabályozó törvénytervezeteken, melyek az év folyamán okvetlenül a parlament elé kerülnek, ügy hogy 1923. január elsejével életbe is lépnek ezen törvények. A törvénytervezetek a kerületi munkásbiztositó pénztárak alapjára helyezik a szociális biztosítást s kiegészítik a meglévő aggkori, rokkantsági és balesetbiztosítási rendelkezéseket. Országos pártnap. Említettük már, hogy az Országos Magyar Kisgazda, Fóldmives és Kisiparospárt január hó 17-én Léván tartja első országos pártnapját, amelyen a párt politikai és adminisztráció vezetői beszámolnak az eddigi eredményekről és a további teendőket, a jövő programját fogják megbeszélni, megállapítani. A pártnap alább közölt tárgysorozatából látható, hogy a pártnapou igen sok komáromi földink és jó ismerősünk is szerepelnek, mint előadók. A párt az alábbi meghívót bocsátotta ki a lévai pártnapra: Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt 1922. évi jan. hó 17-t n és az azt kővető napokon tartja Léván, a Pfertikó szálló nagytermében első országos pártnapját, melyre pártunk országos választmányának tagjait ezennel tisztelettel meghívjuk és megjelenésüket kérjük. Felhívjuk az országos választmány tagjait, hogy a pártnapra megbízó leveleiket hozzák magukkal s érkezé-ük idejét január hó 10-ig közöljék Kálnay Károly ref. lelkész úrral Léván, hogy elszállásolásukról gondoskodás történhessék. Komárom, 1921. december havábán. Lukovics Ferenc sk. orsz. pártigazg. Bt. Mohácsy János sk. orsz. ügyvezető elnök. Tárgysorozat: 1922 ja ^uár hó 17-én reggel 9 órai kezdettel: 1. Elnöki megnyitó. Tartja dr. Mohácsy János ügyvezető elnök. 2. Jegyzőkönyvvezetők és hitelesítők kijelölése. KISS JÓZSEF. Fekete madarak fehér ravatal felett. Az Idő könnyes szemmel magyar lantost temet. Kíséri ezer dal . . . elzengett szép dalok. Magyar lelkek hegedűse, egy agg lantos halott. Sirat a Múlt... jajong bilincsbe vert hazád. S mi nem feledjük: az agg dalnok dalát. Jövő hazád: soh’sem derengő alkonyat. Álmodj lantos . . . tovább és szöd az álmokat. . . . Fekete madarak fehér ravatal felett. Az Idő könnyes szemmel magyar lantost temet. 1922. RADVÁNYI KÁROLY. Éván, Évoé! — Pohárkoccintás a Kiss József halotti torán. — Irta Lőrinczy György. — „Hamupüpőke ! Mákot szemeltünk!“ ... A mák elfogyott. Hamupüpőke elfáradt, elálmosodott, elaludt. És a bus öreg királyfi ■tán siet. * ■ Ne hagyja magát megtéveszteni, mert aki ol-a "csőt vesz, az kétszer vesz. Raktáron tartok■ Jférfi és nöl gyermekcipőket, csizmákat a leg-” ■ jobb anyagból, lag és színes különlegességeket ■ Ugyanott egy „balkaros“ és egy „cilinder“ Singer-féle varrógép ELADÓ! 3. Tagok megbízólevelének számbavétele, megalakuiá?> 4- A tárgyalási rend megállapítása. 5. A párt törvényhozóinak beszámolója politikai és társadalmi tevékenységükről, Hangos István szenátor, Szent-lvány József és Fiissy Kálmán képviselők. Ennek kapcsán : A párt helyzete a csehszlovákiai politikában, eddigi iránya és jövendő politikai feladatai általánosságban. Előadó: Szent-lvány József képviselő. 6 Jelentés a ru-zinszkói helyzetről. Előadó: Egry Ferenc, a ruszinsz ói körzet elnöke. 