Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-06-13 / 70. szám
2 oldal. Komaromi Kapun iü'£2. junius 13-politikában, hanem a belföldön is, amint ez meg lesz örökítve Szlovenszkó „elfoglalásáéról szóló annalesekben, amelyekről eddig hallgatnak. E napokban ismét érdekes eset történt Pozsonyban. Tegnap ünnepelte Pozsony a francia vendégeket. Minthogy a magyar kér. szocialisták az estélyen való részvételről lemondtak, nem hívták a pozsonyi ol&sz konzult sem, aki a magyarok társasága nélkül, akikkel nagyon bizalmas érintkezést tart fenn, nem érezte volna magát „otthon“. Az olasz konzul azonban ez egyszer nem gondolt magyar barátainak elmaradásával, mert terveihez szükség volt arra, hogy éppen ezen estélyen jelen legyen, amint ez később be is bizonyosodott. Telefonált tehát a pozsonyi városházára, hogy a bankettre szóló meghívója elveszett s kért egy másikat. A hivatalnok, aki mit sem sejtett, kiállított részére egy másikat s igy az olasz konzul bejutott a külföldi francia vendégek társaságába s ezt az alkalmat nyomban arra használta fel, hogy minket és államunkat a franciák előtt befeketítse. A „Národni“ értesülése szerint az olasz konzul oly irányban informálta a francia vendégeket, hogy — úgy mondják — a cseh nép, bár azon van, hogy Franciaország iránt hálás legyen, a háta rnegett Németországgal paktál és kétszínű politikát üz. A francia vendégek ezen információ után időelött távoztak az estélyről. A pozsonyi olasz konzul eme eljárásával uj, érdekes képet helyezett be a cseh-olasz érdekes beiratkozás emlékkönyvébe.“ = A levélbontogató fekete kéz. Politikai körökben élénk feltűnést kelt az a tény, hogy a napokban a „Slovenska Politika“ közölte Havatla Péter plébánosnak Hlinka Andráshoz intézett levelének nagyrészét és ahhoz hihetetlen kombinációkat fűzött. Pedig a levél teljesen magánjellegű volt és abban politikai vagy pártkérdésről egy szó sem volt. Hlinka és Havatla kijelentik, hogy legjobb tudomásuk szerint környezetükből senki sem ismerheti a levél tartalmát és levéltitoksértés cimén azonnal megtették a feljelentést a „titkos“ levélbontó, illetőleg a „Slov. Politika“ ellen. A szenzációs üggyel a „Slovak“ nagy cikkben foglalkozik. Izgatott érdeklődéssel várta mindenki, vájjon ki az, aki a szabad republikában privát leveleket bontogat fel és kiadja őket a lapoknak. Utleuél uisumoí minden államba a legggorsabban és legolcsóbban megszerzek. Didéki megbízásokat a legggorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megg küldönc Prágába Üjúrási dij 35 korona, cím: hászló Zsigmond Bratislaua (Pozsony) Széplsk-u- 12. sz. I Didámság komoly időkben cimmel a Morgenzeitung a Potkarpatska Rusbeli nyelvchaosról a napokban cikket irt, amely itt alább következik: A kisebbségek jogait a bíróságok előtt megnyirbáló nyelvi praxis ellen miuden nép intelligenciája felszólal. A régi Ausztriában a cseh nép volt az, mely nyelvének védelmére kelt, ma a németek azok, kik nyelvük erőszakos elnyomása ellen tiltakoznak. Mi ez azonban mindahhoz a nyelv-chaoshoz képest, mely Pod - karpatska Rusban uralkodik. A legtöbb ügyvéd a Podkarpatska Rusbeli városokban még a régi magyar iskolából való és csak annyit értenek a szláv nyelvből, amenynyire a nép alsó rétegével való érintkezésnél szükségük van ; németül azonban csaknem mindenki beszél. Cseh ügyvéd eddig az egész országban mindössze egy van. Ellenben a forradalom után ukránok vándoroltak be, kikből számszerint 4 van ez országban. A volt magyar ügyvédek közül alig vallja magát egy-kettő ruszin nemzetiségűnek, sőt maguk az ukránok is nagyoroszoknak vallják magukat. Hasonló a helyzet a bíróságoknál is, ba nem jönnek figyelembe azok a birák, akiket Csehországból, Sziléziából, vagy Morvaországból helyeztek : át ide. Vannak birák, kik a ruthén nyelvet alig ■ értik, hanem csak magyarul beszélnek, vannak 1 továbbá ukrán-nagyoroszok, kik viszont