Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-27 / 63. szám
4. oldal. «Komáromi Lapok« 1922. május 27. mozgósítanának a németek ellen. Mainz irányában károm két óta francia csapatok, többnyire színesek, teljes felszereléssel vonulnak fel. Számos vonatot vette* * észre, melyek nehéz tüzérséget szállítottak. A másik rémlátomást, helyesebben tendenciózus híresztelést a Kassai Hírlap zengi el, amely mindig örül, ha Magyarországról valószínűtlen híreket írhat. Mert ezt Írja a K. H.: A nagyhatalmak még a génuai konferencia megnyitása előtt néhány nappal, ezúttal már harmadszor, erélyes hangú jegyzékben fordultak a magyar kormányhoz, amelyben a hadsereg leszerelését követelik a trianoni békeszerződésben megállapított létszámra. A magyar kormány mint mindig : úgy most is kibúvót keres és kisebb gondja is nagyobb annál, hogy eleget tegyen az entente kívánságának. Hogy megtalálják a kiutat és megmentsék a menthetőt: egy régi, akkor jól bevált, de ma már aktualitását veszteit trükkhöz folyamodtak. Ismét elővették kedvenc vesszőparipájukat, amellyel port akarnak hinteni az entente szemébe. A magyar kormány lapjai ismét elkezdték a régi nótát játszani: a magyar hadseregre szüksége vau Európának, hogy megmentse az orosz bolseviki veszedelem elől. A magyar hadsereg szerintük Európa egyetlen fegyelmezett és lábon álló hadserege, amely nemcsak egy esetleges bolseviki támadás ellen tudná megvédeni Európát, hanem offenzivára is képes Oroszország ellen. Majd igy folytatja a K. H.: Az orosz kérdés fegyveres beavatokozás nélkül is eliminálódott, a magyar oft'enziva tervét soha rosszabb időben nem lehetett volna a kurzus lomtárából előráncigálni, de a magyar kormány mégis megkísérli ennek a rozsdás fegyvernek használatát. A külügyminisztérium egyik osztálya egy régebben, Masarevicb mostani bécsi követ, akkor még egyszerű miuiszteri tanácsos által kidolgozott tervezet alapján: orosz—magyar vezérkart állított föl Budapesten és külföldi propaganda szervezetei utján teljes erővel lancirozza külföldön is a tervet. A szervezés üi;yét a magyar kormány megbízásából Krisztiét* Aladár, a Terüleivédő Liga főtitkára végzi, ő szervezte meg az Aggteleki-utca 2. szám alatti központi irodát is, amelyet szerényen Orsz. Royalista Klubnak neveznek. A szervezet hivatalos cime: Bus, ami három betűben vaió összefoglalása Bukovinának, Ukrajnának és Szibériának: a nagy orosz álmok teljesedéolyan hamar eljönnöm otthonról. . . A nagyok miatt. .. Az anyámtól. Hirtelen becsukódott a szája. Oly gyorsan és erősen, mint egy vasajtó. Sápadt arca égő pirosra vált és kisietett a szobából. — Megértettem a feleségem könyörgő tekintetét és néhány órai futkosás, ácsorgas, magyarázat és kapacitálás árán délutánra el volt intézve, be volt szerezve minden és este Marie talán elsőnek ült be a vonatba a kosarával, üvegekkel és minden jóval, szükségessel és hasznossal megrakott szatyorral, amibe talán becsinált csirkét is pakkolt az asszonya, hogy mindjárt valami jót tálalhasson az anyjának. — És most magának semmi más dolga és gondja ne legyen. Marie, mint az édesanyja és még csak ne is Írjon nekünk se, amig olyan nem lesz az állapota, hogy erre is jut ideje-Marie huszonötödször is kezet csókolt a feleségemnek és a vonat végre nekilódult a fekete éjszakának. * Az első hir, amelyet Leobenből kaptunk, egy igen virágos nyomdai dísszel kiállított gyászjelentés volt, hogy özvegy Laki Karíné hetvenkilenc éves korában keresztény türelemmel viselt hosszú szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Urban elhunyt. Körülbelül tiz nappal a gyászjelentés után, amelyet ajánlottan tettek postára, megérkezett maga Marie, tetőtől-talpig gyászban, fátyolos kalappal a fején, fekete cérnakeztyüvel a kezén, ahogy az ilyenkor illik. Erősen le volt sovány odva, az arca sárgásfehér, de beesett szeme feltűnően átfényesedett és a tekintetében volt valami különös