Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-06-15 / 71. szám
2 pló .Komáromi Lapos“ 1922. junius 15 megye közegészségügye kielégítő volt. Aggasztó azonban a veszett kutyák garázdálkodása. Májusban 5 veszeb eb marta egyént kellett a prágai Pasteur intézetbe szállítani, amely olyan zsúfolt, hogy a betegeket már eisern tudják helyezni. Javasolja, hogy a kóbor ebek irtását, az ebzárlatot szigorúan hajtsák végre. Jelenti továbbá, hogy a megüresedett ballonyi körorvosi állásra dr. Frischmann Lajos orvostudort nevezte ki a zsupán-kormánybiztos. A halálozás folytán megüresedett gúsai körorvosi állásra a pályázatot kiírták. Zámbó András bizottsági tag az iránt szólalt föl, hogy a 8-9 hónapig tartó ebzárlatot szüntessék be, mert attól még jobban megvesznek a kutyák s a kutyatulajdonosok se bírják a sok bírságolást, ha egy-egy kutya kiszabadul az utcára. A nagy derültséggel fogadott felszólalásra Tafferner Gyula zsupáni tanácsos felel, hogy se ő, se senki nem vallja itt a fölszólaló nézetét. Az ebzárlat az ebveszettség egyik ellenszere, s ezt egész Szlovenszkóra miniszteri rendelet Írja elő. Ő sokkal radikálisabb eszközökhöz nyúlna. Ki kellene irtani a kutyákat. Az ebzárlat ellen vétőket nem 50, hanem 500 K- ra kellene büntetni. Aki pem tud fizetni, azt be kelj csukatni. Hiszen a veszett ebek emberben, állatban nagy károkat tesznek. A napokban kellett kiirtatni két ökröt, amelyeket veszett kutya mart meg. Majd az államépitészeti hivatal főnöke, az államügyész, a tanfelügyelő, a pénzügyi számtanácsos jelentései után dr. Mezey János t. főorvos olvasta föl javaslatát a községi és körorvosok díjazásáról. A régi díjazások a mai drágasággal sehogysem lévén összhangban, méltányos és mérsékelt díjemelést javasol. A székhelyétől 2 km-nél távolabb eső helyre, vagy kocsi, vagy fuvardíj jár az orvosnak. A fuvard.j minden km. után 4 K. Rendelési dij: az orvos lakásán, vagy ha körúton van, a községházán nappal 15 K, éjjel 25 K. Látogatási dijak 2 km.-nél messzebb fekvő helyeken nappal 20 K, éjjel 40 K. A műtétek dijait a réginél 100 százalékkal emeli a javaslat, amelyet a bizottság elfogadott. Majd a tárgysorozat többi pontjára került a sor. A vármegyei nyugdíjasok kérelmét az igazságosabb nyugdíj megállapítása iránt pártolóig terjesztették fel. A közgyűlés 12 után ért véget. A ttiiot tamilé eszközök. Napjainkban talán semmi sem kelti fel annyira érdeklődő figyelmünket mint az életszükségletek megszerzésének kérdése, melynek megoldásával a napi sajtó, a társadalom sőt a politikai hatalmi polcon álló kormányférfiak is évek óta foglalkoznak. S vájjon mik lehetnek okai az eddigi eredménytelenségnek? Talán a közéleti állapotnak megszokottsága, mely körül csakhamar közömbössé válik az ember lelkének érzelme is? — Mert vannak dolgok, melyeket már igen megszokott az ember s így azok iránt az érdeklődés r-ndtseu gyengül; míg ellenben az újabb és újabbak iránt mindinkább íokozódik. Ezt bizonyítja a lélektani tapasztalat, mely nem hágy kétséget maga körül. Ámde a dolgok iránt való egyéni érdeklődés változatossága nem állhat be ott, hol az életfentartási ösztön folytonosan készteti az embert, hogy agya állandóan azzal a dologgal foglalkozzék, mely neki leginkább fáj. Az éhező ember minden egyébb közt éhségének csillapítása felett gondolkozik. S minthogy a test táplálására szükséges eszközök hiányát egyik napról a másikra érezni kény télén, folytonosan éberségben tartja érdeklődését, hogy sorsának jobbrafordulását elérhesse. Megélhetésünket leginkább megnehezíti a drágaság. Hogy mi okozza a drágaságot, abban az egyéni vélemények igen elágazók. Vannak, kik azt állítják, hogy a pénzbőség okozza, azt tartván: kinek sok pénze van. fizesse meg drágán a néki szükséges dolgot Ez közönséges köznapi állítás. Ezen felfogást általános