Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-25 / 61-62. szám
2. oldal. »Komáromi Lapok« 1922. május 25. delegátusoknak sokkal kevesebb költségbe kerül, mintha egy nyugati vagy semleges állam fővárosában tartanák meg a konferenciát. Az interparlamentáris konferencián az összes nemzetek képviselői részt fognak venni. Magyarországból valószínűleg Apponyi Albert gróf és Giesswein Sándor praeláius mennek fel Bécsbe. Ausztriát Mataja Henrik dr. a keresztényszocialista párt ismertnevü vezére és Waber dr. volt belügyminiszter, nagynémet képviselő fogják képviselni. Az Interparlamentáris Unió osztrák csoportja a napokban külön ülésben foglalkozott a bécsi konferencia előkészítésével. Az osztrák csoportnak az a célja, hogy a békekonferencián demonstrálja az utódállamok, különösen Ausztria rettenetes helyzetét és evvel az Interparlamentáris Unió külföldi delegátusait bírja rá fokozott propagandára a dunai államok és főként Ausztria érdekében. Az osztrák bizottság foglalkozott avval is, hogy az Unió tanácsában ezentúl kik képviseljék Ausztriát. A régi delegutusoknak, Matajának, Wabernek megbízatása lejárt. Az osztrák csoport egy- >, hangú szavazással elhatározta, hogy Mataját ti Wabert ismét kiküldi az Unió tanácsába, vagyis a szőkébb tanácsban Ausztriát ugyanazok fogják képviselni, mint a nagy nemzetközi konferencián. = A cseh-íengyel közigazgatási és kulturális ügyek szabályozása. A cseh-lengyel közigazgatási és kulturális ügyek szabályozására kiküldött bizottság a junius elején tartandó troppaui tanácskozásain folytatni fogja az állampolgárság, az iskolai és valláskérdések tárgyalását. Mihelyt elintézik ezeket az ügyeket, a bizottság további tanácskozásra lengyel területen, még pedig Zakopanén fog összeülni. A lengyel delegáció a „Tribuna“ közlése szerint követeli, hogy a hozzácsatolt lengyeleknek cszehszlovák állampolgárságot adjon, továbbá, hogy növelni kell a lengyel iskolák számát s meghagyni a lengyel papságot azon területen, amely Csehszlovákiának jutott. Ezek ellenében Lengyelország a Volhyniábanélő cseheknek külön nemzeti kisebbségi jogokat hajlandó biztosítani. (ESŐ.) = A koalíciós pártok és az éielmicikkek árcsökkentése. A koalíciós pártok az élelmicikkek nagymérvű megdrágulása miatt ankétot akarnak összehívni, hogy megtárgyalják a drágulás megakadályozásának módjait. Az egyes parlamenti klubbok az ankéten két-két képviselővel vesznek részt. = Angol-magyar barátkozás. A napokban magyar-barát szövetség fog megalakulni az angol fővárosban, amelynek kiváló politikusok, továbbá az angol társaság, tudomány, kereskedelem és ipar nagytekintélyű férfiai lesznek tagjai. A szövetség nyíltan hirdetett célja az, hogy a parlamentben és a közélet minden terén követelje Magyarország megsegítését s az összes jóvátételi követelések törlését. A szövetség élén az angol külügyminisztérium tengerentúli kereskedelmi osztályának főnöke Mackinson áll. A szövetség szervezői megkérték Szapáry László gróf londoni követet is, hogy csatlakozzék a mozgalomhoz. A hivatalos megalakulás már a legközelebbi napokban fog megtörténni s utánna a szövetség nyomban megkezdi nyilvános munkáját. Az oxfordi Liga mellett ez lesz a második britt társadalmi szervezet, amely Magyarország gazdasági és politikai jelentőségéről fogja felvilágosítani az angol közvéleményt. Itt említjük meg, hogy a „Daily Telegraph“ ismét visszatér Newton lordnak nyilatkozatára, amelyben a lord figyelmezteti az angol kormányt, hogy félrevezették, amikor azt közölték vele, hogy Magyarország megtudná fizetni a szomszédos államoktól követelt jóvátételt. Newton lord azt mondotta továbbá a Daily Telegraph munkatársának, hogy bűnt követ el most mindenki, aki Magyarország megélhetését lehetetlenné