Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-01-28 / 12. szám

»Komáromi Lapok 1Ö22. január 28. 2. 4M. r 11,1,1 ....... ................ . ' 1 1 székhelyekről eddig még sem látszott opportu­­tsusnak egészen elűzni, az uj megyeszékhelyek idegen légkörében sokkal könnyebb lesz a tantárba tenni. Első pillanatra úgy fog látszani majd, hogy a magyarság politikai élete ezzel teljesen a passzivitás sziklái közé jut, mert hisz a vá­lasztási törvény alkalmazása fog gondoskodni r4la, hogy mindenütt nagy tót többséget jut­tasson a képviselő testületekbe. De ez csak a külmü lesz, mert ezen egészségtelen, antidemok­ratikus levegőben nőt nagyra az Önök által oly félve emlegetett irredentizmus. Hisz ezt legjobban az uralkodó nemzetnek kell tudnia, ha csak kissé is tanult és merített a nem rég leját­szódott történelmi felvonásból, mely a világ­háborút követte. A magyar kérdés pedig ily «tódon — miután a nemzeti életfeltételeket zárják el előle — kelevénnyé lesz a köztársa­ság testén, melyen majd csak súlyos operáció segíthet. Hogy ezt meg lehessen akadályozni s hogy egy békés, egészséges életet lehessen teremteni Szlovenszkón, ahhoz az kell, hogy énök 1 szőr elismerjék, hogy igen is van ma­gyar kérdés, 2 szór, hogy ezen kérdés kikap­­•soltassék demokraíikus kisebbségi jogok meg­adása által s 3 -szór, ezt követnie kellene egy lelki kibékülésnek, melynek előfeltétele, hogy a «ultat mindkét részről felejtsük el, az egymáson elkövetett hibáinkért bocsássunk meg egymás­nak. A kibékülésnek persze mindig felülről kell Megindulnia; a hatalmas, uralmon levő nyújtsa ki Kezét a legyőzötthöz, hogy az önmegalázás ■élkül fogadhassa el a neki nyújtott békejobbot. E három pontban lenne nagyjában egybe­foglalható a magyar kérdés kikapcsolásának lehetősége. Minden egyéb, önhatalmú el nem ismerése, tudatos letagadása a magyar problé­mának többet árt a közéletnek (csehszlovák •zemüvegen át is), mint hasznát. Egy milliót elsöpörni nem lehet, lassan idegen népbe be­olvasztani, óriási probléma, melyhez kiváló tulajdonok kellenek s ezeket a cseh népben még nem fedeztük fel. A politikai s emberi bölcsesség óriási elvei ezt különben sohasem fitzhetik ki céljukul. Az élet és fajfenntartás •rök ösztöne mellett kialakul a nemzetfenntartás hatalmas gondolata, mely — nem kell távoli következtetéseken átmennünk — mozgatója min­ien történelmi mozzanatnak. A nemzetfenntartó Isztön elpusztíthatatlan s problémái, melyeket kitermel, emberi erővel ki nem irthatók, csak 9gy megoldásuk van, — mint minden problé­mának : a teljesedés. Szlovenszkóban a magyar probléma: a mi kisebbségi jogaink s nemzeti életünk elismerése. $ ha a csehszlovák köztársaság vezetősége erről nem is tud (akarva), nekünk elég, hogy tud | róla minden itt élő magyar. ______Fokos. = Kormányválság Bonos távozásával. A Warodni Politika agy értesül, hogy B~nes dr. ■iuiszterelnSk még a tavaszi ülésszakig le (og mondani. A lemondás időpontját a géuuai konferencia utáni időre teszik. Utédjául ismét Svehlát emlegetik, aki tudvalevőleg az őszi kormányváltozáskor betegsége miatt nem vállal­hatta a miniszterelnökséget. A miniszterelnök változással kapcsolatba.! a kormányban bizo­nyos változások fognak történni. Bizonyosra Vehető, hogy a pari tmenti bizottságok néhány tágja be fog lépni a kormányba. = A megyei pótadók ujabbi emelés« Az 1021 éri jnlius l.-éu kelt 247 sz. törréuy meg engedte, hogy a szloveoszkói megyék az 1883 éri IV. te., valamint az 1921 éri LIX. tc.