Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-06-22 / 74. szám
Nehéz időkben, gondterhes küzdelmek között kell folytainiók az ország újjáépítésének nagy munkáját. Magyarország első nemzetgyűlése megállította hazánkat a pusztulás utján. Két évi működéséhez fűződik több olyan alkotás, amelyek az ország válságos helyzetében további életének feltételeit teremtették meg. Az első nemzetgyűlés idejének lejárta azonban nem engedte meg, hogy feladatát befejezhesse. Önökre vár tehát az a nagy munka, hogy előmozdítsák a nemzet haladását ezeréves alkotmányának folytonossága felé és hogy gondoskodjanak az ország súlyos gazdasági helyzetének orvoslásáról. De ez csak úgy lehetséges, ha az országban rend és nyugalom honol, a lelkek egyensúlya végleg helyre áll. Ennek biztosítása lesz . a kormány egyik legfontosabb feladata, mert j csak igy lehet megteremteni az erőknek azt az egyesülését, amely előfeltétele a gazdasági fellendülésnek, a nemzeti művelődés haladásának és általában a nemzet ujjáébredésének. Ezzel együtt kell haladni egyúttal a szabadságjogok teljesebb helyreállításának és kiépítésének. Ahhoz azonban, hogy ezeket a célokat megvalósíthassák, mindnyájunk közreműködésére van szükség. Az ország külpolitikai helyzetét (tekintve reményét látjuk annak, hogy a nagyhatalmak i részéről megértéssel, tárgyilagos jóindulattal j fogunk találkozni mindazon kérdések rendezését ; illetőleg, amelyek mint a trianoni békeszerződés folyománnyal még megoldásra várnak. A kormány feladata lesz az állandó béke biztosítása a nemzetközi viszonylatokban. Különösen pedig a szomszédos államokkal gazda- j sági téren a szükséges megegyezések létesítése j avégből, hogy a forgalmi korlátozások végleges ' megszüntetésével a világgazdaságba ismét bele- i kapcsolódhassunk. Istenben vetett bizalommal hiszem és ) remélem, hogy Magyarország második nemzet gyűlése önzetlen odaadással és a haza mindenekfelett álló érdekeinek lelkes szolgálatával fogja nemes feladatát teljesíteni. Kívánom, hogy megőrizze az ország nehéz helyzetében a nemzet nagy érdekei által kívánt tárgyilagosságát. Egyek legyenek a haza ügyének példaadó szolgálatában és fáradhatatlanul működjenek a szebb és jobb jövőre hivatott országunk talpraállitásának nehéz munkájában Isten áldását kérem működésükre. A nemzetgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. Viharos éljenzés és taps zúgott fel a kormányzó szavai után. A kormányzó beszéde után : azonnal elhagyta a helyét és az éljenző, tapsoló képviselők sorfala között távozott a kupolacsarnokból. = A képviselőház nyári szünete. Alig hogy összeült a nemzetgyűlés, máris arról írnak a lapok, hogy mikor kezdődik a nyári szünet. A képviselők nagyon kifáradhattak már, noha még volna egy kis munka számukra. A Cesko Slovo szerint még 25 javaslat vár elintézésre, ami a képviselőházat legalább is még három hétig tartja együtt. A Venkov azonban úgy értesült, hogy junius végén, de legkésőbb julius első napjaiban megkezdődik a képviselőház nyári szünete. = Kér. szocialista nagygyűlés. A keresztényszocialisták vasárnap, junius 18 án nagyszabású népgyülést tarlottas; Nagymagyar pozsonymegyei községben, hova ez alkalomra az egész járás községeinek e párttal érző lakosai mintegy kétezren összegyűltek. A d. u. 3 órakor a templom-téren tartott nagygyűlésen Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő, Méhes Géza, a Keresztény Gazdák Országos Szövetségének igazgatója és Szappanos Lajos, a kér. Iparosok Orsz. Szöv. igazgatója mondottak hosszabb beszédeket, melyeket a hallgatóság nagy lelkesedéssel fogadott. A gyűlést Leszkay Sándor esperes plébános nyitotta meg és zárta be. = Mindenki irredenta. Hlinka páternek Husek szerkesztővel való ismert afférjában tudvalevőleg Szent ,Ivány József magyar képviselőt is benevezne a I^usek ált^l proponált zsűribe. A ,Slovensky Tyzdennik“ ez alkalomból túl .