Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-09 / 55. szám
Negyvenharmadik 55. szám. Kedd* 1922. május 9. (biliisié*! ár c»eh-«Klovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. í ®ST®S **ám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA íaNOS. Főszerkesztő: GáÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u, 2S hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton MMEGYEI KÖZLÖNY O I .ír I Ív A I LAP. Kilos sew lőtt az úgynevezett békeszerződések a genuai konferencián, ahol most már az antant hatalmak állapították meg azoknak teljes életképtelenségét és tarthatatlanságát. Az erőszakosan megvont politikai határok, a megsemmisítő jóvátételi intézkedések a legyőzött államok újjáépítését lehetetlenné teszik és Európa gazdasági életének, vérkeringésének helyreállítása nélkül a világ nyomorúságát, állandósítják. Ha ehhez figyelembe vesszük az uj állam alakulásokban a nemzeti kisebbségek teljes politikai és kulturális elnyomatását, gazdasági kizsákmányolását és az ezekből származó egyre növekvő és egyre hangosabban megnyilatkozó elégületlenséget, nem nehéz megjósolnunk a következményeket, amelyek a békeszerződések revíziójára és átdolgozására fognak vezetni. Évszázadok alatt kialakult gazdasági kapcsolatokat és kulturális kötelékeket nem téphet szét semmiféle békeszerződés anélkül, hogy szerzett jogokat, sőt a népekkel és nemzetiségekkel született, azoktól el nem választható természeti jogokat ne sértene meg. A genuai konferencia előtt is és megoldatlanságuk miatt az után is fenmaradnak ezek a kérdések, mint intő mementók. A német-orosz szövetség, mely bizonyára ki fog bővülni az angollal, a világ gazdasági és politikai helyzetét egy csapásra fogja megváltoztatni. A francia boszszuállás és gazdasági eitiprás politikája kapott Genuában halálos sebet, amely nem gyógyítható. Franciaországnak le kell mondania nagyratörő álmairól, egy nálánál produktívabb, józanabb és reálisabb ellenfél teljes megsemmisítéséről. De Genuának egyébb tanulságai is lesznek. A Csehszlovák republika belpolitikája is irányt kell, hogy változtasson; az eddigi centraliszlikus és sovén nemzeti politika, mely a kisebbségek elnyomásával akarta nagyratörő terveit érvényesíteni, forduló pont előtt áll. Ez nem folytatható súlyos kockázatok nélkül tovább. Ugyanez a szimptoma mutatkozik Jugoszláviában a magyar és horvát elnyomás, Romániában a magyar és az erdélyi román elnyomás, Lengyelországban a német nemzet elnyomása következtében. A népek versenyében súlyos tehertételek ezek, amelyektől minden állam saját jól felfogott létérdeke miatt szabadulni igyekszik. Ennek a szabadulásnak előfeltétele a nemzeti kisebbségek kulturális és gazdasági teljes egyenjogusitása és helyzetüknek politikai tekintetben elviselhetővé tétele. Ezek a kérdések Genuában kezdtek érni és érlelődtek mindenütt: Prágában épp úgy, mint Belgrádban, Bukarestben és Varsóban. = A képviselőház összehívása. A képviselőház összehívásának időpontja a „Prager Tagbiatt“ szerint csak a következő héten tartandó házelnökségi ülésen nyer végleges megállapítást-; a folyó hétre összehívott elnökségi ülés u. i. nem volt megtartható, mivel csak Tomásek és Barival jelentek meg. Az elnökség eddigi intézkedéseiből arra lehet következtetni, hogy a képviselőket május 23-ára fogják összehívni, mivel remélik, hogy addigra Benes is visszatérhet Genuából. Hasonlóképen nincs még megállapítva, hogy Benes a ház plénuma, vagy pedig csak a külügyi bizottságban számolna be a genuai konferenciáról. Valószínűnek látszik azonban, hogy az exposé nagy jelentőségére való tekintettel a többségi pártok is követelni fogják, hogv azt Benes a ház plénuma előtt tartsa meg. Ebben az esetben az exposét vita követné, mely az első hét összes üléseit kitöltené. Mivel az egyes bizottságok eddig nem készítettek elő semmiféle fontosabb javaslatot, érdemleges tárgyalásra junius előtt aligha kerül sor. = Földosztás Barsbe3ón. Mint ismeretes Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő a múlt hó első napjaiban tolmácsolta Barsbese község azon panaszát, hogy a oirlokhivatal nem juttat a földosztásra kerülő sötétkuti (Mirbach Irénféle) nagybirtokból a helyi lakosságnak, hanem morvaországi telepeseket helyez oda. A földbirtokhivatal erre vonatkozólag a következő választ adta Füssy képviselőnek: A földbirtokreformnak a sötétkuti pusztán való végrehajtásánál Barsbese község 8 lakosa összesen 30 kát. hold földet kapott. Csakis azon kérelmezők kaptak