Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-27 / 50. szám
legjfVMharmadik évfolyam. 50. szám.---------—------------- • ■ ■ 11 1 - . "■ ■--Csütörtök; 1922. április 27. KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY POLITIKAI lap. Előfizetési ár cuefe-*xiovák értékben: Helyben és vidékre pu3tai szétküldéssel: isfés« évre 80 K, félévre 40 X, negyedévre 20 Egyes szám ára: 30 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JaNOS. Fösserkesstő: GAÁL GYOLA dr Szerkesztő: BARANYAV 1ÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NáOor-u. 2S hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön ás szombaton Május másodikán véget ér a génuai konferencia, a nemzetek és népek e nagy gyűlése, melyet annak idejében oly nagy érdeklődéssel várt az egész világ. Nagy eredményeket senkisem várt tőle, ezt nem is titkolták, de annyit mégis reméltek, hogy az egyes nemzetek képviselői között bizonyos kérdésekben megértést fognak elérni, mert a konferencia főcélja, Európa gazdasági talpraállitása ezt mindenekelőtt szükséges feltételként szabta meg. Hogy a konferencián résztvett nemzetek mennyire \oiUk ettől a gondolattól áthatva, a tárgyalások során az egész világ meggyőződhetett. A lezajlott jelenetek s a nagy nehezen elsimított válságok bizonyítják leg világosabban azt, hogy fájdalom, még mindig nem érkezett el az ideje annak, hogy az emberek szivét a megbéküíes szelleme irányítsa, mert hiába jelentette ki megnyitójában az elnök, hogy egyenlő joga felek ültek össze a konferencián, ennek a gondolatnak a megtestesítése a gyakorlatban nem sikerült. A világ egy nagy párbajnak látta lefolyását az angol miniszterelnök és a francia delegáció között és ennek a viaskodásnak izgalmas részletei felszínre hozták azt is, hogy tulajdonképen kik azok, akik a génuai konferencia működését eredménytelenné tették. Lloyd George a békességet akarja és kész ezért a világ minden népével együtt munkálkodni. Ki is jelentette, hogy Angolország azon esetben, ha arra a meggyőződésre kellene jutnia, hogy barátainak egynémelyike zavarni akarja Európa békéjét, kénytelen lenne olyan világtájakon keresni a megértést, ahol megtalálja azt. Ez a kijelentés a nagyantant engesztelhetetlen hatalmasságának, Franciaországnak szólt, melynek ideges viselkedése majdnem felboritolta a konferenciát, ami pedig könnyen Franciaországnak elszigetelésére vezethetett volna. És ebben az esetben a franciákra hárult volna az a nagy felelősség is, hogy a nemzetek közös érdekeinek megerősítéséhez szükséges megértés és békesség helyett Európa újabb válságba kerül. Talán a génuai konferencia gondolkodóba fogja ejteni a francia vezető politikusokat s be fogják látni, hogy úgy, amint ők akarják, mégsem mehet tovább a dolog. Arigolország és Olaszország engedékenysége és az őket minden körülmények között a legnagyobb készséggel követni kész kisantant támogatása eddig azt a látszatot adta az eseményeknek, mintha csakugyan Franciaország vezetné Európát. Genuában azonban kitűnt, hogy az engedékenységnek is van határa és hogy nemzetek speciális érdekei fölött mégis csak az összemberiség érdekének kell előtérbe jutnia, ha csakugyan vissza akar a világ a békére térni. Még egyelőre nem győzedelmeskedett ugyan e magasabb szempont, de hisszük, hogy nem messze kell lennie annak az időnek, mikor az emberek egymásban megint embertársukat, testvérüket látják s amikor a kultúra és diplomácia álarca alá rejtőzött ősi vadság helyét a szív nemesebb és felemelőbb érzései foglalják el. De addig még néhány konferenciát kell tartani, mert még mindig vannak vakok és süketek, akiket fel kell világosítani a valóságról. Génuában ez nem sikerült s a konferencia május 2-án bezárul, egy ünnepélyes, bár nem sok realitást tartalmazó deklarációval, mely szerint valamelyik hatalomnak a másik elleni támadása a jövőben az egész világ roszszalását vonja maga után. Hogy ez a deklaráció nem fogja a világnak csalódását és kétségeit eloszlatni, azt fölösleges külön megállapítanunk, mert ezzel a konferencia egyáltalában nem teremtette meg azt, ami a legfontosabb a mai európai helyzetben: a kölcsönös bizalmat. Majd ha az elmék és szivek egyaránt megérnek arra, hogy a népek sorsának intézéséhez nemcsak nyers erő, de kölcsönös bizalom is szükségeltetik, akkor el fognak oszlani azok a felhők, melyek vésztjóslón borítják be évek óta a horizontot. = Ficza József