Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-13 / 57. szám
2. oldal. „Komáromi Lapok" 1922. május 13 Mindazonáltal biztató jelként kell fogadnunk, hogy végre a kisebbségek szomorú ügyével is foglalkozni fognak a hatalmak. = A Nemzetek Szövetségének konferenciája Prágában. A Nemzetek Szövetségével párhuzamosan működő Népszövetségi Unió hatodik nyilvános konferenciáját junius hóban Prágában tartja. A Nemzetek Szövetségében a tagállamokat az államok felelős kormányainak megbízottai, sok esetben maguk a miniszterek képviselik. A Népszövetségi Unió azonban a benne képviselt államok társadalmának delegációiból alakult. A szervezet működése ennélfogva több mozgási szabadsággal bir, mint a homogén elemekből alakult, felelőssége miatt merev Nemzetek Szövetsége. A konferenciára valamennyi állam husz-husz képviselőt küldhet. Minthogy a Népszövetségi Unió szervezetében jelenleg mintegy 30 állam társadalma működik, a prágai konferencia is igen nagyarányúnak Ígérkezik. A konferencia junius 3-án kezdődik és 8-ig tart. Tárgya az adminisztratív belügyek megtárgyalásán kívül nemzetközi szerződések nyilvánossága, kötelező nemzetközi bíráskodás, nemzetközi sajtójog, továbbá a lefegyverzés kérdése, politikai és gazdasági kérdések, nemzetiségi kisebbségi kérdések és békepropaganda, Minket, magyar kisebbséget, mindenesetre a nemzetiségi kisebbségi kérdések és az ezzel összefüggő ügyek érdekelnek leginkább s reméljük, hogy e tekintetben végre valahára fog történni javunkra is valami lépés. = A miniszterelnök tiltakozása Genuában A kisebbségek védelmének kérdése Lloyd George határozott föllépése folytán a politikai albizottság elé került, ahol a magyar megbízott is szóhoz fog jutni. A magyarok akcióján kívül a bolgárok memoranduma is elérte azt a sikert, hogy az albizottság elé utalták. A kisebbségi kérdések ismert ellenfele, a kisantant azoban rögtön megtette a lépést arra, nehogy valami eredményt tudjanak a kisebbségek helyzetének javítására nézve elérni. Benes dr. miniszterelnök még aznap felkereste Schanzer olasz külügyminisztert és tiltakozott az ellen, hogy a kisebbségi kérdéssel a -konferencia foglalkozzék, sőt állítólag azzal is előhozakodott, hogy ellenkező esetben a ki sántát vissza fog a konferenciáról vonulni. Igaz, hogy éz a már ismert francia minta, de alig fogja a kis antant az ő eredeti megteremtőjét és főprotektorát megtagadni ebben a dologban is. Vagyis biztosra vehető, hogy az eltávozással való fenyegetődzést a kis antant sem fogja beváltani, de azt sem fogja megakadályozni, hogy egyszer végre már a világ hatalmai is foglalkozzanak a kisebbségi kérdéssel. A Vészek után. Közel, vagy messzi — oly mindegy — de úgy volt, Hogy egy nagy árvíz mindent összerombolt, S egy nagy vihar halomra döntött mindent. A dörgő Isten unta már a régit S gyeplőt dobott a Végzések közé. A föld felett vad átkok üszközödtek És ezer bűnök undok förtelemmel Köpözték meg az ember homlokát. Most volt, vagy régen — oly mindegy — a bélyeg Ott ég örökre. Ezer szűz Jövendő Minden bánása le nem vési onnan. A levegőnk még most is fulladásos, Vizünket most is gennyek mérgezik. Haj, Káin, hol vagy, bújsz a szégyeneddel, Könnylucskos arcod véres porba vágod S a jobbik lelked vádját úgy takargatnád! Óh, Ember, Ember, szégyen bus fia, Jön még imádság szennyes ajkaidra, Öklös kezeddel tudsz még simogatni És volna merszed átkozott szemeddel Egy kis gyereknek kék szemébe nézni? Hogy megtörpült az Én, hogy megcsunyult az Élet! A mosolyunkat emlékek torozzák És vágyainkban démonok tanyáznak. A föld unottan hordja vadjait, S