Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-15 / 71. szám

Negyven harmadik évfolyam.

71. txim.

ács

Csütörtök) 1922. Junius 15.

1

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

POLITIKAI LAP.

Előfizetési ár caeh-axlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sféea évre 80 E, félévre 40 E, negyedévre 20 Egyes szám ára < 80 fillér.

E.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr

Szerkesztő: SARAMYÄY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29.,

hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton

fl boszu és gyűlölet

őrülete továbbra is hatalmában tartja a lelkeket a háború győztesei körében Franciaország nem akar és nem tud rátérni az igazi béke útjára, amikor csak Német ország gazdasági tönkretételét kívánja őrületes jóvátételi követeléseivel. Nem elégedett meg katonai tönkretételével, teljes hadianyaga kiszolgáltatásával, flottája elkobzásával és megsemmisítésével, neki a német vagyon kell, a német izomerő, a német agy rabszolga munkája, hogy ezeket foghassa diadalszekere mellé. Az igazi »glöire« csak akkor ragyog fel a francia lélek bámulatos rövidlátásával a francia nemzet fölött, ha ezt a vágyát is eléri.

Azonban a francia elvakultság, mely nem engedi békéhez Európát, még nem józanodott ki Genovában, ahol a németorosz egyezmény ténye kipattant. Most Hágára vár a feladat, hogy a francia kábulatot és mámort lehűtse. A bankár értekezlet Parisban eredménytelenül oszlott szét, Németországnak mostani jóvátételi kötelezettségei mellett nem szolgálhat kölcsönökkel. Fanyarul hangzik, de Franciaországnak le kell nyelnie ezt a fanyar igazságot is, amely annyit jelent, hogy Németországtól hosszú ideig nem fog pénzt látni. Már pedig a francia budget a német jóvátételre van alapítva.

A bankár határozat egyúttal súlyos kritikája is a párisi békének, amely nem béke, hanem a legsúlyosabb gazdasági háború a legyőzött államokkal szemben.

A vergődő Németország, Ausztria és Magyarország sorsa teljesen azonos. Kiéheztetés, mesterséges gazdasági boszu és a gyűlölet bojkottja sújtja e szerencsétlen országokat, amelyek nem bírnak taipraállani, bár arra minden kísérletet megtettek.

Azonban a boszu és gyűlölet nem tarthat örökké, nem huződhatik évtizedekig. Ahogyan Anglia és Olaszország rátért a belátás és a megfontolás útjára, arra kell lépnie Franciaországnak is. Minden államot egyaránt sújt a többinek gazdasági krízise, hiszen Európa gazdasági élete szerves egészet alkotott mindig és az egyes államok annak integráns részei voltak.

Franciaország is, a kis antant is saját kárukon fogják megtanulni azt, hogy a boszu és gyűlölet egy ideig csak elaltatja a lelkiismeretet, de az végre felébred hosszú narkózisából és feleszmél a rettenetes valóságra. Ez a valóság a mámorból való ébredés kínzó öntudatát, az önvádat éleszti fel a gyűlölet helyén és a törté- l

nelmi felelősséget az utókor meg fogja állapítani azokról, akik a béke útjába állottak, hogy népeik sírját megássák. A közmondás sokszorigaz, amely azt mondja, aki másnak vermet ás, maga esik bele.

= Micsura dr. távozása. A hirek újra — nem is tudjuk, hogy hányadszor — arról szólnak, hogy Micsura dr. teljhatalmú miniszter távozik állásából. Micsura bukásáról már anynyiszor Írtak a lapok, hogy szinte minden emóció nélkül fogadja már mindenki a miniszterválságot. Micsura állítólag már tiz nappal ezelőtt előterjesztette lemondását, de még nem intézték el, s úgy látszik, hogy ezúttal végérvényesen le akar mondani Szlovenszkó teljhatalmú ura állásáról, legelább arra enged következtetni az a körülmény, hogy a múlt heti miniszteri tanácskozáson már részt sem vett. Persze bukása hírével az utód személyére nézve megindultak a találgatások s Micsura helyébe sokak szerint Kállay József dr., vagy Bella dr. zsupán, esetleg Hrusovszky Igor dr. fog lépni.

= Zászlóavatás Ebecken. Az országos magyar kisgazda-, földmives- és kisiparos-párt ebecki (Nógrádmegye) pártszervezete megható ünnepség keretében avatta fel a helyi pártszervezet zöldsziníi zászlaját. Az ünnepség, amelyen az egész vidék gazdaközönsége megjelent, egyházi szertartással kezdődött, amelyet Polcsák Endre palojtai esperes plébános végzett. A szertartás végeztével Emberger József az ebecki pártszervezet nevében üdvözölte a megjelent vendégeket és Kristóf/ Sándornét, mint zászlóanyát, akinek pompás virágcsokrot nyújtott át. Amidőn a zászlóanya kibontotta a felszentelt zászlót, a község kisgazdái és kisiparosai a zászló alá tömörültek és szent fogadalmat tettek, hogy hűek maradnak a kisgazda- és kisiparos szolidaritást jelképező zöld zászlóhoz. Azután Forster Dénes intéző, az ebecki pártszervezet elnöke, majd Kristóff Sándor főtitkár intéztek lelkesítő beszédeket a nagyszámú hallgatósághoz.