akarja tenni. Aki ismeri a valódi helyzetet, — végezte Newton lord — kénytelen a triannni béke revíziójának alapjára helyezkedni. = Csehszlovákia és a Szovjet. A „28 Rijen“ közlése szerint a cseh nemzeti szocialista párt Mährisch-Ostrauban oly értelmű határozatot hozott, hogy a kormánytól követelni kell a cseh-orosz gazdasági szerződés azonnali perfektuálását. A határozat azért kelt feltűnést, mivel a nemzeti szocialista párttól ered. □ Utleuél uisumoí minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Didéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona. cím: László Zsigmond Bratisiaua (Pozsony) Széplak-u- 12. sz. — 1922. május 21 — Guta nagyközségnek vasárnap nevezetes napja volt, mert az országos keresztényszocialista párt népgyülést hirdetett, melyen a község és a környék lakóssága igen nagy számmal vett részt. A népgyülésen a község nagy tiszteletben álló esperes plébánosa, Palkovich Viktor uj nemzetgyűlési képviselő is felszólalt, aki óriási népszerűségnek örvend hívei között. A népgyülésen a keresztényszocialista párt vezetői közül résztvettek Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő, Varjú József a párt főtitkára, Szappanos Lajos a keresztény iparos szövetség elnöke, ott voltak Tyukos E János somorjai esperes plébános, Gregorovits Lipót jókai plébános és számosán a környék intelligenciája és gazdatársadalma köréből. A népgyülésnek, melyet mintegy kétezer ember hallgatott, sok szónoka volt és délután 3 órától 6 óráig tartott, mindvégig legnagyobb rendben folyt le. Beszédeket mondtak Fekete József gutái földbirtokos, aki a gyűlést megnyitotta, majd hatalmas beszédet mondott a párt elnöke dr. Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő, aki zajos tetszés és szűnni nem akaró helyeslés mellett fejtegette a párt programmját. Tüzes beszédet mondott az iparosság nevében Szappanos Lajos a keresztény iparos szövetség elnöke Felszólaltak még közkívánatra Gregorovits Lipót jókai plébános, aki Gután évek során át működött, mint káplán és a nép bizalmát teljesen birja, roppant hatásos beszédet mondott. Végül Névery Gyula gutái iparos mondott talpraesett beszédet és Palkovich Viktor gútai esperes, nemzetgyűlési képviselő mondott köszönetét a szónokoknak, akik eljöttek Gutára a város megbízásából a keresztényszocialista elvek és eszmék hirdetésére. A gyűlést semmi incidens nem zavarta meg és példás rendben folyt le jeléül annak, hogy Guta és környéke hangulata teljesen megváltozott és a keresztényszocialista politikához tért vissza, melynek alapján évtizedek óta áll; a vasárnapi népgyülés ebben az irányban jelentős sikert ért el. A városok sorsa csakugyan nincsen ennek a kormánynak a szivéhez nőve. Hideg, észjárással csak annyit állapit meg róluk, hogy közigazgatásuk sokba kerül, azonfelül politikájának, autonómiák, a rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú városok. Jönne tehát a nagymegye rendszer, amely hosszú évszázadok alatt kialakult közigazgatási egységet, földrajzi, gazdasági és kulturális egészeket szabdos szét, nem számítva ezek múltjával, a hozzájuk fűződő tradíciókkal, a kialakult és meglevő eredményekkel, a közlekedéssel, a kulturális és gazdasági élet ható tényezőivel. Az a forradalmi szellem, mely az új államalakulást annyira jellegzetessé tette, tovább él — bár a forradalmi alkotások rendszerint súlyos korrektúrára szorulnak — és a történelmi haló erőktől függetlenítve magát, merészen rajzolja meg a belföld közigazgatásának uj térképét. Erről először is a városokat törli el. Hogy ezzel évszázadok sokszor ádáz és súlyos küzdelmeinek eredményét semmisiti meg, azzal nem törődik a forradalmi demokrácia, amely csak igen távolról rokona az igazi, a történelmi fejlődés hosszú