7. Jelentés a pártszervezés igazgf tásról, javaslat a következő évi szervezési munkára. Előadó: Lukovics Ferenc orsz. párt igazgató. 8. A szerv-zeti szabályzat módosítása. Előadja: Nagy Sándor, a rimaszombati körzet főtiikára. 9. A leköszönő orsz. pártvezető-ég, elnökség és tisztikar helyére a szervezeti szabályzat szerint való választások meg-jtése. 10. A pártprogramul vitája: a) Nemzeti kisebbségi jogok miben é*e. szabályozása, védelme. Előedó: dr. Törköly József, a rimaszombati körzet elnöke b) Kulturális ügyek, népu-velés. közép és felsói-kolák, magyar egyetem. E'öadö: dr. Kamrás József. c) Mezőgazdasági szakoktatás. Előadó: Fodor Jenő. d) Szociális kérdések és munkásüsryek. Előadók : Sziovenszkőt illetően Varjassy Géza, a komáromi körzet ügyvezető elnöke. Riszinszkót illetően dr. Mejsols László a ruszinszkoi körzet elnöke. e) Egyház és állam viszonya. Előadó: Izsák Imre, a vajáni osztály elnök«. f) Szlovenszkó autonómiája. Előadó: dr. Petrogáli Oszkár. g) Földbirtokreform. Előadó : Bartal Iván, a dunaszerdabelyi osziály elnöke. • h) Adópolitika és iiadikölcsön. Előadó: Kovács Kálmán. i) Általános gazdasági kérdések. Kontingens termelés stb. j) Gazdatársadalmi szervezkedés. Előadó: Szilassy Béla, a nógrádi osztály elnöke. k) A szövetkezeti kérdés. Előadó: Fodor Jenő, a Gömörkishont, vármegyei Gazdasági Egyesület Áruszövetkezetéuek igazgatója. l) Az iparos program kérdései. Előadó: Telek A. Sándor. m) Az iparosság elhelyezkedése a pártban. Előadó : ifj. Koczor Gyula. Furcsa két alak lehettünk mi, úgy együtt! Mi ketten. Kiss József, meg én. ő, a fülemile szavú és sasszárnyu guóm. meg én, a szögletescsontu szürke igric. Mennyit nevethetett rajtunk a dicső tömeg! No, nem többet, mint mi ö rajta. Szerette nézni az életet, de kicsufolni, sőt olykor meg is pofozni — még jobban. Ezt a mostanit, úgy látszik, már erre 89 tartotta érdemesnek, azért hagyta itt. Az aktor még nem kész, az ember már elkészült, minden dolgával, minden számadásával. Főn repült ö, a magateremtette magas régiókban. Érezte, sőt arisztokratikus gőggel ki is követelte a hivatottak kiváltságait és előjogait. Persze, hogy igaza volt. Bizton, ingadozás nélkül hitt a maga nagyságában és szobrában. Még az emberszeretet is lázongott benne és a szentimentálizmus könnyeit csaknem megvetette. Hát mindezért oly természetes, hogy csak ritkán találkoztunk. Többnyire ünneplő vagy gyászoló napokon. A koszorúk körül, a miket vagy az ő fejére, vagy — a sírokra vittünk. Do egyet elmondhatok, olyat, amit alkalmasint kevesen mondhatnak el: láttam öt sirui . . . Rimaszombatban, a gömöri lármás kisvárosban, ahol ö is járt valaha az iskolába, FISCHER JENŐ KOMÁRNO, Mii iaiallal méh Ügyeljen a cégre!!! 11. A pártsajtó. Előadó: Gál István. 12. Határozat a sérelmek orvoslása érdekében szükséges teendőkről. 