Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-27 / 63. szám
munkáscsoportok főzött keletkeznek. Felvilágosítást ad az üzemi tanács tagjainak. A döntőbizottság határozatait a politikai hatóság végrehajtási záradékkal látja el s ezáltal oly jogérvényt nyernek, mint bármely más általa hozott határozat. Ezt az üzemi tanácsokról szóló törvényt úgy a munkások, mint a munkaadók igen bizalmatlanul fogadják. A munkaadók jogaik meg nyirbálásának tekintik és feleslegesnek tartják, mert hiszen a nagyobb üzemeknél már régen meg van a bizalmi rendszer s bizalmi embereit maga a munkásság választja. A munkásság szintén nincs megelégedve a törvénnyel, mivel nem elégíti ki a szakszervezetek összes követeléseit, főleg nem felel meg a radikális elemeknek, akik az üzemi tanácsok orosz mintája szerint szeretnék az üzemeket szocializálni. Minden kétséget kizárólag, a törvény rendkívül jelentős és fontos szociális haladást jelent az eddigi állapottal szemben, mert a gyári bizottságot törvényes jogokkal ruházza fel és tetemes jogokat és befolyást biztosit a vállalkozók tanácskozásaiban. Legfontosabb intézkedések közé tartozik a döntőbizottság, ahol a mnnkások leghathatósabban érvényesíthetik befolyásukat. A törvény végrehajtásának tényleges eredményét majd a gyakorlat fogja megmutatni. Ha úgy a munkások, mint & munkaadók részéről meg lesz a készség és & kellő jóakarat, amellyel a törvény rendelkezését teljesitik, akkor a törvény betölti hivatását és lényegesen hozzájárulhat ipari viszonyaink rendezéséhez és a termelő munka békéjének stabilizálásához. Ellenesetben azonban örökös lesz a harc, rne’ynek elfajulásai beláthatatlan következményekkel járnak. 1922. május 27.____________________ Csúz, — Köszuéng, — Ischias elismert elsőfgyógyhelye! A Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási r. t. bérli 1956-ig a területet. Megfosztják Komáromot egyetlen gyárától! A kisajátításra megyei bizotiságot küldtek ki, mert nem bíznak a városban. Négyszögölenként: 20 korona ajánlat, telek, gyár, gépek, minden felszerelésért. Az állam fényes üzlete hatalmi alapon. Az állami kikötő és a hajógyár. Az állami kikötö létesitése, melynek telkét ajándék-áron bocsájtotta át az államnak a város törvényhatósága, uj llomáshoz érkezett. Az á lam megvette az egész elzárt Kisduna medrét és partjait, közel 100 katasztrális hold területet, — amelynek két millió vételárából még egy fillért sem látott ezideig sem a város pénztára s amelyre lesnek a város tisztviselői, — terveihez a hajóműhely megszerzése is szükséges volna. A hajóműhely jogilag a M. F. T. R. tulajdona, mely a városi területet 50 évre bérli, összes felépítményei, gyári berendezése a magyar hajózási társaságé, amelynek a döntőbíró ezt megítélte. Ezen nem változtat a gyárnak állami színekkel való befestése, sem pedig a felirat: Státni lodenice (állami hajógyár). A hajógyár állami tulajdonná lehet, ha < az állam a társasággal egyezségre Jép és attól felépítményeit, berendezéseit megvásárolja és ha a telek-szerződés átruházására nézve a várossal, mint telektulajdonossal magállapodást létesít. Nem tudjuk, voltak-e ilyen tárgyalások lohet, hogy voltak, de eredményre nem vezettek. Az állam a telket mindenképpen biztosi* tani akarja a maga részére, mert ha a telek az övé, akkor a hajógyár érett gyümölcsként pottyanik az ölébe és a M. F. T. R. vagy leszereli a gyárat, vagy olcsón átadja. Ennélfogva az állami kikötő céljaira lefoglalni és igénybevenni kívánják a mai hajóműhely területét és erre a kisajátítási eljárás segítségét