Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-05-18 / 59. szám

2. oldal- -= Német népszövetségi liga. A német népszövetségi liga május hó 9-én véglegesen megalakult s a liga elnökéül dr. Medinger Vilmos nemzetgyűlési képviselőt választotta meg. Mint értesülünk, a német liga aligha fog hivatalosan részt vehetni a ligák szövetségének Prágában junius 4-8-ig tartandó kongresszusán, mivel a cseh liga : az államtudományi társaság állítólag a német liga alapszabályainak késedelmes jóváhagyási miatt csupán csehszlovák delegátusokat nevezett meg a kongresszusra s nem hajlandó a német és magyar ligáknak a németség és magyarság számarányának megfelelő mandátumokat átengedni. (ESŐ.)

= A határ gorombaságok, a tiszteletreméltó szenátusban, is élénk megbotránkozást keltettek, mert komoly, őszbe csavarodott szenátorok szemrehányást tettek a kormánynak, milyen durvák és gorombák egyes hivatali közegek a határ átlépő állomásokon a külföldi közönséggel szemben. A szenátor ur rendelkezésére bocsáthatjuk a mi panaszkönyvünket is, amelyben csinos esetek vannak feljegyezve. Bizony sokszor az ember a határon „egy határ“ gorombaságot szed össze olyanoktól, akik hivatali hatalmukat határtalan durvasággal szeretik fitogtatni. Ez az igyekezet igazán ismerhetne határokat a határon s az ott szolgálatokat teljesítők — tisztelet a kivételeknek — tudomásul vehetnék, hogy az udvariasság minden hivatalban, de leginkább a határon kötelező. Egy államot sokan és sokszor az első benyomások alapján ítélnek meg. A cseh-szlovák demokrácia azért részesül külföldön oly kevéssé előnyös megítélésben. Éppen a határok miatt. Az okos szenátor ezt bizonyította be és ezért őszinte hálával tartozunk neki.

= Nagy ellentétek az egyházi ünnepek megszüntetése miatt. Az egyházi ünnepek megszüntetése újból heves ellentétet váltott k Srámekék és Verbenskyék között s a május 16-iki Nepomuki Szent János ünnep valóságos kultúrharcot idézett elő Prágában, amelybe az államügyészségnek is be kellett avatkozni, mint cenzornak s amelynek folyománya, hogy 15-re hatalmas tüntető gyűlés volt a régi városháza térre Húsz szobra elé összehiva.

= A szovjet aranyai. Köztudomású, hogy a légionáriusok Szibériából és Oroszországból tömérdek hadizsákmánnyal érkeztek haza, közte rengeteg arany kincsesei. Az orosz kormány most ezek visszaadását követeli, mert a csehszlovák haderő nem Oroszország ellen viselt hadat és hadizsákmányhoz igy nincs is joga. A kérdés igen pikáns és Benes találékosságának fel van adva a lecke. Csicserin adta fel neki.

= Elégedetlenség a cseh nemzeti szocialisták köreben. A cseh nemzeti szocialisták csütörtöki parlamenti klubülésén dr. Franke, aki Tusar első miniszterelnöksége alatt a vasutügyi miniszteri tárcát töltötte be, lemondott a klubelnöki tisztségéről. A lemondás okául azt hozza fel, hogy a koalíciós kormány nem valósította meg a kitűzött programját. (ESŐ.)

= A XXII. bókekongresszus. A berni nemzetközi békekongresszus ezidei világbéke-kongresszusát Londonban tartja. A kongresszusra a Magyar Békeegyesület részéről dr. Giesswein Sándor pápai prelátus, v. nemzetgyűlési képviselő kapott meghívót, ki a kongresszusról a következőket mondotta:

— A berni nemzetközi békeiroda kongresszusa ezidén Londonban lesz, junius 25. és 29. között, a következő napirenddel: 1. Európa gazdasági újjáépítése. 2. Nemzetek szövetsége. 3. A külügyi politika nyilvános, parlamenti ellenőrzése. Véleményem szerint praktikus szempontból a harmadik pontnak van a legnagyobb jelentősége.