13. Iuditványok. Különös, hogy amig kezdik észrevenni a cseh politikusok, hogy a németek és a csehek közötti jéviszonyt szükséges elősegíteni, amig c*ak német kérdésről beszélnek, egészen elfelejtik, hogy Gseh>zlovákiában másfél millió magyar is él s hogy itt nemcsak a német, de a magyar kérdés is megoldásra vár. Szóval aneyira már mégis előre haladtak a belátásban, hogy a köztársaságban élő németekkel nem lehet á lacdóan hadilábon állni. A vezető emberek belátták a helyzet tarthatatlanságát. Hegv a józan belátás mennyire tért hódit, jellemző és tanulságos erre nézve dr. Pokar egyetemi tanárnak a cseh Tribunábau megjelent cikke, amelyből kiemeljük a köv-tkező érdekes részeket: Elítéli azokat a „rendszereket“, melyeket a cseb-k „igazságtalanságnak“ tartottak, mikor azokat a régi Ausztriában ellenük alkalmaztak, d« melyeket ma a csehek a világ előtt mint s üsségest >i utalnak be, mert azokat a németekkel szemben használják, „Hogy megvoltam botránkozva a háború al.»tt, mikor Trnau állomáson váratlanul a Démet föl1'rás az első helyre kei üli! Ma mi ezt kölcsönösen az összea ném t állomásokon kérésziül vittük, sőt már az utcákét jelző tábláknál is erre törekszünk! Mit nyerünk ezáltal? Semmit, tényleg semmi mást, mint gyűlöletet, elkeseredést a németeknél, kiknek ugylátszik, emlékezetükbe kell hozni, hogy cseh uralom alatt vannak. A mi eljárásunk psychológiájára vonatkozólag legmeggondolandóbb az a tény, hogy mi üres külsőségekre miiyen súlyt helyezünk. Csak kifelé lásson minden csehnek, a cseh hivatalos nyelv, a cseh táblák, — főleg és mindenekelőtt a táblák. A csehek és németek erőviszonyára ebben az országban — mert ezen múlik minden — sem a táblák, sem a bankjegyeken való felírások, sem a ledöntött szobrok, az erőszakolt hivatalos nyelv nem, hanem azok az erkölcsi erők döntenek, melyek a két népben lakoznak, gyermekeik száma és egészsége, muukásaik és hivatalnokaik megbízhatósága, szorgalma és műveltsége, a becsület és az ügyesség az iparban, a kereskedelemben, valamint iskoláik, irodalmuk és tuáoegyszer, elfutott évtizedek múltán, meglátogatott. Az árvamegyei ínségesek javára rendeltem müvészestét, a min ő verseket, Bársony István meg novellákat olvasott föl. Akkor kimentünk abba a szomszéd faluc-kába is, Serkére, abol & lelki ébredés gyermekéveit átélte, angyali szelidségü Édesanyja és annak az apostolszivü öreg kálomista papnak, Balogh Sámuelnek az oltalmazó kezei között, a kit később egyik legszebb versében meg is dicsőített. A csenevéez kis z-idógyereket nyelvöltögelve csúfolták a gubancok, néha a kutyát is ráuszították. De ő sétált. A majoresco főúri göejével, aki Dávid király domíniumát örikölte ... a korcsmától a parókáig, abol a tisztelete* asszony vajaskenyérrel és a tiszteletes ur könyvvel, mesekönyvvel és verseskönyvel engesztel gette . . . Hát bizony a kis korcsmára már rá sa ismert és — a parókia se 6 rá. De megtaláltak az öreg pap fiát, noha nem a parókián, hanem kastélyban, mert i már nagyságos vagy méltóságos úrrá lett. Valaha együtt játszogatott Kiss Józseffel, és most, mikor a f-jükre leszállóit a dér, alatta együtt keresgették az elrepült tavasz fehér hóvirágát: a libapást játékos, pajkos emlékeit. Egyszer esak úgy beszélgetés közben a falra pillant és a költő megakad a szóban. A szeme szinte odatapad a falhoz ... Az arca voná■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle- ■ ■ leit, az ajándékul kap egy bármily nagyságú ■ S Berson gumtni sarkot. ■ ............ Cipők és csizmák I “Pl Ne mulassza el senki az alkalmat!