^kar tenni a ,bratislavai irredenta centralistákon s már nemcsak Tukát vádolja irredenta kapcsolatokká^ hanem Szent iVányt is, aki — szerinte nyíltan — beösmerte, hogy Pestről a köz2. oldal. ______ «Komáromi Lapok« társaság ellenes agitációra pénzeket kap. A legfurcsább most az, hogy a turócszentmártoni „Národnie Novíny* vezetőcikkben foglalkozik ezzel a bődülettel s teljesen alap és indok nélküli kérdéseket intéz Hlinkához, nyilvánvaló driszkreditálási célzattal. = Hága és a szlovákok. A népszövetségi liga prágai kongresszusával kapcsolatban Grabács-Orlov Igtíác érdekes cikket ir a „Slovák“ hasábjain. A „Slovák“ szerkesztőségének és kiadóhivatalának megostromlása nem történhetett jobb időben, mint a népszövetségi liga prágai ülésezése alkalmával. A népszövetség tagjai legalább jó információt kaptak a centralista rendszer dicső tetteiről. A néppárti képviselők obstrukciója alatt a parlament karzatán ott ültek a hatalmak képviselői is. Szemtanúi voltak annak, hogy védik a szlovákok becsületüket. Hogy mindez a népszövetségi tagok fülébe is eljutott, abban nem kételkedünk. Legalább jó bizonyítékot kaplak arra nézve, hogy kitartsanak javaslatuk mellett. Egyet azonban — irja — elmulasztottunk. Az elkészített memorandumot már most elő kellett volna Prágában terjeszteni. Erre nagyon jó alkalom volt. Itt nem lett volna semmi nehézség összeköttetést szerezni a szövetség egyik-másik tagjával. A memorandumot egészen egyszerű dolog lett volna előterjeszteni. A szövetségi kongresszus erre diszponálva volt. Azonban semmi sem késett el. Most lesz a konferencia Hágában s ha szükséges, lesz itt újból kitűnő alkalom, hogy odamenjünk panaszainkkal. Hogy a Hradsinbah bizonyos rezerváltsággal nézik a dolgok fejlődését, bizonysága az a beszélgetés, amelyet Masaryk elnök folytatott az amerikai szlovák misszió vezetőivel. A misszió tagjai érdeklődtek az elnöknél a pittsburgi egyezményről, amely a szlovákok számára biztosítja az autonómiát. És Masaryk elnök kijelentette, hogy a pittsburgi szerződést abban a szellemben fogják végrehajtani, amelyben megkötötték. Masaryk elnök látja, hogy amerikai testvéreink az autonómia mellett kitartanak s ezért a pittsburgi szerződést nem tekinti csupán papirosnak. Utleuél uisumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. üidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába Gjárási díj 35 korona. * cím: László Zsigmond B Bratislava (Pozsony) Szépiak-u. 12. sz. A a Danii A hadikölcsönt tudvalevőleg még nem ismerte el a kormány. A békeszerződésekben vállalt kötelezettségeket e tekintetben sem teljesíti az állam és évről évre huzza-halasztja a kérdés elintézését. A hadikölcsön a csehszlovák államra nézve épen olyan átvállalt tartozás, mint az egyéb háború előtti adósság, mert a köztársaság háborús viszonyba csak 1918 őszén lépett a szétszaggatott monarchiával. Noha nem ismerték még el a hadikölcsönt, azért akkor, amikor annak megadóztatásáról lehetett szó, a legnagyobb hidegvérrel számították fel 40 százalékkal, mint szerzett vagyönt a vagyondézsmánál, vagyis a polgárait boldogító állam még az után is sápot kíván, ami eddig; elé, és ameddig csak einem ismerik, mindaddig | veszteséget jelent á tulajdonosra nézve. Hogy j buzgó tisztviselői ezt nem á maguk fejétől csi! hálták így, azt meglehetne állapítani, ha min! den rendelet az adóztatás és megterheltetésekre ! vonatkozó rendeíeteken kívül nyilvánosságra jptna. A hadikölcsönöknek vagyondézsmánál való beszámítása érthető és jogos élégedetlehséget okoz a köztársáságban, aminek a kereskedelmi ’ kamarák központja adó- és illeték bizottságának folyó hó 13-án Prágában tartott ülésén a reichenbergi kamara képviselője hangot is adott, kérdést intézvén a pénzügyminisztérium jelenlevő képviselőjéhez arra nézve, hogy milyen álláspontra helyezkedik a pénzügyminisztérium a 40 százalékos értékeléssel szemben. A pénzügyminisztérium képviselője válaszában közölte a pénzügyígazgatóságoknak megküldött következő miniszteri rendeletet (1922. évi május 29. 