-b- n engedélyezett pótadókón kirül, az 1920 és 21 adóévekben további 2. pótadót szedhetnek. A azlorenszkói teljhatalma miuisz'erium előterjesz­tésére a kormány újabb javaslatot nyújtott be, mely szerint az eddigi pótadókon kívül még to vábbi 2% os pótadót szedhetnek a megyék az adózó polgárok nem csekély örömére. Tekintet­tel arra, hogy a nagy megyék berendezésére va lószinüleg sor kerül már az 1922 évben, a belügyminiszter csakis az 1922 évre kívánja a pot^do 2 % os emelését. (ESŐ.) ■ Ne hagyja magit megtéveszteni, mert aki ol-n ■ caót veaz, az kétszer vesz. Raktáron tartoka •férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a leg-■ ■ jobb anyagból, lag és színes különlegességeket ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Ugyanott egy „balkaros44 és egy „cilin­der4* Singer-féle varrógép^ELÁDÓ! = Elfogadták az 1921. évi pótkőltság- I vetést. A nemzetgyűlés szerdán tartott ülésén 1 a képviselőház első olvasásban elfogadta az 1921. évi pótköltségvetést. = Egy ezlováknéppárti képviselő a kivé­teles állapot megszüntetéséért A szerdai kép viselőházi ülésen dr. Gazik szlovák néppárti képviselő beszédet mondott, melyben követeli, hogy a Szlovenszkóban és Ruszmszkóban a hadiállapotot, a katonai diktátorát és a cen­zúrát szüntessék m^g. = Ellenzéki indítvány a tisztviselők ér­dekében. Zaub, Grüuzner, Hir.-ch es társai né met képviselők azt a javaslatot terjesztették elő, hog az állami tisztviselőknek, a nyugdíjasoknak, továbbá a tisztviselők özvegyeinek és árváinak a havi segélyeket az előbb fennállóit intézkedé­sek alapjrn az 1922 évben is folyósítsák. Ez a javaslat a tisztviselők körében nagy f-iháboro dást keltett, 1921 december 21-én 495 sz. a kelt törvény ellen irányúit. A most uralkodó parlamenti viszonyok között sajnos nem va ó színű, h> gy ez a javaslat keresztülmenjen. (ESŐ ) = A szlovák néppártnak nem kell az uj megyetörvény. A szlovák néppárt rózsahegyi kerületének bizalmi férfiai értekezletet tar­tottak, melyen határozatot hoztak, amelyben tiltakoznak az uj megyei törvénynek mai alak­jában való megvalósítása ellen. A pá t ebben a törvén' ben a lakosság mind-n rétege érde­keinek károsodását látja és fel-zóiitja azért képviselőit, hogy a törvény ellen vegyék töl a harcot és akadályozzák meg > nn k életbe­léptetését. Végül mg bízták a bicaimiférfiakat, hogy az összes néppárti gyűlések vezetőit oly értelemben instruálják, hogy mmd-nü't hozza n k ilyen határozatokat es kü d|enek a tör vény ellen. = Törvények közzététele magyar és szlo­vák nyelven A törvények es reudelet-k köz­­zétéU lé« öl szóló törv. (törv. és r. gy. 500/2 sz.) akként rendelkezik, hogy a törvények és rendeletek hivatalos ném t, lengyel és magyar fordításban, amennyire lehetséges az eredeti szöveggel egyidejűén megjelennek. E törvény végrehajtása céljából Szlovenszkó teljhatalmú minisztériuma a törvény kiadása után azonnal intézkedés- két tett, hogy a törvények és ren­deletek magyar szövege már 1922 évi január 1 étöl kezdve közzététessék. E céloól Szlo­­venszkó teljhatalmú minisztériumában külön osztályt állítottak fel, mely hivatalosan végzi a törvényeknek és rendeleteknek magyar nyelvre vaió lefordítását és revízióját. A ma­gyar szöveget külön gyűjteményben fogiák közzétenni, melyet ez a fordító osztályt szer­keszt. = A pozsonyi terménytőzsde felállítása. A képviselőház második olvasásban elfogadta & pozsonyi terménytőzsde felállításáról és a gabona és őrlési termékekkel, Szlovenszkóban és Ruszinszkób&n való határidős kereskede­lemnek megtiltásáról szóló törvényjavaslatokat figyelmünket mi sem kerüli el. Éber a szemünk, éles a fülünk «— mindent látunk és hallunk. Valaki nagyon jó dolgot eszelt ki. Az összes exponált államialkakalmazottak vagyoni viszonyait felülvizsgálat tárgyává kellene tenni. Meg kellene állapítani, mennyi vagyonuk volt, amikor Szlovenszkóba jöttek és mennyi van most? Mi legalább rettenetes existenciákat lá­tunk idejönni, batyuval a kezükben és máma egész mágnások. Itt csak alkalmasként két ese­tet említek, csak két kis képet. Egy bizonyos körjegyzői irodába bejött egy bizonyos cseh mérnök (a nevét még nem­árulom el). Behivatta a jegyző, mert idézést kapott a brünni bíróságtól. Válik ugyanis • feleségétől. Ez tehát