Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-06-08 / 67-68. szám
4 oldal »Komaromi JLiapok« 1922. junius 8. Felszólalt ez ügyben Fried Jen5 bizottsági tag is, aki üzleti szempontból van ez ügyben érdekelve, — s akit Dénes Emil egy időnként megjelenő és skandalumokat kiélező lapban ez ügyből kifolyólag is megtámadott. — Fried előadta, hogy a Thonet-féle tűzifa megszerzése milyen módon történt. Erre közbenjáró kellett. Mikász (közbeszól) Lengsfeld! Ez megszerezte a fahivatalnál az engedélyt a cégnek súlyos kiadásai voltak a fa élsz állítása körül is, mert akkor nem ment az olyan könnyen, mint ma. $ $ Hacker az ügynek a napirendről való levételét javasolja. A vizsgálat nyomán meggyőződött, hogy számítása nem áll helyt és a várost nem érhette 43000 K károsodás. Moravek zsupáni tanácsos nem tud az ügyben felvilágosítást adni. Az ügyet a fegyelmi választmány újból tárgyalja. Dénes a választ nem vette tudomásul. A többség tudomásul vette. Levonások a városi alkalmazottak fizetéseiből. \ Dénes másodszor a városi alkalmazottak j fizetéseiből történt levonások miatt interpellálja | ezúttal a polgármestert. > - A városi alkalmazottak a polgármester- 5 hez kérelemmel fordultak, hogy tüzelőanyagot í vásárolhassanak az erre ajánlatot tevő Fried cégnél, mely azt hitelezi, ha a város fizetéseik- I bői annak árát levonja. Ebbe mindenki bele- j egyezett, ez alapon a számvevőség öt hó alatt i levonta az alkalmazottak fizetéseiből a szálli- 1 tott szén és fa árát. Ez tehát jogilag teljesen j korrekt ügylet volt. Dénes azonban ezt úgy állította be, hogy j itt az alkalmazottakkal szörnyű jogtalanság í esett és a polgármester az, aki rajtuk könyör- \ telenül behajtja a Fried cég követeléseit. \ A polgármester és Fried Jenő. Ezt azonban már az egyébbként nyugodt és türelmes természetű polgármester is meg- | sokalta és önérzetes szavakkal, de a leghatá- | rozottabb formában utasította vissza a Dénes féle gyanúsításokat, amelyek a köztudatba is kezdenek behatolni és az előtt ferde világításba helyezik személyét. Kijelenti, hogy a város ezer polgárával van baráti viszonyban, akikkel együtt iskolázott, vagy a társadalmi élet közös munkáiban vett részt. Fried Jenő bizottsági tag is ezek közé tartozik, de Fried Jenő iránt érzett becsülését azokra a hasznos és értékes szolgálatokra alapította, amelyeket neki igen sok, a várost közelről érintő ügyben tett. Erre egy esetet említ fel. 1919. júniusában, amikor a várost ostromlók lőtték, amikor a város katonai parancsnoka is kijelentette, hogy porrá löveti a várost, két tisztviselőből állott a városi tanács: a polgármester és Alapi Gáspár városi főjegyző álltak helyt a legnehezebb időben, amikor a város polgárai helyett túszokként jelentkeztek, e két tisztviselő mellé Fried Jenő állott be és ajánlotta fel önkéntes segítségét, tanácsait, szolgálatait, amit nem felejt el neki sohasem. Kijelenti, hogy hivatali állásából folyólag sem Fried, sem más barátja kedvéért soha semmi inkorrektséget el nem követett. A szőnyegen levő ügy is teljesen tiszta és nyugodtan bocsájtja bármely elfogulatlan ember bírálata alá. Dénes a választ nem vette tudomásul. A közgyűlés többsége (a szocialista párt több tagja is velük szavazott) tudomásul vette a választ. Mikos féle fatelep. A harmadik interpelláció Dénes biz. tag részéröl szintén a polgármester mellének volt szegezve és a Mikos féle fatelep telke bérleiére irányult. Dénes azt kifogásolta, hogy ezen ügy miért nem kerül a közgyűlés elé. A polgármester a szervezeti szabályrendeletből mutatta ki, hogy a tanács hatáskörébe tartozik a város vagyonának kezelése. Bi/tositja az interpellálót, hogy az ügy még eliméze len és a telket a legelőnyösebb ajánlottevő kapja meg. Denes ezt a választ sem veszi tudomásul. A közgyűlés többsége a választ tudomásul veszi (a szocialista párt tagjai közül többen ismét Dénes ellen szavaztak). Összeférhetetlenségek. Déues negyedik interpellációja a városi bizottsági tagok összeférhetetlensége ügyében hangzott el a polgármesterhez. Nem említ neveket, de vannak biz. tagok, akik a városnak szállítói és annak dolgoznak, sőt vannak olyanok is közöttük, akiket a város fizet, tehát alkalmazottai. Mikász : dr. Alapi. Dénes szerint ez összeférhetetlen dolog és megszüntetendő. A polgármester válaszában előadja, hogy a városi törvényhatóságban évtizedes gyakorlat az, hogy a bizottsági tagok a saját személyüket érdeklő ügyek tárgyalásában nem vehetnek részt. A várossal a polgárság igen nagy íésze van összeköttetésben. Az ügyvéd bizottsági tagok beadványokat és kérvényeket intéznek a városhoz, de összeférhetetlenség esete ezekre nézve sem áll fenn, legfeljebb az ügyek tárgyalásaiba nem folyhatunk be. Ami a város által alkalmazott bizottsági tagokat illeti, dr. Alapi Gyula a városi levéltár rendezésével van évi tiszteletdij mellett megbízva, dr. Bardócz József orvos pedig a balottkémi teendők végzéséért részesül tiszteletdijban. Mindkét esetről közvetlen tudomása van a zsupáni kormánybiztosnak is, aki őket ismételten kinevezte. Dr. Alapi a múlt évben kisegítő tanácsi előadó volt és az igen fontos szociális ügykört töltött be, a munkanélküli segélyek ügyét intézte közmegelégedésre, e működésében is sűrűn érintkezett a zsupáni hivatallal. Dr. Alapi személyes kérdésben kijelenti, hogy megbízását, nem tartja összeférhetetlennek, mert szakmunkát végez Ezt a munkát a városi tanács nem befolyásolhatja; előadja a városi levéltár szomorú sorsát és a város e nagyértékü és pótolhatatlan kincsének pusztulását, ami menthető, azt megmenti a rendezéssel. A bizottsági tagságot nem kereste és hosszas gondolkodás után fogadta el a párt megbízatását. A közgyűlés egyhangúlag napirendre tért az interpelláció fölött. Fél hatot mutatott az óra, mikor az interpelláció sortüz után fáradtan belekezdhetett a közgyűlés a napirend tárgyalásába. A napirend. A zsupán értesíti a város közigazgatási bizottságát, hogy a bizottsági tagok kinevezésénél a tisztviselők közül kimaradt dr. Mihola Ferenc tiszti főügyészt szavazati joggal kinevezi, Pazár Miklós műszaki főtanácst szavazati jog nélkül, Jezsó Márton tanfelügyelőt pedig szavazati joggal ruházza fal. Ez ellen a tanács a kormányhoz felirattal élni kiván, mert a töryénnyel ellenkezik a rendelkezés. A közgyűlés ez értelemben határoz. Ismét a tűzifa-ügy. A Thonet-fa ügyében a tanács bemutatja a fegyelmi választmány határozatát. Többen szólnak a kérdéshez, végül abban történik a megállapodás, hogy bizottság küldessék ki ez ügyben, amely azt a kérdést vizsgálja meg: vájjon rekviráltnak tekinthető-e azon tűzifa, vagy nem? A kormányhoz intézett feliratok. Az állampolgárság és az illetőségi tör- j vény módosítása ügyében Pozsony város kéz- ■ deményezésére felirattal fordulaak a kormányhoz, kérve a korábbi 4 évi adózás és egy helyben lakás fenntartását az illetőség és az állampolgárság megszerezhetésére. A gabona kontingens megállapítása ellen Komárommegye közig, bizottsága által beadott feliratot hasonló szellemben támogatja a város is. j Tnróc és Komárommegyék köriratait a kövezetvám szedési jog beszüntetése tárgyában támogatja a város közönsége is, melyből az állam e jog elvonásával ismét egy jövedelmi forrását veszi el, anélkül, hogy ezért kártalanítaná. Felír a város a miniszternek azon rendeleté ellen, hogy a város anyaköoyveit tót nyelven vezesse. Dr. Kamrás József bizottsági tag a saint-germ tini békeszerződésből és az alkotmány valamint a nyelvtörvéoyből mutatja j ki e rendelkezésnek törvényellenességét, ame-1 lyek a kisebbségek nyelvhasználatának jogát i biztosítják. Havi jelentések. A