Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-05-06 / 54. szám

2. oldal. «Komáromi Lapok« 1922. május 6. anya eleven testéről. A szlovákok jól tudják, ezt kifejezésre is juttatták, hogy az autonómia kérdésében rávannak utalva a köztársaságban élő összes kisebbségekre, tehát a magyarokra is és ha ez így van, akkor legalább is furcsa, hogy a közös gyűlésen már eleve leszögezik a szlovákok hegemóniáját. = Mit szól ehhez a csehszlovák kormány? Avaresku román miniszterelnök indítványára minisztertanácsi döntvény mondotta ki, hogy „Egy havi határidő engedélyeztetik a csatolt tartományok összes tisztviselői és ügyvédei szá­mára az eskü letételére, aminek megtörténtével az utóbbiak részesedhetnek mindazokban a jo­gokban, melyek a román állampolgári minőség­ből folynak, úgyszintén ama jogokban is, me­lyeket az illetők a teljesített közszolgálati és az elnyert jogcímek alapján szereztek meg azokban az államokban.“ Ez a döntvény, amint latjuk, az esküt nem tett tisztviselőkre nézve nemcsak holmi félrendszabály, nem holmi nyugdíj meg­állapítás, hanem igenis a szolgálati folytonosság kimondása mellett az előbbi állás és az azzal járó szolgálati igény megállapítása! Ugyan hol van még ettől a magát „demokratikusnak“ ne­vező csehszlovák kormány ? Szégyeljük beval­lani, de a „barbár“-nak nevezed Romániától igen messze! Az erdélyi lapok a liberális kor­mánynak ezt a határozatát nagy megelégedéssel kommentálják. Egyik pl. igy ir: „Eltiport vagy eltaktikázott jogok, eltiport, vagy eltaktikázott életlehetőségek romjain modern államreneszán­­cot felépíteni nem lehetett soha.“ Ezt a mon­datot nagyon melegen ajánljuk úgy a kormány, mint a miniszterelnök figyelmébe. (RMH.) = Brabec szenátor elégedetlenkedik. A cseh államtudományi társaságot, mint a nép szövetségi ligák uniójának egyik csehszlovákiai fiókegyesületét Brabec nemzeti demokrata sze­nátor képviselte az unió kisebbségvédelmi al­bizottságának müncheni ankétján. Brabec sze­nátor a konferenciával nincs megelégedve, amit a „Prager Presserben közzétett beszámoló cikke is bizonyít. Brabec cikke főként azokat az ellenvetéseket idézi és igazolni igyekszik, amelyeket ő Münchenben emelt a konferencia bizonyos intézkedéseivel és a tanuk vallomá­sával szemben. A tanúvallomások eredményével nincsen megelégedve, mivel azok szinte nem vallomások a szó igazi értelmében, hanem inkább vádiratok. A tanúvallomásokat hiányo­saknak tartja azért is, mert Ausztriából és Magyarországból a meghívók keilő időben való elküldése dacára sem jeientkezett egyetlen egy tanú sem. Krisztián és Vaszkó tanúvallomását szerinte a cseh-szlovák állam ellen érzett ellen­séges hangulat irányította, miért is ő formális A szigorú bíró. Irta Jakab Ödön. Az aranyat, amint ismeretes, teljes tiszta­ságában nem igen lehet semmire sem használni, mivel nem eléggé kemény. Hogy használható legyen: kevésbé nemes érccel szokták ötvé­­nyezni. Rendszerint több-kevesebb rezet tesznek hozzá s csak ilyen elegyitett állapotban felel meg aztán a hasznavehetőség feltételeinek. De nemcsak az arany, hanem biz’ az ember is csak ilyenformán áll. Mert a hófehér erények embere a gyakorlati életben épp olyan kevéssé állja meg a helyét, mint az arany, ha nincs rézzel keverve. A legnemesebb emberben is okvetlen szükséges bizonyos gyarlóságokból valamicske keveréknek lenni, hogy igazában hasznát vehesse a reális élet. Mert akiben szeretetnél, önzetlenségnél, őszinteségnél, biza­lomnál, s más efféle erényeknél egyéb semmi sincsen: abból hiányzik a komoly életrevaló­ság. Lenni kell mindenkiben legalább is egy picike önzésnek, furfangnak, ridegségnek, bizal­matlanságnak s egyéb ilyesminek, különben az ember ezek hiányával magának