Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-02-09 / 17. szám

Heg;*eaharmaslik évfoljaI 17. GsütSrtSk, 1922. február 9, KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ír c»eh-*xlovák értékben ; Helyben é* vidékre pesetái szétküldéssel: Bíás* éyre 80 £, félévre 40 £, negyedé vre 20 K. Egye* szám ár« t 80 fillér* űz leoii Difiik Ili febr. hó 3-án és 4-én Kassán népes gyűlést tartóit, amelyen a közös bajokat, közös sérel­meket és a közös védelmet beszélték meg. Mert hát mi is az az ellenzéki pártok közös vezérlő bizotlsága ? Nem más, mint a kisg; zda, kisiparospárt, aztán a kér. szociáfisíapárt és a jogpárt vezető embereinek közös értekezlete, amelyen megbeszélik mindazokat a bajokat, sérelmeket, ami közösen éri az itt élő magyarságot, akármilyen párthoz tarto­zik is. Ez a közös bizottság nem jelenti azt, hogy akármelyik párt is behódolna a másiknak. Mindegyik teljesen független. Olyanforma ennek a közös bizottságnak a működése, mint pl. jön a közös veszedelem az árviz, vagy a űz­­vész: az egész falu népe, akármilyen párthoz tartozik is, összefog és közös insezkedesekkel védekezik a közös veszedelem ellen. Mi'yen esztelen védekezés volna, ha mindenki küiön­­ktilön emelne a saját háza körül védőtöltést a znhanó árviz ellen. Egyenkinr döntene íe a viz szennyes árja azokat. És milyen más az ered­mény, ha közösen emelnek gátokat. A magyar­ság felé is ilyen elsöpréssel fenyegető árviz közeledik. Ezért kell a közös védelemről gon­doskodnunk. A kassai közös bizottsági illéseken a szö­vetkezett pártok igen szép számmal képvisel­tették magukat. Ott volt többek között Füssy Kálmán, a népszerű komáromi nemzetgyűlési kép­viselő is. De lássuk az ülések lefolyását. Vezérlő bizottság ülése. A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok közös bizottságának vezérlő bizottsága e hó 3.-án d. e. 10 órakor ülést tar­tott Kassán dr. Körmendy-Ékes Lajos képviselő elnöklete alatt, ki szives szavakkal üdvözölte a megjelent tagokat, s részvéttel emlékezett meg Szilassy Béla elnöktől, aki betegsége és Nagy Kálmán vezérlő bizottsági tagról,aki letartóztatása miatt nem jelenhetett meg. Forgách Aurél (jogpárt) napirend előtt erélyes szavakkal utasitja vissza azon támadásokat, melyek dr. Körmendy Ékes Lajos elnököt érték és bizalmáról bizto­sítja az elnököt s ez a bizottság^ Telkes tetszésé­vel találkozott. Dr. Körmendy Ékes köszönettel veszi a bizalomnak ezen megnyilatkozását. A napirend tárgyalásánál dr. Fleischmann Gyula (kér. szoc ) főtitkár ismertette a vezériőbi20ttság és a közös bizottság átszervezésére vonatkozó s a képviselők és pártiikárok közös értekezlete által kidolgozott javaslatot, melyet a bizottság hosszas beható vita után elfogadott. A javaslat tárgyalásával kapcsolatban elhatározta a bizott­ság, hogy a közös bizottság adminisztratív ügyeinek intézése, a divergáló erők egyesítése, s az önvédelmi harcoknak központosítása cél­jából az adminisztratív elnökség székhelyén központi irodát létesít, melynek igazgatójául egyhangúlag dr. Petrogally Oszkárt választották meg, akit az elnök melegen üdvözölt s aki az igazgatói állást elfogadta. Ezután Kristóff Sán­dor (kisgazdap ) ismertette a Iosonczi központi ■■■■■■»■■&■■ HMM ■■■BBBHHBHV ■ Ne hagyja magát megtéveszteni, mert aki ol-* i cs*t vesz, az kétszer vesz. Raktáron tartok! JJ férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a