43619/5390/22—111/6 A): „Több adóügyi hivatal s sokszor a becslőbizottságok is fontos praktikus okokból a hadikölcsönöket ideiglenesen névértékűk 40 százalékával, esetleg más árfolyammal értékelik. Ez ellen az eljárás ellen számos esetben jogi természetű kifogással éltek. Ezért utasítani kell az adóügyi hivatalokat, hogy a kivetési alapból mindaddig zárják ki a hadikölcsönöket, amig a hadi kölcsönök értékének megállapításáról szóló törvény nem jelenik meg. Lombard adósságok azonban mint személyi adósságok teljes értékű levonási tételt alkotnak. Ilyen esetben a fizetési meghagyásban az érték megállapításról szóló törvény megjelenése után való utólagos előírás fenntartását kell érvényesíteni. Ha a vagyondézsmára kötelezettet ennél az oknál fogva felmentették a leadás alól, akkor a felmentésről hasonló fenntartással értesítendő. A vagyondézsma kivetése ellen benyújtott felebbezéseket, amelyeket azon oknál fogva nyújtottak be, hogy a hadikölcsönöket valamely értékkel bevonták a kivetési alapba, egyelőre nem kell hivatalos elbírálás alá venni. A pénzügyminiszter megengedi, hogy az előirt vagyondézsma azon részére, — amelyet a hadikölcsönnek a kivetési adóalapba bevonásával vetettek ki — késedelmi kamattól mentes határidőt adjanak addig, amig a vagyondézsmakivetést az uj hadikölcsöntörvény alapján nem helyesbítik. Ennek a kedvezménynek az a feltétele, hogy ezt a fél rendesen bélyegezett kérvénnyel kérvényezze és hogy a vagyondézsmába bevont hadikölcsön értéke a vagyon több mint egy ötödét tegye ki.“ 1922. junius 22. 0Szózat az érsekujváriakhoz!) Több ízben megemlékeztünk már arról a törekvésről, hogy az itt élő magyarságnak a : békeszerződésben is biztosított egyetlen magyar komáromi törvényszékét hogyan akarják ; megsemmisíteni. El akarják helyezni Komáromból, e szinmagyar városból valahová följebb, ahol már a csehszlovák statisztika szerint vegyes a lakosság és ahol könnyebb lesz a maj gyár törvényszéknek magyar mivoltát kikezdeni, j hiszen még itt Komáromban is próbálkoznak csehszlovák nyelvű idézésekkel, végzésekkel. | Hát mennyire fogják ezt tenni a nem szinmaj gyár területeken. A komáromi törvényszéknek elhelyezésével elérendő, de be nem vallott cél minden józanul gondolkozó ember előtt világos: meg| semmisíteni a törvénykezés terén egy magyar intézményt. Ez a kérdés tehát nem helyi jel| legü, nem Komárom, Érsekújvár vagy Léva \ ügye, ez az itt élő összmagyarság ügye és pe■ dig fontos, el nem vitatható létkérdése. Fájó szívvel kell leszögeznünk, hogy Rákóczi Ferenc egykori hires kurucvárosában, ; Érsekújvárban kicsinyes helyiérdekekből talál- I koztak az összmagyarság érdekeit városi érj dekből, kényelmi szempontokból háttérbe szoj ritó magyarok, akik szüklátóképességükben e magyarság ellenes akciónak még a szekértolói | is tudnak és tudtak lenni. Erre volt az Érsek- I újvár és Vidéke cimü hetilap legújabb számá: nak alábbi hire: — „A törvényszéket mégis meg- I kapjuk. Micsura Szlovenszkó teljhatalmú minisztere felhatalmazta polgármesterünket annak i publikálására, hogy a komáromi törvényszék j tényleg városunkba lesz áthelyezve. Az itt \ felállítandó törvényszék hatáskörébe Vágsellye, Aranyosmarót, Ipolyság, Léva, Párkány- Nána és Ógyalla bíróságai fognak esni. E nagy horderejű kérdést Füzék János városunk polgármestere tartotta állandóan felszínen, ki addig kapacitált és járt a minisztériumokban, mig a helybeli ügyvédek által beadott memorandum : hogy a törvényszék városunkba helyeztessék, kedvező élintézést nem nyert. Megbecsülhetetlen értéket fog ez jelenteni városuhk kereskedelmére és fejlődésére nézve és most rajtunk újváriakon áll a sor, hogy ezt minél előbb megvalósíthassuk.“
