Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-11 / 43. szám
2 oMal. „Komáromi Lapok" 1922. április 11. azonban a „petka“ úgy döntött, hogy a javaslat szövegezésén még változtatásokat fog eszközölni, a további kiosztást megszüntették s egyúttal vizsgálatot indítottak, hogy kinek a rendelkezésére kezdték meg .a törvényjavaslat szétosztását. = A Javorina kérdés. A lengyel lapok egyhangúlag Csehszlovákiát okolják azzal, hogy a Javorina hovatartozandósága ügyében a döntést szándékosan huzzák-halasztják. A legutóbbi jelentés szerint a csehszlovák parlament ötös bizottságának magatartása késleltetné leginkább az ügy mielőbbi elintézését. (ESŐ) fűti Útlevél uisumot minden államba a legggorsabban és legolcsóbban megszerzek. minden uasárnap, kedd, csütörtök este futár megy Prágába, eljárási díj, uisum és ajánlott posta- 74 díjjal együtt: Magyarországba és flémetországba 70 Ke Romániába közuetlenül 110 „ „ magyarországon át 160 „ Dugoszláulána „ „ 180 „ Gm: László Zsigmond Bratislaua (Pozsony) Széplak-u 12. sz. Európa politikai helyzete. Benes külügyi expozéja. — A génuai konferencia. — A csehszlovák állam bel és külpolitikája. A képviselóház külügyi bizottságának múlt héten tartott ülésén dr. Benes miniszterelnök ismertette az európai politikai helyzetet. Az expozéban részletesen kitért a miniszterelnök a génuai konferencia előzményeire is, amelyet a jelenlegi nemzetközi politikai és gazdasági helyzet logikai következményének mondott. Majd ismertette a konferencia programmját és azon kérdéseket, amelyek az európai viszonyok szanálására vonatkoznak. A génuai konferencián három kérdést kell megoldani, az első Oroszország rekonstruálása, a második az európai államok közötti gazdasági forgalom megkönnyítése különböző gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi reformok utján, főkép a kis és az újonnan alakult középeurópai államoknál és végül megkísérelni a közvetlen kapcsolatot a volt ellenséges államokkal a Semlegesek közvetítésével s felújítani az európai érdekközösséget. Majd részletezte a konferenciának az orosz kérdésre vonatkozó programúját, valamint a gazdasági és kereskedelmi programúját különös tekintettel a középeurópai államok helyzetére. Ennek során foglalkozott a kisantantnak és Lengyelországnak viszonyával s a gazdasági kérdésekben való megegyezésével. Itt megismétli a „Neue Freue Presse“ tudósítója előtt tett azon nyilatkozatát, hogy a középenrópai államok konföderációja, vámegysége avagy pénzegységére vonatkozó tervek a nyugaton még mindig foglalkoztatják az egyes köröket s hogy ezen tervek tulajdonképen a középeurópai viszonyok helytelen felfogásának az eredménye. Az említett gazdasági pénzügyi és kereskedelmi kérdések megoldásánál érintetlenül kell hagyni az egyes államok nemzeti önérzetét és érdekeinek szuverenitását. A csehszlovák delegáció a génuai konferenciától nem vár különösebb eredményt. A csehszlovák áli&m bei és külpolitikája az állam létezésének első pillanatától kezdve az állam és annak környezetének rekonstruálására, konszolidációjára és békéjére irányult. Ezt a politikát három esztendőn keresztül eredménynyel folytatta a csehszlovák állam. így a pénzügyi politikában a köztársaság végre rendet teremtett, amit a csehszlovák koronának az árfolyama és az a körülmény is bizonyít, hogy idegen kölcsönt tudott viszonylag minden nagyobb nehézség nélkül szerezni. Az ipar, a földm Ívelés rekonstruálását sikerült elérni és biztosítottuk a jogrendet az egész államban(?) A szlovenszkói viszonyok is konszolidálódtak és a rnszinszkói és egyéb belpolitikai kérdések megoldása is kezdetét vette(?) A külügyi expozét vita egészítette ki, amelynek során Csen képviselő többek kö'.