úlján kialakult demokráciának; azután a határokat rajzolja meg gondosan figyelve arra, hogy a magyar és német kisebbségek mindenütt csakugyan kisebbségek is maradjanak és döntő szóhoz ne juthassanak. Hogy azután mi lesz a városi közigazgatási szervekkel, hány egzisztencia lesz földönfutóvá ismét és ezek a városokban túlnyomóan ismét magyarok és németek, az nem nyugtalanítja a kormányt; a forradalmi demokrácia nem szentimentális, Igen, de a városok azóta, hogy a kormány reájuk tette a kezét, a csőd felé eveznek, azok kivételével, amelyek nagy vagyonnal rendelkeznek. A legtöbb már összeroppant a reájuk súlyosodé teherpróba folyamán, képtelen háztartása rendezésére; ezek közé tartozik a mi városunk is. Azután minden városnak megvannak a maga kulturális, közegészségügyi, szociális berendezései, gazdasági természetű vállalatai, amelyek erőforrásaikat a város háztartásából merítették. Ha a községesiíés csak egyszerű átfestése volna a cégtáblának, mint a kormány hiszi, akkor a község viselné továbbra ezek fentartásának gondjait és terheit. A községek azonban ezektől mind sorra szabadulni igyekeznek, mert a kinevezett és bizonyára idegenből importálandó uj közigazgatási erőknek hiányozni fog az érzésük, tudásuk, gyakorlatuk, főképen azonban helyi tájékozottságuk ez ügyek iránt. A városok tehát községi alakjukban csendesen, de biztosan vissza fognak fejlődni, A városoknak egy csepp kedvük sincsen rák módra visszafelé haladni. Két összehasonlitás. (Szenzációs cikkek egy chicagói román és egy jugoszláviai horvát lapban. — „A magyarok valóságos angyalok voltak“.) Érdekes tünetként állapíthatjuk meg, hogy a román és horvát lapokban mind sűrűbben jelennek meg cikkek, amelyek részint a román, részint a jugoszláv uralom alá került volt magyarországi részeken uralkodó elkeseredett hangulattal foglalkoznak és összehasonlításokat tesznek a régi és az uj rezsim között. Az összehasonlítás rendesen dicséri a régi és ócsárolja az uj állapotokat. Ennek egy igen éles példáját mutatja a Chicagóban megjelenő Libertate cimü, Amerikának legnagyobb és legelterjedtebb román lapja A R. M. H. newyorki tudósítója irja lapjának az amerikai Libertate éles kritikájáról a fenti tudósítást, amelyet az ungvári cenzor minden törlés nélkül átengedett. A szenzációs cikk igy hangzik: Az Amerikában élő románok között mind nagyobb elégedetlenség észlelhető az elhagyott román haza közállapotaival szemben. Odaát nem is sejtik, milyen hatalmas propaganda indult meg az amerikai román nép körében Románia jelenleg szereplő politikusai ellen. A mozgalom élén Amerika legnagyobb és legelterjedtebb román nyelvű lapja, a Chicagóban megjelenő „Libertate“ áll. A „Libertate“ főszerkesztője, C Petrino lapjának tegnap megjelent számában heveshangu és erélyes cikkben fejti ki az amerikai románok elégedetlenségének okait. A R. M. H. newyorki tudósilója megjegyzi, hogy: A cikk hangjával és szellemével nem azonosítom ugyan magamat, de közlöm teljes szövegében azért, hoey odahaza Európában meglássák azokat az okokat, amelyek egy európai nép Amerikába származott fiait oly nagyon elkeserítheti régi hazájuk politikai viszonyaival szemben. Petrino nagy feltűnést keltett cikke a következőképen hangzik: — „Vér és köny egyaránt folyik mindazon területeken, amelyek ma Nagy-Romániát alkotják. Nagy Romániában bizonytalan időre a kés és szurony lesz alkotmány és a törvény. — Képzeljük el azokat a borzasztó dolgokat, amit valaha olvastunk az ausztráliai szigetek lakóiról, akik emberbőrből készült kulacsból itták a meleg vért. Azután jusson eszünkbe, hogy ugyanilyen vadaknak az uralma alá került Erdély, Bánát és Bukovina. — Vájjon tűrni fogják-e az erdélyiek, A keresztény szitialisfa sért néEOjüése üútán