perli őt bizonyos összeg megfizetésére. A per elég hosszú ideje tart már. A válóper közvetlenül a forradalom után lett folyamatba téve. Akkoriban a mérnök ur sze­gény volt, A felesége akkoriban meg akart elégedni 5CC0 koronával. A férj azt sem volt hajlandó kifizetni. A mérnök ur eljött Szlo­venszkóba. A per tovább foljt. A feleség nem régen újból jelentkezett és sürgette a pere elintézését. A mérnök ur megsokalta a dolgot annyi­val is inkább, mert neje most már 50000 K váló dijat követelt tőle, mert Szlovenszkóban két esztendő óta már sokat összespórolt. A mérnök is köhögött egyet és azt mondta a jegyzőnek: „Szakra! többet is adok, csak megszabaduljak tőle.“ A mérnök urnák tehát jó keresete lehetett —- Szlovenszkóban. Más A megyeházára beállít egy zupás katona. (Nevét elhallgatom ) Kopott egyenruha volt rajta. Milyen képzettséggel bírt, azt ki-ki képzelje el. Nagy alázatossaggal és szerény­séggel jelenti, hogy ki van nevezve a várme­gyéhez hivatalnoknak. A megyeházán most sem dolgozik, csak annyit, hogy havonként felveszi a fizetését Ennek helyebe gondnoka bizonyos villamos intézménynek jó honoráriummal. Tehát két fizetést húz. Jelenleg a városban sétálgat felruházva, mint egy herceg. Arról hallgat a krónika, mikép lehet ő megyei hivatalnok. S ha már megyei hivatalnok, miért nincs a hiva­talában, hanem a villanyos üzletben? Ráadásul még egyet, de ez már szomor«. Amerikából visszatért egy bizonyos szlovák mérnök. Alsóbb fokú mérnök iskolája van, (Amerikában végzett ) Eljött, hogy a szlovák nemzetnek ajánlja fel szolgálatait. Intelligens ember, öntudatos szlovák. Bármilyen hivatalt vállalna. Mindenütt kopogtatott és keresett elhelye­zést. Sehol sem alkalmazták, mert szlovák. El­keseredve mondta nekem, hogy visszatér Ame­rikába, Itt megnősült, jó állampolgár akart lenni. Amerikában szerzett tapasztalataival se­gítségére akart lenni a szlovák nemzetnek, de az lehetetlen Mindenütt visszautasitják. És ezért nem kell autonómia. Nem kell! Elég, ha egyesek vannak a vályúnál. A nép pusztuljon és a szlovák nemzet haljon meg!?3* /. Gr. Oriov. Akiknek n kell az autonómia. Aztán még mondja valaki, (Mit ir a szlovák sajtó?) — Egy kis lapszemle. — A Rózsahegyen megjelenő Slovák c. lap január 17-iki számában a következő vezércikk jelent meg: „Nem kell autonómia, kiabálják az összes csehszlovákok és azok, akik Szlovenszkóba jöttek meghízni. Ezt a kiabálást értjük. Hiszen legfőbb a has és a gyomor, ha ezek ki vannak elégítve, akkor minden rendben van. A cseh­szlovákok a húsos fazéknál jól érzik magukat. A gyomruk tele van, hát a fene törődik az autonómiával. Elegendő, ha ők jól vannak lakva. A Szlovenszkón exponált állásokban lé­vök által elkövetett rendszertelenségek fölött szemet hunynak, köhögnek egyet, elfordítják arcukat és úgy tesznek, mintha semmit sem látnának. Mi azonban jól látunk mindent. A mi hogy a Csehszlovák kö'társaságban egyénié polgára az államnak a magyar, hogy a magya­roknak éppen annyi jogaik vannak, mint az itt élő többi nemzetségeknek. Azt is moadja még valaki, hogy a nem­zeti kisebbségek jogait itt tiszteletben tartják. Mert aki még ezt mind meri mondani, annak oka ására id iktaiju* az alábbi hirt, amely a »Kassái Hinap «januar 24-iki szamában jelent u.eg és igy hangzott: Magyar címzés és magyar körirata bélyeg. A posta és tavirda miuiszu-rium a teljhatalmú miniszter utján rendeletit küdött a zsupánhoz a magyar címzésű és magyar szövegű bélyegzéssel ellátott hiva­talos levelek föl nem vétele, illetve nem továbbítása tárgyában Egyes plébániái hi­vatalok, hitköz-égek. iskolaszékek ps koto*-FISCHER JENŰ KOMÁRNO, mm Mini síéit ■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségie- ■ ■ teit, az ajándékul kap egy bármily nagyságú ■ ■ Beraon srnmmi sarkot ■ ■•r Cipők és ctizmr I “W Ne mulassza el senki az alkalmat I

Next

/
Thumbnails
Contents