veszik igénybe. Mit mond a törvény ? A kisajátítási eljárást a minisztérium közmunkaügyi osztálya — tehát nem a miniszter, hanem egyik osztály főnöke rendelte el. Az érvényben levő törvények szerint a kisajátítást a törvényhozás előzetes felhatalmazása alapján rendelheti el az illető resort miniszter. Egy kis törvénysértéssel ugyan, de mégis megindult a kisajátítási eljárás, lássuk milyen utón. A kisajátítási eljárásnak lefolytatására annak a törvényhatóságnak a közigazgatási bizottsága illetékes a törvény szerint, amelynek a területén a kijátitandó terület vagy ingatlan fekszik. A közmunka ügyosztály ennek a világos rendelkezésnek ellenére nem a városi, hanem a megyei közigazgatási bizottságot delegálta. Ez a bizottság áll három tagból, ezek : Móra vek Antal zsupán-helyettes, Pazár Miklós a közmunkaügyi referátus alá rendelt műszaki főtanácsos, tehát állami hivatalnokokból és dr. Mohácsy János bizottsági tagból. Ez a bizottság dönt a kisajátítás kérdésében a mellőzött város helyett két állami szavazat egy érdektelen ellen. Mindenesetre olyan összeállítás, amelyre a város az állton ellen folyó vitáját sok-sok millió értéket reábizhat. A kisajátítás. Szerdán az érdekeltség ez ügyben összegyűlt és megjelentek Moravek Antal megyei tanácsos, a zsupán helyettese, Pazár Miklós műszaki főtanácsos, az államépités2eti hivatal főnőké, dr. Mohácsy János megyei bizottsági tag, mint a kisajátításra kiküldött bizottság. A kisajátító áilam részéről Folprecht miniszteri tanácsos, a közmunka osztály főnöke, dr. Khaill titkár a vezérpénzügyigazgatóság képviselője és dr. Louda a komáromi folyammérv ökség vezetője. A kisajátítást szenvedő város részéről dr. Szijj Ferenc polgármester, dr. Mihola Ferenc tiszti főügyész, dr. Geöbel Károly tanácsnok és Biró Sándor főmérnök. A Magyar Foiyam Tengerhajózási r. t. képviseletében Rössler igazgató, Tóth József föellenör, a gyár volt főnöke és dr. Ivánka Milán ügyvéd, nemzetgyüési képviselő. Moravek Antal megnyitotta a tanácskozást és az alakiságok konstatálása után áttért a tárgyra. Dr. Mihola Ferenc a város nevében felsorolja a kifogásokat, a törvény rendelkezései ez eljárásnál betartva nincsenek, a kormánynak a kisajátításra sem jogi sem pedig a vételár folyósítására pénzügyi felhatalmazása nincsen. Kifogást és óvást emel a kisajátitauó terület összeírása ellen is, amely a tényleges állapotnak n m felel meg, A kisajátítást szenvedő másik fél, a MFTR. részéről annak ügyvédje dr. Ivánka Mi'án sorolta elő kifogásait. A bizottság dönt. Erre a bizottság tanácskozásra vonult vissza, amelynek eredménye egy pillanatig sem lehetett kétséges: két állami, tehát érdekelt szavazat egy érdektelen ellen biztos többség. Tehát a bizottság a kisajátítás mellett döntött. A alabbi kifogásokról a b zottság a hely színén szerzett meggyőződést és megállapította, hogy a helyi folyammái nöki hivatal által készített. vázrajz nem felel meg a tényeknek. Ezért a kisajátítási eljárást 30 napra elnapolta a bizottság, amely időn belül a heiyszinrsjz és összeírás helyesbítendő. A vételár, j A tárgyalásnak erre a pontjára volt min- í denki kiváncsi: mit ajánl fel a kisajátító a f területért? A terület Komáromnak kétségtele- 1 nül legértékesebb pontja. A vele szomszédos, ‘ «Komáromi Lapok“ 5. oldal. faraktár gyanánt használt és bérbeadott városi területet a telekérték, adó fizetéskor, ezelőtt négy évvel — mikor tehát a kisajátításra és kikötöépitésre nem is gondolhatott senki — négyszögölenkint 250 K-ra becsülte a városi bizottság. A gyári felépítményekkel