szenátor fogadalma. A szenátusnak hétfőn tartott ülésén első ízben jelent meg a Hangos István elhunytával megüresedett mandátum uj birtokosa Ficza József szenátor. Az uj szenátor ez alkalommal tette le az elnök kezébe a fogadalmat. = Parlamenti bizottsági ülések. A képviselőház és a szenátus egészségügyi bizottságai április hó 28-án együttes ülést tartanak, amelyen a bizottságoknak a csehországi tanulinányutjaról fognak beszámolni, s megállapítják az egészségügyi intézmények megszemlélésének további programmját. Április 25 én a képviselőház üléstermében a képviselők és szenátorok együttesen tanácskoznak a stehovici völgygát tervezéséről és Csehország középső részének villanyos erővel való ellátásáról. (ESŐ.) = Kisgazdapárti nagygyűlés Rozsnyón. Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives- és Kisiparospárt április 23-án nagyszabású pártgyülést tartott Rozsnyón. A gyűlésen megjelent a párt nagynevű elnöke Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő is, ami különös jelentőséget adott a gyűlésnek. Szent-Ivány József nagyhatású beszédet mondott, melyben a szlovenszkói magyaiság helyzetéről emlékezett meg és polemizált Benes miniszterelnökkel, ki Génuában azt jelentette ki, hogy „az állam törvényei hazaárulással bélyegzik meg az elnemzetlenítést“, de ezzel szemben elhallgatta a kisebbségi jogoknak lépten-nyomon való megsértését. Beszéde során kitért a nagymegyék magyar nemzetiség elleni tendenciájára, a tisztviselők elbocsátására, a nyugdíjazottak szomorú helyzetére, a statárium névleges eltörlésére és mindazokra' az intézkedésekre, melyek az itt élő magyarságot és kisebbségeket sújtják. Beszéde végén a génuai konferenciára terelte a hallgatóság figyelmét és igy szólt: „A világ közvéleményének minden rétege érdeklődéssel fordul az európai államok kongresszusa, a génuai konferencia felé. A legutóbbi napok szenzációja a németorosz szerződés is egyik bizonyítéka annak, hogy az agyontiport, Németország a szó szoros értelmében belesodródik a bolsevizmus karjaiba. És az az idegesség, amely a nyugat országaiban ennek nyomán keletkezett, — a bűnös idegessége, a rossz lelkiismeret megnyilvánulása És épen ezért mi nekünk, akiket hitünk szerint a legnagyobb igazságtalanság ért, nincs miért kétségbeesni jövendőnk fölött. A legnagyobb nyugalommal kell sorsunkat viselnünk, 1 vsa Csak egyet ne felejtsünk el sémikor, hogy bíznunk csak önerőnkben lehet. Megátalkodott kitartással kell minden magyarnak belevinnie magát a küzdő vonalba. H* igy teszünk, az Ur gondviselő keze nem fog elhagyni bennünket.“ A magvas és mélyen szántó remek be-zédet a hallgatóság szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fogadta. A naggrülésen beszéltek még Petrogalli Oszkár dr., a szövetkezett ellenzéki pártok losonci irodájának igazgatója, Nagysándor körzeti titkár, Szkalos Emil rozsnyói titkár, Kristóff Sándor és mások. A gyűlés végén megalakították a rozsnyói osztályt és a helyi szervezetet. = Törvényjavaslat az ipari és továbbképző iskolákról. A „Lidové Noviny“ jelenti, hogy a közoktatásügyi minisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki, az ipari és továbbképző iskolákról. Az iparos és gyári tanoncok részére két osztályú népipariskolák és az ipari alkalmazottak részére három osztályú ipari szakiskolákat a segéderők kiképzésére pedid két osztályú továbbképző iskolákat fognak felállítani. (ESŐ) = A tanítók fizetósrondezése. Az állami tisztviselők szolgálati viszonyait szabályozó miniszterközi bizottság elkészítette a tanítók fizetésrendezésére vonatkozó tervezetet s azt az egyes minisztériumoknak s a tanítók szervezeteinek véleményezés végett megküldötte. A tervezet lényegében a következőket tartalmazza: Az elemi iskolai tanítók az állami tisztviselők C. osztályában maradnak. A polgári iskolai tanítók, akik eddig a D. osztályba voltak sorozva, a C. osztályba kerülnek, azonban a következő pótlékokat kapják: 10 szolgálati évig 600 K, 10—17 szolgálati évig 900 K, 17—35 szolgálati évig 1100 K. Polgári iskolai igazgatók 300 K-ás működési pótlékban részesülnek. A kézimunkatanitónőket a tervezet a D. osztályba sorozza. A polgári iskoláknál alkalmazott — kézimunkát tanítók azonban nem részesülnek a polgári iskolai tanítók pótlékaiban. A heti óraszám elemi iskolai tanítóknál 34, a polgári iskolai tanítóknál 30. A tanítók kötelesek az ismétlő és továbbképző iskolákban hetenként 4