az Isten bánja, hogy embert teremtett. S S én mit csináljak? Hirdessem az embert? Reggelizés elölt fél pohár Schmidthauer-féle Használ jta valódi áldás gyomorbajosoknak es székszorulásban szenvedőknek. = Anglia és a magyar pénz. Hohler- Beaumont Tamás budapesti angol követ felesége kíséretében, akivel most kötött Londonban házasságot, visszaérkezett Budapestre. Hohler a magyar jóvátétel kérdésére igy nyilatkozott : — Hosszabb ideig szabadságon voltam és igy ebben a pillanatban még nem vagyok kellőkép informálva. Legközelebb azonban már tárgyalni fogok egy rendkívül fontos kérdésben a magyar kormánykörökkel. Bizonyos azonban, hogy tekintettel Magyarországgal való külkereskedelmi összeköttetéseinkre, Angliának nagy érdeke, hogy a magyar korona ne essék. Mindenesetre remélem, hogy az összes függő kérdésekben a legteljesebb összhangba fogok kerülni a magyar kormánnyal. Ami a magyar jóvátételt illeti, azt hiszem, hogy ez nem olyan rendkívül sürgős vagy égető kérdés számunkra. Mindenesetre úgy az angol érdek, mint az itt érdekelt többi nagyhatalmak érdekei ellen volna, ha a magyar korona tovább esnék, ezt tehát lehetőleg meg kell akadályozni. = A roman birtokreform és a szókelysóg. A Magyar Szövetség csikmegyei tagozatának agilis elnöke, Pál Gábor dr. két memorandumot szerkesztett és terjesztett a Magyar Szövetség központi intézőbizottsága elé. Mindkét memorandum közérdekű, husunkba-vérünkbe vágó kérdésekkel foglalkozik és a Szövetség intervencióját sürgeti a kormánynál, hogy a máris tulhalmozódott sérelmek végre apaszthatok és kiküszöbölhetők legyenek. Az első memorandum az agrárreform és kényszerbérletek dzsungeljébe markol bele: Az agrártörvény — mondja a memorandum — lehetővé teszi azt, hogy az állam számára elvétessenek oly birtokok is, melyekre igénylők nem is jelentkeztek s felhatalmazást ad arra, hogy az igy szükségtelenül tulajdonosaiktól elvett birtokok tetszés szerinti bérrel bankok nyerészkedésével jövedelmeztessenek, sőt arra is, hogy a potom áron elvett birtokok szabadkézből — tehát esetleg többszörös áron is eladassanak. A magyar telepesek kisbirtokainak kisajátítását is megengedő rendelkezések és az előbb említett lehetőségek azt mutatják, hogy a földreform szociális célok nélkül a magyarság birtokállományának csökkenését fogja eredményezni. — Miért költözött Frigyes Magyarországba ? A német-osztrák nemzetgyűlés ülésén szociáldemokrata képviselők kérdést intéztek Breisky alkancellárhoz, hogy van-e tudomása az osztrák kormánynak Frigyes főherceg Ausztrián való legutóbb történt titkos átutazásáról. Az interpelláció szerint a volt Habsburgi főherceg az osztendei expfésszel érkezett meg Bécsbe, ahonnan azonnal tovább utazott Sopronba. Frigyes utjának célja a verzió szerint az, hogy a nyugatmagyarországi határrendezéseknél keresztülvigye, hogy birtokait lehetőleg teljes integritásukban Magyarországhoz csatolják, ahol nem gördítenek akadályt a Habsburg-vagyon zavartalan haszonélvezete elé. Tekintettel arra, hogy a volt főherceg útlevelében Frideck gróf magyar diplomatának volt feltüntetve, szociáldemokrata oldalról heves kritika kisérte a magyar hatóságok eljárását, melyek valótlan tények igazolásával, lehetővé tették, hogy Frigyes osztrák területre lépjen. Egyben az osztrák kormányt is éles támadások érték, úgy, hogy a Schoberkabinet helyzete ismét bizonytalan lett. = Vita a „Vitézi szék“ körül. A „Progres“ cimü bukaresti francia napilap néhány nappal ezelőtt rövid cikket közölt a „Gazettede Prague“-ra való hivatkozással és ebben a magyarországi állapotokkal kapcsolatosan a „Vitézi székiről tesz emlitést. Cikkében kifejti, hogy a Vitézi szék egész szervezete nem egyéb, mint egy állandó olyan organizáció, amely a magyar millitarizmusnak támasztéka, amely főként irredenta célokat szolgál. Erre a cikkre válaszul a bukaresti magyar követség a következő helyreigazító nyilatkozatot közölte a bukaresti lapokban: — A csehszlovák követség kérésére a „Progres“ cimü bukaresti napilap április 25-iki számában a Gazette de Prague egy cikkét közli a „Vitézi szék“ nevű szervezetről. — A cikk arra a közetkeztetésre jut, hogy ennek a magyar szervezetnek titkos célja az irredenta támogatása a szomszéd államokban. Hasonló közlemények megjelentek a többi román lapokban is, de forrás megnevezése nélkül. — A bukaresti magyar követség tisztelettel helyreigazúja a Gazette de Prague közleményét a következőkben: 1. „Vitézi szék" nem azt jelenti, hogyloge des vainqueurs, hanem pontos francia fordítása: Chapitre des chevaliers. 2. A szervezet egyedüli célja az, hogy életlehetőséget biztosítson a volt tiszteknek, altiszteknek és katonáknak, akik vagyontalanok, de kitüntették magukat a háborúban. 3. A szervezet anyagi alapját gyűjtések, önkéntes pénzadományok önkéntes birtokadományozások £vén gyűjtötték össze és oszlottak ki arra érdemesek között. — Mindebbő' pedig nyilvánvaló, hogy a szervezet nem irredenta, hanem tisztára szociális célokat szolgál. = A dunai államok gazdasági ideáljairól. Egy újságíró fölkereste Troucridge admirálist, a Nemzetközi Dunabizottság angol delegációjának vezetőjét, ki most érkezett Budapestre és beszélgetést folytatott vele a bizottság legnöze-Jövők szelében rezgő ág legyek? Süket fülekbe hit nélkül sikoltsam A meggyalázott szent testvériséget; A mindenember szent ölelkezését? Vagy szűk határban hunyó nap világán Egy barna népnek hullásán zokogjak, S ennek hazudjak szent uj ezredévet. . . ? Vagy hitet, gondot, sírást sutbavetve — Mint más ezer — egy lány hajába bújjak? Borka Géza. A fantaszta emléke. Irta: Lőrlnczy György. Tiz darab ropogós, vadonatúj ezrest tett oda, a kis dohányzó-asztalra, éppen a leány elébe. Kaplathy Györgyike zavartan nézte a tömérdek pénzt, mely egy pillanatra szinte megszéditette. Szép arca az izgalomtól kipirult. Kérdezni akart a férfitől valamit, de nem tudta a kuszán röpködő gondolatait rendbeszedni. Aztán Gádor Albert, a közjegyző, nem is engedte szóhoz jutni. 0 maga beszélt, lassan, vontatottan és nyugodtan, mint a hivatalos gép. — Nem, nem hivatalos ügy, inkább, sőt egészben afféle baráti megbízás, kedves kisasszony. A leány megbólintotta szép fejecskéjét és kissé hátrahuzódott a nagy angol bőrszékben. — Értem. — Érti ? — csodálkozott a közjegyző. — Megvallom, én nem. — Hogyan? — No, már ami a megbízót illeti, Valkányi Illés a legtakarékosabb és legfukarabb emberek egyike. — Valkányi? Hiszen azt hallottam, hogy 4 meghalt . . . — Igen, — hagyta rá a közjegyző — meg,hált. És a végrendeletén kivül, amit hivatalosan' fizott rám, még erre a külön baráti szívesség.'e is fe!kért_ a tízezer korona . . . — Igen ez a Wzezer korona. A kegyedé, kisasszony Kiv/*nJá talán- ho& az erre vonat~ kozó levelét felnivé SSam ? A leánv ddaív ** nézett, mintha boszusan csóválná a fejét Ideg esen gyüröSette kis batlszt megengedi. . . A~ leány hideg közömbö. ^get erőszakolt az arcára és a falon függő képe k,f1nézte. s.orra- A közjegyző pedig az írásai közi. ''^velet keresett elő, evikkert telt a orrára és o!vas°K— Kedves barátom. A végrendi kivüí, vagyis némileg annak a pótlására va. n még az elrontott g* rőt 2—3 óra au teljesen rendb ehozza. vomaft