magyarul J nem értenek. Ez az oka annak, hogy a bíró- f Ságok előtt csaknem kizárólag németül folyik a f tárgyalás, mivel ezt a nyelvet úgy a cseh, mint f a magyar biró, de mindegyik ügyvéd is érti, l bármelyik nemzetiséghez tartozzék is. Nem csoda , tehát, ha egynémely bírósági tárgyalás kedélyes \ helyzeteket teremt. íme egy példa: A tanács ä elnök egy régi magyar biró, ki nyilvános tárgyalásoknál csak a ruszin nyelvet engedi meg ) a tárgyalás nyelvéül. A tanács tagjai közül egyik ; egy volt osztrák biró, ma nagyorosz, a másik egy cseh, a két peresfél pedig tősgyökeres .. magyar. A kihallgatások nagy üggyel-bajjal — i a német nyelv segítségével — végetérnek s \ végre az ügyvédek vitájára kerül a sor. — Az | egyik igykezdi: Slávny Sud1 (Folytatja németül) „Uraim! Kérem önöket, engedjék meg, hogy j beszédemet német nyelven tarthassam meg.“ j Az elnök megengedi. Utánna ellenfele ju.t szóhoz, | hősies bátorsággal, sziveltépő összevisszaságban \ hordja össze a szláv, orosz, német és magyar szavak rémes keverékét és húsz percen keresztül folyik ilyen módon ajkáról a szóaradat. A birák arcán vonaglanak a nevető izmok, de az ügyvéd hősiesen csak tovább beszél s hosszú lélekzetvétel után beszédét német nyelven a következőképen fejezi be: „Tekintetes Törvény- j szék! Nem tudom, vájjon megérteítek-e engem, ! avagy tényleg elmondtam-e azt, amit mondani } akartam.“ \ A biró azonban megdicséri a hőst és úgy \ nyilatkozik, hogy őt jobban megértette, mit az s előtte szólót, ki csak német nyelven beszélt, j Ez biztosan onnan ered, hogy az elnök tözsgyökeres Kárpáto Rusbeli ember, aki gyermekkorában játszótársaival ebben a magyar-ruszin zsargonben értekezett, míg magyar iskolába nem került. Hogy vájjon efajta jelenetek díszére válnak-e a bírósági terem méltóságának, azt mindenkinek belátására bízzuk. A kassai törvényszéknél vannak esetek, hogy mindkét peres fél magyar és teljesen magyar kiróság előtt folyik a tárgyalás. Ennyi előzékenységet tanúsítani kellene a Kárpátó Rusbeli magyarsággal szemben is. Itt élned, halnod kell. Hiába hangoztatja minden faját szerető ! magyar újság, hogy a magyarság létkérdése | forog kockán, ha az utódállamok magyarsága ! nem ragaszkodik görcsösen ahhoz a röghöz, • amelyhez évezredes emlékek fűzik és elhagyja í az utódállamokat. Ezzel a nehéz helyzetbe „haj- j szolt szerencsétlen Csonka-Magyarország amúgy j is súlyos helyzetét csak növeli, az ellátatlanok, j waggonlakok számát gyarapítja, itt az utódába- 5 mokban pedig megritkitja a mi sorainkat, pedig s a reánk agyarkodó ellenségeink nyilt és alattomos támadásai ellen a magyarság csak íö- í mött sorokban védekezhetik. Ennek a ténynek | a tudata se képes visszatartani a tőlünk elköi- \ tözőket. Még mindig újabb és újabb repatriálók ; érkeznek az elszakadt területekről Magyaror- ? szágra. Még mindig állanak hosszú sorokban a jj waggonok az elhagyott holt vágányokon és a j csaladok százai tanyáznak bennük. És közben egyre jobban közeledik julius 29 ike, amikor a trianoni békeszerződés értelmében az optálási határidő lejár és valószínűleg újabb ezrek fognak a határon átözönleni. Az Országos Menekültügyi Hivatal a várható újabb repatriálásokról a következő tájékoztató nyilatkozatot adta egy újságírónak: — A menekültek érkezése Magyarországba még mindig tart. A repatriáltak száma ugyan az elmúlt hónapokhoz képest most némileg csökkent, mert most már inkább az elbocsájtott tisztviselők jönnek, akik a hüségesküt az uj államoknak nem akarták letenni. Ezeknek a menekülteknek jelentkezni kell a határmenti kirendeltségeknél, amelyek azután lehetőleg elhelyezik őket. A kirendeltségek azonban csak | julius 27-ig működnek, mert azontúl már csak { az optálók jöhetnek Magyarországra. Előrelát- ! hatólag rendkívül sokan fognak jönni, ami 5 persze újabb súlyos terheket ró az országra. Már mostan több, mint félmillió menekült