ött a génuai konferenciának ered oenyességét csak az esetben látja biztosítottnak, ha az elnyomás politikája helyett valódi egyetértést és békességet teremt-nek az egyes államok között. Kaffka képviselő pedig kifogásolta, hogy a konferencia programújában nem szerepel a békeszerződések revíziója, amely nélkül az európai viszony szanálása lehetetlen. (ESŐ.) Tanítóképző' Komáromban. A szlovenszkói reformátusok mozgalma. — Komáromban állítják föl a tanítóképzőt. — Balogh püspök, Rév. Miller, Rev. Laky amerikai lelkészek tárgyalásai. — A komáromi ref. egyház ajánlata. — Saját tudósítónktól. — A csehszlovák köztársaságba bekebelezett s eredetileg a magyarországi dunántúli és tiszáninneni református egyházkerülethez tartozott egyházak az idecsatolás folytán elvesztették magasabb fokú iskoláikat, a lelkész képző teológiákat és tanítóképző intézeteket. Tudvalevő dolog, hogy a felvidéknek, a mai Szlovenszkó és Ruszinszkónak református egyházai az régi Magyarország öt egyházkerületének teológiáiból, tanítóképzőiből nyerték lelkészeiket és tanítóikat, akik az uj állam alakulása folytán elvesztek részükre és ezáltal abba a helyzetbe kerültek, hogy egyelőre sem teológiájuk, sem tanítóképzőjük nincsen, pedig a szükséges utánpótlásról a kerületeknek gondoskodnia kell a hívek érdekében. Ez a kérdés nemcsak az egyház szempontjából bir nagy hordeiővel, de a szinmagyar református hívek magyar kulturális érdekeinek szempontjából is, sőt a köztársaság magyar kisebbsége^ kultúrájának föntartása és továbbfejlesztése céljából is. Az egyház vezetősége az első pillanattól kezdve tudatában volt annak, hogy e fontos kulturszerveket minél előbb pótolni kell és lépéseket tett a kormánynál magasabb fokú tanintézeteknek létesítésére nézve. A teljhatalmú minisztériumban folytatott tárgyalások után azt határozták, hogy az egyház teológiáját és tanítóképzőjét saját fentartásukban felállítják és a teológiát Pozsonyban, a tanitóképezdét pedig Komáromban szándékoznak fölépiitetni. Balogh Elemér dunáninneni kerületi és Czinke Lajos tiszáninneni kerületi református püspökök értesítették a komáromi reformá us egyházat a terv felől, amit az egyház presbitériuma a legnagyobb örömmel fogadott és kebeléből Vargha Sándor lelkész és dr. Gaál Gyula főgondnok elnöklete mellett egy bizottságod küldött ki a tanitóintézetet felállító testülettel megtartandó tárgyalásokra. A szlovenszkói és ruszinszkói ref. egyházak ezen nemes törekvésében lelkes támogatókra találtak az amerikai református testvérekben, kiknek képviseletében az épen Szlovenszkóban tartózkodó Rév. Miller és Rev. Laky lelkészek kijelentették, hogy a legnagyobb szeretettel állanak az itteni hittestvéreik szolgálatára. A tanítóképző ügyében szombaton, április 8-án a Kollégium épület tanácstermében tárgyalások folytak, melyeken a komáromi egyház előterjesztette ajánlatát az intézet számára szükséges épület és felhasználandó területre nézve, melyet az amerikaiak tudomásul vettek és egyúttal megígérték, hogy a terv kivitelének megkönnyítésére anyagi tekintetben is hajlandók az amerikai reformátusok körében akciót indítani. * Szombaton délben érkeztek meg Pozsonyból Balogh Elemér kerületi püspök, Rev. Kenneth Miller newyorki és Laky Zsigmond newbrenswicki református lelkészek városunkba. Délután fél 3 órakor a templom, valamint egyház Kollegium-telkének tüzetes megtekintése után a tanácsteremben tárgyalásra gyűltek egybe a vendégekkel az erre kiküldött bizottság tagjai. A tanácskozásban a fenti vendégeken kivül résztvettek Vargha Sándor lelkész, dr. Gaál Gyula főgondnok, P. Nagy Sándor algondnok, dr. Szijj Ferenc polgármester, Zsindely Ferenc cúriai biró ny. törvényszéki elnök, Fülöp Zsigmond népbank igazgató, egyházi főjegyző, Lakatos Károly el. isk. igazgató és Tuba Lajos építész, mint a presbitérium által kiküldött bizottság tagjai. Az egyház vezetősége Delej Gézáné úrnőt tolmácsnak kérte fel, ki ezen tisztét a legnagyobb szeretetreméltósággal töltötte be. A tárgyalások előtt Balogh Elemér püspök emelkedett szólásra és nemes száinyalásu beszédében a szereidről emlékezett meg, melylyel Komárom iránt mindenkor viseltetett és a mely mai ideérkezésük alkalmával is mindhármunk szivét