földet, akiknek arra leginkább volt szükségük, főleg azon okból, hogy Sötétkut puszta nem alkalmas a nagy távolság miatt arra, hogy Barsbese község lakosai között osztassák fel. Sötétkut puszta ezért telepítési célokra lett szánva, tekintettel a nagykiterjedésü épületekre, melyeket a földdel együtt kellett felosztani. Nevezett község földet kérő lakosai a barak-i földbirtok felosztásánál fognak külösen figyelembe vétetni, mely földek közelebb fekszenek. == A gyorstalpalók. Alig van a világon még egy ilyen állam, mint a mi köztársaságunk, mely olyan gőzerővel gyártaná a törvényeket. A nemzetgyűlés és a szenátus alig győzi a kormány és a petka javaslatait letárgyalni (az igaz, hogy a mai demokratikus házszabályok mellett nincs igen alkalom a hosszabb tárgyalásra), melyeket az egyes minisztériumokban, szakosztályokban és előkészítő bizottságokban is gyorsított iramban készítenek elő. Hogy persze ebből az állandóan sürgős eljárásból nem valami tökéletes müvek kerülnek ki, azt lépten-nyomon tapasztaljuk, de ezzel ugylátszik, hogy a mindenható kormány és az azt támogató koalíciós nacionalista többség nem igen törődik. A törvényjavaslatok keresztülhajszolása i Masaryk elnöknek is feltűnt, mert mint a ! „Hlasatel“ értesül, az elnök az egyik törvény aláírásánál maga is figyelmeztette a mértékadó funkcionárusokat, hogy a törvényt csak az utolsó pillanatban terjesztették eléje úgy, hogy az elnöki iroda hivatalnokai nem voltak képesek azt áttanulmányozni. Masaryk elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetgyűlés önmaga ellen dolgozik, ha a fontos törvények elintézését az utolsó pillanatra hagyja úgy, hogy a törvény visszaadásával már nem lehet az abban foglalt hibákat jóvátenni, Talán a legfelsőbb helyről jött figyelmeztetés a törvények nyakra főre való gyártásában több mérsékletre, nagyobb körültekintésre és alaposabb munkára fogja inteni a kormányt és az előkészítő bizottságokat és szakítanak az eddigi gyorstalpaláshoz hasonló eljárássá!. = Az elbocsátott közalkalmazottak ügye. Adorján Marcell, a „Szlovenszkói és Ruszinszkói elbocsátott közalkalmazottak Szövetségének“ elnöke újból eljárt Prágában, hogy a pozsonyi minisztérium által elrendelt első turnusára vonatkozó kimutatásában felvett elbocsátott közalkalmazottak ügyeit kisürgesse. Azonban, sajnos több napi munkájának ismét csak Ígérgetés lett az eredménye. Igaz ugyan, hogy azokat az ígéreteket az illetékes tényezők igen komoly formában mondták; az elbocsátott közalkalmazottak azonban nem bizhatnak ezekben, mert három esztendő alatt a soknál is többet ígértek nekik. Ilyen körülmények között nem csodálható, hogy a szövetség elnöke látván emberfölötti munkájának és fáradozásának alig kézzel fogható eredményét, teljesen elkedvtelenedett és amint sajnálattal értesülünk, elnöki állásáról le akar mondani. fi MÚ? 52ÍSÍ3. Prágai politikai körökben az izgatottság jelei észlelhetők. Az érdeklődés a kormányvá* Ságnak szói. Meri a kormányválság immár nyilvánvaló és hivatalos cáfolatokkal sem lehet eltüntetni. Ebből a szempontból egészen lényegtelen, hogy a lemondás májusban vagy csak szeptemberben következik-e be, egészen lényegtelen az is, hogy a parlament mikor ül össze és milyen tárgyak felett fog tanácskozni. Lényeges azonban a válságban az, hogy a kormányzó pártok alarmot fújtak az eddig csalhatatlannak tekintett Benes ellen és hogy egy külpolitikai fordulatot készítenek elő. Benesnek május 10-e körül kellett volna elmondania az exposéját és beszéini arról, amit Genuában tett. A képviselőház ülését ezen terminusra akarták összehívni, akkor kellett volna lefolytatni a genuai vitát is. Benes azonban nem jött vissza és azért a már többször elhalasztott ülést ismét kitolták és talán 23-án vagy még később fogják megtartani. A halasztással időt akarnak nyerni, hogy a nyílt összecsapást mentői jobban elodázhassák. így a tavaszi ülésszak tartama és természetszerűleg a programja is nagyon össze fog zsugorodni és pedig azért, mert a koalíciós pártok közötti nagy ellentétnél fogva minden elvi kérdést ki kell kapcsolni. A belpolitikai helyzet vigasztalansága közepette ez az egyetlen megoldás, mert a mostani csoportosulás mellett alkotó munkát végezni nem is lehet. A belpolitikai események szoros összefüggésben vannak a külpolitika alakulásával, amely Genuában dől el. A csehszlovák államra nézve életkérdés, hogy a nagyhatalmak közötti szakadás esetén, melyik oldalra lép: arra-e, amelyiken Anglia és Olaszország lesz, vagy r