— Angliában számtalan fiókja van a berni békeiroda által alapított londoni Angol Békeegyesületnek, melyhez újabban az „Union of Demokratie Control!“ több százezerre menő taggal csatlakozott. Ennek az egyesületnek a célja a jövő háborúinak elkerülése végett az összes államok külügyi politikáját nyilvános parlamenti ellenőrzés alá venni. A háború után fölvette még a békeszerződések revíziójának gondolatát is a programjába. Ezen egyesület delegáltjainak felszólalásával kapcsolatban nagy pacifista tüntetésekre lehet kilátás. Egyebekben azt hiszem, hogy az egész kongresszusnak erősen demonstrativ jellege lesz.

— Ami a Magyar Békeegyesületet illeti, az ország megcsonkitásával mi is sokat vesz» Komárom j Lapok *

tettünk. Az elvesztett városok egynémelyikében szépen kiépített szervezeteink voltak. Most e hó 18-án Békenapot tartanak. Ezen a napon lesz az egyesület díszközgyűlése és ettől a naptól kezdve Magyarországon is agitációt kezdünk a világbéke eszméje mellett. Remélem, hogy nálunk, a méltatlanul üldözött és a háború folyamán sokat szenvedett magyaroknál erős talajra fog találni a világbéke gondolata.

Csúz, — Köszuény, — Ischias

elismert első gyógyhelye!

A munkanélküliség

kétségtelenül a legsúlyosabb és legszomorubb tárgya az állam belpolitikájának, mely közgazdasági és szociális, sőt politikai vonatkozásaiban is az elsőrendű kérdések közé emelkedik. A munkanélküliség sok eredő okból származik, a valuta mesterséges javítása azután hatványozottan segítette ad eiö, a csehszlovák import hallatlanul lecsökkenik a rosszab vamtáju országokban és az árucikk, a nyerstermény itt marad felhalmozva, A porosz szén, a Saar medence szene olcsóbb mint a sziléziai és a német áru fele árban kerül exportra, mint a cseh ipari termék. A gyárak kéményéi megszűnnek füstölögni, hetenként egyszer vagy kétszer fűiének be a kazánok aiá, a kohók kialusznak, és a munkásokat ezerszámra bocsátják el. Ameilett a drágaság nem kisebb, mint eddig volt, sőt növekedőben van.

A kormány dilettáns szociális és gazdasági politikája még eddig semmi érdemlegeset nem végzett ezen a téren. A nemzetgyűlés már ötödik törvényt hozza a munkanélküli segély ügyében. Ennek a segélynek a kiosztását azonban a munka szakmahoz kői* a kormány, nem számolva az általános munkanélküliséggel. Hogy a szakértelmet, amellyel ezt a kérdést kezelik, illusztráljuk, láttuk a télen, hogy az épitőmunkások segélyeit beszüntették január hóban, amikor tudvalevőleg egyetlen épitőmunkás sem tud foglalkozni.

A törvény most már közmunkát követel a segély ellenében, vagyis a helyi hatóságokra bízza ezek keresztülvitelét. Ez azonban nem megoldás. Az államnak munkát kellene teremtenie egész erejével, vasutakat, közlekedési utakat építeni és javítani. Komárommegyében például az összes utak négy éve nem voltak javítva. Hogy Komáromnál maradjunk, az állami kikötőépités csak elég nagy munka volna és mégis alig néhány munkást foglalkoztat. Hát ahol egyáltalán nincsen semmi állami beruházás! Nem lett volna-e okosabb, ha például a Komáromban kifizetett munkanélküli segélyen építettek volna néhány munkásházat és itt megszűnt volna a lakásínség.

Az a munkás is önérzetében van megsértve, aki ingyen veszi fel a munkanélküli segélyt. Annak nem napi 10—12 korona segélyre, hanem munkára van szüksége. Itt-ott tataroznak egy-egy házat, ez az egész épitőmunka a városban. A kikötőben két raktárt építenek. Ha ebben a tempóban tart a dolog, nem igen köthetnek ki itt hajók és az a vérmes reménység, amelyet sokan hozzáfűztek, eloszladozik.

A munkástömegek látják és tudják, hogy Németországban, Magyarországban nincs munkanélküliség. A földmunkásokat Jugoszlá-1922. május 18.

viába viszik ki földmunkára. A magyar földbirtokot felosztják, magyar földmunkás ezekből édeskeveset kap. Az aránylag jobb helyzetben levő gazdasági cselédség ez idénymunkások szintén munkanélkül maradnak. A kormány tenyészti a proletáriátust, holott a helyes szociális elv a proletáriátus életszínvonala, kereseti lehetőségei, vagyonosodása emelését kell, hogy célozza.