van. az országban, de ez a szám julius végén újabbszázezrekkel fog növekedni. Nagyon félő* hogy a repatriállak száma augusztusban meg fogja közelíteni az egymilliót. — Eddig még semmiféle gondoskodás nem történt, hogy a Magyarorszagba sereglő optálók megfelelő lakáshoz, álláshoz, illetve megélhetéshez jussanak. Nehéz helyzet előtt áll a kormány, de ezt a kérdést sürgősen és gyökeresen meg kell oldania, mert a kritikus terminus nemsokára itt lesz. Vájjon mit fog csinálni egy félmilliónyi menekült a waggonokban exisztencia nélkül ? És mit fog csinálni, ha a waggonokból ki kell költöznie? — amint ezt már az államvasutak elnöksége többször hangoztatta — miután a waggonok lefoglalása súlyos következményekkel jár Magyarország gazdasági életére. Most pillanatnyilag csökkent a waggonlakók száma, de még nagyon sokan, vannak olyanok is, akik szükséglakást sem kaptak. Tekintélyes azoknak száma is, akiknek kiutaltak ugyan valamilyen szükséglakást, de olyat, hogy nem fogadhatták el. El kell azonban ismerni, hogy a lakáshivatal majdnem mindegyik őswaggonlakónak kiutalt már szállást. Jelenleg alig több ezernél azoknak a csaladoknak szama, amelyek még mindig, waggonokban. laknak. Hl KÉK. — Kürthy Lajos báró arcképe A Kürthycsalád megfestette néhai Kürthy Lijos bárónak arcképét. A portrét Komáromi Kacz Endre, kitűnő mű/észföldink festette s az olajfestésü arckép a nagy emtékü kivaló férfiút fesete diszmagyarban örökiti meg. Az arckép a csaiad koithai képtára számára készült és nemsokára haza is szállítják azt. Akik abban a ritka szerencsében részesültek, hogy láthattak az arcképet, azok mindannyian megállapítottak, hogy kitünően sikerült és Komaromi Kacz Endrének egyik legjelesebb alkotasa. A patriotizmus meleg ihlete sugárzik belőle, a nagy tehetségű, művész szeme lelkesedéssel csüngött es keze szeretettel dolgozott azon a büszke és szép, nemes magyar fejen. A legnagyobb elragadtaias hangján beszelnek a nagyszerűen sikerült művészi portréról. — Apostoli adminisztrátor kinevezése A pápa dr. Jantausch nyuraladányí plebaaost nagyszombati apostoli adminisziratorrá nevezte ki az esztergomi főegyházmegyének a Morva-,. Duna- és ipolytól határolt reszere, tehat Pozsony, Komárom, Nyara, Bars, Esztergom es HommegyCknek a íőegyhazmegye területéhez tartozó reszeire. Az apostolt adminisztrátor abban az esetben nevezhető ki, ha az egyházmegye tényleges vezetője, tisztének beiottesC- ben tartósan akadályozva van, tehát egyházjogilag egyáltalán nem jelenti ebben az esetben az esztergomi íőegyhazmegye ketteszakitasát. Dr. Jantausch kivato képzettségű pap, akit a római szentszék egy hiradas szerint saját elhatározásából nevezte ki, mivel eddigi jelöltjei ellen a cseh kormány mindig kifogast tett. Az apostoli admimsztraior püspöki hatáskört szokott betölteni es bizonyara felhatalmazást nyert a bérmálás megtartására is. Az apostoli adminisztrátor junius 3-an foglalta el hivatalát. — A Kaszinó közgyűlése. A Komáromi Kaszinó folyó hó 10-én Csépi Diniéi elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését, az elnök jelentésében megemlékezett az egyesület elhunyt érdemes tagjairól: Bottay Kálmánról, Erdélyi Istvánról, Fejérvári (lezárói, Kacz Lajosról, Mikecz Lajosról es id. Tuba Jánosról, kiknek emlékét jegyzököuyvüon örökítik mag. Bálint István h. igazgató részletes jelentésben számolt be az előző évi egyesületi életről. Majd a zárószámadás és a jövő évi költségvetés letárgyalására került a sor, mely után a tisztikar és választmány újra való megválasztása következett. Elnök leit Csépi Dániel, igazgató Bálint István, ü. igazgató öohár Ottó, jegyzők Gyalókay Miklós és Telkes Mihály, pénztárnok Höltzl Gyula, ellenőr J anisch Alajos, könyvtáros Vaskó Imre, ügyész dr. Hiüola Ferenc, A választmány tagjai: dr. Aranyossy László, Antal Gusztáv, Adler Izidor, Bartha János, Bathó Lajos, dr. Gaál Zsigmond, Gidro
