Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-17 / 7. szám
2. oldal. «Komáromi Lapok 1922. január 17. lag Mussolini, az olasz fascist,ák vezére és Gömbös Gyula, magyar miniszterelnökségi államtitkár, a „Move" elnöke között egy nemrégiben még aktiv magyar diplomata, közvetítette és pedig azzal az eredménnyel, hogy az Ébredő Magyarok és a Move, valamint a fascisták kölcsönösen a legmesszebbmenő u. készséggel támogatják egymást a nemzeti és n. konstruktiv törekvések terén. Mussolininak Budapesten, Gömbösnek pedig Olaszországban vannak bizalmi férfiaik. akik a fascisták és illetve az Ébredők és Move akciót figyelemmel kisérik, sőt ez akciók terveinek kovácsolásánál is aktive közreműködnek. Dip omáciai körökben az a vélemény, hogy ez a megegyezés elsősorban Jugoszlávia ellen irányul és erősen tartja magát az a bir is, hogy a belgrádi kormány erélyes diplomáciai akcióra készül ez ügyben. Különben pedig a fenti valószínűtlennek látszó liir néikül is bizonyos, hogy az olasz—jugoszláv ellentét mindinkább kiélesedik s az a hir kapott szárnyra, hogy Olaszország hidihajókat tart az SE3. állam adriai kikötőiben, amelynek ágyucsövei a délszláv partok felé vann tk irányítva. Olaszország több Ízben megsértette Fiume állam függetlenségét és ezt tette az SHS. állam rovására. Az albán felkelőknél olasz fegyvereket találtak, olasz tisztek irányitották a felkelők hadmozdulatait. Éppen elegendő ok, igy nagyjábau felsorolva is arra, hogy az SHS. államban uralkodó ellenszenvet megmagyarázza. A komáromi tűzoltókról szól most a nóta, — még pedig a szomorú nóta. E fürge, mozgékoy, gyorsan megjelenő, népszerű intézménye városunknak, — szomorúan kell megállapítanunk, hogy anyagi zavarokkal küzd. Éppen az az egyesület, amely vagyonunk és életünk tűzbiztonságára ügyel fel éber figyelemmel folytonosan. Nem abszurdum, hogy még a legszükségesebb felszereléseket se tudja pótolni, mert nincs miből. Húsz — negyven méter töm'őre volna szükségük a derék komáromi tűzoltóknak, mert a régi már úgy ereszti a vizet köröskörül mint a szita. Égetően nagy szükség volna erre, mert a város tűzbiztonságára nézve katasztrófáiig lehet, ha nincs a tűzoltóságnak megfelelő jó tömlője. A várostól mindössze kétezer kor.-évi segélyt kapnak. Ugyanennyit kaptak evekkel ezelőtt is, amikor 2000 koronáért lehetett tűzoltó felszerelést venni, de ma már mit adnak ekkora összegért? Kétezer kor., — bizony manapság nem nagy városi segélyezés, különösen, ha tekintetbe veszszük, hogy ezt az összeget a város vissza is kapja. Ugyanis az anyagi gondokkal küzdő tűzoltó egyesület, hogy egy kis pénzhez jusson tűzoltó bált, meg tűzoltó majálist szokott rendezui. E két mulatságon aztán bőségesen visszakapja a város a vigalmi adó képében a szegénynyomorgó tüzoltótestülettől ezt a 2000 Kt, amit, segélyképpen ad a város. Oh mert nagyon tévedsz nyájas olvasó, ha azt hiszed, hogy a tűzoltóság felszerelésére rendezett tűzoltó mulatságok vigalmi adóját elengedik. Oh ezt nem. De hát akkor emeljék fel a segélyt a kétszeresére. Hí szegény a város, hozza be a tűzoltó adót és fejlessze, szerelje fel a szükségesekkel a városi tűzoltóságot. Maga a tűzoltóság tartson rendesen évenkint egy két tűzoltó napot. Városunk hölgyei enemes célra is szívesen fognak gyűjteni, mint a többi humánus célokra. Állítsanak fel a kávéházakban, vendéglőkben, üzletekben gyűjtő perselyeket. Városunk nagyobb váliatait, ipartelepeit szólítsák föl adakozásra. Nekik is eminens érdekük, hogy jól fölszerelt tűzoltósága legyen városunknak. Komáromban főügynökséget föntartó összes biztositó társulat felszólítandó, hogy évi szubvencióban részesítsék a tűzoltó testületet. E biztositó társaságoknak nagyon is fontos, hogy van-e jól fölszerelt tűzoltósága Komáromnak, ez örökös tűzfészeknek. Ezt különösen ajánljuk a komáromi tűzoltóság figyelmébe. A biztositó társulatok bizonyára nem fognak elzárkózni a kérelem előtt. Más városokban már régen igy van. Bogofr Ml i. oldása. Dr. Bognár Cecil, a