Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-13 / 70. szám

negyvenharmadik évfolyam. 70. ezém. Kedd) 1922. június 13. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár caeh-axlovájk értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: fügéin évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám árat 80 fillér. I ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: ßARANY«V JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádsr-u. 29 , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik heienkint háromszor: kedden, csütörtökön és szamba'» végképen Ausztria gazdasági helyzete, mely gyors léptekkel közeledik az össze­omlás felé. Koronájának rettenetes zuha­nása már attól a kevés kis hiteltől is megfosztja a végvonaglásban levő orszá­got, melyet saját fiai tápláltak eddig iránta. Az osztrák kereskedők árujukat nem ad­ják már osztrák koronáért, a bécsiek külföldi valutát kérnek a vevőktől, csak az idegen országok pénze ér valamit még előttük. Az osztrák pénz annyira elérték­telenedett, hogy fizetési eszközként nem fogadják el. íme a vég kezdete, mely a béke­­szerződések teljes sikerét jelenti. Meghozták az új világ urai a »békét«, de Ausztria helyzete napnál világosabban bizonyítja, hogy az csak romlást idézett elő. Mert könnyű volt annak idejében uj térképeket egy két ceruzavonással megraj­zolni, nem volt nehéz régi országokat föl­darabolni, népeket testvéreiktől elszakítani, a papiros türelmes s a végsőkig elcsigá­zott, kimerült népek »megmentése« a meghunyászkodó és áruló vezérek segít­ségével röviden megtörténhetett. De akik akkor nem láttak tovább a büntetés és megbünhődés célpontjánál, most rátekint­hetnek arra a műre, amit alkottak s amely Európa békéjét lett volna hivatva bizto­sítani. Soha nagyobb mérvben nem kompro­mittálták még magukat államférfiak, mint akkor, midőn egyoldalú szerződésekkel akarták a világ képét újjá formálni. A világ képét sikerült megformálni, de az életnek csiráját kiszakították az uj világ testéből, mely igy veleszületett gyengeségben síny­lődik és vergődik. Ausztria a békeszerző­dések következtében mindenét elvesztette, az egyetlen Bécs maradt meg tulajdon­képen csak belőle, a régi dicsőség emléke, mely azonban lázas forrongásban tükrözi vissza törpére szabdalt országának meg­ingott helyzetét. Arról, hogy Ausztria miből fog meg­élni, senki sem gondoskodott, legkevésbbé a békeszerződések. Végsőkig roskadt gaz­dasági helyzetében a világ összes gazdag népeinél végigkoldult már kölcsönért, hogy valamiképen talpra álljon, de minden reális eredmény nélkül. S most, amikor a bankóg^ártás következtében utolsó erő­feszítéseit teszi, senkinek sincs gODdja arra, hogy mi legyen vele, pedig az bizonyos, hogy összeroppanása nemzet­közi konfliktust fog előidézni. Hogy a haláltól megmeneküljön, mind erősebb és erősebb hangban tör ki a Németországhoz való csatlakozás vágya, de a hatalmak már ezzel sem törődnek, lesz, a hogy lesz s egyelőre bíznak az uj kancellárban, aki kétszáz milliárd hitelt kér az országtól, amely a bankóprésnek még erősebb működését mozdítja elő. Micsoda láthatatlan jövőnek sötét árnyékát veti előre ennek az országnak pusztulásba rohanása! A sebektől vérző Európa talpraállitásán tanácskoznak a hatalmak s ennek a megnyomorított kis , országnak sem képesek existenciáját biz­tosítani. Csak most világlik ki, hogy micsoda gyengék azok, akik három évvel ezelőtt nagyképü kijelentésekkel és széles gestusokkal a világ megváltóiként tetsze­legtek a békeszerződések tanácskozásaiban, de akik elvakultságukban nem láttak tovább az orruknál. = Csehszlovákia határainak megerősitóse. 1 Az egyik német újság azt irta a napokban, • hogy a kormány az Érchegységet megerősíteni • szándékozik. Ezt a hirt több lap átvette, amire a csehszlovák honvédelmi minisztérium sajtó­irodája kijelenti, hogy a hir minden alapot nél­külöző koholmány. Ha az állam határainak alakját szemügyre vesszük és a csehszlovák köztársaság pénzügyi eszközeit vizsgáljuk — mondja tovább a sajtóiroda — a nem szakértő előtt is világos, hogy a köztársaság határainak megerősítését alig lehet valaha megvalósítani. A hadügyi kormánynak támadás esetén a ha­tárok védelmére egészen más intézkedéseket kell tennie és adott esetben fog is tenni. — Védelmi szövetség a kisantant között. Amióta Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia a kisantantot megalakították, a három ország kormányai állandóan azon dolgoznak, hogy a létrejött szövetkezést minél tartósabbá tegyék. A kisantant megteremtő atyja Benes dr. több­ször