Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-02-09 / 17. szám
2. oldal „Komáromi Lapok“ 1922, február 9. Majd tárgyalja a Hlinka pártnak a magyar pártokkal való kooperációs hajlandóságát és azokat a föltételeket, melyeket a keresztény szocialista pártnak ebben az együttműködésben szemelött kell tartania. Az egyház és állam szétválasztásának n»gy kérdésében a két pártnak egy alapra kell helyezkedni és szerinte ez az alap az, melyen a többi, esetleg másvilágnézetű magyar politikai pártoknak is — ha áldozatok arán is, de találkozni lehet. Fontos ; és felelősségteljes, következményeiben kiszámit- \ hatatlan elhatározások előtt állunk — fejezte be j az elnök beszédét -- de bízik abban, hogy a j közös bizottság bölcsessége mindezen kétdé- j sekben megfogja találni a döntés leghelyesebb j módját. | A frenetikus tapssal fogadott beszéd után j Tost Barna szólott, aki örömmel és köszönettel j fogadja az elnöki megnyitót és annak kinyo- ; mását és terjesztését ajánlotta. A bizottság helyesléssel fogadta ezt a javaslatot. Dr. Körmendy Ékes Lajos klasszikus értékű beszéde után dr." Fleischmann Gyula a kér. szocialista párt kassai titkára terjesztette elő a \ vezérlő és közös bizottság szervezeti szabály- | zatának módosítására irányuló javaslatát. A j módosítást illető átszervezést az eddigi egy évi tapasztalat tette szükségessé. A módosító ‘ javaslatok mind azt célozzák, hogy a közös \ bizottságban képviselt pártok munkája rend- j szeresséies eredményessé tétessek. A prakiikus j értékű módosításokat a közös bizottság dr. Kor- ; láth Endrének a podkarpatska -ruszi egyesült j pártok elnökének és dr. Jablonczky János nem- ! zetgyüiési képviselőnek felszólalása után egy- j hangulag elfogadta. Fontos pontja ez újjászervezésnek egy i központi iroda felállítása Losoncon, melynek ! működése három irányú lesz: politikai, gazda- \ sági és kulturális. E központi irodának igaz- | gatójának a vezérlő bizottság egyhangú lelke- j sedéssel dr. Petrogally Oszkárt kérte föl, amit a közös bizottság a legnagyobb megnyugvással vett tudomásul. Dr. Flachbart Ernő, a parlamenti klub titkára előterjeszti a parlamenti iroda fejlesztésére vonatkozó javaslatát. Azután felkéri a közös bizottság tagjait, hogy azokat az atrocitásokat, sérelmeket, amelyek a szövetkezett pár- • tok tagjait érik, jelentsék be sürgősen a parla- i menti irodának (Prága, Parlament, Rudolfinum) amely minden esetben gondoskodni fog a sérelmek orvoslásáról. Kéri továbbá a bizottság tagjait, hogy a prágai iroda ilyen irányú tévé- j kenységéről a pártok tagjait, minél szélesebb j körben értesítsék. Ezután az elnök előterjesztette a vezérlő j bizottság javaslatát a pénzügyi és sajtó bizottság megválasztására vonatkozólag. A javaslathoz képest a bizottságot igy alakították meg: Sajtóbizottság: elnöke Lelley Jenő, igaz- \ gatója Szení-lvány József, tagjai: Petrogally j Oszkár, Forgách Aurél és dr. Szepesi Miksa. í Pénzügyi bizottság: elnöke Szilassy Béla, í tagjai: Petrogally Oszkár, Csuha István, Tarján j Ödön, Tost Barna és dr. Törköly József. Dr. Flachbarth Ernő ismerteti a népszó- j vétség eszméinek népszerűsítésére alakult ligák í és a brüszeli L’Union des Associatione natio- 1 nalles pour la Societé des Lations működését ' és indítványozza, hogy a népszövetség eszméi- \ nek népszerűsítésére és a magyarság kisebb- f ségi jogainak tarthatós védelmére a közös j bizottság a losonci központi iroda utján egy ; népszövetségi liga létesítését kezdeményezze és j hogy hasson oda, miszerint a L’Union áprilisban Münchenben tartandó értekezletén és a júniusi prágai közgyűlésen a szlovenszkói kisebbségek helyzete is megvilágitassék. Dr. Jabloniczky János, dr. Körmendy Ékes Lajos, dr. Lelley Jenő, Heffty Gy. Andor, dr. Teschler Antal, Szalay László, Szilágyi Gyula és az előadó felszólalásai után a közös bizottság az előadói tervezet szerint elhatározza egy népszövetségi liga létesítését oly formában, hogy ez a liga a lehetőséghez »képest magyar-német jelleggel bírjon és megbízza dr. Petrogally Oszkárt a losonczi központi iroda igazgatóját, hogy a tárgyalásokat ily irányban megkezdje és