Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-13 / 57. szám
Negyvenharmadik évfolyam. 57. szám Szombat) 1922. május 13. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY ________________________________POLITIKAI LAP. Előfizetési ír caeh-szlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: S|jéiB évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JaNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA átszerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u 26 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton I ÉisÉgÉ panaszai és sérelmei úgy látszik, mégis eljutottak az arra illetékes fórumok elé. Három esztendőnek szomorú aratása eredményeire esik fáradt tekintetünk, ha visszapillantunk erre az időszakra, melyet az uj államaiakulás keretében megértés és meghallgatás nélkül szenvedett el a magyar kisebbség is. A köd oszladozik, a világosság dereng és a fölkelő nap sugarai megvillannak felénk. Az igazság napja kél fel és áhitatos türelemmel várjuk, várjuk ennek ünnepi perceit. Mintha idebenn is oszladoznék a köde, át-átvillan rajta egy-egy sugár, mely az igazság napjából lövell felénk A kormány kezd érdeklődni sérelmeink iránt, azok írásba foglalását kívánja a politikusoktól. Egyeló're csak tanulmányozni akarja, ettől az orvoslás azonban még igen messze esik. Készen vannak az Írások, a panaszok, a sérelmek szomorú leltárai, átadjuk a kormánynak is, ha komolyan akar vele foglalkozni és nem a sóhivatalokra bízza azok elintézését De készen várják a genfi Népszövetség küldöttségét is, amely útba ejt bennünket is, hogy meghallgassa panaszainkat és nemzetközi utón hasson oda, hogy sérelmeink reparáltassanak. A népszövetségi kisebbségi ligák gyűlésén is szóhoz jutott a szlovákiai magyarság nyomorúsága és utat tört jajszava, a művelt világ nagyrésze meghallotta ezt és figyel reá. Sőt — amit nem is remélhettünk volna — Franciaországban könyvek jelennek meg súlyos nevű politikai irók és publicisták tollából, amelyekben a magyar problémát fejtegetik. A genuai konferencia albizottsága sem térhet ki — angol nyomás után — a kisebbségi kérdés tárgyalása elől. Szóval az igazság utón van és felénk, hozzánk is megérkezik. Elnyomott kultúránk, elkobzott vagyonaink, beszüntetett iskoláink, feloszlatott egyesületeink, állásaikból elbocsátott tisztviselőink, beszüntetett lapjaink, fajtestvéreink tragikus sorsa szavakat fog találni a külföld itélőszéke előtt is védelmére, melyet talán célszerűbb lett volna itthon is meghallgatni. A vád, amely ezekből mint hatalmas erővel búgó kiáltás árad szét a világgá, az igazi demokrácia nevében szólal meg, amely itt sajnos, csak nemzetségi alapokon nyugszik, nem pedig az állampolgári egyenlőség pillérein. A kisebbségek kirekesztve a parlamentből egy mostoha választói oktroj-törvény alapján, a kormányból kizárva, a hivatalokból eltávolitva, állampolgári alapjogaikban megszakítva, gyülekezési, egyesülési jogok nélkül, statáriummal és cenzúrával kormányozva, iskoláktól megfosztva, gazdasági létükben megtámadva, nyelvük használatától még az igaszságszolgáltatásban is megfosztva, állampolgári, egyenlő jogokért küzdenek és azt hiszik meggyőződéssel, nem elcsüggedve, ha az állampolgári terheket egyenlően, sőt fokozottabban viselik, az egyenlő jog is feltétlen kijár nekik. Mert az igazság útját el lelehet torlaszolni ideig óráig, azonban az útban van és ideér = A nemzetgyűlés egybohivása. A képviselőház elnöksége csütörtökön ülést tartott, melyen Tomasek házelnök bejelentette, hogy mindkét ház elnökségének egybehangzó véleménye alapján a nyári ülésszakot junius végével valószínűleg berekesztik. Czech dr. alelnök a képviselőháznak május 18-ra való sürgős összehívását ajánlotta, minthogy azonban e terminusra technikai okok miatt lehetetlen öszszehivni, az elnökség végül is úgy határozott, hogy a nemzetgyűlést május 23-ra hívják egybe. Ha akkor a miniszterelnök haza érkezik, az ülést ő fogja bevezetni hosszabb beszéddel. — A Népszövetség delegációja Csehszlovákiában. A kisebbségek által előterjesztett panaszok végre meghallgatásra találtak a Népszövetségnél, mely elhatározta, hogy a helyszínén fogja megvizsgálni a panaszokat. E végből Csehszlovákiába, Romániába és Jugoszláviába delegációt küld a nemzeti kisebbségek helyzetének tanulmányozására. A