leg- * ■ jobb anyagból, tag és színes különlegességeket ■ ■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Ugyanott egy „balkaros“ és egy „cilin­der“ Singer-féle varrógép ELADÓ! ALAPÍTOTTA : TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 8ARANYAY 1ÓZSEF dr. iroda munkakörére vonatkozó tervezeieí, melyet a vezérlőbizottság tudomásul vett s a központi irodának adott ki. A vezérlőbizottság déli fél 1 órakor félbeszakította tanácskozásait. Délután három órakor folytatódott az ülés, melyen dr. Flachbart Ernő a prágai sajtóiroda vezetője számolt be a prágai politikai társaság és a sajtóiroda működéséről, melyet a vezérlő bizottság elismeréssel vett tudomásul. Ennek során a prágai ellenzéki politikai iroda oly mérvű kiépítése hafároztatott el, mely képessé teszi az irodát, a pártok híveinek minden elő­forduló ügyeiben való közbenjárására. Ezen határozat folytán a prágai titkársághoz (Prága, Parlament, Rudolfinums mindenki bizalommal fordulhat ügyes-bajos do'gatnak intézése végett. Majd a Prágában meginduló Prágai Magyar Hírlap előmunkálatairól tüzetes beszámoló kö vetkezett, melyei hosszabb eszmecsere követett s mely után a vezérlő bizottság a lap erkölcsi támogatását mondotta ki határozatképen. Végül a tárgysorozat utolsó pontjaként a népek jogainak védelmére alakult nemzetközi liga megalakítása tárgyában foiyt magas szín­vonalú és nagy jelentőségű tárgyalás. Az indítványok tárgyalásánál dr. Jablo­­niczky János képviselő a közös bizottság ülése elé indítványt javasolt terjeszteni a tekintetben, hogy a közös bizottság tiltakozzék a földbirtok­reform eddigi keresztülvitele elien és követelje, hogy a föfdbirtokreformmal kapcsolatban a magyarság és németség számarányához képest részesüljön földben. Ugyancsak Jabloniczky indítványára javas­latot tesz a vezéilő bizottság a közös bizott­sághoz arranézve, hogy a közös bizottság fog­laljon állást a ha'Mkölcsönnek névértékszerinti teljes beváltása mellett. Petrogally Oszkár javaslatára a vezérlő bizottság indítványt terjeszt a közös bizottság elé, amely arra irányul, hogy a közös bizottság követelje a katonai bíráskodásnak megszünteté­sét polgári személyek ügyében. Dr. Korláth Endre a ruszinszkói sérelme­ket sorolta fel, amelyek ügyében a vezérlő bizottság javaslatot tett a közös- bizottságnak. . Közös bizottság ülése. A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezet ellenzéki politikai pártok közös bizottsága február 4-én, délelőtt tartotta ülését Kassán a Schalkház kistermében. Az ülésen a közös bi­zottságban helyet foglalt pártok delegátusai szép számban vettek részt. Az ülésen dr. Kör­­mendy ékes Lajos nemzetgyűlési képviselő, a közös bizattság politikai elnöke elnökölt. Meg­nyitójában üdvözölte a megjelenteket s külö­nösen dr. Nagy Kálmán bizottsági tagot, aki még tegnap az ügyészség vendégszeretete folytán nem vehetett részt a vezérlő bizottság ülésén. A megjelentek lelkes éljenzéssel fogadták az üdvözlést. Körmendi Ékes Lajos elnöki megnyitójá­ban rámutatott a pozsonyi teljhatalmú minisz­tériumnak a magyarokkal szemben folytatott politikájára, mely semmiképen sem a megértés politikája. Ezt a politikát velünk szemben az Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nador-u. 26., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m a a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hsienkint háromszor: kedden, csüiörtökőo