borított, indusztriált, ármentesiteft, feltöltött terület értéke jóval nagyobb kell, hogy legyen. Az állam képviselője ezután szólásra emelkedett és megajánlotta a kisajátítási árat négyszögölenkint húsz koronát, szóval annyit, amennyit a város legszélsőbb kültelkén épitett viskók érnek és amelyek után ezen az alapon fizetik a telekértékadót. Ebben a húsz koronában foglaltatik a városnak a jelenlegi bérlőjével szemben fennálló kötelezettségéből eredő minden kártalanítás; az előadás nem tisztázza azt, hogy az ajánlat csak a telekért vagy a felépítményekért és a berendezésért is tétetik-e? Jogi vélemény. Egy kiváló jogásznak véleményét kértük ki ez ügyben, eki a kisajátítási jog terén nagy gyakorlatából folyólag értékes megállapításokat közölt velünk. Szerinte az eljárás alaki szempontokból is semmis. A város érdekeltsége folytán mellőzést szenvedett, a megye delegálása tulajdonképpen az állami akarat részére a döntő tulysuly biztosítása, amellyel uj érdekeltség esete jött létre és forog fenn. A másik törvényes kifogás a kisajátítás jogcíme. A kisajátításnak csakis a törvényhozás külön felhatalmazása alapján szabad megtörténnie, amelynek kétrésze van: jogi és pénzügyi. Mindakettö hiányzik. A kormányt semmiféle külön törvény nem hatalmazza fel a kisajátításra. Ha pedig a kisajátítási eljárás során egyezséget köt a két féJ, a vétel is az avval esedékes, vitás esetben 15 napon belül bírói letétbe helyezendő. Eddig szól a vélemény. Felvetjük a kérdést: ha a város egyezséget találna kötni és beérné egy szerény miíliócskávala felajánlottkicsiny 20 koronás egy ségárral, a telek értéket képviselő 10—12 millió helyett, megkapná-e azt az egy milliót is az államtól, mely eddig nem fizette ki a folyóméter és partarában szerződés szerint járó kétmilliót a városnak, holott erre törvényhozási felhatalmazása van, a hajógyárra pedig nincsen. Mert a kisajátítást elrendelő u. n. közmunka referátusnak utalványozási joga nemcsak egy millióra, de két koronára sincsen. A gyár jövője. Ha az állam kisajátítási szándéka komoly, akkor az azt jelenti, hogy ez az iparvállalat meg fog szűnni és kétszázötven munkás ismét munka nélköl marad, mert erre a munkára kerül a sor a legkorábban a kikötöépitésnél. Ha ellenben a hajógyári üzemet fennakarja tartani, akkor sok milliós befektetéssel uj gyárat kell építenie a Duna partján, amelyhez az államnak csak egy alkalmas telke van: a volt lőszergyár. Nincsen kizárva a lehetőség, hogy a hajógyár helyére nem dokkok fognak épülni, hanem marad a régiben és a kikötő tervek ekként fognak módosulni. Akkor ez az egész kisajátítási művelet, mely végeredményében a várost megfosztja a mai még egyetlen meglevő iparvállalatától, arra irányul, hogy az állam olcsón jusson a város legértékesebb leikéhez. így fest Komái ómmal szemben a köztársaság kormányának „megértő“ politikája. A koldnstarisznya mailé nagylelkűen koldusbotot is kap a város az államtól állami „támogatás“ gyanánt. A Dunáról, a dunai forgalomról szóló minden hir különösen minket, komáromiakat érdekel elsősorban. Hiszen Komárom jövő fejlődése függ attól, hogy lesz e a Dunán nagy, igazi világforgalom. A Duna valósággal Közép-Európának az éltető ütőere, amelynek forgalma emelésével Komárom forgalmának is emelkedni kell. A Duna ma már nemcsak a parti államok ügye, hanem egész Európáé. Az angolok, a franciák igyekeznek hegemóniájukat megvetni a Dunán. A francia töke tervbe is vette, hogy Budapest mellett, a Csepel-szigeten egy világforgalom lebonyolítására alkalmas kikötőt épit-