is, másoknak is nem egy esetben csak kárára lehet. A Megváltóval, az apostolokkal s más szent emberekkel ezt cáfolni nem lehet. Mert azok az eszményi tisztaság fényes álomvilágá­tiltakozást volt kénytelen beadni, mivel a val­lomások szerinte a népszöveiség szellemének nem felelnek meg. Krisztiánt Unger, Jehlicska és Dvorcsák hívének mondja. Vaszkónak a szemére veti, hogy nem számolt be a cseh szlovák kormánynak Ruszinszkóban kifejtett „rendet teremtő“ munkájáról. Cservenkától pedig rossz néven veszi, hogy a népszámlálás meg­hamisítását tette szóvá, holott a népszámlálás hivatalos adatait még nem tették közzé. (ESŐ) = Telepítési kísérlet Ruszinszkóban. A köztársaság telepítési programjának végrehajtása nagy buzgalommal folyik. Mint Prágából Írják, a belügyminiszter javaslatot terjesztett a kor­mány elé, melyben azt indítványozza, hogy azo­kat a bécsi lakosokat, akik cseh illetőségűek, kedvező feltételek mellett telepítsék a rutén földre. Becsben mintegy 300000 cseh lakik év­tizedek, sőt évszázadok óta s most, hogy a csehszlovák köztársaság virágzásnak indult, ugylátszik az egész világ csehei visszatérnek testvéreikhez. Azaz, hogy nem épen testvéreik­hez, hanem az uj Kanaánba, Ruszinszkóba, mely ma ígéret-földje az elcsehesitő politikának. Ruszinszkói magyar testvéreink résen legyetek! = A bányatulajdon átruházása és lekö­tése. Az 1920 julius 6-án 432. sz. alatt kelt kormányrendelet, amely a fenntartott ásványok bányászatával foglalkozó üzemek elidegenítésé­hez, elzálogosításához vagy megterheléséhez, a kutatási jog és bányarészvények, átruházások és azok bányatelekkönyvi keresztülviteléhez köz­munkaügyi miniszteri engedélyt kívánt meg, csak 1921 december 31-ig volt érvényes. Ezen rendeletet csekély kivétellel szórol-szóra tör­vényhozási utón fennakarják tartani és avégből javaslatot terjesztettek be a képviselőház elnök­ségéhez. A rendelet Szlovenszkóra és Ruszinsz­­kóra is kiterjedt, de nem érintette az időköz­ben bekövetkezett törvényhozási intézkedéseket. A törvényjavaslat szerint ellenben minden ki­vétel meg fog szűnni. (ESŐ) = A „Cecil“ Hlinkáék gónuai akciójáról. A „Slovensky Vychod“ azon kérdésére, hogy van-e okuk Hlinkáéknak Génuához fordulni, a „Cech“, a cseh néppárt lapja azt a választ adja, hogy bár nern ért egyet a genuai úttal — mert az úgyis eredménytelen lenne —• a szlovák néppártiaknak igenis van okuk a panaszra. (ESŐ.) = Magyar-osztrák vasúti megállapodás. Ez év januárjában tárgyalás folyt és megálla­podás jött létre a magyar és osztrák kormány képviselői között a Sopron város és környéke területén át haladó vasúti forgalom szabályo­zására, valamint Ausztria és Magyarország vasúti csatlakozó forgalmára nézve. Minthogy a jegyzőkönyvbe foglalt megállapodások a két ban éltek s távol álltak a hétköznapi élet durva és gonosz tülekedésétől. A nagy „ tömeg pályafutására ők nem voltak hivatva. Őket a jó Istén csak azért adta a földi embereknek, hogy elérhetetlen magasságukban miniául áll­janak az előtt, akit a tiszta élet szomja sarkal a porból fölfelé. Őket a mi mértékünkkel mérni esztelenség volna. Tóni bácsi nem volt ugyan sem Megváltó, sem apostol, sem pedig szent ember s„ mégis annyira tiszta volt, akár a szinarany. Ő maga volt a jóság, szelídség, ártatlanság és megbo­csátás. Ő feltétlenül bízott mindenkiben s ne­hezen tudta a rosszat másokról elhinni. A lelke fehérebb volt a hófehér hajánál. Az igaz, hogy hiányzott is belőle a gyakorlati élet emberének igen sok kelléke, amit azonban nem lehetett volna vele elhitetni! Sőt megvolt győződve, hogy ő a legpraktikusabb ember a világon s bírónak is a legszigorúbb biró az egész kör­nyéken. Mert hát tudni kell, hogy Tóni bácsi évek óta viselte falujában