=' Magyarországi választások. A Magyarországon megtartott képviselő választások eddigi ismert eredménye, beleszámítva a pótválasztásokat is, a következő: Megválasztottak 139 egységes párti, 14 Ernszt csoportbeli, I Heinrich párti és 8 kormány támogató pártonkívüli képviselőt, összesen 162 kormánypártit. Az ellenzék 72 képviselőből áll, kik közül 12 a Friedrich- Andrássy, 8 a Haller, 6 Rassay, 4 Vázsonyi, 2 Batlhány párti, 15 pártonkívüli ellenzéki és 24 szociáldemokrata. Komárom Újvárosban a vasárnap megtartott pótválasztásból nagy többséggel Korányi báró egységes párti került ki győztesen.

A nagyigmándi kerületben pedig Szijj Bálintot választották meg fölényes többséggel.

Komárom vármegye

közigazgatási bizottsága kedden d. e. 10 órai kezdettel tartotta ülését Tafferner Gyula dr. zsupánt tanácsos elnöklete alatt. Az ülésen a tagok elég szép számmal jelentek meg.

Napirend előtt pár interpelláció hangzott el. Elsőnek dr. Mohácsy János bizottsági tag szólalt föl. Energikus hangon tette szóvá, hogy egy iskolai ügyben a közigazgatási bizottságnak egy olyan határozatát kézbesítették az illető egyházi hatóságnak, amelyet a közigazgatási bizottság sohasem tárgyalt. A tévedés azonban a heves vita során hamarosan kiderült. A kézbesített határozat szlovák és magyar nyelven volt.

A magyar szövegben a közigazgatási bizottság határozatáról volt szó. A szlovák szöveg ellenben nem a közigazgatási bizottság határozatáról, hanem sürgős természetnek tüntetvén fel az ügyet a referens, elnöki utón történt elintézésről beszél. így tisztázódván a kérdés, a hevesen megindult vita is elcsendesedett.

Mindenesetre könnyen elkerülhető volna az ilyen félreértés, ha ilyen szinmagyar területen a kézbesített határozat vagy végzés magyar szövege legalább is hiteles fordítása legyen a hitelesnek minősített szlovák szövegnek. A kétnyelvű és a kéthasábos hátósági okiratoknak csak úgy van értelme, ha mind a két szöveg j hiteles.

Mohácsy János dr. interpellációja után Zámbó András szocialista biz. tag interpellált j azirányban, hogy a káros rovarok, különösen ; a cserebogarak irtársára kiadott kormányrendé| leteket a hatóságok nem hajtják végre, ezzel a rovarok okozta károk igen nagyok s a rovarirtással járó jutalmaktól, dijaktól, napszámtól a szegény nép elesik. Ennek a mulasztásnak a megszüntetését kéri interpellációjában.

Csepy Dani biz. tag a komáromi törvényszék érdekében interpellált. A szlovák lapok azt írják, hogy a komáromi törvényszéket Érsekújvárra akarják áthelyezni, ahol a lakásínség miatt amúgy is nehézségekbe ütközne az áthelyezés. Indítványára fölirnak e tárgyban a miniszterhez.

Felszólalásának második tárgya a gabonakontingens. Ennek a súlyos tehernek ertörlése érdekében már fölirtak a miniszterhez, de onnét semmi válasz nem jött, ellenben nemcsak hogy a gabonakontingens szedését nem szüntették be, hanem visszamenőleg most már az 1920-ik évit is követelik a gazdáktól. Indítványára sürgős intézkedésért írnak föl a kormányhoz.

Horvá'h Ferenc szociálista bizottsági tag a nagy munkanélküliség egyik okát teszi szóvá s ez az, hogy az uradalmak idegenből hozott munkásokat alkalmaznak s az itteniek között egyre tart a munkanélküliség. Csehszlovákiában az ipar pang. Az ipartelepek, a gyárak is egymásután szüntetik be a munkát, a határok el vannak zárva, az itteni munkás nem mehet át a túlsó oldalra. Kéri a helybeli munkások védelmét az idegenből idehozattakkal szemben. Fölpanaszolja azt is, hogy mikor 1919 ben internálták, távollétében a lakásáról értékes holmikat vitlek el a katonák, amelyeknek értékét még mindig nem kapta vissza.

Tafferner Gyula dr. válaszában kijelenti, hogy nemcsak munkaszabadság van, hanem a munkás szabad megválasztása is. Az itteni munkások talán íulkövetelők, elzárkózottak voltak, s az uradalmak kénytelenek voltak idegenből munkást hozatni. A fölszólaló ne általánosságban beszéljen, hanem hozzon fel konkrét eseteket, ő vizsgálatot fog indítani.

Hickits Károly bizottsági tag fölpanaszolja, hogy a budapesti csehszlovák konzulátus igen sok útlevélre nem vezeti ra a beutazási vízumot a Csehszlovákiába utazni akaróknak. Indítványára, fölirnak a kormányhoz az egyenlő elbánás érdekében.

Ezek után rákerült a sor az előadók jelentéseire: Mezey János dr. vármegyei t. főorvos jelenti, hogy az elmúlt hónapban a vár-1