komáromi lanári karnak e sziupatikus, tadóstagja, vasaruap délután előadást tartott a kuiturpaiotábau »Az értékek filozófiája« címmel. A népszerű előadó azt fejtegette, hogy a sok kisebb nagyobb értékek között a legnagyobb érték az emberi boldogság, amely aszenut nagyobb vagy kisebb, amint kisebb nagyobb igényekkel állunk elő vágyaink tekintetében. A világ egyik nagy lángelméje szerint a régi kor embere boldogabb volt so .kai a modern embernél, mert annak vagyai kevesek, primitívek voitak, amelyeket ki tudott elégíteni. A modern kor embere vágyainak csak kevés hányadával tudja ezt megtenni, a vágyainak nagy tömege kielégíthetetlen, örökös vágyók maradnak. Ezen az alapon elmondhatjuk, üogy az emberiség az absolut boldogtalanság felé halad. Még a szerelemről se mondhatjuk el, hogy tökéletes boldogság, mert egy másik nagy lángelme szerint a szerelem az az érzelem amely az embert a saját pusztulásába, megsemmisül :sébe sodorja, a ku lurember még hozzá e veszedelembe, megsemmiaüésbe való jutást öntudatosan végzi. Majd áttért az igazi emberi boldogság testesére, amelynek fokmérője az a kisebb-nagyobb boldogító öntudat, hogy meuuyit használtunk embertársainknak. Itt nem a vágyak kielégítése a fő, hanem a mások javára tett cselekedet. A vágyak kielégítése, elérése szülte boldogság boncolásánál egyesek abba a túlzásba mentek, hogy az az igazan boldog ember, kinek szivéből, leikéből kiö tek minden vágyat. A művészetek értékelésénél kitért arra is az előadó, hogy nemcsak a szép bír önmagában értékkel, hanem magának a művésznek alkotó ereje, mert ha az a tétel allana, hogy a művészetben csak a szép bírna értékkel, akkor öregasszonyt senkise festene, haaem mindönki fiatal leáDyt. Az értéknek sokféle fokozatára tért át aztán, mindvégig lekötvén a díszes hallgatóság figyelmét, érdeklődését. A szép előadást zajosan megtapsolták. Az előadás előtt Katona Tibor íőgimu. VII. oszt. t. szavalta el igen szép előadásban, jó átérzéssel, ügyes gesztusookkal a nemrég elhunyt Kiss József egyik legszebb, de egyszersmind legnehezebb költeményét, az Ágota kisasszonyt, élénk tetszést és tapsot keltvén. Utána Getgelyi Alisz lépett a pódiumra, akit most mint kiváló zongoristát ismert meg a közönség. Beethovennek egyik legszebb rondojából, a Waldstein szonátából adott elő művészi átérzéssel részleteket szűnni nem akaró tapsok között. — Halálozás. Súlyos csapás látogatta meg Nagy Náüdor nemesócsai földbirtokost. Amnit ősziate részvéttel értesülünk, édes atyját alsócsicsói Nagy Antal, nemesócsai földbirtokost hosszú szenvedés után szombaton reggel elragadta a halál szerető családja köréből. Temetése kedden d. u, fél 3 órakor lesz NemesócsáD. Az elhunytban dr. Szili János adonyi kir. közjegyző apósát gyászolja. A gyászoló család a halálesetről az alábbi gyászjelentést adta ki: Özv. Nagy Antalné szül. nemss-ocsai Széllé Katalin a maga, valamint gyermekei: Gizella férjezett Szili Jánosné, Zsuzsánna férjezett Mihály Gyuláné és Nándor. — vejei: Dr. Szili János, Mihály Gyula — menye: Nagy Nándorné szül, Dávidházy Ilona — unokái: Szili Károly, Szili Katalin, Mihály Antal, Mihály Katalin, Mihály Zsuzsanna é3 Nagy Antika, valamint az egész rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy forrón szeretett, felejthetetlen jó férje, az ádlott jó apa, após és nagyapa alsó-csicsói Nagy Antal folyó hó 14-én apostoli türelemmel viselt hoszas betegség után életének 77-ik, boldog házasságának 49-ik évében elhunyt. Megboldogult kedves halottunk földi maradványait folyó hó 17-én délután fél 3 órakor tesszük Nemesócsán a családi sirkertben örök nyugalomra. Nemesócsa, 1922, január 15 én. Áldás és béke legyen drága porai felett! — Kenessoy Kálmán előadása. Dr. Kenessey Kálmán, az ógyallai meteorológia intézet tudós tagja, lapunk kiváló munkatársa, legközelebb értékes előadást fog tartani a kultúrpalotában. Az érdekes előadás eime: Az élet fejlődési története. Mindenesetre érdekes és értékes téma, amely bizonyára igen sok