Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-13 / 70. szám

negyvenharmadik évfolyam. 70. ezém. Kedd) 1922. június 13.

POLITIKAI LAP.

Előfizetési ár caeh-axlovájk értékben:

Helyben és vidékre postai szétküldéssel: fügéin évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám árat 80 fillér.

I ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: ßARANY«V JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádsr-u. 29 ,

hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik heienkint háromszor: kedden, csütörtökön és szamba'»

végképen Ausztria gazdasági helyzete, mely gyors léptekkel közeledik az összeomlás felé. Koronájának rettenetes zuhanása már attól a kevés kis hiteltől is megfosztja a végvonaglásban levő országot, melyet saját fiai tápláltak eddig iránta. Az osztrák kereskedők árujukat nem adják már osztrák koronáért, a bécsiek külföldi valutát kérnek a vevőktől, csak az idegen országok pénze ér valamit még előttük. Az osztrák pénz annyira elértéktelenedett, hogy fizetési eszközként nem fogadják el.

íme a vég kezdete, mely a békeszerződések teljes sikerét jelenti.

Meghozták az új világ urai a »békét«, de Ausztria helyzete napnál világosabban bizonyítja, hogy az csak romlást idézett elő. Mert könnyű volt annak idejében uj térképeket egy két ceruzavonással megrajzolni, nem volt nehéz régi országokat földarabolni, népeket testvéreiktől elszakítani, a papiros türelmes s a végsőkig elcsigázott, kimerült népek »megmentése« a meghunyászkodó és áruló vezérek segítségével röviden megtörténhetett. De akik akkor nem láttak tovább a büntetés és megbünhődés célpontjánál, most rátekinthetnek arra a műre, amit alkottak s amely Európa békéjét lett volna hivatva biztosítani.

Soha nagyobb mérvben nem kompromittálták még magukat államférfiak, mint akkor, midőn egyoldalú szerződésekkel akarták a világ képét újjá formálni. A világ képét sikerült megformálni, de az életnek csiráját kiszakították az uj világ testéből, mely igy veleszületett gyengeségben sínylődik és vergődik. Ausztria a békeszerződések következtében mindenét elvesztette, az egyetlen Bécs maradt meg tulajdonképen csak belőle, a régi dicsőség emléke, mely azonban lázas forrongásban tükrözi vissza törpére szabdalt országának megingott helyzetét.

Arról, hogy Ausztria miből fog megélni, senki sem gondoskodott, legkevésbbé a békeszerződések. Végsőkig roskadt gazdasági helyzetében a világ összes gazdag népeinél végigkoldult már kölcsönért, hogy valamiképen talpra álljon, de minden reális eredmény nélkül. S most, amikor a bankóg^ártás következtében utolsó erőfeszítéseit teszi, senkinek sincs gODdja arra, hogy mi legyen vele, pedig az bizonyos, hogy összeroppanása nemzetközi konfliktust fog előidézni. Hogy a haláltól megmeneküljön, mind erősebb és

erősebb hangban tör ki a Németországhoz való csatlakozás vágya, de a hatalmak már ezzel sem törődnek, lesz, a hogy lesz s egyelőre bíznak az uj kancellárban, aki kétszáz milliárd hitelt kér az országtól, amely a bankóprésnek még erősebb működését mozdítja elő.

Micsoda láthatatlan jövőnek sötét árnyékát veti előre ennek az országnak pusztulásba rohanása! A sebektől vérző Európa talpraállitásán tanácskoznak a hatalmak s ennek a megnyomorított kis , országnak sem képesek existenciáját biztosítani. Csak most világlik ki, hogy micsoda gyengék azok, akik három évvel ezelőtt nagyképü kijelentésekkel és széles gestusokkal a világ megváltóiként tetszelegtek a békeszerződések tanácskozásaiban, de akik elvakultságukban nem láttak tovább az orruknál.

= Csehszlovákia határainak megerősitóse.

1 Az egyik német újság azt irta a napokban,

• hogy a kormány az Érchegységet megerősíteni

• szándékozik. Ezt a hirt több lap átvette, amire a csehszlovák honvédelmi minisztérium sajtóirodája kijelenti, hogy a hir minden alapot nélkülöző koholmány. Ha az állam határainak alakját szemügyre vesszük és a csehszlovák köztársaság pénzügyi eszközeit vizsgáljuk — mondja tovább a sajtóiroda — a nem szakértő előtt is világos, hogy a köztársaság határainak megerősítését alig lehet valaha megvalósítani. A hadügyi kormánynak támadás esetén a határok védelmére egészen más intézkedéseket kell tennie és adott esetben fog is tenni.

— Védelmi szövetség a kisantant között.