feltevésben elfogadni nem lehet. Mert ha kevés volna is a pénz, a termelési anyag még sem lenne olcsóbb. A termelési anyagot a külföld mindig drágán fizeti. De ez sem állhat meg határozott és állandó principium gyanánt. A jelenlegi politikai viszonyok közt erre gondolni sem lehet. De bármiként álljon is a dolog, a drágaság okának kérdésében, annyi bizonyos, hogy a jelenlegi viszonyok közt óhajtanunk kell a szomszéd államokkal való gazdasági és kereskedelmi megegyezést, hogy a hatarzár a világpiaccal feloldható legyen. Ez által elősegítjük a többtermelést. Mert az életszükségletek kielégítésére szolgainak: a termelés produktumai, miket a gazdaság különféle ágai szolgáltatnak s erőművi átdolgozás után forgalomba hozva elárasztják a piacot, hogy szükségletét kiki megszerezhesse s megélhetését biztosíthassa. Háború utáu rendesen nagy drágaság szokott következni. Miért? Mert háborúkor több százezer munkaerő elvonatik a mezögaz daság és ipar teréről, a termelési produktum keretéből; mig ennek ellenében a szükséglet, a kereslet nagyobbodik s ezt az állapotot az ország lakossága éveken át érzi. Példa erre a jelenlegi állapot. De a drágaság a vidék termőképességéhez, a lakosság viszonyaihoz képest méreteiben különböző. Vannak helyek, hol a drágaság fokozottan nagyobb, az idegen elemek beözöhlése által, vagyis a hozzánk nem tartozó különféle alkalmazottak behelyezkedése folytán. Ezek szintén árdrágulást okoznak anynyira. hogy ezek mellett a bennszülött lakosság pénz dolgában nem képes velők versenyre szállaui. Különös sajátossága a végzetnek, hogy az ember életsorsát nem osztja érdem szerint, hanem a 1 gnagyobb szorgalmú megélhetési erőkifejtést is akként jutalmazza, hogy az ember sokszor élote végéig nyomorog. Ez mystikus dolog, melynek okát lélektanilag sem vagyunk képesek megfejteni. A végzet utjni megfoghatatlanok. Ha reálisan gondolkodunk, megállapíthatjuk ama beismerő igazságot, hogy a végzet hatalma ellenében minden fizikai és erkölcsi erőnk elvész. Eme kis eszmeeltérés után folytatólag megjegyzem, hogy a drágaság leszorítására befolyással bir az ország javult pénzügyi helyzete is. Ennek bázi-át a nemzetgazdaság intenzív fejlesztésében találjuk. Ha a nemzetgazdászat virul, virágzik az ország pénzügye is. Megdöuthetien igazság, hogy a köunyebb megélhetésnek igen fontos, csaknem alaptényezője a közgazdaság; miért is arra kell a súlyt fektetnünk, hogy több termelés által az anyagproduktumot emelve, az árdrágulást leszorítsuk. A természetellenes árfelhajtas kérdésében nem kevés szerepe van a mesterséges fondorlatnak, a spekulációnak s több effélének, mik ellen pénzbírságok szigorúbb alkalmazását vélem gyakorlatba hozni. Általában véve orvoslási módokról, fizikai t erkölcsi eszközökről kell gondoskodnunk, hogy a drágaságot leszoríthassuk. Mint minden közérdekű dologban, úgy ebben is a kormány kötelessége volna hogy ez áldatlan állapot meg-zünjék. A nagymennyiségű fedezetlen bankjegyforgalom, a pénzbőséget, mely szintén árufelemelést okoz, szállíttassa le, hogy árucserében is esetleg veszteséget ne szenvedjünk. Amidőn tehát mind ezekre mint a drágaságot megszüntető eszközökre felhívjuk a kormány figyelmét, egyben kérjük sürgős közbelépését. Mert ha az ország lakossága tudja adófizetési kötelezettségét az állammal szemben teljesíteni, — barátkozzék meg a kormány azzal a gondolattal is, hogy az ország lakosaival szemben neki is megvannak az ö kötelességei. Honffy J. Lajos. I ■ JACK LONDON világhírű regénye AZ ÉNEKLŐ KUTYA CÍMMEL JULIUS ELSEJÉN KEZDŐDIK A PESTI NAPLÓ FÜGGETLEN REGGELI ÚJSÁGBAN Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól, Budapest, VII, Erzsébet-körut 20 359 I A záróóráról. Az üzleti záróóra ügyében, mint a pozsonyi Híradóból olvassuk, még a pozsonyi városi törvényhatóság sem döntött. Hogy