a szlovákokkal való esetleges együttmükö- , dés tárgyában a vezérlőbizottságnak előterjesztést tegyen. * Az indítványok során Jabloniczky János ■emzetgyülési képviselő éles bírálat alá vette a főidbirtokreform végrehajtásának azon módját, amelyet a kormány a magyarság és a németség rovására, eddig követni jónak látott A csehszlovák köztársaság alkotmánytörvénye kimondja, hogy az államnak minden polgára egyenlő jogokat élvez. Ennek dacára azt kell látnunk, hogy a földbirtokreform végrehajtásánál a magyarságot és németséget mindenütt tendenciózusan mellőzik. Boldogulásunk és fajunk fennmaradásának alapja a gazdasági erőink megőrzése. Ezt biztosítja a föld. Nekünk tehát ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a földbirtokreform, ha már végrehajtásra kerül, terjesztessék ki a magyarságra és németségre is számarányának megfelelő mértékben. Ilyen irányú indítványt tett. Ugyanehhez a tárgyhoz szólt Füssy Kálmán komáromi nemzetgyűlési képviselő is. Tapasztalati tényeket sorol fel, hogy tisztán magyar vidékeken, ahol már eddig volt földosztás, a magyarságot mindenütt mellőzték. Javasolja, hogy az elölte szóló indítványát egészítsék ki azzal a pótlással, hogy a magyar vidékeken felosztásra kerülő földeket a közeli községek, illetve a vidékek lakosságának ajánlják fel. Az indítványt Füssy képviselő módosításával a bizottság elfogadta. Ugyancsak dr. Jabloniczky János terjesztette elő indítványát a hadikölcsönkötvények beváltása ügyében. Rövid megokolásában kifejtette, hogy a háború idején a magyar nép, úgy mint minden hazaszerető nép részben önként, részben az uralmon levő kormányok nyomása alatt nagyértékü hadikölcsönt jegyzett. A hadikölcsön ügy eddigi rendezése nem más, mint büntetés a kötelességét teljesítő néprétegekkel szemben. Mint ilyen a iegerkölcstelenébb dolog, mely ellen a közös bizottság az általa képviselt néptömegek név'.ben tiltakozni köteles és követelni kényszerült, hogy a hadikölcsönkötvények névértékükön minden további megterhelés nélkül beváltassanak. Szalay László felszólalása után az indítványt a közös bizottság egyhangúlag elfogadta. Dr. Korláth Érdre, a ruszinszkói magyar párlok szövetségének ügyvezetője ismertette a ruszinszkói magyar jogpart feloszlatásának körülményeit. Beszámolt arról, hogy a mozgósítással kapcsolatban tartott tömeges házkutatásokkal és letartóztatásokkal egyidöben történt minden komoly indok nétküi a feloszlatás s hogy úgy a miniszterelnök, mint a belügyminiszter csodálkozással fogadták a feloszlatás tényét, de a rnai napig a kormány semmi reparáló intézkedést nem tett. Kéri a parlamenti képviselőket, hogy ezen pártatlan politikai sérelem orvoslása tnkintetében járjanak közben. Dr. Petrogaliy Oszkár indítványt tesz arranézve, hogy a közös bizottság erélyesen követelje a katonai bíróságoknak a polgári személyek feletti bíráskodása megszüntetését. Az alkotmány-törvény paragrafusaira hivatkozva mutat rá arra, hogy ezen követelés az állam alaptörvényeinek szellemébői folyik. A bizottság az indítványt elfogadta. Fábry Tivadar a beregszászi gazdasági egyesület feloszlatása által elkövetett sérelmet tette szóvá és kérte a bizottság állásfoglalását, és a képviselők tiltakozó közbenjárását. Dr. Lelley Jenő ezzel kapcsolatban felvilágosítást nyújt, a nyitramegyei gazdasági egyesület feloszlatásával kapcsolatos közigazgatási bírósági döntésről. A bizottság elhatározta, hogy felhívja a képviselőket ezen sérelem orvoslása érdekében indítandó parlamenti aktióra. Spolarits János a ruszinszkói sérelmeket tárta a bizottság elé, s ezek során a pénzbeváltási intézkedés, a harmados törvény sérelmeit és az iskolai állapotokat panaszolta fel. A bizottság dr. Jabloniczky János felszólalása után a felsorolt sérelmek elleni állásfoglalását határozza el. Znak Ferenc az ovodák megszüntetése folytán ért kulturális és szociális sérelmet ismertette. Majd a hatósági lisztellátás beszüntetése folytán előállott helyzetre mutatott rá. A bizottság a felsorolt sérelmeket kiadta a központi irodának. Dr. Fleischmann Gyula hivatkozik az elnöki megnyitóra és az ellenzéki politikai mozgalommal szemben