Sajnos, hogy a demokratikusnak hirdetett államban ezek a promlémák a hgmegoldatlanabbak. Bizony itékául annak, hogy a szocialista állam, egyúttal nem jelenti a szocialista államot is, amelyet mindernd várna, aki a kor szellemét megérti.

Mi már régen tudtuk,

hogy a prágai körök előtt sose volt szimpatikus a szlovenszkói magyarság politikai élete, sőt többet kell mondanunk, nemcsak hogy nem rokonszenveznek velünk Prága legtöbb vezető helyén, hanem egyenesen ellenségesen néznek reánk s mint ellenség is kezelnek bennünket s úgy is bánnák velünk 1

Ének a magyarellenes irányzatnak a sugalmazására aztan a cseh lapok időnkint heves támadásokat intéznek a szlovenszkói magyarság ellen.

. Ilyen koncentrált támadásban most is van ! részünk a cseh lapok részéről.

A Venkov arról cikkez, hogy Szlovenszkóban a magyarok vannak túlsúlyban. A Narodni Politik abban állapodik meg, hogy csak a polgári magyar párt a megbízható, a többi annál kevésbbe. Végül pedig a cseh lapok azt az egyvéleményt hangsúlyozzák, hogy sürgős és erélyes beavatkozás segíthet a dolgon, mert — mint a K. N. írja — a cseh lapok természetesen a magyarság legcsekélyebb eletmegnyilvánulásában is csak íriedentizmust s felforgató törek■] véseket látnak s rendszeres hajszávai szeretnék jj nemcsak a magyarságot teljes némaságra és tétlenségre kárhoztatni, de általában minden ellenzéki politikát, mely hatalmi érdekeiket veszélyeztetni találná, lehetetlenné tenni. így a Venkov pénteki számában vezércikkben foglalkozik a szlovenszkói magyarságnak állítólagos politikai hegemóniájával. A cikk szerint a szlovák néppárt azon terve, hogy küldöttséget meneszt Génuába s a magyar keresztényszociálistákkal való megegyezése, kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a szlovenszkói magyarság politikai befolyása oly nagymérvű, hogy nemcsak | a németség, de a legnagyobb szlovák pártok \ egyike is teljesen magyar politikát folytat.

A szlovenszkói németség szerinte teljesen i a magyarság politikai befolyása alatt áll, Poj zsonyban épp úgy, mint a Szepességen. Ámde l nemcsak a németeknél tapasztalható ez a magyar politikai befolyás, nanem a szlovákság jelentékeny részénél is és pedig a néppártnál s a keresztényszociálista párt szlovák frakciójánál. A németségnél, írja tovább a Venkov, ezt a befolyást érthetővé teszi a két nemzetiség érdekközössége s az a körülmény, hogy fajrokonaik ugyanazt a magyar politikát folytatják Cseh- és Morvaországban. Más azonban a helyzet a szlovákoknál. A magyar orientáció eszméje tulajdonképpen nem uj a szlovákságnál. Az ellenreformáció elidegenítette a huszita és táborita tradíciókhoz szívósan ragaszkodó csehektől a szlovákságot s ezzel vette kezdetet a a cseh szlovák ellentét.

A szlovák nemzeti eszme a jövő szeparatisztikus értelmében tehát a konzervatív világnézet folyománya. A felületes szlovák szemlélő nem tartja megfontolandónak a legfeljebb öthatszázezer főből álló magyar nemzeti kisebbség óriási befolyását. Sőt a Hlinka-féle fanatikusok vak lokálpatriotizmusuktól elragadtatva, nem átallják, hogy egy sorba álljanak azokkal, akik tegnap még elnyomóik voltak. Jelenleg is a konzervatív világnézet s a cseh szabadelvüségtől és a husszttizmustól való félelmük képezi az összekötő kapcsot közöttük.

A szlovákság egy része újabban ismét magyar politikai orientációt vesz fel. Van ebben valami katholikus reakciós jelleg is, amely nem látja szívesen azt, hogy a forradalom előtt és után a szlovák nép evangélikus része a politikát, kulturális és gazdasági élet terén számarányai messze meghaladó mérvben érvényesült, másrészt pedig bizonysága a magyar feudális és klerikális kultúra kultúrharccal komplikált küz-