a bírói hivatalt, noha anyagilag éppen nem volt rászorulva, csak a nép ragaszkodása tartotta helyén. A lakosság úgy szerette, mintha az apjuk lett volna s apró gyöngeségeit elnézte szívesen, mivel egye­bekben bőven Kárpótolta őket. Nem zaklatott durván egy lelket sem. Olyan jó volt, mint egy darab kenyér. Ha adót hajtott be, vagy kormány hozzájárulását is megnyerte, a napok­ban érvénybe lép. A soproni forgalomra vonat­kozólag kedvezményes tranzitó forgalom rend­szeresítését zárt vonatokkal vagy vonatrészekkel a soproni területen át léptetnek érvénybe. Akik ezen zárt vonatokat használják, mentek a ma­gyar területen való átutazás alkalmával minden­féle útlevél és vámformaságtól. A tranzitó for­galom műszaki részleteinek megállapítása céljából tárgyalások folynak az érdekelt vasutigazgató­­ságok között. — A szlovák nemzeti párt kétszínűsége. A „Národni Dbmokracia" a csehszlovák pár­toknak Hlinkáék genuai utazása elleni tiltako­zásával foglalkozva kétszínűséggel vádolja meg a szlovák nemzeti pártot. A N. D. szerint ugzenis a szlovák nemzeti párt képviseletében Skrovina Ottó bejelentette ugyan a tiltakozás­hoz való csatlakozását a Hlinka-féle lépés ál­lamellenes volta miatt, a tiltakozó jegyzéket azonban nem volt hajlandó aláírni azzal az in­dokolással, hogy Hlinkáék mozgalma csak el­lenhatása a kormány szlovenszkói politikájának. = Japán magyar barátság. Mint érdekes tünetét a japánok magyar szimpátiájának em­lítjük meg, hogy Génuában a gazdasági bizott­ság második plenáris ülésén a japán delegátus azt javasolta, hogy a bizottság legyen tekintettel a magyar állapotra és ezt határozatában kötelező formában nyilvánítsa. Hasonló értelemben szó­lalt fel az angol delegátus is. Ezzel szemben Franciaország javasolta, hogy közbülső állás­pontot foglaljanak el, amit a japán delegátus visszautasított. Végül elhatározták, hogy a há­rom hatalom megbeszéli a kérdést. Uíleuél uisumoí minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. Didéki megbízá­sokat a leyggorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona, cím: hászíő Zsigmond Braíislaua (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. közmunkára rendelte ki az embereket: méltá­nyos engedékenysége mindig elment a végső határig. Az egyéni szabadság pedig nem lehe­tett volna jobb kezekbe téve, mint a Tóni bácsiéba! Az ő basáskodása miatt ugyan nem volt soha senkinek álmatlan éjjele! És rendet­lenség, kihágás az ő biiósága alatt mégis rit­kán fordult elő, mivel erősen becsületes nép lakta a falut. Hanem ha sokan lettek volna olyan rossz fából faragva, mint Csobánczi Gyurka : akkor bizony aligha nem kellett volna a falunak más biró után nézni. Ez a Csobánczi Gyurka a temető alatt szolgált a kántornál és nagy csirkefogó volt! Vasárnaponkint, ha felöntött egy kicsit jobban a garatra, mindjárt összehorgolt mindenki­vel. A gyümölcsöskertek után pedig szinte jobban bolondult, mint a lányok után. Nyáron a kerteket ugv végigdézsmálta, hogy tavasszal akár le se hernyózták volna a fákat az embe­rek, úgyis örökké csak féltermést szedtek le, mire megjött az ősz. E miatt esett is itt-ott néhanapján egy kevés perpatvar, de a kárval­lottak rendszerint beérték annyival, hogy ká­romkodtak egyet és a szomszédságnak jó ki­panaszolták maguk s azzal az egész ügy szép simán elaludt. Nem szerették a pert. Csupán csak az özvegy Barta Ferencné csapott egy vasárnap hangos patáliát, mikor reggel arra ébredett fel, hogy az éjszaka a Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomor, bajosoknak és székszopulásban szenvedőknek. az egyedüli termé­szetes keserüviz, mely­nek sótartalma a cim kén olvasható vegy­­elemzésnek mindig megfelel.

Next

/
Thumbnails
Contents