Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-01-17 / 7. szám

Negyvenharmadik évfolyam.---------------------------------------7. txánt. Kedd, 1922. január 17.--- —.—Ii|........ KOMÁROMMEGYE1 POLITIKAI KÖZLÖNY LAP. Elöfiíetési ár cseh-anlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Jíjféís érre 80 félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egym itzám ára: 80 fillér. Ugrás a sötétbe! Akiknek nem kell a nagy megyerendszer. — Me­morandum Beleshez. Mi már mai egyszer feljajdultunk és til­takoztunk a űa^yinegyrireadsztr által okozandó nehézségek és a magyarságra váró sérelmek ellen. Úgy látszik azonban ettől a reformtól még azok is félnek, akiknek — legalább lát­szólag a kedvéért fogják megcsinálni ezt a nagy megyerendszert. Mi magyarok; a szinma­­gyar Koaiáromuatgyének eltörlésében olyan nagy sereimét látjuk a kisebbségi jogoknak, hogy abba mi sohasem lógunk baienyugodni. I)e úgy látszik az a nagyszámú csehszlovák tisztviselő, hivatalnok és alkalmazott sa fog ebbe bölényngodui, akik a nagy megyerendszer mialt a kenyerüket fogják elveszteni. Zsupá­nok, tanácsosok és egyéb magasabb túztvise­­lőkön kívül a kisebb rangú tisztviselők egész légiója fogja elveszteni állását. Hogy ezek meg fognak mozdulni ez ellen és mindent el fogunk követni, hogy ez a centralizáció meg­­akadáiyoztassék, az bizonyos. Tudniillik nekik szabad. Ha ezt a magyarok tennék, akkor azonnal íoUiangzanék a vád, hogy lázadók, hogy irredenták. Hogy mennyire mám népszerű ez a nagy­­megyerendszer eszméje a szlovákság között se, azt eléggé bi oayitják az alábbiak. A szlovák nemzeii párt erős akciót indít a nagymegyék ellen és ez akció kapcsán nyíl tan bevallják, hogy a nagymegyerendszer esz­méjét nem szülte más, mint az a cél, hogy a szinmagyar Komárommegyét megszüntessék. Stodola Emil dr. a szlovák nemzeti párt elnöke jan. 6-án Benes miniszterelnöknek, a pártja nevében memorandumot adott át, mely­ben többi között a következőket mondja: A szlovenszkói viszonyok konszolidálódá­sát akadályozzák és elégedetlenséget okoznak a következő körülmények : a termények kon­­tingentálása, a hadsereg magas létszáma, a nagy drágaság, magas adók, összekötve a lakosság vekzalását a különböző összeírások­nál, szlovenszkói közigazgatás rendezetlen kér­dései, nevezetesen az uj megye reformmal s az ezzel tápiást aggodalmak s a vallás és a nyelv kérdés. E kérdések közül mindegyik ele­gendő, hogy meggondolásokra késztessen. A megyereformokra vonatkozólag s a nyelvi és vallási kérdésben a nemzeti párt elő­terjesztette javaslatát. Kijelenti, bogy nem ért egyet a megye - beosztásról szóló törvénnyé! s különböző példák­kal igyek zik bebizonyítani, hogy, úgy Cseh , mint Morvaországban, Szlovenszkóban pedig a legkevésbbé szolgálhatj dl a megyebeosztás a nép javát s ez csak ugrás lesz a sötétbe. A me­gyéknek, a törvényhozás érdekeinek megfelelően, gazdasági és geográfiái egészeknek kell lenniök, székhelyeiknek azonban gazdasági és kulturális cerotrumoknak is. A valóságban pedig fordítva lesz a dolog, mert az uj zsupák és az uj szék­helyek közüí egy sem felel meg a törvény ezen követelményeinek. Ezért az uj megyereform lehetetlenné ■ ■ ■ Ne hagyja magát megtéveszteni, mert aki ol- ■ ■ csőt vesz, az kétszer vesz. Raktáron tartoki ■férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a