Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-05-20 / 60. szám

<922 május 20. «Komáromi Lapok« 5. o»ea . tanuló szlovenszkói illetőségű teológusok útle­velet kaphatnak és itt folytathatják tanulmányai­kat és nem fog akadályba ütközni, hogy refor­mátus gimnázium és tanítóképző létesittessék Szlovenszkóban és hogy a felállítással járó költséget a külföldre is kiterjedő gyűjtéssel sze­rezzék meg. A püspöki jelentés azután áttért a szükségsegély kérdéseire, majd a kormány át­irataival foglalkozott. Balogh püspök jelentése végén bemutatta azokat a kelyheket, amelyeket Németországban kapott ajándékba. A közgyűlés a jelentés tudomásul vétele után annak egyes pontjait tárgyalta meg; Balogh püspöknek Amerikában kifejtett eredményes tevékenységéért egyhangú lelkesedéssel köszö­netét szavazott. Ezután a Szlovenszkóban léte­sítendő református teológia, gimnázium és tanítóképző kérdésével foglalkozott. Tudomásul szolgált, hogy a minisztérium megkönnyítette a tisztán vallási tartalmú magyar könyvek, iratok stb. behozatalát. Feliratban fogja kérni a kerü­let a minisztériumot, hogy aziránt intézkedjék, hogy amíg a zsinat az egyház elnevezését meg nem állapítja, addig ne követeltesse a hatósá­gokkal uj bélyegző használatát. Hosszabb vita után, kimondotta a köz­gyűlés, hogy az esketés előtt lehetőleg követel­jék meg a lelkészek az anyakönyvezető tanúsít­ványát. Végül Sörös Béla indítványára kiküldte a közgyűlés a keresztyén egyházaknak Kopenhá­­gában megtartandó világkongresszusára Balogh Elemér püspököt. A napirend során megállapították az 1922 évi költségvetést, amelyet Akucs Lajos a pénz­ügyi bizottság előadója mutatott be. A többi ügyet is az előadók javaslata értelmében intéz­ték el. Úgy Szlovenszkóban, mint Podkarpatska Rusban uj rendszert léptetnek életbe az adó­kivetés terén, amennyiben ezután nem a köz­ségi jegyzők fogják végezni a kivetési munká­kat, hanem az állami adóhivatalok, de az adók behajtása továbbra is a jegyzők dolga lesz. Egy újságírónak alkalma volt beszélgetést foly­tatni az adókezelés uj módjáról az ungvári kormányzóság pénzügyi referensével, Kugler min. tanácsossal, aki a következőket mondta : — A pénzügyi referátus intézkedésére az összes pénzügyi hivatalok a községi jegyzőkkel együtt már hozzákezdtek az uj adókezelés be­vezetéséhez és az előkészítő munkálatok folya­matban vannak. A pénzügyigazgatóságok uta­sították a községi jegyzőket, hogy igyekezzenek behajtani az 1921. év végéig esedékes adókat, hogy igy a tavalyi adófőkönyveket le lehessen zárni, mert az idei adófőkönyveket már az adó­hivatalok fogják vezetni. — A hátralékos adók behajtását a legna­gyobb eréllyel vagyunk kénytelenek foganatosí­tani, — mert az utolsó években erősen fölgyült az adóhátralék. Nagyon természetes azonban, hogy az államnak nem lehet célja az állampol­gárok tönkretétele és igy valóban indokolt ese­tekben az adók mérséklésétől vagy az adóhát­ralék elengedésétől nem zárkózik el a pénz­ügyi hatóság. — Az adókezelés uj rendszerének beve­zetésére két ok indította a prágai kormányt. Egyfelől eddig csak a jegyzők ismerték az adó­fizetők névsorát, de ez nem volt meg az adóhivataloknál, amely csak a kivetett és a be­hajtott adók végösszegét ismerte. Másfelől a Csehországból idejött jegyzők nem ismerik a Podkarpatska Rusban ma is érvényben lévő magyar adótörvényeket úgy, hogy szinte lehe­tetlenné vált az adóknak a jegyzők utján való további kivetése. Ehhez járul még, hogy a köz­­igazgatási teendőkkel túlterhelt jegyzők nem is képesek az adóügyeket avval a pontossággal intézni ezer más elfoglaltságuk melleit, amint azt éppen az adóügyek megkívánják. — Magára a közönségre az adókivetés uj módja különösebb változást nem jelent, mert mindössze annyi az újítás, hogy az adófőköny­veket az állami adóhivatalok fektetik föl, azok végzik el az adókivetést, mig az adók besze­dése ezentúl is a jegyzők dolga lesz, akik nem­csak az adókivetéssel, de az adófőkönyvek le­zárásával járó sok munkától is megszabadulnak. Egyesülésben az erő! — Beöthy Zsolt halhatatlan emlékének szentelve. — Mint Beöthy Zsolt egykori tanítványának : nekem is szabad legalább egy babérlevéllel hozzájárulni az európai hirű tudós emlékének ápolásához! Elparentálása alkalmával figyelmemet leg­jobban fölkeltette, hogy Beöthy Zsolt kitűnő baráti viszonyban állott Guzmics bakonybéli apáttal. Ki volt ez a Guzmics Izidor? A dogma­tika tanára volt a pannonhalmi a főiskolában 17 esztendőn keresztül. — Guzmics alapította meg a pesti növendékpapság magyar irodalmi iskoláját (s innen származik Beőthyvel a lelki­rokonság!) — Tagja volt azon Írókból álló választmánynak, akik a Magyar Tudományos Akadémia alapszabályait kidolgozták. (Ez