Amióta Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia a kisantantot megalakították, a három ország kormányai állandóan azon dolgoznak, hogy a létrejött szövetkezést minél tartósabbá tegyék. A kisantant megteremtő atyja Benes dr. többször kijelentette, hogy a kisantant nem agreszsziv szövetkezési alakulat és esetleges támadás alkalmával a kölcsönös támogatás céljából jött létre. Most ismét hire jár annak, hogy a kisantant védelmi szövetség létrehozásán fáradozik. Belgrádból jelentik, hogy Sándor király esküvője alkalmával a három állam képviselői találkoztak és Pasics miniszterelnök, Nincsics dr. külügyminiszter, Benes dr. miniszterelnök, Bratianu miniszterelnök és Dúca külügyminiszter tanácskozásra gyűltek össze, melyen a Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia közt kötendő kölcsönös védelmi egyezmény kérdését tárgyalták.

= Az agráriuspártok fúziója. A szlovák nemzeti és gazdapárt képviselői, valamint a szlovák „Domovina“ képviselői junius végén tanácskozást tartanak Pozsonyban, hogy meg• tárgyalják a cseh agrárius párttal való fúzió ügyét. Az uj egységes párt „a csehszlovák agráriusok pártja“ nevet venné fel és az egyesült párt alelnökének Hodzsa Milán dr.-t akarják megválasztani s őt fogják megbízni az az egyesült párt szervezésével és politikai vej zetésével. Az uj párt sajtóorgánuma a Szlovenszka Politika lesz, melyet egyesítenek a Slovensky Dennik-kel.

= Törvényjavaslat a hadmentességi díjról. Az 1921—1923. évekre megszüntették a hadmentességi díjra vonatkozó, eddig érvényben levő törvényes rendelkezéseket. Erre vonatkozólag a kormány egy törvényjavaslatot készített és benyújtotta a nemzetgyűlésnek. E szerint az 1920. é3 előző évekre a hadraentességi adót azon törvények rendelkezései szerint fogják kivetni és előírni, amelyek az illető években voltak érvényben. A hadmentességi dij kötelezettsége alól az eddigi törvényekben felsorolt személyeken kívül még a következőket mentik fel: Oiyan személyeket, akiket 1920-ban vagy korábban a hadiszolgálat teljesítéséről szóló törvény szerint vettek igénybe, azokra az évpkre, amelyekre igénybe vették őket; a cseh szlovák külföldi hadseregek tagjait (legionistákat) attól az évtől kezdve, amelyben ebbe a hadseregbe beléptek ; volt honvédeket, akiket a hadiszolgálat alatt szerzett testi hiba következtében beállt alkalmatlanság miatt bocsájtottalc el a szolgálatból, az elbocsájtási évtől kezdődőieg ; olyan személyeket, akik igazolják, hogy a hadiszolgálat alatt oly módon sebesültek vagy bjtegedtek meg, hogy teljesen vagy részben keresetképtelenek lettek, attól az évtől kezdődőieg, amelyben keresetképtelenek lettek; volt honvédeket, akiket az 1920. évi március 19-én kelt véderőtörvény értelmében tartalékba helyeztek az 1920. évben ; a hultschioi illetőségüeket az összes évekre. A hadmentességi dij fizetése alól való felmentés a szülők dijára is vonatkozik.

= Az utódállamok és a Magyar Állam Vasút. Az államvasut annuitásai dolgában újabb lépés várható dr. Sieghardtnak, a Bodenkreditanstalt elnökének párisi tárgyalásai következtében. Az államvasutnak tudvalévőén az 1891. szerződés alapján 19.2 millió évi járadékkövetelése van, amiből 6.2 milliót aranyban kell fizetni Magyarországnak. A járadékkövetelés, amelyre a háborús években nem történt fizetés, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia éa Románia közt felosztásra kell, hogy kerüljön. Ezek az utódállamok még nem egyeztek meg a járadékfizetés felvétele iránt. A párisi tárgyalások során a jóvátételi bizottságot megkérték, hogy hasson ^oda befolyásával, miszerint a kamatfizetés újra meginduljon! Hir szerint a jóvátételi bizottság erre hajlandónak is mutatkozott és a tárgyalások már a legközelebb meginduluak a jelzett irányban.

= A házbéradó ideiglenes megszüntetéséért. A nemzetgyűléshez egy javaslat érkezett, melyet Lodgmann és 20 német képviselő társa irt alá s amelyben oly törvényjavaslat elkészítésére kérik utasítani a kormányt, mely a házbéradó ideiglenes megszüntetéséről intézkednék. Az indítványozók érve az, hogy a lakásépítés előmozdításának egyedüli eszköze az, ha a háztulajdonosokat a házbéradó fizetése aíól, a lakáskérdés végleges rendezéséig mentesítik.

= Megszűnik a közélelmezési minisztérium. A közélelmezési bizottság foglalkozott a közélelmezési minisztérium likvidálásáról szóló kormányjavaslattal. A likvidálást a minisztertanács által erre kijelölendő miniszter hajtja végre és a különböző minisztériumokhoz tartozó ügyeket át fogják adni az egyes minisztériumoknak.

= A cseh-oiasz barátság titkaiból. Az

Olmützben megjelenő „Nasinec“ e. cseh lap f. évi 119* számában a következő cikk jelent meg:

„Olasz barátaink részéről nem egyszer ért m r meglepetés minket és nemcsak a kül-