és szombaton. abszolút bizalmatlanság táplálja és lehetetlenné teszi számunkra, hogy mi itt, egy szabad állam­nak szabad polgárai, biztonságban élhessünk és erőinket a konsolidáció szolgálatába állíthassuk. A p zsonyi kormány megcsontosodott előítéle­téről tanúskodó és szisztematikusan alkalmazott elnyomó politikájával circuius vitiosus- szerű hely­zetbe jutottunk, melyből nehéz a kiút. Jogainkat a nagyhatalmak ^tekintélyével garantált nemzetközi szerződések és állami alaptörvények biztosítják, melyek a köztársaság nemzeti kisebbségének egyenjogúságát, kulturjogait, nyelvf&sználatát és egyesülési szabadságát kifejezetten elismerik. A vezető politikusok és az aktiv miniszterek többször kijelentették, hogy a magyar nép a köztársaság legbékésebb eleme, mely az állam­mal szemben tartozó kötelezettségének minden vonatkozásában a legpontosabban megfelel. A magyar kisebbség képviselői nagyban közre­munkáltak abban, hogy a magyar közönség ezer éves hazájának elvesztése feletti mérhetet­len fájdalmát visszafojt« a, józan mérséklettel illeszkedjék be az uj viszonyok közé. A ma­gyarság ezt teljes mértékben megérti és az állam­mal szemben kötelezettségét híven teljesíti. De a magyar kisebbség képviselőinek feladata az, hogy a törvényben biztosított jogokat megvédje és azokból egy jottányit sem enged. Ezt a ma­gyar képviselők teljesitik is. Foglalkozik a kormány azon vádjával is, hogy a magyar képviselők a parlamentben kije­lentették, hogy a magyarságnak ebbe az államba való belekényszeritését népjog ellenesnek, a népek önrendelkezési jogával össze nem férő súlyos igazságtalanságnak tekintik. Aki másként cselekedett voina, nemcsak a magyar népnek, de az egész müveit világnak megvetését kiér­demelte volna. A legnagyobb bűn, mivel állan­dóan vádolnak, hogy mi irredentát csinálunk s hosszasabban foglalkozik a keresztény szoci­alista párt ellen felhozott külön váddal, mely szerint a párt állítólag a magyarországi fehér terrorral dolgozó keresztény kurzus szloven­szkói expoziturája és a demokráciának ellensége volna. A keresztényszociálista párt által képvi­selt világnézleti álláspont a kétezer esztendős keresztény ideálok bázisán nyugszik és mint politikai irányzat a materialisztikus, atheista világnézetű szociáldemokrata párt terjeszkedé­sével szemben természetszerűleg keletkezett és épen olyan nemzetközi, mint amaz. A Szloven­­szkóban és Ruszinszkóban több mint egy millió magyarnak joga és kötelessége, hogy faji ön­tudatát megtartsa és magas kultúráját tovább építse, elhelyezkedésében az élő, egészséges szervként illeszkedjék bele a köztársaság és a müveit világ organizmusába. A pozsonyi kor­mány nern a megértés politikáját folytatja és ezért merült fel az a gondolat, hogy a szloven­szkói magyarság Pozsony helyett Prága felé orientálódjék. A sok igazságtalanság, mely a magyarokkal történt, indokolja meg azt, hogy ügyeire, sérelmeire egyenesen Prágában keressen orvoslást. A szlovák politikusok rossz indulata, ellenséges érzülete kényszerítik erre a magya­rokat, s ha tovább is igy folytatják, akkor tény­leg nem lesz más uí, mint Prága. FISCHER JENŐ KOMÁRNO, Mii Mailül lliÉil tJ gyeljen a cégre!!! ■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle- ■ ■ teit, az ajándékul kap egy bármily nagyságú ■ ■ Berson gnrami sarkot I Cipők és csizmák! “Pl Ne mulassza el senki az alkalmat t

Next

/
Thumbnails
Contents