még jobban Beőlhyhez láncolta ) — Végül Guzmics egész életén út azon fáradozott, hogy az összes keresztény egyházakat (felekeze­teket) egyesítse ! ! I S Beöthy kebelbarátjának Guzmicsnak ez a legnagyobb érdeme . . . Csodálatos dolog, hogy ez a szép terv azóta meg nem valósult; sőt teljesen elhallgatott. — Mit mondana rá Róma ?! Ezzel a kényelmes kibújó kérdéssel akar­ják a dolgot elütni. — Hogy mit mond rá Róma? hát azt, hogy ahol lehet, ő is enged a „Non possumus“-bó\. Amint most Genuában is engedett. A Vatikán nagykövete a szentszék nevében lemondott az elkobzott egyházi javakról Oroszországban: csakhogy szent legyen a béke s viszonzásul az orosz nép - Berezkov iró szavai szerint — hajlandó a római pápa fön­­hatóságát elismerni. Milyen lündérországba illő szép dolog volna, ha — legalább kezdetnek! — a szlo­venszkói keresztyén és keresztény felekezetek egyesülnének. Ezzel hatalmasan megerősödnék a — magyarság is. Vagy mi különös értelme van a politiká­ban annak, hogy Szlovenszkó csekély magyar­sága nem akar egységesen tömörülni, hanem a vallás különbözősége szerint politikikában is olaj és viz lesz: elválik egymástól. Nem le­hetne-e egy táborban sokkal több eredményt elérni I ? Hát még akkor, ha — egy akol lenne és egy pásztori * Tekintetes Szerkesztőség! Ezt a cikket én nem a papírkosár vagy az Íróasztal-fiók számára írtam, hanem a nagy nyilvánosság részére. A Komáromi Lapokat elég széles kör­ben olvassák, tehát lesznek sokan, akik e dolgot meglatolják és hozzászólnak. A magyar embernek mindig az volt az átka, hogy nem tudott összetartani: itt Szlovenszkóban most amúgy is kevesen vagyunk, legyünk tehát eggyek úgy vallásban, mint politikában! Egyesülésben az erői DEÁK ANTAL nyug. r. kát. plébános. Babonás emberek j mindig voltak és lesznek, akik hisznek a jós­latokban, a cigányasszonyok kártyavetésében, vagy a tenyérben olvasásban, az ólom, viasz­öntésben és egyéb babonaságban. Különösen a nők, s ezek között is az öregebb anyókák erős hivői a jóslatoknak. Nem kell azonban azt hinni, hogy ez a gyengeség csak a gyengébb nemnek a tulajdon­sága, mert még Napoleon is hitt a jóslatokban. Németország föltámadására nézve hisznek most egy érdekes jóslatban, amelyet alább közlünk: Gustav Reimer a hamburgi Szent György Egyesületben előadást tartott Németország jö­vőjéről. Előadása kapcsán négy jóslatot is em­lített, amelyek közül három már be is követ­kezett. Amikor Vilmos porosz herceg a badeni : fölkelés elnyomása után 1849 ben visszatért j Berlinbe, egy cigánykaravánnal találkozott, a | melynek jósnője a herceg tenyeréből megjósolta, i hogy 1. német császár lesz, 2. 91 éves kort ér meg, 3. az általa megállapítandó német bi­­í rodalom rövidesen összeomlik és magával rántja | a porosz királyi trónust is és 1927. március 19-én újra föltárnád a porosz királyság. Vilmos herceg nevetve hallgatta végig a jóslatot, a jövőbelátó cigányasszony azonban engedélyt kért, hogy jóslatait matematikailag is bebizonyíthassa. Fölirta egy tápiára a következő számadatokat: I. II. III. IV. •18 49 18 71 18 88 19 13 9 1 8 3 4 7 8 1 8 8 8 9 1 1 1 1 18 71 18 88 19 13 19 27 Az első számoszlopban 18 jelenti a napot, a legkisebb szám a hónapot, tehát Vilmos her­ceg 1871. január 18- án lesz német császár. A második jóslathoz a herceg a pontos dátumot is megkérdezte. A jósnő igy szólt: Az 1871-es szám két első számjegyének ösz­­szege (1 —j- 8 = 9) adja meg a napot, a szám­sor három legkisebb számánaK összege (1 + 1 + 1 = 3) a hónapot. Vilmos herceg tehát — úgymond — 1888 március 9-én hal meg. A harmadik számoszlop végösszege jelenti azt az évet, amelyben Németország összeomlása megkezdődik. A „18“-as szám a szerencsétlen­ség száma. A legnagyobb bajt azonban a ki-5 TPT/fc jtl jt 9 Áztasd fehérneműdet,,Asszonydicséret"-mosdkivonattal néhépy sj> & k • ivJi Í1 & a A3C&a órán vagy egy éjjelen át. Azután mossál tovább, mint szokta«!. Vannak rossz szappanok, amelyek a szennyet olykor nagyon Is gyorsan távolítja k el a fehérneműből. Ha azonban mosás után közelebbről megnézzük a fehérneműt, legnagyobb megdöbbenésünkre látjuk, hogy klmaratoii és szétroncsolódott. A rossz szappan nem csak a piszkot tévolitotta el, hanem a szövedéket s ezáltal drága fehérneműnkben tetemes kárt okozott. Vannak közepes minőségű szappanok, amelyek a fehérneműt kímélik és nem támadják meg Ezeknek itszfflöereje azonban oly csekély, hogy nehéz és féraszló munka után tudjuk csak fehérneműnki Vonnak Jó szappanok, amelyek a fehérneműi rövid idő alatt tisztítják anélkül, hogy támadnák. Minden gondos és jó háziasszonynak véleménye azonban az, hogy a Schicht-féle szarvas-szappan a legjobb! a szövedék Is kikezdte

Next

/
Thumbnails
Contents