áthatja. Ebből a szereidből Komáromra nézve csak jó és üdvös dolog származhat. Felemlítette, hogy a háború alatt az amerikaiak a magyarok ellenségei sorában foglaltak helyet, de a háború után Amerika volt az első, amely segítségére sietett a sorsüldözötteknek. Ezt a szeretet érzésével teszik és hálás köszönetét mond, hogy az amerikai testvérek szeretetükkel áthidalták az Atlanti óceánt. Szeretettel üdvözli ő is az érdemes kiküldötteket és kéri őket, hogy a megkezdett, megértő és nemes érzéssel fogadják a komáromi egyház előterjesztéseit, melyeket tenni szándékozik és amelyek alapján az amerikaiak megállapittatják a szükséges teendőket. A komáromi ref. egyház nevében Vargha Sándor lelkész üdvözölte közvetlen meleg szavakkal a vendégeket s üdvözlő szavai alatt egy bájos leány sereg lépett a terembe, közülök Fehér Dudus éé Fürjes Jolán az egyház ajándékát nyújtották át az amerikai lelkészeknek. A világhíres komáromi tulipántos ládával és virággal kedveskedett az egyház a vendégeknek, felkérve őket arra, hogy ezen szereidből felajánlott emléktárgyakat fogadják szívesen. A vendégeket mélyen meghatotta ez az igazán kedves figyelem s egészen megindultan j mondtak érte köszönetét. Rév. Kennth Miller kijelentette, hogy a ' megtisztelő szeretetnek e kitüntető jele annyira ; meghatja, hogy szavakban alig képes kifejezni azt, amit szivében érez. Azzal a szeretettel fo- I gadja a gyülekezet bájos leányaitól az ajándékot, i amilyen szeretettel, nyújtották azt neki. Akkor j midőn az ajándékra és a virágokra tekint, öröm ! és boldogság fogja el, mert bennük az élő re: ménységet és az élő hitet látja jelképezve. A í amerikai presbitérium testvéregyház képviseletében jöttek, hogy az itt élő testvéreiknek együttérző szereidet és vigasztalást nyújtsanak. Egy a hit, egy a meggyőződés, egy a Megváltó; egy családnak vagyunk tagjai, egyazon keresztyén családnak, azért kell, hogy érzéseink is egyek legyenek. Elérkeztünk a világtörténelmi j idők azon pillanatához, amikor a világ protestánsainak együtt kell tartani, mert ha ügyeinkben nem fogunk egymás mellett állani, akkor i együtt is fogunk elbukni. Azok az erők, melyek ; a hitetlenséget, közönyösségei, vallástalanságot i hirdetik, sokkal erősebben dolgoznak, mint valaha és azért nagy változásnak kell bekövetkezni, hogy a világ újra éledjen. Szükséges, hogy szívben és lélekben újjá szülessék, abban az igaz szeretetben, a hogyan azt Jézus tanította. Elkövetkezett az az idő, amikor a Krisztus szellemét gyakorlatilag életre kell hozni, a nemzeteknek is meg kell érni azt, hogy csakis a krisztusi szeretet kormányozza őket. A keresztyénségnek arra kell törekedni, hogy a keresztyének között a szeretetet és bizalmat szorosabbá tegye, mint eddig volt. Nekünk — úgymond — szükségünk van az örök barátságra, és önöknek a mi barátságunkra. Eddig is sok barátaik vannak már az Egyesült Államokban, de hisszük, hogyha visszatérünk oda, még többen lesznek az önök barátai. Erről megvagyunk győződve. Küldetésünk arra szolgál, hogy lássunk és tapasztaljunk és az itt szerzett információk után fogunk otthon akciót kezdeni. Nem politikai kiküldöttek vagyunk, minket az egyház küldött ki, azért kérjük, hogy minden az egyházi téren felmerült bajokat terjesszék nekünk elő, hogy megtudhassuk, miben lehetnénk segítségére egyházuknak. Kéri, hogy behatóan informálják őket mindenről és biztosit arról, hogy a legnagyobb szeretettel és érdeklődéssel viseltetnek — hittestvéreik üg^fei iránt. Laky Zsigmond magyar beszédben mondott a fogadtatásért hálás köszönetét. Őt, mint magyar embert, szorosabb szálak fűzik ide és ez a körülmény még meghatóbb emlékeket idéz föl lelkében erre a szeretetteljes figyelemre, melyben csak itt volt részük. Az Isten áldását kéri az egyházra és annak tagjaira. A lelkes éljenzéssel fogadott beszédek után Vargha Sándor lelkész ismertette röviden az egyház helyzetét és felemlítette azokat a nehézségeket, menyekkel az egyházi élet és