főorvos, tanfelügyelő jelentéseit tudomásul vette a közgyűlés (a tanfelügyelő jelentésével lapunk más h-lyén foglalkozunk), az államügyósz jelentésénél dr. Alapi Gyula szólal fel és a fogház túlzsúfoltságát teszi szóvá, ahol a tisztasági követelmények e miatt nem tarthatók be. Ez ügyben kér intézkedést; dr. Meosz államügyész felvilágosítására kijelenti dr. Alapi, hogy a túlzsúfoltságot nem a vagyon és személyes szabadság elleni büntettek miatt letartóztatottak idézik elő, hanem azok a sze rencsétlenek, akik jövedelmi kihágásért (csempészés) 3—6 hónapi fogházra Ítélnek el. A Drelich-Kdlóczi ügy. A Mnnkáslap a múlt évben Drelich városi üzemigazgató és Kálóczi gázgyári alkalmazottról olyan dolgokat közölt, amelyek miatt a polgármester őket állásuktól felfüggesztette. Dr. Geöbel tanácsos ismerteti a fegyelmi eljárás egész anyagát és a fegyelmi választmány határozatát, mely a nevezettek elbocsátását kívánja kimondani. Ebben az ügyben nagy vita indul meg . és Dénes Emil (ugyanaz, aki az illetőket hírlapi utón megtámadta) méltányossági okokat sorakoztat fű védelmükre. Ugyanúgy Hacker Richard is, aki pénzbírságot indítványoz. Dr. Kamrás nagy jogi tudásra valló felszólalásában szintén a határozat enyhítése mellett érvel. A közgyűlés a nevezetteket állásukba visszahelyezte, főképpen a polgármester érveinek súlya alatt, aki ezt közérdekű szempontokkal támogatta. Nyolc órára járt az idő, amikor az elnöklő zsupáni tanácsos a köziegelónek katonai gyakorlótérül való átengedését tűzte ki tárgyalásra, Hacker Richard tiltakozása ellenére. A tanács az átengedést javasolta, de a közgyűlés egy szótöbbséggel csak bérösszeg mellett hajlandó a kért területet átengedni. Ezzel az első nap tanácskozása véget ért. Második nap. Egységes záróóra. A kereskedelmi alkalmazottak szövetsége beadványát az egységes záróra és a nyolc órai munkaidő szabályozása tárgyában az első napon nem lehetett elintézni, ezzel kezdődött a második nap közgyűlési tárgyalása. Ez az ügy nagy emóciót keltett és délután 3 órakor száznál több kereskedő és iparos vonult a városházára zárt sorokban, hogy a polgármesternél előadja kérelmét. Erre nagy rendőri készültség jelent meg a városházán, amely azonban túlzott óvatosságnak bizonyult, mert a kereskedők a rendet nem zavarták meg. Dr. Szijj Ferenc polgármester ismertette az ügyet és az ügynek napirendről való levételét javasolja, hogy azt az érdekeltséggel le lehessen tárgyalni és rövid határidőn belül a közgyűlés elé hozni. Dénes Emil szólal fel elsőnek a kérdésben és közismert szoká-a szerint vagdalkozik és hadakozik láthatatlan ellenfelek ellen (t. i. a nyolcórai munkaidőről a tervezett szabályrendelet nem intézkedhetik, mert ezt tudvalevőleg törvény szabályozza). Hacker, Lukovich és dr. Raáb frlszólalásai után az ügyet 14 nap múlva rendkívüli közgyűlés fogja tárgyalni. Még 17 ügy. Izgatott atmoszférában folyt le a további tárgyalás és a bizottsági tagok minden kérdést saját kis szempontjaikból kezdtek bírálni, ami minden felszólalásból kitetszett. A szemétfuvarozást a jövőben is házi kezelésben végezteti a város. Tárnok Gyula c. igazgató tanító ellen a minisztérium leiratt alapján a fegy Imi eljárás megindítását elrendelte a közgyűlés. A gázmű 1921. évi mérlege 71182 K nyerőséggel zárul, az 1922. évi költségvetés 40300 K maradvánnyal van előirányozva. A gáz diját a gázmű bizottság 1—2 szobás lakásoknál 2, nagyobb lakásoknál 2 50, az ipargazét 2 K ban javasolja megállapi'ani; a koksz mázsáját 80 K ban, kovácsok részére 60 K-ban. Hacker Richárd a kislakások (egy szoba konyha) gazdiját a termelési áron alul, 1 K- bau, a nagyobb lakásokat 3 K-ban akarná megállapítani. Hasztalan az ellenargumentáció: Hacker nem tágít gzá oltásától, melyről biztosan hiszi, hogy beválik. C i W1 SU I f i f a üli fi almi Anniin