kijelentette, hogy a kisantant nem agresz­­sziv szövetkezési alakulat és esetleges támadás alkalmával a kölcsönös támogatás céljából jött létre. Most ismét hire jár annak, hogy a kis­antant védelmi szövetség létrehozásán fáradozik. Belgrádból jelentik, hogy Sándor király es­küvője alkalmával a három állam képviselői találkoztak és Pasics miniszterelnök, Nincsics dr. külügyminiszter, Benes dr. miniszterelnök, Bratianu miniszterelnök és Dúca külügyminisz­ter tanácskozásra gyűltek össze, melyen a Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia közt kötendő kölcsönös védelmi egyezmény kérdését tárgyalták. = Az agráriuspártok fúziója. A szlovák nemzeti és gazdapárt képviselői, valamint a szlovák „Domovina“ képviselői junius végén tanácskozást tartanak Pozsonyban, hogy meg­• tárgyalják a cseh agrárius párttal való fúzió ügyét. Az uj egységes párt „a csehszlovák agráriusok pártja“ nevet venné fel és az egye­sült párt alelnökének Hodzsa Milán dr.-t akar­ják megválasztani s őt fogják megbízni az az egyesült párt szervezésével és politikai ve­j zetésével. Az uj párt sajtóorgánuma a Szlo­­venszka Politika lesz, melyet egyesítenek a Slovensky Dennik-kel. = Törvényjavaslat a hadmentességi díj­ról. Az 1921—1923. évekre megszüntették a hadmentességi díjra vonatkozó, eddig érvény­ben levő törvényes rendelkezéseket. Erre vonat­kozólag a kormány egy törvényjavaslatot ké­szített és benyújtotta a nemzetgyűlésnek. E szerint az 1920. é3 előző évekre a hadraentes­­ségi adót azon törvények rendelkezései szerint fogják kivetni és előírni, amelyek az illető évek­ben voltak érvényben. A hadmentességi dij kö­telezettsége alól az eddigi törvényekben felsorolt személyeken kívül még a következőket mentik fel: Oiyan személyeket, akiket 1920-ban vagy korábban a hadiszolgálat teljesítéséről szóló törvény szerint vettek igénybe, azokra az évpkre, amelyekre igénybe vették őket; a cseh szlovák külföldi hadseregek tagjait (legionistákat) attól az évtől kezdve, amelyben ebbe a hadseregbe beléptek ; volt honvédeket, akiket a hadiszol­gálat alatt szerzett testi hiba következtében be­állt alkalmatlanság miatt bocsájtottalc el a szol­gálatból, az elbocsájtási évtől kezdődőieg ; olyan személyeket, akik igazolják, hogy a hadiszolgá­lat alatt oly módon sebesültek vagy bjtegedtek meg, hogy teljesen vagy részben keresetképte­lenek lettek, attól az évtől kezdődőieg, amelyben keresetképtelenek lettek; volt honvédeket, aki­ket az 1920. évi március 19-én kelt véderő­törvény értelmében tartalékba helyeztek az 1920. évben ; a hultschioi illetőségüeket az összes évekre. A hadmentességi dij fizetése alól való felmentés a szülők dijára is vonatkozik. = Az utódállamok és a Magyar Állam Vasút. Az államvasut annuitásai dolgában újabb lépés várható dr. Sieghardtnak, a Bodenkredit­­anstalt elnökének párisi tárgyalásai következ­tében. Az államvasutnak tudvalévőén az 1891. szerződés alapján 19.2 millió évi járadékköve­telése van, amiből 6.2 milliót aranyban kell fizetni Magyarországnak. A járadékkövetelés, amelyre a háborús években nem történt fizetés, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia éa Románia közt felosztásra kell, hogy kerüljön. Ezek az utódállamok még nem egyeztek meg a járadékfizetés felvétele iránt. A párisi tár­gyalások során a jóvátételi bizottságot meg­kérték, hogy hasson ^oda befolyásával, misze­rint a kamatfizetés újra meginduljon! Hir szerint a jóvátételi bizottság erre hajlandónak is mutatkozott és a tárgyalások már a legkö­zelebb meginduluak a jelzett irányban. = A házbéradó ideiglenes megszünteté­séért. A nemzetgyűléshez egy javaslat érkezett, melyet Lodgmann és 20 német képviselő társa irt alá s amelyben oly törvényjavaslat elkészí­tésére kérik utasítani a kormányt, mely a ház­­béradó ideiglenes megszüntetéséről intézkednék. Az indítványozók érve az, hogy a lakásépítés előmozdításának egyedüli eszköze az, ha a ház­­tulajdonosokat a házbéradó fizetése aíól, a lakás­kérdés végleges rendezéséig mentesítik. = Megszűnik a közélelmezési minisztérium. A közélelmezési bizottság foglalkozott a köz­­élelmezési minisztérium likvidálásáról szóló kormányjavaslattal. A likvidálást a miniszter­­tanács által erre kijelölendő miniszter hajtja végre és a különböző minisztériumokhoz tar­tozó ügyeket át fogják adni az egyes miniszté­riumoknak. = A cseh-oiasz barátság titkaiból. Az Olmützben megjelenő „Nasinec“ e. cseh lap f. évi 119* számában a következő cikk jelent meg: „Olasz barátaink részéről nem egyszer ért m r meglepetés minket és nemcsak a kül-

Next

/
Thumbnails
Contents