Népszövetséget ezen elhatározására — mint Prágából értesülünk — ez késztette, hogy rendkívül sok panasz merült fel az egyes helyi hatóságok ellen. A Népszövetség a prágai kormányhoz fordult és megkérdezte, hogy megengedi-e, hogy egy bizottság a helyszínén tanulmányozhassa a nemzeti kisebbségek ügyét. Benes külügyminiszter azt válaszolta, hogy a prágai kormánynak ez ellen semmi kifogása. A népszövetség erre elhatározta, hogy a delegációt még a nyár folyamán kiküldi a köztársaság területére. A bizottság érintkezésbe fog lépni úgy a prágai körökkel, mint az ellenzéki politikusokkal. A konferencia tagjai beutazzák a Szudeták vidékét és Szlovenszkót s megvizsgálják a ruténföldi állapotokat is és meg fogják hallgatni az összes itt lakó nemzetek képviselőit. — Benes hazaérkezése Genuából. Benes dr. miniszterelnököt, prágai hírek szerint, május 20-ára várják vissza Genuából. Valószínűnek tartják tehát, hogy a képviselőháznak ülésén már részt fog venni. = Törvénytervezet a kötelező testnevelésről. Az egészségügyi minisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki, a kötelező testnevelésről s azt röviden a képviselőház elé fogja terjeszteni. A javaslat kötelező testnevelést rendel el a férfiak részére 6—24. életévükig, a nőknél pedig 6. életévüktől férjhezmenetelükig, illetőleg az anyaságig, azonban nem terjedne 21. életévükön túl. A testnevelésről az iskolák, állami vagy magán testnevelési és az állam által ismert testnevelési, de nem politikai jellegű egyesületek gondoskodnának. Az állami elismerést az egészségügyi minisztérium adná meg. A javaslat szerint ezen egyesületek kivételesen az iskolai ifjúság testnevelését is átvehetnék. Megfelelő számú kiképzőről az állam tartozik gonduskodni egyrészt a testnevelési iskolák, másrészt pedig külön tanfolyamok rendezése és támogatása révén. A balesetekért s az okozott kárért az áliam lesz felelős. Az, aki magát a testnevelés alól kivonja, büntetésben részesül. A büntetést a tanítók és igazgatók indítványoznák s a politikai hatóságok szabnák ki és hajtanák végre a javaslat szerint. Azon egyesületek, amelyek vállalják a nem iskolaköteles ifjúság testi nevelését, mentesek lesznek némely adó és illeték alól. A községek gondoskodni tartoznak megfelelő helyről és segédeszközökről. A bénák testi nevelését állandó orvosi felügyelet mellett külön szakképzettséggel biró tanítókra és kiképzőkre bizzák. A testnevelésre vonatkozó törvény 1930-ig fokozatosan léptetné életbe a kötelező testnevelést. Testnevelesi célokra az állami költségvetésben 1922—1930-ig évi 30 millió korona lenne előirányozva. Az ellen, hogy a testnevelést állami alapon minél szélesebb néprétegekre kiterjesszék, elvileg nem lehetne kifogást emelni. Annál nagyobb aggodalmat kelt azonban az a terv, hogy a kötelező testnevelést egyesületekre bizzák, mert igy egyszerre arra fogunk ébredni, hogy a testnevelésben a szokol szellem válik majd úrrá. = Apponyi Albert gróf és Benes. Tudvalevő, hogy Apponyi Albert grófnak a csehszlovák köztársaságban birtoka van. Apponyi azonban nem jöhet birtokára, mert a csehszlovák kormány ezt nem engedi meg. A Magyar Külügyi Társaság napokban tartott ülésén fölkérte Apponyi Albertet, hogy a Népszövetségi Uniónak junius hóban Prágában megtartandó ülésén ő képviselje Magyarországot. Apponyi azonban kijelentette, hogy ,mindaddig, amig a csehszlovák kormány neki nem engedi meg, hogy a saját birtokára menjen, számára erkölcsi lehetetlenség a prágai ut. Csehszlovákiában ki van mondva, hogy neki onnan pusztulnia kell. Ez a békeszerződés nyílt megszegése, amire Benes miniszterelnök csak annyit mond, hogy a békeszerződés nem alterálhat egy államot arra vonatkozóan, hogy területén alkalmatlan idegent tűrjön meg.“ — A kisebbségi memorandum Génuában. Mint ismeretes, a génuai konferencián Bethlen István magyar miniszterelnök Magyarország nevében javaslatot terjesztett elő a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozólag. A meghivott hatalmak szerdán délelőtt tartott ülésén elhatározták, hogy a kisebbségi memorandumot a politikai albizottság napirendjére tűzik. Hogy sok eredményt nem igen várhatni ettől a tárgyalástól, azt nem nehéz sejteni, mert hiszen úgyszólván a kongresszus utolsó óráiban kerítettek 'sort erre a nagyfontosságu kérdésre.