Ieg-J ■ jobb anyagból, lag és színes különlegességeket ■ 3 ___3 ■ BaiBiiBiflniiiiiiiiiiniiiiiiiiiii Ugyanott egy „balkaros“ és egy „cilin­der“ Singer-féle varrógép ELADÓ! ALAPÍTOTTA : TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. teszi a jó adminisztrációt, rengeteg beruházást igényel és túlzott mértékben tagolja szét az eddigi megyek lakosságát, olyannyira, hogy különösen megszűnt székhelyektől messzire keli majd járnia dolgai inán. Egy magyar megyének, Komáromnak meg­szüntetését nem tartjuk elegendő érvnek ily élet­bevágó változtatásra és félünk a megyék ősz szekeverésétftl és a nemzetiségi viszály elhin­­té.-étői a tiszta szlovák megyékben is, vala­mint a nemzetietlen elemek és kisebbségek megerősítésétől. Egyébként a zsupánoknak elég dolguk van a mostani, kisebb megyékkel is, nemhogy még ezeket a nagyobbakat el­bírnák. Amellett • vagyunk tehát, hogy hagyják meg Szlovenszkón a régi megyéket ás hogy a törvény hatályát ez irányban tolják ki. — A kép/iseiőház és a íanai egyezmény. A nemzetgyűlés a napokban megkezdett ülé­seinek egyikén az osztrák csehszlovák határ­­megállapitásra vonatkozó szerződés ratifikálá­sának tárgyalása alkalmat szolgáltatott a la­­nai egyezmény megbeszélésére is. Itt elsősor­ban Bteran német nacionalista képvise ő temperamentumos beszéde említendő, aki — mint mindig — ez alkalommal is pikáns leleplezéseket táti a ház elé. Szóba hozta azt, hogy a köztársaság Bécsben kémszer­vezetet tart fenn és szóbahozta a moszkvai k pbotrányt, amelybe a Bude Právo leleple­zései szerint az oriszországi csehszlovák misz­­szió több tagja is be van keverve. Ez az ügy különben s külügyi bizottságot is foglalkoz­tatta, ahol Benes óvatos formában kénytelen volt beismerni, hogy a vizsgálatot ez ügyben el kell rendelni. A brüsseii botrány után ez az eset szintén élénk fényt vet a diplomáciában uralkodó viszonyokra. A külügyi bizottság keddi ülése csaknem kizárólag a Íanai szer­ződéssel és az ennek előzményét képező Renner-Benes-féle megállapodással foglalkozott. Különös aktualitást nyert ez az ülés annak folytán, hogy Lodgmann közvetlenül előtte tért vissza bécsi és lipcsei útjáról. A szudeta­­német pártok álláspontja toljesen világos. A szociáldemokraták ismert határozata után a Verband is kijelentette, hogy a szerződést po­litikai tekintetben elveti. Említésre miitó az, hogy Lodgmannon kívül Knirsch, a nemzeti szocialisták egyik vezető egyénisége is tárgyalt Bécsben és — egyelőre ellenőri'.hetetlen jelen­tések szerint — magyar és szlovák politiku­sokkal is megbeszéléseket folytatott. Nagyon természetes, hogy a ratifikálás Prágában két­ségtelen, amit Bécsből nem lehetne oly hatá­rozott formában állítani. = Az 1921. évi népszámlálás és a ma­gyarság. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok vezéríőbizottságának 1921 október 15-én Pöstyénben tartott ülésének határozata alapján a közös bizottság elnöksége terjedelmes előter­jesztéssel fordult a prágai állami statisztikai hivatalhoz és előterjesztését bőséges bizonyító anyaggal felszerelve kérte, hogy az 1921 február 15-i népszámlálást, mely a kisebbségekre nézve FISCHER JENŐ KOMÁRNO, mm ialaílal szita. Ügyeljen a cégre!!! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nador-u. 26 . hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, t«'u a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stl). küldeni őt Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik iietenkint Uarar: kedden, csütörtökön és szombatija. felette sérelmes, a statisztikai államhivatal, mint tárgyilagos és a tudományos szempontokat szein előtt tartó tényező, vegye felülvizsgálat ala. Ér­tesüléseink szerint a statisztikai államhivatal hajlandó a beadvány érdemével foglalkozni és a politikai szervezetek közbejöttével további lé­péseket tenni. (E. S. 0.) = Jugoszláv lidércnyomás. A »Frankfur­ter Zeitung« egyik szama foglalkozik a jugo­szláv belpolitikai helyzettel és a többi közt eze­ket moudja: A pártpolitikai helyzet a parla­mentben annyira kedvezőtlen, hogy az október 20-ika óta működő szkupstina úgyszólván sem­­mitsem csinált eddig. A parlamentnek ezen tétlensége, mint lídércuyomás fekszik az egész közéleten. Általános meggyőződés, hogy csak új válasziás által megalkotandó uj parlament hozhat jótékony változást. = A nemzeti kisebbségi kérdés. Jelentet­tük, hogy a L Union des Associations Nationa­les pour la Soeietó des Nations tanácsa január 29 én Brüsseiben tartja meg évi közgyűlését, amelyen többek között Magyarodig képvisele­tében Paikert, Csehszlovákia k pviseletében Bra­­bec szenátor, Anglia ré-zéről pedig Murray fog megjelenni. Értesüléseink szerint a szudeta né­metek részéről dr. Medinger képviselő és Le­debur Wilhelm szenátor is Brüsszelbe utazik. Ezen értekezlet targya lesz a németek panasza a kisebbségvédelem tekintetében Csehszlovákiában és Jugoszláviában követett eljárás is. A cseh­szlovákiai nemzeti kisebbségek jogos érdeklő­déssel tekinthetnek ezen értekezlet elé, amely bizonyos mértékig praejudikálni fog a L Union husvetbor Prágában tartandó kongresszusának is. Az Union of Democratie Control! csehszlo­vákiai fiók egyesületének alapszabályaitól a belügyminiszter másodszor is megtagadta a jó­váhagyást, dacára annak, hogy ezek szóról-szóra ugyanazok, mint egy cseh béketársulaté, ame­lyet a kormány akadálytalanul jóváhagyott. (E. S. 0.) = Szlovenszkó elmagyartalanitása. Mint a »Lidove Noviny« jelenti, a keletszlovenszkói szlovák liga Clevelandbau (Ohio) értekezletet tartott, amelyen rámutattak a keletszlovanszkói szlovákok hiányos tudására. Elhatározták, hogy Kassán egy amerikai szlovák által nemzeti irányban és szlovák szellemben szerkesztett lapot fognak ki<dni, amely célra a liga 10.000 dollárnyi alapítványt tesz. A liga kulturális és Demzeti munkásokat is fog kiküldeni, hogy Szloveuszkót elmagyartalanitsák. — Olasz-magyar barátság. A világháború után, minden nemzetközi boykoít ellenére, Olaszország volt az első, amely először nyúj­totta baráti jobbját a szétmarcangolt Magyar­­országnak. Az olaszok magyarok iránti rokon­­szén vüknek egyik kézzelfogható tanujele a velencei egyezmény. Az olasz magyar barátság természetesen sok ellenőrizhetetlen hirt is szárnyra kapott, ilyen pl. az is, amely tudni véli, hogy félhivatalos jellegű magyar és olasz társadalmi, gazdasági, politikai és katonai szer­vek között, tiskos megegyezés jött volna létre szoros együttműködésre. A megegyezést állitó­■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszíikségie- ■ B ■ ■ teil, az ajándékul kap egy bármily nagyságú ■ ■ Bersou gummi sarkot. ■ ■ ■ SST Cipők és csizmád! “tW Ne mulassza el senki az alkalmat!

Next

/
Thumbnails
Contents