elváltozás, amit nehéz lenne meghatározni. Határozottabb, sőt elszántabb, de egyben mégis lágyabb, kiengedetebb, mint azelőtt. És a hangja is átfűtve valami kemény belső melegségtől, amint beszélt: sének. A Bus vezérkarában orosz részről Volkonszky herceg-tábornok, Leonid ezredes, Krapotkin Pavei ezredes, 8erg« de Ginst tábornok foglalnak helyet. A magyar hadügyminisztériumnak négy képviselője dolgozik együtt az oroszokkal. A magyar bizottság vezetői: Pappváry Elemér ezredes és felsőbüki Nagy Gábor alezredes. A vezérkar nem lenne teljes, ha az Orgesch, a reakciós bajor tisztek szervezete is nem lenne benne képviselve. A bajorokat Cosmann őrnagy Hvetschuk kapitány és Fraschovsky őrnagy közös orosz—magyar—bajor vezérlő bizottság, amint kézhez vette az entente legutolsó felszólítását a hadsereg feloszlatásáról, azonnal haditervet dolgozott ki Oroszország elsöprésére. A nagy akcióba Lengyelországot is be kívánják vonni. A haditervet Volkonszky herceg, a duma hajdani elnökének öccse juttatta el az ententéhez. Ugyanő képviselte az orosz—magyar vezérkart a genuai konferencián is, ahova a magyar kormány költségén utazott ki tiltakozni az ellen, hogy a szovjet képviselőivel a nagyhatalmak szóba álljanak. A Bus-nak Berlinben, Becsben, Bukarestben és Beigrádaan vannak fiókjai, amelyek, hogy az ellenforradalmár orosz tisztekre éber szemmel vigyázó hatóságok figyelmét kijátszák, mint export és import irodák szerepeinek és szabályszerűen cógjegyezva vannak. Az Orgeschel és a külföldi fiókokkal az összeköttetést egy Josef Scherer nevű ismert politikai kalandor, a társaság kurírja tartja feun. Valameuynyieu magas „zsoldot"4 kapuak a hadügyminisztériumtól szolgálataik elismeréséül, fejezi be tendenciózus híradásait a K. H. Az üzemi tanács. (Július 1-én lép életbe.) Az üzemi tanácsokról alkotott törvény a végrehajtási utasítás szerint julius 1-én lép érvénybe. Minihogy az ipari életben a. munkaadó es munkások közötti viszonyt radikálisan megváltoztatja ez a törvény, nem lesz érdektelen vele bővebben foglalkoznunk. A törvény szerint üzemi tanácsot minden olyan ipari üzemben kell wlakitani, aho! legalát>b 30 munkást foglalkoztatnak. Kivételt képeznek a bánya-és vasúti vállalatok, ezeknél továbbra is a bizalmi rendszer marad érvényben. Az üzemi tanácsok jogai és kötelességei: ellen kell őrizniük a bér- és munkaviszonyok betartását; betekinthetnek az üzemnél vezetett bér- és fizetési könyvekbe; a munkasdók és — Hála istennek, minden igen szépen ment. Mutterl szegény megismerte és bizonyosan nagyon örült neki, mert mosolygott. És még tudott annyit mondani, hogy: ez a legkisebb ... És egy kortyot ivott is abból az édes borból, amit a nagyságos asszony küldött. És úgy halt meg mint egy madárka. És a temetés is hála Istennek, nagyon szép volt. Odatemették a boldogult Vater mellé, igazán sokan voltak és mindenki nagyon megvolt elégedve, hogy ilyen szép rendes temetés szegény embereknél ritkaság. És a borból mindenkinek jutott egy pohárkával és mindenki azt mondta, hogy ilyen finomat még életében nem ivott. Hála Istennek, minden nagyon szépen ment. És mikor mindezt szép sorjában elmondotta Marie, aki a gyászfátyolos kalapot le nem tette a fejéről és úgy viselkedett, mint egy nagyon szerény, illedelmes vendég, egy kis zavart, néma szünet után azzal a kissé meglepő kéréssel fordult hozzám, legyek szives megmondani : mennyi is még az ő megtakarított pénze ? A kérdés meglepő volt, mint ahogy általában kissé különös a leány egész magatartása, szó nélkül kivettem a takarékkönyvet és megmondottam az összeget. Egész takaros kis summa volt. A Marie arcán a boldog megnyugvás derűje hullámzott át. — Hála Istennek — mondotta. — Kifutja. Egyszerre kérdeztük a feleségemmel: — Mi? Marie egy kis tekercset vett elő a táskájából és idenyujtotta. Egy kartonlap volt: rajta két egyforma, díszes vaskereszt, amelyeket vasfüzér kötött össze. Igen mutatós