megnyilvánult vádakkal kapcsolatban konstatálja, hogy a közös bizottság a demokratikus egység megteremtésén fáradozik. Szólt a szlovenszkói középosztály egyrészének közönyéről, azokról akik kényelmi szempontból nem vesznek részt a politikai mozgalmakban. Visszautasítja az irredentizmus vádját. Körmendy Ékes Lajos a középosztály és az úgynevezett történelmiosztály bátortalanságát a maga részéről is helyteleníti, ezeket a poll tikában való részvételre hívja fel. Megelégedéssel konstatálja, hogy az ülés dokumentálása volt a közös bizottság aktiv munkaképességének és megköszönve az érdeklődést az ülést ezekkel a szavakkal zárja be: „A jövink a saját kezünkben van letéve \* == lenes marad. A genuai konferencia előkészületeképen dr. Benes a jövő hét végén Párisba és Londonba utazik. A kormányhoz közelálló „Cas“ bejelenti, hogy a genuai konferencián dr. Benes nemcsak mint a Cseh-szfévák köztársaság külügyminisztere, hanem mint a kormány elnöke fogja képviselni az országot. Ezen jelentés tehát arra enged következtetni, hogy dr, Benes még egy ideig a kormány élén marad s igy a kormány összetételében a tavaszi ülésszakig el lett ejtve a változás előkészítése. Nagyon valószínű, hogy dr. Benes csak felsőbb nyomásra hagyott fel a visszalépés gondolatával, mely foglalkoztatta. Hisz minden az ő kezében fut össze, azonkívül sokkal könynyebnek gondolta a nagy és belső szociális és gazdasági ellentétek kiegyenlítését, a nemzetiségi súrlódások kiküszöbölését, a jövő programmot a nagy belpolitikai kérdések megoldására, mint amilyen a nemzetiségi kérdés, a földreform rivisiója, a szlovák és ruszinszkói autonómia, az állam és az egyház szétválasztása, a kötött gazdasági forma helyett egy megfelelő gazdasági forma létesítésére szükséges atmoszférát elérni. Külömben is naponta tapasztalja a koalíciós pártok állandó intrikáját. Erősnek keliett tehát lennie a pressziónak, hogy mégis továbbra is megmaradt a miniszterelnöki székben. = A szlovenszkói magyarok egyesülete. A magyar kulturális szövetség komáromi alakulásával kapcsolatban a „Cas“ részletesen foglalkozik a szlovenszkói magyarság helyzetével. Párhuzamot vonva a szlovenszkói magyarok s a csehországi németek között, megállapítja, hogy a szlovenszkói magyarság mentalitása egészen más, mint a cseh-németeké,. mivel a magyarok azelőtt uralkodó elem voltak Szlovenszkón, ami a cseh németekre nem mondható itten. A magyar kisebbségek földrajzi helyzete különben is olyan, hogy állandóan tűi a határon jár a szemük. Komoly államalkotó munkát azért sem lehet tőlük várni, mivel a szlovák pártok maguk is támogatják törekvéseiket s Juriga és társai pedig nyíltan egyesülnek velük a cseh ellenes harcban (?) A cikk rámutat a továbbiakban a szlovenszkói magyarság különböző szervezkedéseire, melyek — őszerinte — mind államellenesek, igy a legutóbbi szövetkezés is, a komáromi, melynek nem lehet hinni addig, amig az egyesület élén oly egyének vannak, akik számtalanszor adták tanujelét a köztársasággal szemben érzett ellenséges érzületüknek. — A magyar osztrák tárgyalások. A magyar-osztrák. tárgyalások nem vezettek eredményre. A tárgyalások anyaga döntőbíróság elé kerül, mely abban véglegesen fog dönteni. Az osztrák kormány — hir szerint — viszonozni fogja Budapesten a magyar kormány látogatását, amikor Schober szövetségi kancellár is Budapestre fog utazni. Mivel egyelőre fontos pénzügyi és gazdasági kérdésekben a tanácskozások még nem fejeződtek be, a látogatás programmját és formaságait nem lehetett még megállapítani. A kontárokról. Nem uj panasza & helybeli és ugyszéivia az egész állam iparosságának, hogy az újabb időben gomba módra szaporodott meg a képesítés és iparengedély nélkül dolgozó iparosok száma. Nincs iparág, amelyet ne űzne számtalan oly kézműves, akinek akár a megfeleli szakmabeli előképzettsége, akár engedély* oz ipar fizésére rendelkezésére állana. A hatóság, amely ez egészségesnek mm mondható jelenségekről tudomással bir, »«na okolható azonbaa a beállott viszonyokért. Már régéta halljak a panaszokat az adózé és iparengedélyek iparosság kőrébil, de sajnos a panaszok annyira általánosságba*