hallgatót fog vonzani a kuíturpaiotában. Az előadás terminusát annak idején közölni fogjuk, — Temetés. A folyó hó 13-án elhunyt özv. Tuba Jánosné, szül. Takáts Ilona ravatalát gyászoló családja a helybeli róm. kath. temető kápolnájában alliuatta íö . Az elhunyt úrasszonyt innen helyezték vasárnap délután 4 órakor az ismerősök őszinte részvéte inellett örök pihenőre. Nyugodjék békében. — Hermann László hangversenye, ügy értesülünk, hogy Hermann László kiváló hegedűmiivész, akiueü már két melegsikerü estélye volt Komáromban, aki már első felléptével meghódította a lelkesedni, felmelegedni tudó komáromi közönséget, még e hónapban hangversenyt szándékozik rendezni Komáromban. Komárom müértö, zenekedvelő közönsége örömmel varja a jónevü, rokonszenves művész hangversenyét, amely bizonyára szaporítani fogja fényes sikereit. — Szavaióverseny. A komáromi szí. Benedek rendi főgimnázium „Czuczor“ önképzőköre folyó hó 15-én szavaló versenyt rendezett. A jelentkezőknek két költeményt kellett elszavaluiok, úgymint Borka Gézának: „Fecskék beszélgetnek“ című versét és egy szabadonválasztottat. A bíráló bizottság, mely a főgimnázium tanári karábói alakult Gidró Bonifác igazgató ur elnökségével, a dijakat a következőkepen osztotta ki. I. díj: Ruzsicska József VIII. o.; II, dij: Darvas Andor V. o.; III. dij: Kathoua Tibor VII. o.; IV. dij: Klein József VIII. o.; V. dij: Csikós József V. o. tanulóé lett. A bíráló bizottság dicséretben részesítette azonkívül még Windisch Lajos VII. o. tanulót is. — Ausztria megint fél. Azok a hitelességükben nagyon is kétséges hírek, amelyek arról szólnak, hogy magyar fölkelő csapatok szervezkednek i-,met Nyug ttmagyarországban és betörésre készülnek Burgenlandba, Dagy nyugtalanságot keltenek Ausztriában. Fokozza ezt a nyugtalanságot az a közismert tény, hogy Ausztria zso'dos hadserege, amely erősen magán viseli a szocialista párt-hadsereg bélyegét, fe gyelem, katonai használhatóság szempontjából igen sok kívánni valót hagy. Az osztrák hadsereg belső züllésének több rnarkánsu1 jellemző bizonyítéka van. Ezek közül a legbeszédesebb az a panasz, amelyet a katonatanácsok értekezlete juttatott az illetékes kormáayhatósági szervhez. Kifogásolja a memorandum, hogy a katonák ruházata, ellátása és fölszerelése oly nagyfokú lezüllést mutat, amilyen ezelőtt sohasom volt. Vannak csapattestek, amelyeknél a legénység iyukas cipőkben jár már hetek óta és igen sok katonának már csak komótcipője van. Téli ruhája alig van a hadseregnek, még téli köpeny is csak a kivásztottaknak jutott. Sok csapattestnél a ruhák már rongyokban lógnak a katonákon. A katonai fölszerelést olyannak festi a memorandum, hogy ilyen felkészültséggel még gondolni sem lehet arra, hogy szükség esetén védekezni lehessen a jói fölfegyverzett fölkelő csapatok támadása ellen. A meuázsi rossz és kevés és sok katonának súlyos megbetegedését okozta már. A maródira való jelentkezésről úgy szoktatják le a tisztek a legénységet, hogy a beteget jelentőket egészségügyi felülvizsgálatra küldik, amely rendesen azzal végződik, hogy az illetőket, mint katonai szolgálatra alkalmatlanokat elbocsátják a hadsereg kötelékéből, vagyis kenyértelenné teszik, — Öngyilkos gazdálkodó. Molnár Miklós keszegfalusi gazdálkodó szokatlanul fiatal korban, alig 35 éves korában bélrák betegséget kapott, mely oly rosszindulatúvá fejlődött, hogy orvosai a szükséges operációnak csak az első fázisát végezhették el rajta. A szerencsétlen ember egy évig csak tűrte szenvedéseit, bár egyre gyakrabban hangoztatta, hogy öngyilkosságot fog elkövetni. Szerdán, január 11-én délután mikor felesége a faluban járt, az önmagától irtózó ember, beföggönyözve a szoba ablakait, az ajtósarkára felakasztotta magát. Mire hozzátartozói észrevették, Molnár Miklós már kiszenvedett. Pénteken temelték. — Az Ógyallai Ifjúság 1922. évi január hó 22 én Kádek Péter nagytermében táncvigalmat rendez. Belépti dij 15 korona. Kezdete délután 5 órakor. Vége éjfélután 3 órakor.