Komáromban a kereskedők és iparosok sem akarták elhamarkodni a dolgot saját kárukra, a pozsonyi esettel is igazoltnak látszik. Minden tárgyilagos ember megfigyelhette és megfigyelheti, hogy nálunk vasárnap és ünnepnapokon tele van a város idegenekkel. Sajnos, a mi idegenforgalmunk csak egypár környékbeli községből táplálkozik; nálunk nem járnak jó valutájú franciák, angolok, amerikaiak, nálunk magunkhoz hasonló vidékiek emelik föl az üzleti forgalmat a semmiből a valamicskére. S ha becsukatják az üzleteket még ünnepnapokon is, ugyan miből fog az a kereskedő, iparos annyit keresni, hogy amúgy is lesülyedt életstandardját fenntarthassa és polgári kötelességeit teljesíthesse. Hogy igazságosak legyünk mégis, az esti záróórának egységes megállapítását nem tartjuk lehetetlennek ; rendészeti szempontból talán igazságosnak is állíthatjuk. Igaz, hogy az iparszabadság, meg a munkaszabadság elve csorbát szenved, ha eltiltanak valakit attól, hogy dolgozzék. Ha a kiskereskedő, aki nem tart alkalmazottat, üzleti munj káját maga és családja tagjaival lebonyolítani . tudja, természetesen előnyt élvez azzal a ke- I reskedővel szemben, aki üzletének berendezése, I nagyobb vevőköre, raktára miatt kénytelen al| kalmazottakat tartani. Az az érvelés, hogy nagyobb kereskedő jobban bírja az üzleti kiadá. sait, azonban nem egészen helytálló, mert — ! és ez a tapasztalat — a kiskereskedő ma nagyobb forgalmat tud lebonyolítani, mint a nagyobb, amely nagy tőkét képviselő áruraktárt kénytelen tartani, alkalmazottait jól megfizetni | és nagyobb adót fizetni. A nagyobb, alkalmazottat tartó kereskedőre tehát az esti záróórának ; a kiskereskedők által tetszés szerinti való meghosszabbítása feltétlen hátránnyal jár, illetve \ aránytalanul költségtöbbletet követel tőlük. Ugyanez áll az ünnepnapok záróórájára is. Az alkalmazott ragaszkodik a pihenési idejéhez, sőt ma már hetes, kéthetes szabadságokra is igényt tart, a nagyobb kereskedővel szemben tehát a kisebb, saját javára tandi• cappelve van. Az általánosan rossz üzleti viszonyok, a lakosság nagy tömegét sújtó kereseti alkalomhiány feljavítása illetve szaporítása elsőbbrendű szükséglet lévén, — ha egyesek károsodást szenvednek is — azt véljük, hogy a déli órákra j valamint ünnepnapokra az üzletzárás elrende; lése nagyobb kárt jelent gazdasági életünkre, j mint az a kár, amelyet egyesek szenvedni I kénytelenek. A kérdés elintézésére — véleményünk szerint — inkább az érdekelt kereskedelmi ketegóriák, mint a hatóság feladata. Ha a kereskedők megegyezni tudnak, megnyugodhatik a hatóság is, hogy a megegyezés a város üzleti életének, kereskedelmi forgalmának is előbb i hasznára válhatik, mint minden az érdekeltek | meghallgatása és a kereskedelmi forgalom kö' vetelményeinek mellőzésével hozolt bármilyen hatósági rendszabályozás. lap Mizíinli Prágában. A Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete ide oda már másfél éve alakult meg. Az első fellépést az késleltette, hogy az egyesület alapszabályainak jóváhagyása soká késett, másrészt a már meglevő ilyen célú egyesületek fellépése j okozott megokolatlan nehézségeket, különösen a kassaiak és pozsonyiak vitatták maguk részére a kezdeményezés elsőségét. Kassa és Pozsony művészkörei igazán kevéssé fair eszközökkel kezdtek dolgozni a prágai kiállítás kivitele ellen. Ámde Csesznák Besztercebánya polgármestere, a Sz KE elnöke és Flache festőművész, az egyesület tevékeny igazgatója, nem riadtak meg az akadályoktól, dr. Sommer és lelkes művészgárda igyekezett az első nehézségeket leküzdeni s a fiatal egyesületet a hegemóniáért versengő két várossal szemben is megóvni a rázkódtatásoktól. A sok támadás után, amely a SzKE-vel szemben elhangzott, teljes elégtétel gyanánt jelentkezik a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületének első