síremlék és semmi esetre se lehetett olcsó. Marie olvadó szemmel, gyönyörködve nézte a rajzot és csendesen mondta: — Ezt akarom. Ugy-e szép ? alkalmazottak szervezeteivel együttműködve tárgyalják a kollektiv szerződések kiegészítését. Törődniük kell a döntő bizottságok határozatainak végrehajtásával. Ellenőrzik a munkásvédelmi törvények és rendeletek betartását, a talált hiányokra az üzem vezetőségét figyelmeztetik s intézkedései ellen vagy azok hiányában felebbezéssel élhetnek az illetékes ellenőrző hivatalhoz. A bizottsági tárgyalásokon egy taggal résztvehetnek, — az üzemrend betartásánál együttműködnek a vezetőséggel. Abban az esetben, ha a munkaviszonyon kívül származó okokból tömeges munkáselbocsátásról, valamint ha olyan munkások elbocsátásáról van szó, akik 3 évnél tovább működtek az üzemben, részt vesznek a tanácskozáson. . Hogy az üzemi tanács törvényszabta feladatainak megfelelhessen, az üzemvezetőség köteles a munkarend és szerződések másolatait az üzemi tanács elnökének vagy helyettesének kézbesíteni s minden esetleges változtatásairól értesíteni s legaiább 3 hónaponként egyszer az üzemi tanács üiésén jelentést tenni az üzem kereskedelmi helyzetéről és jövőben való működéséről. Részvénytársasági vállalatoknál, amelyeknek alaptőkéje meghaladja az egymillió koronát, joga van az üzemi tanácsnak egy tagot az igazgatósági ülésre kiküldeni. Azon vállalatokban, ahol 1000 alkalmazott Van 2, lOOO-től 3000ig 3, 3000-nél több alkalmazottnál pedig 4 kiküldött vesz részt a tanácskozásokon. A kiküldötteknek szavazati joguk nincs és kötelesek a bizalmas ügyeket titokban tartani. Az üzemi tanácsnak legkevesebb három tagjá van, de a munkások száma, szerint emelkedik a tanácstagok száma is. Az üzemi tanács tagjai titkos szavazással választják az arányos képviselet alapján. A döntőbizottság hat tagú. Elnöke egy oly hivatásos bíró, ki az ipari ügyekben jártas s akit a bírósági elnök nevez ki. A járási közigazgatás a szociálpolitikai vagy nemzetgazdasági téren működő közhivatalnokok közül egy szakértőt küld ki és az illetékes szakszervezet ajánlatára 2—2 tagot a munkások és a munkaadók delegálnak. A döntöbiróság határoz az üzemi tanács panasza ügyében, dönt az üzemi tanácsba való választásra vonatkozó felszólamlások tárgyában s ha szabálytalanságot állapit meg, fel is oszlathatja az üzemi tanácsot. Tárgyal az üzemi tanács tagjainak elbocsátásáról és oly vitás ügyekről, amelyek a Ránéztem Mariéra: — És mennyibe kerül ez, Marié? Megmondta. Az összeg több, mint háromnegyedrésze volt a Marie hosszú esztendők szolgálatában összekuporgatott egész vagyonkájának. Valami különöset láthatott a tekintetemben Marie, mert zavart mohósággal mondta: — Hiszen kifutja ... Tetszett mondani, hogy kifutja ... Szünet. Azután a feleségem kérdi igen halkan és kissé akadozva: — És mondja Marié . . . Ezt maga . . . csak maga?... Az egészei?... A maga pénzéből ?... A leány hevesen bólintott a fejével: — Igen. Természetesen!... A többiek!?... — és legyintett a kezével. — Azoktól?... Nem is engedném. És én fogom ápolni a sírokat. Amig élek, mindig ápolni fogom szegényeket. Mert azokban nem lehet bízni... A feleségemnek fennakadt a szeme. Elcsodálkozva, meredten nézett Mariéra és nem tudott szólni. De Marie nyilván megértette a kérdést, amely a tekintetében égett, mert egyszerre lehajolt, fekete cérnakeztyüs lezébe vette és hosszan a szájához szorította a feleségem kezét, azután csendes, nyugodt, szinte magyarázó hangon mondotta: — Igen, nagyságos asszony, én elmegyek. Hazamegyek. Én tudom, hogy soha, sohase lesz többé olyan jó dolgom, mint itt volt és én ezt sohase fogom elfelejteni... De már a mamám mellett szeretnék lenni... Mindig úgy szerettem volna. De sohase lehetett. És most már lehet... És olyan jó, ha az embernek van valakije... Ha az ember a szülei mellett lehet. És Marie valóban elhagyott bennünket. Hazament Leobenbe.
